Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

1 XXV. évf. 123. sz. 1974. május 29., szerda. Arjai, egyesüljetek! ARA: 80 FILLÉR \ Kinek jó a túlórázás ? M ásfél-két éve történt, hogy az egyik gépipari üzemben — elvileg — „megszüntették” a túlórákat, s ezt az el­határozást a kollektív szerződésben is rögzítették: (.Túlórát — szólt a kollektiv szerződés határozata — a gazda­sági vezetők a károk megszüntetése és megelőzése érdekében kötelesek elrendelni, amelyet a dolgozó köteles végrehajtani. A továbbiakban csak rendkívüli esetekben lehet túlórát elren­delni. ..” Természetesen a szakszervezet engedélyével és a gyár dolgozóinak beleegyezésével. Miután a szóbanforgó üzem­ben hatvan százalék — egyik vidéki gyáregységben még ennél is magasabb — a lányok, asszonyok aránya, érthető öröm fo­gadta a rendelkezést, ám az öröm korai volt. Hogy, hogysem, a gyárban elszaporodtak a „rendkívüli esetek”, s az üzemve­zetők, gyáregységvezetők egymás után rendelték el a túlórázást, mondván: nincs biztosítva az árbevétel, tehát fennáll az anya­gi kár veszélye. Végül is parázs vita kerekedett az ügyből, s a dolog vége egy új és egyértelműbb túlóraszabályzat lett. A példa egy a sok közül s jól illusztrálja, hogy túlóraügy­ben a szakszervezet milyen könnyen sakk-matt helyzetbé hozható. A statisztikusok időről időre, újra és újra megállapítják:., ismét növekedett a túlórák száma, még azokon a munkahelye­ken is ahol pedig egyértelműen tilos a túlórázás. Időszakon­ként tapasztalható ugyan némi javulás — érdekes módon ál­talában akkor, amikor különösen nagy a mértéktelen túlórázás elieni publicisztikai, szakszervezeti és hatósági „össztűz” — de még ezekben az időszakokban is furcsa jelenségek figyel­hetők meg: a vállalatok ugyanis formálisan csökkentik a túl­órák számát, ugyanakkor rendre megtalálják a kerülő utakat. •Például: a túlórákért járó munkabér ' fizetése helyett jutal­mat, célprémiumot tűznek ki, úgynevezett „mozgóbérrel” dí­jazzák az olyan határidős munkákat, amelyek a napi nyolc órás munkaidőben nem végezhetők el. Ez a „fekete” túlórá­zás egyik kifinomult formája. A munkások egy része lassan hozzászokik ahhoz, hogy az általa szükségesnek, vagy méltányosnak vélt keresetet csak túlórával, vagy cél jutalmak mögé bujtatott fekete túlórával tudja elérni. Nincs értelme tagadni: sokan vannak, akik ezt a körülményt kihasználják: teljesítményüket tudato­san úgy szabályozzák, hogy kikényszerítsék a legális vagy a fekete túlórát. Mindezek alapján könnyűszerrel juthatunk el a felületes következtetésig: a túlóra jó üzlet a vállalatnak (ellenkező esetben vajon miért hajszolná minden lehető módon a túlórák szaporítását?), s jó üzlet — mert többet kereshetnek ezáltal — a munkásoknak is. A dolog azonban egészen másként fest: a vál­lalat kényszerből — sokszor az utolsó szalmaszálként — ka­paszkodik a túlórákba. A rossz munkaszervezés, a kooperáció megannyi buktatója, a tökéletlen gyártáselőkészítés és sok egyéb — a gazdálkodás módszereiben rejlő — ok miatt. Ami a munkásokat illeti: a boríték vastagságát nézve te­hát kifizetődő a dolog. Ne feledjük azonban, hogy még így sem mindenkinek! Sőt: a többség a vastagabb boríték remé­nyében sem vállalja a túlórát, vagy ha erre kötelezik, nem szí­vesen vállalja. Többnyire ők azok, akik joggal kérdezik: miért csak különleges — és rendszerint többé-kevésbé szabálytalan — eszközök igénybevételével lehet megoldani a hatásos anya­gi ösztönzést ? Miért honorálják túlóradíjakkal, külön céljutal- makka' extra-prémiumokkal azokat a teljesítményeket, ame­lyek a normális munkaidőben és a megállapított munkabérért az esetek többségében — jobb munkaszervezés mellett — el­várhatók és megkövetelhetek? 1 i gyszóval: a munkások számára is „jobb üzlet” lenne, ha L napi rendes munkaidőben kereshetnének annyit, amennyit a túlórákkal. Ez persze sok helyen nem rajtuk múlik, hanem azokon, akik a megfelelő munkakö­rülmények megteremtéséért felelősek, akik olyan állapotokat hoznak létre, vagy tűrnek el, hogy az üzemek dolgozói egy-egy naptári időszak végén csak rohammunkával tejesíthetik vál­lalt kötelezettségeiket. V. Cs. Kedvező az iparszerü termelési rendszerek hatása Mérleget készített a tsz-szövetség Tartalmas és minden részkérdésre kiterjedő jelentés ke­rült tegnap délelőtt a Középtiszavidéki és* Jászsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnök­sége ele. Az anyag az ipárszerű termelési rendszerek eddigi munkáját, elért eredményeit, a meglévő gondokat, a további feladatokat foglalta össze. Mint azt a jelentés készítője — Csörgő Albin osztályvezető — szóbeli kiegészítésében élt mondta: a jelentést előzetesen megtárgyalta a szövetség ter­melési és műszaki fejlesztési bizottsága s benne van a testület állásfoglalása is. Siker már az első, évben Közismert, hogy az ipar­szerű termelési rendszerek — a szocialista egyesülések, a gazdálkodási társulások stb. — a mezőgazdaság sajátos' szervezetei, amelyek az utób­bi években egyre nagyobb tért hódítanak. A termelő- szövetkezetek közül 1972-ben elsőként öt gazdaság csatla­kozott a Szekszárdi Állami Gazdaság szervezésével meg­alakult Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés­hez. Ezek az úttörőfeladatot vállaló közös gazdaságok már az első évben 2 ezer 600 hek­tár területen 12 mázsával ta­karítottak be többet hektá­ronként. mint amennyi a megyei átlag volt. Tavaly már hétféle rendszerben csak­nem 21 ezer hektár területre 39 termelőszövetkezet kötött együttműködési megállapo­dást e tsz-szövetség tájterü­letén. Ez azt jelentette, hogy a kukoricának mintegy 80, a cukorrépa vetésterületének mintegy 90 százaléka tarto­zott valamelyik iparszerű termelési rendszerhez, társu­láshoz. A megye lakosságá­nak ellátását például vörös­hagymából zömében a ter­melési együttműködésből származó termésből elégí­tették ki. Kétezer vagonnal több kukorica A kedvező tapasztalatok, az aktív szervező munka ered­ményeként az idén e táj terü­leten már kilencféle terme­lési rendszer van, ebből négy megyei rendszergazda az idén vállalkozott a rendszer­központ teendőinek ellátásá­ra. Napjainkban tehát nyolc­féle növénykultúrában van ipárszerű termelés — kuko­rica, cukorrépa, szója, napra­forgó, rizs, lucerna, búza, le­gelő — mintegy 52 ezer hek­tár területen. E tájterületen csupán hat termel őszövetke­zet nem kötött megállapo­dást szántóföldi növények iparszerű termelésére: a jász­berényi Vörös Csillag és a Március 15.. a jászfénysza- rui Lehelkürt. a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barát­ság, a tiszaugi Tisza- gyöngye és a szolnoki Dam- jnich tsz-ek. Az ok? — egy­részt kis területük és azok széttagoltsága miatt, más­részt mert egyes helyeken a szakembereit féltek az újtól. Egyébként a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek­nek mintegy fele 2, 3, 4 vagy több rendszernek is tagja. A terméseredmények egy­értelműen bizonyítják az új termelési rendszerek pozitív hatását: általában 10—14 mé­termázsa kukoricával többet takarítottak be hektáron­ként, mint a- rendszeren kí­vül rekedt gazdaságok, ösz- szességében így tavaly az előző évekhez képest 2 ezer vagon kukoricával termeltek többet Sóit az anyagi és a műszaki alap Jelentősein nőtt a termelő- szövetkezetek anyagi-műsza­ki alapjának értéke, meny- nyisége. Ez év végéig a ter­melési rendszerekben részt vevő gazdaságok, körülbelül mintegy 320 millió forint értékű beruházást valósíta­nak meg ebből 120 millió forintot a saját fejlesztési alapjukból. A beszerzett 65 nagyteljesítményű modem kombájn nemcsak a rend­szerben leszerződött nagy­üzemi kukorica vetésterüle­tekről, hanem a háztáji ku­koricaföldek mintegy 25 szá­zalékáról tudja a termést megfelelő körülmények kö­zött betakarítani. Többek kö­zött 30 komplett nyugati im­port gépsort, 15 szemester- mény-szárítót állítottak a termelőszövetkezetek a ter­melés szolgálatába, összesen mintegy 1,6 millió dollár ér­tékben vásároltak nyugati or­szágokból nagy teljesítmé­nyű. modem gépeket. Hozzávetőleges számítások szerint az idén a rendszerbe vont területeken az alkalma­zott gépi és kemotechnikai eszközökkel mintegy 580 ezer élő-munkanapot helyettesí­tettek a termelőszövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben a tagoknak mintegy 13 száza­lékát kell más munkaterüle­tekre irányítani. A jelentés az eredmények mellett részletesen szólt a meglevő gondokról, a rend­szerek további fejlesztésének tennivalóiról. Mint azt az el­nökség megállapította: az iparszerű termelési rendsze­rek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az Iraki Kommunista Párt NŐ6zövetségének küldöttsége tegnapi programját a kunhe- gye&i művelődési házban kezdte, ahol Rácz Ferenc ta­nácselnök „mutatta be” a nagyközséget a két vendég­nek. A művelődési ház meg­tekintése után a delegáció Karcagra indult. Karcagon Zagyi János, a városi párt- bizottság első titkára, vala­mint munkatársai fogadták a vendégeket. Karcag életét, a mezőgazdasági, az ipari üzemek munkáját és a nőpoli­tikái határozat végrehajtá­sában elért eredményeket Zagyi János ismertette. A nő­szövetség küldöttsége ezután látogatást tett a háziipari szövetkezetben, a Győrffy István Nagykun Múzeumban és a karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezetben. Minde­nütt különös figyelmet és ér­1/Ka: Labdarúgó VB ’74 (2.) * * • A tv képernyője előtt • • • Egy szocialista város születése • t • Budapest hullámhosszán • • • Ma játék, holnap talán hivatás • • • Jogi tanácsadó • • • A szerkesztőség postájából deklődést tanúsítottak a nőik­kel kapcsolatos kérdések iránt. A karcagi látogatás során megkértük az iraki vendége­ket, hogy válaszoljanak né­hány kérdésünkre. A delegáció vezetője Kha- nem Al Sejk Mohamed Zoh- di, az Iraki Kommunista Párt Nőszövetségénék veze­tője a következőket mondta az iraki nők helyzetéről: — Nagyon sok problémánk volt, de az utóbbi évek fej­lődésének eredményeként például ma már elég sok he­lyen dolgoznak nők. Legin­kább a pedagógiai pályát hódították meg. Sok nőt al­kalmaznak az egészségi in­tézményekben is. A kórhá­zakban nagy szükség van az orvosnőkre, az ápolónőkre: nálunk nagy a csecsemóha­(Folytatás a 3. oldalon.) V. V. Karcagra látogatott az iraki nőküldöttség Beszélgetés a delegáció vezető jével HÍREK DÓSf FÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK A VDK küldöttsége az Egyesült Izzóban A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Nemzet- gyűlésének küldöttsége Troung Chinh-nek, a Viet­nami Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Nemzetgyűlés Állandó Bi­zottsága elnökének vezetésé­vel tegnap az Egyesült Izzó­ba látogatott. A delegációt a gyárlátogatásra elkísérte Péter János, az országgyű­lés alelnöke és a VDK bu­dapesti nagykövetségének képviselője. A vendégeket Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója tájékoz­tatta a vállalat munkájáról, fejlődéséről, terveiről, dolgo­zóinak életéről, valamint ar­ról az őszinte rokonszenvről, amellyel a gyár dolgozói fi­gyelemmel kísérik a testvéri vietnami nép hősi küzdel­mét hazája szabadságáért, függetlenségéért, és az or­szág újjáépítéséért. A vendégek ezután Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökiének társaságában ismerkedtek a nagy múltú gyár munkáskollektívájával, majd üzemi barátsági nagy­gyűlésen vettek részt, ame­lyen felszólalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az ország- gyűlés elnöke. A közélet hírei Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével tegnap küldöttség utazott Hollan­diába. Caerván Mártonná dr.- nak, a SZOT JMőbizottsága elnökének vezetésével teg­nap magyar szakszervezeti delegáció utazott Bulgáriába, a bolgár szakszervezeteknek a dolgozó nők körében ki­fejtett tevékenységének . ta­nulmányozására. A SZOT küldöttsége, amely Siklós Jánosnak, a Népszava főszerkesztőjének vezetésével részt vett Bag­dadban az iraki szakszerve­zetek IV. kongresszusán teg­nap hazaérkezett. Elutazott a moldaval SZMBT-delegáció, amely D. G. Perzsán miniszter- helyettes vezetésével egy he­tet töltött hazánkban. Kiállítás a gyermekekről Érdekes és hasznos kiállí­tás nyílt tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében. Népesedés­politikai célkitűzéseink, az állam és a társadalom csa­ládvédelmi intézkedései mel­lett bemutatja a helyes gyer- mekgondozás legfontosabb alapelveit is, jó reklámot csinál a legcélszerűbb ruha­neműknek, tá—zereknek, já­tékoknak és a gyermekgon­dozás, gyermeknevelés egyéb nélkülözhetetlen kellékeinek. A kiállítás címe: „Az én gyermekem kívánt gyermek" is jelzik a rendezők szándé­kait: tudatosítani a látoga­tókkal, hogy a gyermek har­monikus testi és szellemi fejlődése, a családba vr.’ó beilleszkedése mit kíván a szülőktől, s ehhez a társa­dalom milyen segítsége.! tud jelenleg adni. A kiállítást dr. Koncz József városi fő­orvos nyitotta meg. Értekezlet a MÉM-ben A MÉM vezetőinek kibő­vített értekezletén, amelyen dr. Lénárt Lajos miniszter­helyettes elnökölt, a mező- gazdasági nagyüzemek élel- , miszerfeldolgozó és -forgal­mazó tevékenységét vitatták meg. Megállaoítótták: a tsz- ek és az állami gazdaságok nem mezőgazdasági tevé­kenysége — ezen belül az élelmiszerfeldolaozás és for­galmazás — az elmúlt évek­ben hozott intézkedések nyomán erőteljesen fejlődik. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy a MÉM-ben irányelveket dolgoznak ki; ezekben megszabják az élel­miszerfeldolgozó üzemek to­vábbi feladatait, és kidol­gozzák a fejlesztési elképze­léseket. ENSZ-konferencia a bűnözésről Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémia * díszter­mében több mint húsz euró­pai ország igazságügyi, ügyé­szi és belügyi szakemberei­nek, valamint a büntetőjog tudományos művelőinek részvételével megkezdődött az ENSZ európai regionális konferenciája. amelynek központi témája a bűnmeg­előzés és a bűnözőkkel való bánásmód. A tanácskozás előkészítője annak a világ- kongresszusnak, amelyet a következő esztendőben To­rontóban rendez az Egyesült Nemzetek Szervezete. Jubilál a Tankönyvkiadó Fennállásának negyedszá­zados jubileumát ünnepli a Tankönyvkiadó Vállalat. Az 'évforduló alkalmából ma délután 4 órakor ünnepi könyvkiállítás nyílik a Fák­lya-klubban. A kiállítás be­mutatja az állami tankönyv- kiadás fejlődését és ered­ményeit 1949-től napjainkig. Gépek segítségével A Minisztertanács határo­zata értelmében az idén mintegy 430 ezer belkeres­kedelmi dolgozó munkaidejét csökkentik, s ennek egyik fontos feltételét, a gépesítést segíti a Műszaki Árut Érté­kesítő Vállalat, amely teg­nap saitótá.iékoztátön mu­tatta be korszerű kereske­delmi gépelt, berendezéseit. Többek között a vendéglátó- ipari vállalatok hasznosít­hatják jól a munkaidő- csökkentésben, a munkaerő­gondok megoldásában a kor­szerű magyar, lengyel és szovjet, mosogatógépeket. A vállalat Idén pohármosogató berendezéseket is vásárol. Egy mondatban A dél- és észak-vietnami békemozgalmak meghívására a közelmúltban az Országos Béketanács és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság delegá­ciója. mely a 17. szélességi foktól délre járt, nemrég hazatért és tegnap a Haza­fias Népfront klubtermében sajtótájékoztatón számolt be a látogatás tapasztalatairól. — Az energia nagyfo­gyasztó vállalatok energeti­kusainak részvételével teg­nap kétnapos konferencia kezdődött a Csepel Vas- és Fémművek munkásotthoná­ban. — Százhalombattán, a Du- namenti Hőerőmű szomszéd­ságában tegnap felavatták a FAO-támogatással épült temperált vizű halszaporító gazdaságot. — A június 1-től 8-ig tar­tó ünnepi könyvhét alkal­mából 124 mű jele-’k meg a kiadóknál, összesen 1989 300 példányban — mondta többek között Simon István Kossuth-díias költő, a Magyar írók Szövetségé­nek főtitkárhelvettose a teg- nao tartott sajtótájékozta-' tőn. 4

Next

/
Thumbnails
Contents