Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-24 / 119. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május Hl Miben vetélkedünk A szegénység is 4. korszerűsödik A nyugati fogyasztói társadalmakról mondják — s ez a legfőbb érvük mellette —, -hogy minden eddiginél jobban biztosítja a szükségletek kielégülését, s hogy alapja a szüntelen növekedés, amely a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, megszüntetéséhez vezet Érdemes ezt az érvet egy kicsit közelről megvizsgálni. Már azrirt is, mert nem egyszer hallani nálunk is ilyen véleményeket?: „Mit érdekelne engem a tőkés profitja, ha annyit keresnék, mint egy nyugati munkás. Meglenne mindenem és élnék boldogan... ” A Le Nouvel Observateur egyik márciusi számában ismertet egyszerre két könyvet is, amely ezt a kérdést tanulmányozza. Az egyik egy katolikus szerző műve, a másikat két polgári közgazdász írta. Kiindulópontjuk és ideológiánk alapvető különbsége mellett is azonos következtetésekre jutnak. Idézzünk részleteket a cikkből: „Az az érv, amely szerint a gazdasági növekedés csökkenti az egyenlőtlenségeket, minden alapot nélkülöző szellemi megtévesztés..— írják és adatokkal bizonyítanak. 1962-ben a franciák leg- gazdaga.. j 10 százalékának 76-szor annyi volt a jövedelme, mint a legszegényebb 10 százaléknak. Az NSZK-ban ez a mutató 20,5-szeres, az Egyesült Államokbaa 29-szeres. Azóta a francia ipari termelés megkétszereződött, de a 76-szoros különbség megmaradt. Ugyanezt igazolják az NSZK, az USA és más nyugati országok adatai is. Hol van itt a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítődési tendenciája — kérdezik, s kérdezhetjük velük. „Változatlan maradt a gazdagok kiváltságos volta és a szegélyek szegénysége’’ — állapítják meg. Hallani véljük az ellenvetést. A fenti adatok ellenére á«, a szegények jobban élnek, mint tíz évvel ezelőtt. Jelentősen többet fogyasztanak, ezért most már kevésbé szegények. Mit mondanak erre a már idézett tanulmányok? Többet fogyasztani, — állapítják meg — azaz a javak nagyobb mennyiségévei rendelkezni, nem jelent szükségképpen javulást az élet minőségében. Jelentheti egyszerűen azt is, hogy ma már fizetni kell azért is, ami korábban ingyenes volt. Vajon jobban élnek-e a városlakók azért, mert egyre több egyéni és kollektív közlekedést . fogyasztanak”, miután munkahelyük és a lakásuk mind távolabbra kerül, s ezért ingáznak? Vajon jobban élnek-e, mert 5—6 évenként kicserélik az ágyhuzatokat, amelyek valaha egy nemzedéknél is tovább tartottak? Vagy azért, mert a szennyezett, undorító vízvezetéki víz helyett egyre több palackozott ásványvizet kénytelenek fogyasztani? Vajon jobban élnek-e, mert egyre több tüzelőanyagot fogyasztanak, hogy a mind kevésbé hőszigetelt lakásukat fűtsék? A következtetést így vonják le: „Ha nem is vesszük figyelembe a velejáró pusztítást (környezeti ártalmak, szeny- nyeződés, az emberi kapcsolatok szétesése) a gazdasági növekedés egyre inkább romlást és nem javulást jelent. Költsége meghaladja a belőle származó előnyöket.” Minderre azt is mondhatják, hogy a munkások mégiscsak kevésbé szegények, mert vannak olyan „kényelmi javaik”, amelyek egykor a burzsoázia kiváltságos igényeit szolgálták. „De vigyázat — idézzük a tanulmányt. — Kevésbé szegények, mint ki? Mint India, vagy Algéria szegényei? Mint az ötven év előtti munkások? Az összehasonlítás teljesen elvont. Mert a szegénység nem objektív és mérhető adat (eltérően a nyomortól, a rosszultápláltság- tól): a szegénység különbség, egyenlőtlenség, képtelenség arra, hogy hozzájussunk ahhoz, amit a társadalom jónak és szépnek tart, kirekesztés az uralkodó életmódból; és az uralkodó életmód sohasem a többségé, hanem a legvagyonosabb 20 százaléké, akik kiváltságos és fitogtatott fogyasztásaikkal a hangadók.” A szegénység is „korszerűsödik”, emelkedik a pénzügyi küszöbe, mert minden új ipari terméket úgy tálalnak, mint közszükségleti javakat — de egyben azok egy ideig a többség számára elérhetetlenek is. Ez az elérhetetlenség tartja magasan az értékét. Amint a tömeg is hozzájut egy termékhez, áz veszít „értékéből”, presztízséből. Hol azért, — mint az autó — mert olyan tömegessé válik, hogy már saját rendeltetésével fordul szembe, a forgalom gyorsítása helyett annak akadályozója lett, s ilyenkor a kiváltságos kisebbség más, luxus közlekedési eszközt kezd használni. Többnyire azonban az történik, hogy az ipar anélkül, hogy az általánosan elterjedt termék bármit is veszítene használati értékéből, „leértékeli” azáltal, hogy a gazdag kisebbség számára fenntartott „jobb” termékkel áll elő, amelyet a jólét új normájaként tálalnak. így tartósítják a fogyasztás szüntelen növelése útján az egyenlőtlenséget. Idézzük megint a tanulmányból: „A szüntelen újítás azt az illúziót táplálja, hogy ami új, az jobb... több szükségletet teremt, mint amennyit kielégít, felfokozva ezzel a hiányérzetet... A hiányérzet növekedési mutatója bőven meghaladja a termelését __Mert ha az, ami új, j obb is, akkor az, ami régi, már nem jó. Az egyre jobb logikája felváltja a jó (stabil, tartós, kiegyensúlyozott) logikáját.” Itt elérkeztünk a fogyasztói társadalmak lényegéig. A javakat már nem használati értékükért kívánják és vásárolják az emberek, hanem státus-szimbólumként. Az egyént e társadalom egész gépezete arra „idomítja”, hogy megkívánja a mindig újabb és újabb javakat és megszeretésére törekedjen. Mintegy rákényszeríti a társadalom az egyénre az önkifejezésnek és érvényesülésének ezt a módját, megtagad va tőle a személyes kibontakozás lehetőségét. Vágyait a fogyasztás vágyává torzítja. „Egy új termék piacra dobása és birtokba vétele a leggazdagabbak által — állapítják meg — addig gyötri a szegényebbeket, amíg meg nem szerzik... A társadalmi osztályok dinamikája tehát létező valami, a termelők malmára hajtja a vizet, eredménye a jólét növelésében nulla, és célja a növekedés állandó fenntartása a kereslet ösztönzésével.” Mit tegyünk ehhez hozzá? Talán annyit, hogy a magyar turista, aki önfeledten csodálja a párizsi áruházak gazdag kínálatát, s odaképzeli magát a francia munkás helyébe, aki szerinte mindezt meg tudja vásárolni — mit sem tud arról, milyen gondok nyomasztják ugyanakkor azokat, akik benne élve naponta érzik a felszín mögött meghúzódó nagy kérdést: Jo ez nekünk? (Folytatjuk.) Varga József A világ legnagyobb vízicrőművc Már megtérült a krasznojarszki beruházás A tavalyi évben összesen 21.5 milliárd kilowattóra vil- lamoseneirgiát, másfél milli- árddal többet a tervezettnél, termelt a krasznojarszki vízierőmű. A szibériai Jenyiszej folyón emelt hidrotechnikai létesítmény a világ legnagyobb vízierőműve. 12 darab egyenként 500 ezer kilowattos turbinájának összteljesítménye 6 millió kilowatt. , A krasznojarszki vízierőmű különleges helyet foglal el a szibériai energiarendszerben. Miközben biztosítja a krasznojarszki határterület ipari körzeteinek energiaellátását, egyben az Omszktól Irkutszia terjedő rendszer legnagyobb terhelésnek kitett középpontjában foglal helyet. Tavalyra már megtérültek mind az erőmű, mind pedig a dolgozók városának. Gyiv- nogorszknak felépítésére fordított össze» kiadások. Párizsban bejelentették, hogy az angol—francia együttműködéssel épített Concorde személyszállító szuperszonikus óriásrepülőgép egy példánya jövő héten kísérleti repüléseket kezd Párizs és Rio de Janeiro között. ha engedélyezik Dakarban, Két hétig kiküldetésben voltam. Visszaérkezésemkor a repülőgép késett, így amikor hazaértem, a feleségem már aludt. Ahogy észrevett, egy pillanatra felriadt és ezt suttogta: — Ki ölte meg Ivanovot? „Ö, már megint rémálmai vannak szegénykének” — gondoltam. — Aludj, aludj csak drágám... Reggel, a villamosmegállóban elémállt egy férti: — Ki ölte meg Ivanovot? — kérdezte, és kíváncsi tekintettel meredt rám. — Megint Ivanov — gondoltam. — Alig teszi ki az ember a lábát a városból és már megint valami borzasztó történik...” — Nem mondaná meg. hogy végül is ki nyírta ki Ivanovot? — Ne tévesszen .össze senkivel kérem! — tiltakoztam felháborodva. — En semmit sem láttam!... üzemanyagfelvétel céljából történő leszállását. A vizsgálatokat eredetileg Párizs és New York között szándékoztak lebonyolítani, de az amerikai hatóságok nem adtak engedélyt a New York-i leszállásra. — Nem látta? — morajlott fel körülöttem a tömeg. — Az egész város lattá, de ö azt állítja, nem... Ebben a pillanatban megszólalt egy öregasszony: — Higgye el. én ebben a szúrásban sejtettem, hogy a hosszúhajú. trapéznadrágos a negatív személy... En mondom, hogy ö a gyilkos. Rémülten néztem a nadrágomra és aktatáskámmal bajszomat takarva a következő megállónál leszálltam. Lehajtott fejjel mentem be a vállalathoz. Főnököm el sem olvasván a kiküldetésemről szóló beszámolómat, nyomós hangsúllyal kérdezte: — A reggeli órákban beszéltem néhány kollegcfal, de most személyesen tőled kérdezem: ki ölte meg Ivanovot? Reszkettem. Képzeletem képernyőjén megjelent minden Ivanov, akiket valaha is Ki ölte meg Ivanovot? A „Lapin-vírus’ Szovjet—amerikai együttműködés a rákkutatásban Moszkvában szerdán befejeződött a szovjet és az amerikai onkológusok tanácskozása. A találkozón összegezték a rák virológiája területén végzett másféléves együttes munka eredményeit. Viktor Zsdanov akadémikus az onkológus értekezlet munkájáról és a szovjet— amerikai együttes kutatásokról a következeket mondotta a TASZSZ tudósítójának: — Ma már jóformán senki sem kételkedik abban, hogy az embernél vírusok idézik elő a rákot és a leukózist. A kérdés csupán az. hogy milyen vírusok. Elsősorban a „Lapin-vírusra” gyanakszunk Lapuinak sikerült a világon először leukózist előidéznie majmoknál olyan módon, hogy megfertőzte őket ebben a betegségben szenvedő emberek vérével. A szovjet orvosok beteg majmokat adtak át amerikai kollegáiknak, s azok megerősítették a diagnózist. Ez alapot ad arra a feltételezésre, hogy a betegség keletkezéséhez köze van ennek a vírusnak — mondotta Zsdanov. — Az onkológia területén működő szakértők úgy vélik, hogy a XX. század végéi-e megoldódik a rák problémája. Ez az optimizmus nem fantázia: a tudomány eredményein alapszik. Megoldásához jelentősen hozzájárul a szovjet és az amerikai tudósok egyre szélesebb körű együ ttműködése. Pedagógus sztrájk Japánban Tegnap egyórás, általános sztrájkot tartott az 530 000 főt tömörítő jaoán pedagógus szakszervezet. A japán tanítók, középiskolai és temi tanárok tib^kozá' rkat fejezték ki a ka- ny tervezett oktatási reformja. Illetve a rendőrség elnyomó akciói ellen. A pedagógusok áprilisi sztrájkja óta a ! nd őrség több mint 16 000 p* iagógust hallgatott ki és razziákat tartott a szakszervezet tokiói és vidéki központjaiban. most pedig arra készül, hogy letartóztassa a szakszervezet ötven vezetőjét Csütörtökön országszerte mintegy 200 000 japán munkás fejezte ki a sztrájkoló pedagógusokkal való szolidaritását tüntetéseken és gyűléseken. Valuiacsempész náci Egy limai bíróság valutacsempészésért kétévi börtön- büntetésre ítélte Fritz Schwend volt náci ezredest. Schwend a második világháború idején a „Bemard” fedőnevű műveletet készítette elő, amelynek során hamis font sterlingek millióival árasztották el Nagy-Britan- niát. ismertem. Egyik szörnyű képet a másik követte. Láttam az egyik Ivanovot. arrjnt éppen arzént szórok az italába a repülőtér büféjében. Láttam a másikat, ahogy rászegezem nagykeliberű pisztolyomat egy fürdőhelyen... — Igyál, igyál még ga- lambocskám — hallottam, és rájöttem, hogy a vállalat előszobájában, fekszem egy he- verőn. s Natasa, a takarítónő nyugtátokat nyelet le velem. — Feküdj, feküdi csak kedves — suttogta lágyan. — De nekem azért megmondhatod. hogy ki ölte meg Ivanovot: Negyedóra múlva a hivatali Volga hazafuvarozott. Ó. drágám! — szóltam a feleségemhez. — Nem akarok semmit sem titkolni. Be kell vallanom neked, hogy ki ölte meg Ivanovot: — Az istenért! El ne áruld! — kiáltott a feleségem, öt perc múlva kezdődik a folytatás. Kérlek, kapcsold be a televíziót. A. Jurikov Ford. Baraté Rozália Főváros a tajgán Jóváhagyták a Komi Autonom Köztársaság fővárosa, Sziktivkar építésének 2000- ig terjedő általános tervét, amelyet leningrádi szakemberek a lakosság tanácsai és kívánságai figyelembevételével dolgoztak ki. A javaslatok alapján a jövőben például több emeletes házakat építenek. a város új kerüleI tében Lenin-emlékművet állítanak, s obeliszket emelnek a város alapításának közelgő 200. éves évfordulójára. A fejlesztés általános tervével összhangban Sziktiv- kar a Szovjetunió távolészaki területének hatalmas ipari, közigazgatási és kulturális központja lesz. Egy lelket sem találtak Benjamin Zuckermann, a marylandi egyetem és Patrick Palmer, a clücagói egyetem csillagászai 1973- ban rádió-teleszkóppal sorra tanulmányozták a Földhöz legközelebb eső 500 naprendszert. amelyeken „értelmes életet” feltételeztek, de egyetlen lelket sem találtak”. Frank Drake professzor. aZ' amerikai—szovjet Ozma-terv felelős vezetőinek egyike Úgy véli: csaknem egymillió ilyen naprendszert kellene végigvizsgálni ahhoz, hogy egyetlen műszaki civilizációt is találjanak. Ez lesz a legközelebbi „Kiklopsz” vállalkozás feladata. *• Kukorékolási feltét el Egy jól beidomított kakasnak legalább 15 másodpercig egyfolytában kukorékolnia kell. Ez a feltétele annak, hogy részt vehessen az éneklő kakasok versenyén, amelyet minden évben megrendeznek az NDK-ban. Egér a borban Az embernek nagyon óvatosnak kell lennie, ha importárut vesz a kezébe. Erről meggyőződött nemrég egy fiatal baseli házaspár. Amikor kinyitották az üveg külföldi bort, s megittak belőle egy-egy pohárkával, észrevették. hogy egy egér van az üvegben. Rémületükben azonnal orvoshoz fordultak, az üveget pedig az egérrel és a maradék borral elküldték az egészségügyi felügyelőségnek. A fiatal pár a gyomormosás után levonta a tanulságot, ezután csak whiskyt isznak, mert ha van is benne egér, legalább — nem árt. „Világító” szarvaso k A Lappföld jeges pusztaságain az északi szarvas nem csupán élelem, szállító- eszköz és a lappok jó barátja. Igen rrvakran a géokocsik áldozata is. A sötét téli nappalokon, mikor a napfény igen ritka vendég, a gépkocsik mintegy 1700 rénszarvast ütnek el évente. Egy-egv elgázolt rénszarvas 17o dolláros veszteséget jelent gazdájának, de a sofőrnek sem olcsó mulatság, mert a kocsi javításáért szép összeget kell kifizetni. A rénszarvaspásztorok egyesülete tavaly megpróbált megoldást találni a A világ legrégibb Néhány héttel ezelőtt, a kaliforniai egyetem egyik előadótermében. 46 évszázad előtti típusú lanton felcsendült a világ legrégibb dallama. Zenéjét a Szíriái Uga- ritban fedezték fel, kőbe vésve, ékírásos jelekkel. A lantot fél évszázaddal ezelőtt mevteiált. de a dal származásának korából való hangszer alapján készítették. Szövege: „Hamoutou nivasa ziwe sinute...” — valószínűleg szerelmi bűvölő ének. A zenetudósokat és a régészeket talán az foglalkoztatja, hogy ezt a dallamot „Hajdamákok” a Fennállásának 25 esztendeje alatt 8 millió látogatója volt a kijevi Tarasz Sev- csenko Múzeumnak. Négyezer kiállítási tárgy látható benne: festmények, nyomatok. kéziratok és a költő személyes halmijai. Ott őrzik „A kobzos” és a „Hajdamákok” első ritka kiadásait. valamint a „Festői Ukrajna” című album nyomatait és rézkarcait. Több olyan könyvet láthatunk a múzeumban, amelyeket maga Tarasz Sevesenko illusztrált: az „Orosz hadvezérek”problémára. Sok rénszarvas agancsát foszforeszkáló festékkel mázolták be. A kísérlet valóban sikeresnek mondható, mert a „világító” szarvasok közül egy sem pusztult el. Egy megoldatlan probléma maradt: a szarvas minden évben elhullatja agancsát. Az idén az egyesület hatásosabb és tartósabb megoldást talált. Már nem az agancsot festik be. hanem fényvisszaverő nyakörveket szerelnek szarvasaik nyakára. amelyek csillognak, ha a kocsi reflektorának fénye rá vetődik. dala (amelynek rekonstrukciója, ugyan kissé bizonytalan) diatonikus skálában írták le, tehát olyanban, amelyben félhang van az E és az F, illetve a H és a C között. Ez a felfedezés arra utal, hogy a nyugati zene eredetét nem a régi Görögországban kell keresnünk — mint hosszú időn át hitték — hanem a Közel-Keleten. Tekintettel arra. hogy ez a diatonikus skála a régi görög zenében is megtalálható, fel kell tételeznünk, hogy a görögök vették át az asz* szir-babiloniaiaktól. múzeumban et. a „Száz orosz író”-t és más Sevcsenko-műveket. A múzeum munkatársai igen sokat fáradoztak hogy összegyűjtsék a Sevcsenkó- val kaocsolatos anyagokat. A kiállított tárgyak többségét magángyűjteményekben találták meg. amelvek a forradalom előtt a költő hagyatékát őrizték. Ukrama könyvtárai, tudornánvos kutatóintézetei és irattámi más városainak múzeumai, ugyancsak értékes kiállítási tárgyakat küldtek á kijevi múzeumnak. A MÁV BÉKÉSCSABAI VILLA MOS VONAL FELÜGYELŐSÉG mezőtúri kirendeltsége FELVÉTELRE KERES villanyszerelő szakmunkásokat vagy bármilyen vasipari szakmával rendelkező 20—38 év közötti fiatalokat .járőrszerelő munkakörbe. Jelentkezés szerdai napokon MEZŐTÚRON a Vontató“! Kirendeltség irodájában 7—8.^0-ig. B hét többi munkanapján BÉKÉSCSABÁN a Vontatási F5nSks»» munkaerőgazdálkodásán. Fizetés megegyezés szerint. I / Újabb kísérlet
