Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
\ 1974. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \3 Alaposabb, lelkiismeretesebb vizsgálatot A megye baleseti helyzetéről tárgyalt a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöksége Több mint 66 ezer kiesett munkanap. Gondoljuk meg, hány embert, hány nem dolgozó munkáskezet jelent ez. A számmal a szakszervezetek megyei tanácsának tegnapi elnökségi ülésén az egyik hozzászóló azt igyekezett aláhúzni, hogy a balesetek csökkentése megyénk gazdasági érdeke is. De túl ezen, — s ezt nem lebecsülve, — talán fontosabbak az emberi momentumok. A munkavédelmi bizottság beszámolójából is ez észődött ki, mely most eltért a már hagyományosnak tekinthetőtől. A munkavédelem a balesetelhárítás tárgyköréből csak azt a két legfontosabb kérdést ragadta ki, mellyel az utóbbi időben legtöbb gondjuk volt. Mielőtt erre rátérnénk, lássunk néhány számot a beszámolóból. A három napon túl gyógyuló balesetek aránya az elmúlt évben 2.3 százalékkal csökkent, ez örvendetes, azonban elmarad a 3.4 százalékos országos átlagtól. Ugyancsak javulást mutat az ezer főre eső balesetek száma is, (28—26,4-re). Valamelyest csökkent a kiesett munkanapok száma is. Megállapítja a beszámoló, hogy a munkavédelem egykét területen a gazdaságvezetés, a szakszervezeti bizottságok intézkedése, állásfoglalása alapján javult a helyzet, ezek azonban jórészt új eszközök beszerzésével, újonnan épült létesítményekkel kapcsolatosak. A balesetek kivizsgálásában, a szükséges intézkedések megtételében sajnos lényeges előrelépés nem tapasztalható. Az üzemi baleseteket még mindig fegyelmi úton vizsgálják és elsősorban a felelőst keresik,, ugyanakkor nem állapítják meg a baleset okát. Az esetek többségében elmaradnak azok az intézkedések, melyekkel egy esetleges hasonló balesetet meg lehetne előzni. Csupán a balesetek 12 százaléka után fordult elő műszaki intézkedés, míg az ügyek 59 százalékát a sérült új soktatásával zárták le. A másik fontos terület, — melyen, bár van fejlődés, de az még mindig nem kielégítő,, — a balesetet szenvedett dől-' gőzök kártalanítása. Az ösz- szes balesethez viszonyítva a kár kifizetésének aránya ugyan 1972-ben még csak 20 százalék volt, 1973-ban viszont 30 százalékra növekedett, de ezt még mindig kevésnek tartják. A balesetet szenvedett dolgozók csaknem kétharmada nem jelentett be kárigényt vállalatának az elmúlt évben. A munkavédelmi bizottság több sérültet meghallgatott, ezek zöme nyíltan megmondta, hogy azért nem fordultak a vállalathoz, mert nem akarnak közvetlen vezetőjükkel rossz viszonyba kerülni. A beszámolót követő vita még inkább rávilágított arra, milyen fontos, hogy minden balesetnél vizsgálják meg a létrehozó körülményeket, az okokat, és igyekezzenek őket kiküszöbölni. A nem formális, de valóban alapos vizsgálat a kártérítési arány javulását is elősegítené. A jelenlegi állapotokon, — hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői az változtatna alapvetően, ha mindenki, akire tartozik, igyekezne a megfelelő szemléletet alakítani. Példaként említjük, hogy néhány nappal ezelőtt egy másik megbeszélésen a megyei állami építőipari vállalat isaz- gatója beszámolt többek között a vállalat baleseti helyzetei ol is. A hasznos intézkedések, a javuló tendenciák ismertetése mellett elhangzott egy mondat, mely megütötte a fülünket: a balesetek 94 százaléka a dolgozók figyelmetlenségéből, fegyelmezetlenségéből adódik. Ezen a helyzeten, —- mondta — csak a szemlélet megváltoztatása segíthet. Valóban. Mostmár csak az a kérdés, kinek a szemleletét kell megváltoztatni. A tegnapi ülés után megnéztünk néhány baleseti jegyzőkönyvet. Találomra, nem válogatva, mégis alig akadt olyan, melynél ne a dolgozót és csakis a dolgozót okolták volna a balesetért. Olyat csak egyet-kettőt találtunk, amelynél a vizsgálatot valamilyen műszaki intézkedés követte, s olyan, ahol a közvetlen vezetőt is felelősségre vonták volna, még mutatóba sem akadt. Pedig ezeket a jegyzőkönyveket a szakszervezet vállalati képviselője is aláírja, akinek elsősorban feladata lenne, hogy az ilyen formális, papírízű jegyzőkönyveknek már a megszületését is megakadályozza. A lehető legkönnyebb dolog a balesetet szenvedő dolgozó felelősségét megállapítani, hiszen az esetek többségében valóban elmarasztalható. Ez és csak ez azonban nem lehet megoldás. Mert szinte alig akad baleset, ahol ne lehetne a viszonyokon, a balesetet okozó körülményeken változtatni. Ennek figyelmen kívül hagyása pedig nemcsak felelőtlenség, de lelkiismeretlenség is.' T. P. Másodszor is kiválóak Örömmel és megnyugvással vették tudomásul a törökszentmiklósi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai, hogy tavalyi gazdálkodási eredményeik alapján ismét elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet. Az 1972-es évi gazdálkodásuk után tavaly ugyanebben az időszakban megkapták a kiválóaknak jáFÓ oklevelet, most előreláthatólag május közepén rendezik meg az okmány átvételével kapcsolatos ünnepséget. Huszonhat milliós termelés A jó gazdálkodást mutatja, hogy a közös gazdaság hal- mozatlan termelési értéke tavaly mintegy százezer forint híján elérte a 26 millió forintot, a szövetkezeti eredmény pedig megközelítette az 5 milliót. Ezt az eredményt annál is inkább meg kell becsülni, mivel nem nagy szövetkezet a Petőfi — nem egészen 3 ezer holdon gazdálkodnak, másrészt mert tavaly is eléggé aszályos volt az időjárás, és a gazdaság összes termelési értékének felét a növénytermesztés adja. Á szövetkezet teljes jövedelme. amely alapja a tagok közösből származó jövedelmének évről évre emelkedett, tavaly elérte a 10 millió forintot. Ennek alapján egy 10 órás munkanapra, 120 forint részesedést tudtak fizetni a dolgozó tagoknak. Az időszaki munkások munkabére pedig ugyanennyi időre 136 forint volt. Búzából 40 mázsa hektáronként Gönczi Lajos tsz-elnök mondta: — A*növénytermesz- tésben a főágazat a búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa. Búzából hektáronként 40 mázsát takarítottunk be. kukoricából is ennyit. A cukorrépa-termesztésben nem értük el a tervezettet, jelentős volt a szél okozta kár, ezért újra kellett vetni a növényt, mindehhez jött az aszályos idő és a tandíj, mivel 1973-ban tértünk át á cukorrépa-termesztés gépesítésére. Sajnos, nálunk öntözésre nincs mód, csak a természet adta csapadékkal tudunk gazdálkodniA szövetkezetben a talajerő utánpótlása és fenntartása érdekében.tovább növelték a műtrágya felhasználást: míg 1972-ben egy hektárra 271 ka műtrágyát szórtak ki, addig tavaly 374 kilogrammot. Ezen túl rendszeresen biztosítják a szervesanyag utánpótlását, mintegy 100 hektár terület évenkénti szervestrágyázásával. Általában a növénytermesztési ágazatokra az évről évre való fejlődés, a korszerű agrotechnikai módszerek. a termelés-fejlesztési eljárások gyakorlati alkalmazása, a földek termő- állapotának fenntartása a jellemző. A vegyszeres növényvédelem, a gépesitettseg színvonalának emelése következtében pedig évről évre csökken ebben a szövetkezetben is a nehéz fizikai munkák köre. * Az állattenyésztésen belül a tejtermelésben értek el az országos átlaghoz viszonyítva nagyszerű eredményeket: egy tehén évi tejtermelése meghaladta a 3 ezer litert. Pecsenye csirkéből 582, pulykából 1360 mázsát értékesítettek. A gépesítéssel, az új technológiai eljárások bevezetésével szinte teljes mértékben megszüntették az állattenyésztésben a nehéz fizikai munkát. Ebben az évben tovább akarják fokozni az egy tehénre jutó tejtermelést, növelni a tehénlétszámot, és az eddigieknél is több húst adni a lakosság ellátására. Így például az idén a terv szerint 180 ezer pecsenyecsirkét, állítanak elő, 1.25 kilogrammot átlagsúlyban. Idei tervek, feladatok S ha már az idgi tervekről esett szó, folytassuk azzal, hogy a szövetkezetben az idén 570 hektáron termelnek búzát — 34 mázsás átlagtermésre számítanak, de szeretnék ezt jócskán túlteljesíteni —, 270 hektáron napraforgót, 57 hektáron cukorrépát. A napokban ülésezett a termelőszövetkezet vezetősége, és felhívással fordultak a szövetkezet szocialista brigádjaihoz, a tagokhoz: vállalásaikkal csatlakozzanak a XI pártkongresszus tiszteletére indított munka verseny hez. Három szocialista brigád már megtette vállalását, az egyéni felajánlásokat május közepéig gyűjtik össze. A szövetkezet vezetői úgy számítanak — mint azt Kovács Bálint párttitkár is elmondta —, hogy a dolgozóknak mintegy nyolcvan százaléka csatlakozik a kongresszusi munkaversenyhez. V. Y. w w ünnepi ülés az Országiméban (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió, mint a világ első szocialista állama, nemcsak a több évtized alatt felhalmozódott gazdag politikai és szervezési tapasztalataival, hanem anyagi erőforrásaival' is hathatós és- semmivel sem pótolható segítséget nyújtott a KGST-be tömörült fiatal népi demokráciáknak, amikor ezek a szocialista tervgazdálkodás útjára lépve országépitő munkába kezdték. Az azonos társadalmi célok, a szocialista tulajdonviszonyok kialakulása szilárd és tartós alapot adtak a KGST keretei között kibontakozó nemzetközi együttműködés számára. A KGST országok fejlődésének jellemzői A fejlődés hatalmas méreteit jól példázza, hogy a KGST-tagáHamok összesített nemzeti jövedelme 1948-hoz képest több mint nyolcszorosára, ipari . termelése több mint 12-szeresére nőtt, eközben átalakult és minden országban korszerűbb színvonalra emelkedett a mező,r'.nz- daság. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét. Amíg együttes részesedésünk a világ ipari termeléséből. 1950-ben kb. 18 százalékot tett ki. addig napjainkban már mintegy 33 százalék. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — negyed százada aktív résztvevője a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózott a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munka- megosztásban. Termelő kapacitásaink több mint egyhar- mada közvetlenül nemzetközi szükségletek kielégítésére termel.' Külkereskedelmi forgalmunk döntő részét — mintegy kétharmadát — a szociálisig országokkal bonyblítjuk le. Ezen belül is különösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelemnek. Lázár György ezután rámutatott. hogy a KGST-or- szágokkal. s mindenekelőtt a Szovjetunióval kötött megállapodásaink számunkra rendkívül fontos nyersanyagok beszerzésére, korszerű iparágak kiépítésére nyújtanak lehetőséget. A továbbiakban a komplex-programról szólt, amely lő—20 évre felvázolta az integráció fejlesztésének feladatait, főbb útjait, eszközeit. A tagországok fejlesztési elgondolásainak összehangolásában meghatározó jelentősége van a tervezési együttműködésnek. az ötéves' tervek koordinálásának. Az egyre nagyobb méretű gazdaságok irányítása és az egyre nagyobb befektetéseket igénylő fejlesztési célok elhatározása és megvalósítása azonban a középtávú tervek keretein túllépő, jóval nagyobb előrelátást követelnek. Ezért került napirendre mint közös feladat a 15—20 évre szóló távlati tervek készítése és nemzetközi egyeztetése. Az integráció fejlesztésének folyamatában ú.j elem az együttes tervezés meghonosítása. A műszaki— tudományos egy iiilműködés jelentősége Majd így folytatta: A szocialista integrációban egyre fokozódik a műszakitudományos együWműködés jelentősége. A korppLex program a fejlődés kulcsirányait megragadó 18 tudományos kutatási témát határozott meg v együttműködés legfontosabb feladatai között. Ezek alapján alakulnak ma már a tudományos együttműködés legújabb szervezeti formál, közös intézetek, laboratóriumok, tpdós kollektívák és koordinációs központok. Magyarországon például a szegedi biológiai központ is ilyen nemzetközi tudományos koordinációs központ. A KGST negyedszázados fennállása alatt a tanács szervezete is jelentősen ki- szélesedett. A legutóbbi időszakban — a komplex programban előirányzott feladatok megoldására — olyan új szervezetek, nemzetközi gazdálkodó egyesülések jöttek létre Ezek az ú.j nemzetközi gazdálkodó szervezetek többségükben éppen a kor fő fejlődési irányzatait képviselő ágazatokban születtek még: az atomerőművi berendezések. a nukleáris műszerek gyártásában összpontosítják és koordinálják o tagországok szellemi, anyagi kapacitásait. A szocialista országok kör zötti nemzetközi munkamegosztás, a gazdaságok integrálódása szigorú követelményeket állít a tagországok és köztük a magyar gazdaság elé. A szocialista Integráció, mint a tagállamok nemzeti gazdasága fejlesztésének fontos tényezője, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista közösség állampolgárainak életszínvonala folyamatosan és megtorpanás nélkül emelkedjék. * Azoknak a központi fejlesztési programoknak az eredményes végrehajtásához, amelyeket az alumíniumiparban, a közúti járműipariján, a petrolkémiában, vagy a számítástechnikai fejlesztésben tűztünk magunk elé, a nemzetközi integráció két módon is segítséget nyújt. Egyrészt a termelés szakosítása és a részegységekben megvalósuló kooperáció j'évén csökkenti a szükséges nemzeti befektetés mértékét.; másrészt lehetőséget ad arra. hogy erőinket e nagy programokra koncentrálhassuk, mert mentesülünk egy sor más olyan ágazat fejlesztésétől, amelyeket más országok vállalnak magukra. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, amikor meghatározta a gazdasági építőmunka feladatait, a nemzeti és egyben a szocialista-internacionalista érdekkapcsolatok egységéből indult ki. A X. kongresszus gazdaságpolitikai iránymutatásai népgazdaságunk negyedik ötéves tervében testesülnek meg Tervünk — egyezően a világgazdaság jelenkori tapasztalataival — a fejlődés kulcs-ténvezöieként a- hatékonyság javítását jelöli meg. Céljaink elérésében jelentős előrehaladást tettünk. Az elmúlt három esztendő gazdasági fejlődésének tényeiból jól ismert, hog;- a negyedik ötéves terv teljesítése megfelelő ütemben halad. A miénkhez hasonlóan valgmeny? nyj KGST-tagországban eredményes építőm unka folyik. ^ A kapcsolatok bővüléséiői A szocialista országok sosem tévesztik szem elől a kü- lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét, sem a politikában, sem a gazdasági kapcsolatokban. A KGST-tagáUamok komplex programja sem a gazdasági elzárkózást tűzi ki célul, hanem a kölcsönös előnyök, áz egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás elve alapján a szocialista országok tudatosan törekszenek arra. hogy bővülienek a gazdasági kapcsolatok a szocialista világrendszeren kívül eső. a KGST-tagországok kópé nem tartozó más államokkal is. függetlenül társadalmi rendszerüktől. Lázár György végül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszönetét mondott a testvéri szocialista országok népeinek a testvérpártoknak és kormányoknak — mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek, pártjánál!: és kormányának — azért a felbecsülhetetlen segítségért és együttműködési készségért, amellyel a szocialista országok gazdasági együttműködése keretében kiszélesítették hazánk gazdasági perspektíváit, lehetővé tették népünk gyors felemelkedését. Ugyancsak köszönetét mondott a magyar munkások százezreinek, a mező- gazdaság dolgozóinak, a legjobb mérnököknek, közgazdászoknak. a kiváló magyar tudós nemzedéknek, feltalálóknak. tudományos kutatóknak és tervezőknek azért az eredményes munkáért, amellyel segítették napjaink gazdasági, műszaki és tűdet mányos színvonalának megteremtését, jól gazdálkodva és felelősséggel élve a lehetőséggel, amelyet a szocialista országok gazdasági együttműködése nyújtott. Lázár György ünnepi beszéde után Nyikolai Faggye- jev, a KGST titkára emelkedett szólásra. ISiemes, világos célokért Bevezetőben a KGST titkársága nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit, s rajtuk keresztül az egész magyar népet, majd így folytatta: A KGST alapításának 25. évfordulóját a gazdasági élet nagymérvű fellendülésének, a tudomány és a kultúra virágzásának, népeink életszínvonala töretlen növekedésének, a szocializmus pozíciói, a béke világméretű megerősödésének időszakában ünnepeljük. Beszédének további részében a KGST fejlődését méltatta. majd kiemelte: — Közösségünk példája fényesen igazolja Lenin tudományos előrelátásának helyességét. hogy a szocializmus megteremti az emberi eavüttélés új, magasabbren- dű formáit, amikor a különböző nemzetiségű dolgozó tömegek jogos szükségleteit és haladó törekvéseit először fogják kielégíteni internacionalista egységben. Ezt a lenini előrelátást a Magyar Népköztársaság példája is teljes mértékben igazolja. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésében nagy része van annak is, hogy az ország a KGST-tagállamolc közösségében aktívan részt vesz a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben, a szocialista nemzet- köjí munkamegosztásban — hangoztatta Faggyejev. Befejezésül ezeket mondotta: — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa* alapításának 25. évfordulóját a testvéri szocialista országok gazdaságilag virágzó, politikailag összeforrott közösségként ünnepük. Népeink . egybeforrott családja szilárdan meg van győződve fényes jövőjéről. amit alkotó módom épít. A KGST-államok közös céljai nemesek és világosak valamennyi dolgozó, földünk összes demokratikus és béke- szerető erői szűrőára. Az ünnepi ülés Németh Károly elnöki zárszavával, majd a? internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Parlament vadásztermében fogadást adott, gz ünnepi ülés résztvevőinek tiszteletére. A
