Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

/ » SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 22. Ütőerén a Tárosnak Az aluljáró és környéke 3 Téma: az öntözés továbbfejlesztése Tanácskozás a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben Ha valahol nagyot válto­zott Szolnok város képe, az az épülő új aluljáró és kör­nyéke. A 4-es út itt teljesen új nyomvonalon halad majd, a régi helyén autóparkoló lesz. Mindebből most még kevés látszik, mély árkok és tör­melékkupacok barázdálják a térré szélesült területet. Az egyik árok szélén két jókötésű ember a földön ül­ve ebédel. Csak úgy, hideget, papírból. Melléjük telepszem. Az idősebb, jó negyvenes, Csordás Lajos, a brigádveze­tő. A posta központi kábel- iizemének kubikosai. Szár­mazására nézve Csordás La­jos mezőtúri, de kilenc éve, mióta itt dolgozik, sok he­lyen járt már. — Nemigen van kis országunknak olyan része, ahol még nem voltam — így rrjondja. A fiatalabb, huszonnégy éves, mikor a nevét kérdem, csak ennyit mond: elég ha azt írja, hogy én is a Csordás brigádba tar­tozom. A Csordás brigád Ezt akkor még nem nagyon értettem, de később Tóth Vil­mos munkavezető megma­gyarázta. — A Csordás brigád? Ké­rem, azok igen tudnak hajta­ni. De ott a brigádtag még rágyújtani is úg# szokott, hogy előbb szól a brigád ve­zetőnek. Kemény, edzett em­berek. Igencsak kiraknak na­ponta 8—10 „köbmétert fe­jenként. — Teljesítménybérben dol­gozunk — mondja Csordás Lajos. — A megállapított nor­máért, a 100 százalékért 11,50 jár óránként. Tavaly megvolt átlagban a 180 százalék. Az a baj, hogy a kábelhúzásért, meg a rakodásért már keve­sebbet fizetnek. Itt most elég jól * haladunk, az alapépít­mény két hét múlva az egész vonalon kész lesz. Sajnos kábel nincs. De re­méljük, azt is sikerül elintéz­ni. BNV t 1/; műszer a talajnedvesség mérésére A Villamosipari Szolgál­tató és Kisgépgyártó Szö­vetkezet. valamint a Li­cencia Vállalat a vegy­ipari gépkiállításon a Hol- lósy—Varga-féle elektroni­kus talajnedvességmérő műszerre hívta fel az új­ságírók figyelmét. Több mint 20 országban jelentet­ték be e szabadalmat, amelynek lényege, hogy a műszer a talaj hőmérsék­letétől. tömörségétől és sókon cen(rációjától függet­lenül, a helyszínen ponto­san kimutatja a talaj ned­vességtartalmát. A készü­lék kb. 5000 forintba kerül, hordozható, rendkívül pon­tos és kezelése nem igényei különösebb szakképzettsé­get. Eddig néhány japán és olasz cég érdeklődött a licemc megvásárlásának fel­tételeiről. A BNV-n fran­cia és NSZK-beli cégek képviselőivel is megkez­dődtek a hasonló célú tár­gyalások. Kérdezem, miért itt és mi­ért így ebédelnek, nincsen le­hetőség meleget enni? Volna, mondják, de ők ezt már így szokták meg. Jó szállásuk van, a Rékasi úton, majd es­te főznek. Ilyenkor délben ez is megteszi, ez a leggyorsabb. A szigetelés van soron Az aluljáró padozata már elkészült a Ságvári úti ke­reszteződésben. Most a szige­telést csinálják. Pontosabban csinálnák, de napok óta alig van mozgás, ehhez bizony száraz idő kellene. Lévai Mi­hály, a Metró—KÉV kőmű­vese magyaráz. Az aluljáró­ban a szigetelőfalakat az alj­zatbetonra ők rakták. Erre jön a kátrányos szigetelés, aztán egy védőréteg, majd a vasbeton. Lévai Szandaszöl- lősre való, így hát beszélge­tőpartnereim közül leginkább ő a szolnoki. — Az ismerősök gyakran kérdezgetik, a buszon is sok­szor ez a téma. Hogy milyen lesz? Amit tudok, meg amit hallottam a vezetőktől a ter­vekről, azt elmesélem. Mert sok mindent megtudunk azért, jó a kapcsolat. A vál­lalat sok mindent elintéz ne­künk. Most például biztosí­tották, hogy a szanált házak­ból, ha kell, elsők között kap­hassunk téglát. Én is igé­nyeltem. Van házam ugyan, de szeretném egy kicsit meg­nagyobbítani. Lévai Béla szintén a Met- "> ró—KÉV-nél dolgozik, he­gesztő a Komarov brigádból. — Mi a munka előrehala­dását biztosítjuk. Ha például csőtörés van, akkor rögtön nekünk szólnak. Meg közre­működünk a munka könnyí­tésében is. Olyan szerkezete­ket hegesztünk, amelyek az itt dolgozók munkáját segítik. Ott voltak a hegesztők, mikor a 33-as áruház épületét fel­robbantották, azután is. El kellett vagdalni a vasakat, hogy a törmeléket el tudják hordani. Az aluljáróhoz, mi­kor a cölöpverés volt, mi ká­Jászberényben tegnap a jászsági kiskertek tulajdo­nosai tanácskoztak azokról a háztáji és zárt kertekben levő lehetóségeKrőí, amelyek kihasználásával javítani le­het -,a zóidség-gyümölcseliá- tason. A tanácskozáson, a kiskert-tulajdonosokon kívül részt vettea az AFESZ-ek, a tsz háztáji gazdaságok bi­zottságainak képviselői. Megnyitó előadást Radócz Mátyás, a MÉSZÖV elnök- helyettese tartott. Beszélt arról, hogy a tavaly felvá­sárolt zöldség- és gyümölcs nem volt több. mint 1971- ben és 800 vagonnal elma­radt a tervezettől. Szembe­tűnő a lemaradás » Jászság­ban, ahol pedig 1566 hektár, a zöldség-gyümölcstermesz­tésére jó adottságokkal ren­delkező belterület van, ez a megye zárt kert területének 31 százaléka. Nagy érdeklődés kísérte dr. Bálint Györgynek, a „Kertészet-Szőlészet” című szaklap főszerkesztőjének előadását, aki elmondta, hogy a zöldség-gyümölcster­melés növeléséről szóló kor­mányhatározat végrehajtása során országszerte meggyor­sult az eddig rejtett lehető­ségek feltárása. Beszélt ar­ról a hosszú ideig uralkodó téves nézetről., miszerint a szítettük elő a cölöpöket. A lő feladatunk tulajdonképpen nem ez, az állomáson dolgo­zunk, de gyakran akad mun­ka a 4-es út mellett is. Szikszai Béla fiatal ember, 28 éves. Azzal büszkélkedik, hogy itt ennél a vállalatnál sokat segítenek a fiataloknak. Kedvezmény van'tanulásra, lehetőség a szakma megszer­zésére. Neki például most a lakásban segítettek. Kapott támogatást, kamat nélkül, s ha itt marad, egy idő után el­engedik a felét. Most Kun­hegyesen laknak, de augusz­tusban már beköltöznek a szandaszöllősi új lakásba. Veríték és emlék Kérdem, ha majd kész lesz az út, szívesen jönnek-e er­re? Hiszen az ő munkájukból akkor már nem sok fog lát­szani, minden a föld alatt lesz. — Ha összejön a társaság, azért csak elmondja az em­ber, mit is csináltunk itt. Mi­kor például a November 7. felüljárónál a spirálkorlátot csináltuk, bizony megizzad­tunk. Hát ezt el kell monda­ni a srácnak, hogy nézd fiam, ezt is én csináltam. Ahol a veríték ott maradt, ott az em­lék is. * * * Olyan a város, mint egy ha­talmas élőlény, akinek feltár­ják az ütőereit. De nem am öngyilkosságra, hanem az új­jászületés reményével. Remé­nyével. .. ? Nem jó a fzó, hiszen akikkel beszélgettem, nem reménykednek, hanem akarják, hogy jobb legyen az ut, szeDb legyen a várqg. Az egyik Dérház erkélyén pelenka szárad, mellette mó- zes-kosárban baba sütkére­zik. Mikor megszólal a lég­kalapács, kiszalad a mama, bementi az apróságot a lakás­ba. Nem mérgesen, mosolyog­va. Nekünk lesz szebb a város. (VÉGE) Trömböczky Péícr háztáji, a kisüzemi termelés a nagyüzemi gazdálkodás konkurrenciája. Az utóbbi esztendők lényeges változást hoztak. A kiskertekben olyan kézi munkát igénylő és sok törő­déssel járó növényeket ter­mesztenek, amelyekre a nagyüzemi gazdaságokban nincs lehetőség. Amíg pél­dául a zöldborsó, a teli al­mák termesztése csak nagy­üzemi műveléssel gazdasá­gos, a csemegeuborka, a kü­lönféle saláták és sok, a piacokról ma még hiányzó zöldségfele — bimbóskel, csillagtok, feketegyökér, zöldspárga — termesztése csak a megfelelő kézi mun­kaerővel rendelkező háztáji­ban lehetséges. Előadásában végül értékes tanácsokat adott olyan zöld­ség- és gyümölcsfajták ter­mesztéséhez. amelyek a kor­szerű táplálkozásban nélkü­lözhetetlenek. Befejezésül hangoztatta, hogy segíteni kell a kister­melőket — vetőmag, palán­ták, kis adagokban csoma­golt vegyszerek, kertigépek — biztosításával. A felvásár­lási szerződések megkötése során érdekeltté kell tenni őket abban, hogy kisgazda­ságaikban növeljék a terme­lést. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Tegnap délelőtt a Parla­ment gobelin termében ösz- szeült az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága: a kép­viselők a mezőgazdaság kis­üzemeinek, a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak, vala­mint az egyéni termelőknek a helyzetét elemzik. A kis­üzemek fontosságát bizonyí­tó számok: az összes földte­rület 13,7 százaléka, a kert, gyümölcsös és szőlőművelésj ágakban hasznosított földte­rületeknek pedig kishíján 59 százaléka tartozik a kisüze­mekhez. Szerepük a lakos­ság élelmiszer-ellátásában igen fontos, a kisüzemek ad­ják az mezőgazdasági ter­mékértékesítésének csaknem 15 százalékát. Zöldségből az országos termésnek, mintegy 31 százaléka kerül ki ezekből a gazdaságokból. s közel 300 000 hektoliter bort érté­kesítenek évente. Távvezeték KGST-összefogással Tegnap Győrött, a Techni­ka Házában, megkezdődött a KGST villamosenergiai ál­landó bizottságának so:« n következő ülésszaka. Az ülés­szakra tíz ország, köztük Ju­goszlávia. s első ízben Mon­gólia és Kuba is elküldte de­legációját. A megbeszélések­ről Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes a következő­ket mondotta: — Az ülésszak fő célja egy tervezett 750 kilovoltos táv­vezeték építésévé, kapcsola­tos feladatok megvitatása. A KGST-országok 1990-ig ki­dolgozott távlati energiafej­lesztési tervének egyik ki­emelt része, a déli szovjet energiarendszer összekötése a nyugat-ukrajnai rendszerrel. Ehhez kapcsolódik az a 750 kilovoltos távvezeték, amely a Szovjetunió területén a magyar határig, onnét pedig Albertirsáig épül ki. Csak a 285 kilométeres magyar sza­kasz építése mintegy 5 mil­liárd forintba kerül. A ter­vezési munkák folyamatban vannak. A teljes . beruházási program az év végére készül el. A kivitelezés előkészíté­se 1975-ben, a távvezeték na­gyobb ütemű építése pedig 1976-ban kezdődik meg, s a magyarországi szakasz 1978 októberére készül el. Addig kiépül a szovjet—magyar ha­tárig a szovjetunióbeli sza­kasz is. Az öntözéssel kapcsolatos problémákról és a fejlesztés lehetőségeiről tanácskoztak tegnap a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet székhá­zéban. Az egybegyűlteket Mezei János, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetőhelyettese köszöntötte, majd beszámolt az öntözés jelenlegi helyzetéről. A megyében az elkövetke­zendő időszakban a Tisza II, megépítésével növekszik az öntözésre felhasználható viz mennyisége, és erre fel kell készülni. A korszerű me­zőgazdasági termelés, a nagy terméshozamok elérése ma már szinte lehetetlen öntözés nélkül Ha megnézzük a csa­padékátlagot, akkor kitűnik, hogy már a múlt évben is a sokéves átlagnak csak 73 százaléka, hullott, és ebben az évben sem kedvezőbb a helyzet Igaz ugyan, hogy az utóbbi -két hírlapban jelen­tős esőzések voltak, de még mindig 120 milliméternek megfelelő csapadékmennyi­ség hiányzik a talajból. Az öntözőberendezések kapacitá­sának kihasználása a koráb­bi évekhez viszonyítva ked­vezően alakult. Még 1970- ben a kihasználás foka csak 20 százalék volt, 1973-ban már elérte a 83 százalékot, az idén pedig megközelíti a 100 százalékot. Most 72 ezer hektár öntözésére van lehe­tőség a megyében, amiből már 45 ezer hektárt megön­töztek. 1975-ig a fejlesztési tervben előirányzottak alap­ján még líj, ezer hektárt tud­nak öntözéses művelésbe be­vonni. A távlati tervek sze­rint 1980—85-re az öntözhető terület nagysága a megyében 180—200 ezer hektárra nö­vekszik. A bevezető után dr. Szi­lárd György, a MÉM Tisza- vidék Mezőgazdaságfejleszté­si Irodájának osztályvezetője tartott előadást. Az iparsze­rű termesztési rendszerek ki­alakulásával feltétlenül szük­ség van az öntözésre. A meg­növekedett termelési költsé­Az észak—déli metró épí­tői egy hónappal ezelőtt vál­lalták, hogy a párt XI. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére a több mint 800 méter hosszú vonalalagutat az eredeti határidő előtt két hónappal. 1975. május 10-re megépítik. A szocialista bri­gádok fokozott munkájának eredményeként az alagutak és az állomások arculata szín­seknek az öntözés csak igen kis részét teszi ki. Például egy hektár esőztető módszer­rel történő beontözése csak 2000—2500 forintba kerül, ami az össztermelésd költség­nek 8—10 százalékát teszi ki. Viszont az öntözési lehe­tőség megteremtése már jóval drágább, hektáronként 40— 50 ezer forintba kerül. Ezért a gazdaságoknak törekedni kell a helyi viszonyoknak leg­jobban megfelelő egyszerű és olcsóbb öntözési lehetőségek megteremtésére. Az ötödik ötéves terv előkészítése meg­kezdődött. és abban az eddigi tapasztalatokat, számításokat is felhasználják. Az öntözőcsövek gépi átte­lepítése is komolyan foglal­koztatja a szakembereket Ma már a dolgozók nem szí­vesen vállalják a vállon való csőhordozást, térdig sárban, és ez így van rendjén. Az utóbbi három évben jelentős fejlődést értünk el ezen a te­rületen is. Ma a világon Ma­gyarország az egyetlen olyan ország, ahol a gépekkel tele­pített öntözés minden for­mája megtalálható. Ami azért van, mert így, üzemelés közben, a helyszínen szerzett tapasztalatokat felhasználva, a számunkra legalkalmasabb géptípusokat vásároljuk meg. A tanácskozás befejezése után a szakemberek megte­kintették Mezőhék térségéi /1 a Nagykunsági XII—1. Fő­csatorna esőztető és öntöző­fürt építését, ami a Kivetke­ző évben készül el. Ez-tin pedig a Cibakhází Vörös Csillag Termelőszövetkezet területén ismerkedtek a DDA—100-as és a CK—100- as önjáró esőztető berende­zésekkel. üzem közben. Mind. a két géptípus alkalmas ma­gas és alacsony növények ön­tözésére. mivel erre szabá­lyozási lehetőség van a gé­peken. A szakemberek véle­ménye egyhangúlag a tanács­kozás mellett szól. sok érde­kes kérdés és válasz hang- zatt eL — béna — té napról napra változik. Az elmúlt héten például a paj­zsos brigád produkált átlagon felüli teljesítményt. A bal alagútban hat nap alatt 19 métert mentek előre. A mun­kanapló másik figyelemre méltó bejegyzése, hogy május 17-én, pénteken, a bal fúró­gép négy métert tett meg. A metróépítések történetében ilyen rekord teljesítményre még nem volt példa. Kihasználatlan lehetőségek 0 a kiskertekben Metrórekord Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében, a műanyagfeldolgozó műhelyben üvegszál erősítésű poliészter bukósisakokat készítenek exportra

Next

/
Thumbnails
Contents