Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 29. LABDAIUJGÓ VB 974 A Rímet Kupa tulajdonosa ellen Af7f|KEPERNVöiE UJ ELŐTT í Vittorio Pozzö mester, * * * az olaszok híres egy­kori szövetségi kapitánya nem győzte óvni Európát a braziloktól: — Ha ezeket a nagyszerű labdaművész atlétákat vala­kinek sikerül fegyelemre szoktatni — mondta —.ak­kor mindenkit lehengerel­nek. S igaza lett! Svédországban már fe­gyelmezettebb, céltudatosabb brazil válogatott jelent meg, mint négy évvel előbb. Győztek! Chilében még összeforral­ta bb, jobb volt a bűvész­együttes. Ismét győztek! Aztán, amikor zsebükben érezték a Rímet Kupát, a csoportmérkőzéseken elvé­reztek, Angliában. S jött Joao Saldanha, és megrefor­málta a brazil labdarúgást. De mi vei összeakasztotta ba­juszát a királlyal — Petével —, a mexikói VB előtt kény­telen volt átadni a marsall- botot Zagalónak. A gyümöl­csöt ő aratta le. 1970-ben a Chile elleni 5:0-ás győzelem­mel végződött mérkőzéstől a brazil válogatott harminc­négyszer maradt veretlen egészein a múlt év kezdetéig. Veretlenség és egy világbajnokság Mellékesein: megnyerték Mexikóban a világbajnoksá­got! Azóta mind gyakrabban bújnak ki fellegvárukból, és nemcsak otthon fogadnak európai csapatokat, de maguk is vállalkoznak hosszabb tur­nékra az öreg kontonensen. — Vállalnunk kell a kí­nos perceket az éleshegyű tollal író tudósítók támadá­sait az esetleges kudarcok A kobraméreg titka Az üzbég Tudományos Akadémia Biokémiai Intéze­tének tudósai arra a követ - . keztetésre jutottak, hogy a kobra mérge olyan fehérje, amelyet a többi fehérjétől az amin ósavak elhelyezkedése különböztet meg. A taskenti tudósoknak sikerült teljesen feltámiok a kígyóméreg mo­lekulájának felépítését. Ki­derült, hogy a szervezet élete szempontjából létfontosságú aminósavak kombinációja a lényeg. Ha ezek elhelyezke­dését megváltoztatjuk, a szer­vezet pillanatok alatt el­pusztul. Az üzbég biokémi­kusoknak sikerült megfejte­niük a méreg hatásmechaniz­musát is. Amikor a kobra megmar egy embert, azon­nal megbénulnak azok a pontok, ahol az idegszál az izmokhoz csatlakozik. Az agy által küldött jelzések már nem jutnak el az izmokig, nem tudják azokat mozgás­ba hozni, beáll a bénulás. A kobra méreg felépítésé­nek és hatásának ismerete módot az az üzbég szakem­bereknek arra, hogy a ve­szélyes molekula felépítésé­nek irányított átalakításával kísérletezzen ek. A „Mera" a világpiacon A lengyel „Mera” társulás 18 iparvállalat és két tudo­mányos kutató intézet össze­fogása nyomán alakult; ipari automatizációval, számítógé­pekkel és mérőberendezések­kel foglalkozik. Termelése a legutóbbi évtized alatt ti­zenegyszeresére nőtt. Keres­kedelmi forgalma évente 30—40 százalékkal növekszik. A „Mera” résztvesz a KGST-tagországok egységes információs rendszerének megteremtésében. A társulás lyukasztógépek, leolvasó be­rendezések, memóriaegysé­gek. közepes nagyságú kom­puterek gyártására szakoso­dik. után — mondta Zagalo —, de csak így biztosíthatjuk a végső sikert. Az előkészületi mérkőzések olyanok, mint a hadsereg hadgyakorlatai — nem éles tölténnyel lőnek, de anélkül nem lehet igazi csatát sem nyerni. Módosult a brazil „rendszer” Mintha érezte volna, hogy a múlt évi kilenc mérkőzé­ses túra Észak-Afrika ban és Európában nem nyeri el a szaksajtó tetszését. Különö­sen a svédek (1:0) és az ola­szok (2:0) elleni vereséget vették zokon, és ezt a brazil csapat defenzív játékának tu­lajdonították, Latinos túlfű­töttség rejlik-e a bírálatok mögött, vagy csupán pszi­chológiai előkészítése a tit­kon remélt negyedik győze­lemnek? Valószínű, hogy mind a kettő! A hathetes túrán ugyanis siker és siker­telenség ellenére kialakult egy új csapat gerince, amely nem úgy játszik, mint Pelé idejében, és lényegesen ru­galmasabban alkalmazkodik az ellenfelek harcmodorához, mint előzőleg bármikor. A brazil „rendszer”, vagyis a 4—2—4 módosult, Jairzinho és Valdomiro a leshatáron tanyázó ütközőember. de támadásnál ugyanúgy, mint előzőleg örökös és gyors moz­gással képes a csapat a több­hullámú rohamra. Tehát a szakvezetők sze­rint nincs ók aggodalomra, bár tisztában vannak azzal, hogy skalpjuk értékesebb a világ bármely csapatáénál. Már ennek felismerése is fél siker, mert február 16-tól együtt készül a világbajnoki keret, amire kevésszer volt példa a brazil labdarúgás HALLE - NEUSTADT öt- és tizenegy emeletes világos lakótömbök végelát­hatatlan sorai, közben itt- ott tizennyolcemeletes to­ronyházak. Rengeteg nagy­méretű ablak és balkon. Előtte pázsit meg virágsző­nyeg. Minden, amit a szem itt átfog, előregyártott ele­mekből épült. Ez Halle- Neustadt. A város alapkö­vét 1964-ben rakták le, s ma már 20 000 lakásában 65 000 ember él. Tervszerű építkezés Halle-Neustadt az NDK- ban jól megfontolt, ponto­san tervezett szocialista ur­banisztika terméke. A fel­adat úgy szólt, hogy a Buna és Leuna Művekben dolgo­zó vegyipari munkásoknak legrövidebb időn belül mo­dern, komforos nagyvárost kell teremteni. Legyen lehe­tőleg közel p munkahelyek­hez, viszont kívül a vegyi gázzal szennyezett, körzeten. Várost kellett építeni olyan dolgozóknak, akik addig jó­részt messze laktak üze­meiktől, falvakban. vagy kisvárosokban és a napi ide-oda közlekedéssel — busszal, vasúttal, kerékpár­ral. va.gv moneddel — sza­bad idejük értékes óráit, ál­dozták fel. S a legtöbben otthon elég szűkös körülmé­nyek között is éltek. Azon­kívül az ország minden ré­széből a vegyipari kerület­be áttelepülő szakemberek­nek elfogadható szállást kel­lett biztosítani, hiszen a Hal'e kömvéki veevi üze­mek egvre nőnek és velük eavüU káderszükségletük is növekszik. Vajon miben különbözik még egy tervszerűen felépí­tett szocialista város az év­történetében. A komoly ed­zőtáborozás után gyorsan ki­lenc nemzetközi mérkőzést iktattak a programba, ame­lyeket sűrített ütemben más­fél hónap alatt játszanak le különböző stílusú csapatok ellen. S egy hónappal a VB kezdete előtt már átjönnek Európába, hogy megfelelően aklimatizálódhassanak. — Be akarjuk bizanyitani — mondta Zagalo —, hogy az öreg kontinensen is épp­oly jól játszunk, mint Dél- Ameri kában. Zagaló bizakodik Optámdzmususkra jellemző, hogy már Münchenben a döntő színhelyén is foglaltak szállást Megalapozott-e ez a derű­látás, vagy borsot törhetnek a világbajnok orra alá már a csoportmérkőzések során? Jugoszlávia, Skócia, Zaire — látszólag nem nagy ellen­fél. A papírforma kétségte­lenül a brazilok esélyét mu­tatja. Zagalo bizakodása* el­lenére azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sorozatmérkőzéseken a bra­zil csapat általában nehezen melegszik be. S a csoportban két olyan együttes is talál­ható — Jugoszlávia és Skó­cia —, amelynek kemény já­tékmodora nem ízlik a lab- darrfűvészeknek. (A skótok el­len a múlt évben csak ne­hezen győztek 1:0-ra.) Zaire, amelyről keveset tudunk ugyancsak kellemetlen lehet, hiszen döntetlenül játszott a teljes román válogatottal, és 2:1-re legyőzte a Petiével ki­álló Santos csapatát. Tehát rájöttek már arra, hogy a brazil mumus is sebezhető. (Folytatjuk.) Bécs István századok folyamán kapita­lista viszonyok között „fel­nőtt” testvéreitől? Távfűtés­sel. melegvízszolgálatással rendelkező, szemétnyelőkkel ellátott lakások másutt is vannak. Mindenestre rend­szerint jóval többe kerül­nek — s ez már egy igen lényeges különbség — mint az a 75—110 márka, amelyet egy halle-neustadti lakos két, vagy négyszobás laká­sáért fizet. Az itteni urbanisztikai szakemberek a rendelkezé­sükre álló építési területtel is másként gazdálkodtak, mint a nyugati peremváro­sok legtöbb építője. Kalle- Neustadt tervezőinek 927 hektárnyi területet bocsátot­tak rendelkezésére. Ebből eddig alig a felét használ­ták fel. Az összes építési munkálatok befejezése után, 1978 felé, már 31 000 lakás lesz itt. amely körülbelül 110 000 embernek nyújt ott­hont. Négyzetkilométeren­ként 11 650 lakos — ez vá­rosi viszonylatban egyálta­lán nem magas arány. Halle-Neustadtban ezeket a társadalmi berendezéseket már eleve beillesztették az építési tervbe és ezek a la­kótömbökkel párhuzamosan épültek fel. Az öt lakóne­gyed mindegvikében evor- san és könnyen elérhető központ van. ahol a lakók mindent megtalálhatnak, amire szükségük van. Gondoskodás a qyerekekről A város lakóinak íátlaaos koruk 24 év!) kedvező vá­sárlási lehetőségek mellett elsősorban pedagógiai intéz­ményekre van szükségük — minden korosztály részére. ! 1 Krím 2000-ben Elkészült a rendkívül nép­szerű üdülőhely, a Krím déli partjának 2000-ig szóló táv­lati fejlesztési terve, öt sza­kosított üdülő- és gyógy- övezetet alakítanak ki. Kö­zülük a legnagyobb, a már működő jaltai általános gyógyhely jellegű. Alupka és Koreiza szanatóriumaiban a jövőben elsősorban a tuber­kulózisban szenvedők keres­hetnek gyógyulást. Forosz övezete az utókezelést szol­gálja, Gurzuf pedig ifjúsági ülülőhely lesz. Az említett övezetekben számos új sza­natórium, üdülő, panzió épül a meglevők bővítése mellett, s a bővítési munkálatok be­fejezése után a Krím déli partvidékén jelenleginek sok­szorosa, 260 000 ember keres­het egyidőbem pihenést, gyó­gyulást. Az üdülőövezet központja Jalta, teljes egészében gyógy­hellyé válik, hatalmas, egyenként több mint 2000 embert befogadó szanatóriu­mok épülnek, A csodálatos mikroklíma megőrzése érde­kében a városiból az összes ipari és városgazdálkodási létesítményt a hegyekbe te­lepítik át. Marx-Engels — száz kötetben Lipcsében hozzáfogtak Marx és Engels összes Mű­veinek kinyomtatásához. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Német Szocia- liseta Egységpárt Központi Bizottságai határozatával el­indított nagy horderejű ki­adói vállalkozás újabb fontos lépégnek ígérkezik a marxiz­mus—leninizmus forradalmi gondolatainak világméretű terjesztésében. A nagy mun­kában együttműködik mind­két párt marxista—leninista intézete. A több mint 100 kötetes sorozat felöleli majd a tudományos kommunizmus megalapítóinak teljes irodal­mi munkásságát, beleértve több mint egy tucat nyelven folytatott levelezésüket is. Eddig a következők állnak rendelkezésükre: 31 bölcső­de, ahol a három évet még be nem töltött gyerekek va­lamivel több mint 60 száza­lékát gondozzák, 29 óvoda, amelyek a még nem iskolás­korú gyerekek több mint 80 százalékának biztosítanak helyet, 16 politechnikai fel­sőiskola és egy érettségit nyújtó kibővített felsőisko­la, valamint több szakisko­la. Arról, hogy a bölcsődék és óvodák nemcsak megőr­zőhelyek. beszédesen tanús­kodik az alkalmazott peda­gógusok és egyéb gondozók magas száma. A bölcsődék­ben 80 gyermekre 32 fel­nőtt jut és az óvodákban 170 gyermekre 37. Gyors, biztonságos közlekedés Halle-Neustadtban nagy gonddal és szakértelemmel igyekeztek a közlekedési problémákat a lakosok ér­dekében a lehető legiobban megoldani. Elsőrangú autó­úton, vagy gyorsvonattal tíz perc alatt elérhető az anya­város. Halle. Ugyancsak tíz. illetve 18 percig tart az út a Leuha és a Buna Műve­kig. A menetrendeket úgy állították össze, hogy a mű­szakban dolgozók se veszít­senek időt várakozással. A városon nem vezetnek át tranzitutak. s ennek hatása erősen ielentkezik a baleseti aránvszámban. meg a zaí- szintben. Bosszúságot — át­menetileg — csak az oko­zol!. hogy kevés volt a par­kolóhely. Tartalmas, színes televíziós hét van mögöttünk, megille­ti a sommás dicséret. Kelle­mes emlékek egész sorát rak­tározhatjuk el belőle. Bizo­nyításul máris sorakoztatom őket: kedden este a Franyó Zoltánnál tett látogatás ej­tett ámulatba, (hogy miért, arról később) szerdán a Dél- Vitnamban szolgálatot telje­sítő magyarok életéről készí­tett riportfilm csigázta fel az érdeklődésemet, csütörtökön a Parasztok indult útjára a képernyőn, pénteken Radvá- nyi Ervin sziporkázó tévégro- teszkjei szórakoztattak és egyben szolgáltak tanulság­gal, kellemes estét hozott szombaton Vampilov kitünő­en tévésített vígjátéka, Az első szülött, és az élmények sorát csattanósan zárta va­sárnap a Kondor Béláról ké­szült költőien szép portré­film. S még nem is szóltam a vérbeli gyermekfilmről, a Krumpliorr és a többiek-ről, amely tiszta derűjével, szem­léletével mérce lehet, minta, hogyan lehet és érdemes fil­met készíteni gyermekeknek. Szándékosan hagytam a végére a hét egyetlen mai té­májú magyar tévéfilm-bemu- tatóját, amelynek forgató- könyvét Móricz Virág írta, s amelyet képernyőre Nemere László rendezett. Hogy miért? Mert élményeim leltárában ezt a tévéfilmet a hiány ro­vatban könyveltem el. Gúnyos mosoly Egy Duna-parti kis falucs­ka életének fontos szakaszá­hoz érkezett. Mert ugye min­den falu életében törvénysze­rűen eljön az a pillanat, ami­kor a dolgok fontosakká vál­nak. Ilyenkor kell ember a gátra, azaz vezető, aki meg tud birkózni a sűrűsödő és súlyosbodó konfliktusokat hordozó feladatokkal. Ezzel á gondolattal indul a tévéfilm, ez derül ki a tanácselnök és a járási hivatal vezetőjének röpke párbeszédéből. így az­után várnánk, hogy melyek is lesznek majd ezek az úgyneve­zett embert-vezetőt próbára tevő események, amelyek egy mai fglu életében törvény­szerűen bekövetkezhetnek. Még akkor is reménykedünk, amikor megtudjuk, hogy itt most valamiféle válaszút elé kerül a falu, mert az a kér­dés, vajon befogadják-e az új jövevényeket, a patikust és a feleségét, hogy megszavaz­zák-e nekik a kényelmet je­lentő szolgálati lakást, vagy pedig sorsukra hagyják őket. Továbbá, hogy az ifjú dok­tornőben lesz-e bizodalmuk, mint ahogyan volt a nyugdíj­ba készülő doktorbácsiban. A doktornőben, aki nemcsak életében, hanem a gyógyítás­ban is új szellemet kíván meghonosítani, merőben mást, mint amit a falusiak megszoktak. Mindebből — mondom — kikerekedhetett volna a mai falu közösségére jellemző, izgalmas, feszült drámai helyzetekben is bő­velkedő konfliktus; az új és a régi gondolkodásmód oly­módon csaphatott vol­na össze, hogy ab­ból akár igazi, erkölcsi-társa­dalmi dráma is születhetett volna. Sajnos, ami a Gúnyos mo­solyban társadalmilag fontos lehetett volna, szépen, lassan kipergett egy szokvány sze­relmi kaland rostáján. Félre­lép a natikus, a titokzatos, főúri módon élő professzor szépséges feleségével — hogy kik és mik ők, erről jóformán semmit sem tudunk — mire a doktorasszonyka sértetten és durcásan távozik, otthagy csapot-papot, ahogy jöttek, hajóval, épp úgy távozik, de egyedül. Feltehetően ő lett volna ebben a megidézett fa­lusi környezetben a szebbre, jobbra törés megtestesítője. Mégis, amikor tovahajózik, semmiféle rokonszenvet nem érzünk iránta. Drámája hi­degen h'agy, mert igazán nem emberi és nem is hiteles. Ami pedig a falu rajzát illeti, eb­ben is eléggé felszínes a film. Akiket felvonultat, jellemük­ben hiányosan jelennek meg. A tanácselnök afféle anyám­asszony katonája— odavetve — a feleség, „a falu anyja” a Sári bíró gyengébb mai „má­sa”. De nemcsak a figurák rajzában, a párbeszédekben is tapasztalható felszínesség­re utaló elnagyoltság. És bő- ven található nagyképű bölcselein is. Egy füzetre való maxima, aranymondás hang­zik el az alig több mint egy­órás tévéfilmben. Igazi élet­háttér nélkül üresen konga­nak. A rendezés is eléggé této­va az alaphang megítélésé­ben. Mintha nem tudná el­dönteni, hogy szatíra legyen-e a Gúnyos mosolyból, vagy pe­dig társadalmi dráma. Bizo­nyos jelek arra vallanak, hogy karikíroz, például a ta­nácselnök alakjában, ügybuz­gó hitvestársának ábrázolá­sában, de ez a szándék nem érvényesül következetesen. A szereplők közül kár volna bárkit is kiemelni; tette ki-ki a dolgát, amivel megbízták. Franyó Zoltán üzenete Azt hiszem, azok is, akik nem ismerték, vagy akik ma­gukban fel sem mérték, hogy az irodalom számára mit is jelent és jelentett Franyó Zol­tán, azok is csodálattal hall­gatták a 87 éves mestert, aki olyan ifjonti hévvel és annyi emberi derűvel beszélt az irodalom elmúlt dolgairól, hogy önkéntelenül is megtel­hettünk vele élet iránti biza­lommal. Az emberi/teljesít­ménynek ez a ragyogó példá­ja, az a gigászi fordítói mun­ka, amellyel három nemzet között vert hidat a szellemi értékek cseréjére, — német, magyar, román kultúra kö­zött közvetített — a teljesítő- képesség ki tudja meddig fo­kozható perspektíváját ra- gyogtatta fel. Hallottuk, még egy-két évre lenne szüksége, hogy gazdag életművét bete­tőzze. Még hiányzik belőle néhány kötet. Amilyen fris­sen emlékezett, ahogyan for­más, már-már anekdotikus fordulatokkal elevenítette fel az irodalmi élet kiemlkedő alakjait, ebből a szellemi erő­ből arra következtethetünk: a sors bizonyára kegyes) lesz hozzá és megadja neki az életmű kiteljesítésének örö­mét. Franyó Zoltán romániai magyar költő, műfordító és tanulmányíró — így jellemzi őt az irodalmi lexikon. A te­levízió képernyőjén valami mást is megtudtunk róla: a nagyszerű irodalmár elpusz­títhatatlan hitű ember. Még órákig elhallgattam volna. i Röviden Róbert László filmje — bár többen készítették, végered­ményében a részleteket ő szedte rendbe és ő is kísérte magyarázattal, ahol kellett. — az eddigi legteljesebb és legszínesebb beszámoló a Dél- Vietnamban tevékenykedő el­lenőrző bizottság magyar tag­jainak életéről. Sok erénye közül egyet emelnék ki: a közvetlenségét. Azt a tulaj­donságát, hogy a legszára­zabbnak tűnő politikai té­nyek, események mögött is képes felfedezni az emberit. A fiatalon és tragikusan el­hunyt Kondor Bélát idézte Zsigmondi Boris portréfilmje. A kamerák Kondor művein pásztáztak végig azzal a szán­dékkal, hogy az új korszakot rn’itó grafikus titkait keres­sék. A látnivalót pedig a mű­vész saját versei kísérték. Egy rendkívül gazdag, befejezett életmű felajzó szépségei tá­rultak fel, anélkül, hogy a film készítőinek ez különö­sebb erőfeszítésébe tellett volna. De éppen így, ezzel a mértéktartással, beszéljenek a művek szemlélettel 'vált igazán élménnyé Zsigmondi Boris egyáltalán nem hagyo­mányosan megvalósított vál­lalkozása. V. M, Egy szocialista város születése

Next

/
Thumbnails
Contents