Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

1974. május 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Titkár egy katonai KISZ-alapszervezetben Eredmény csak közös munkával Lanczmann József őrveze­tő elismert ifjúsági vezető, alapszervezeti KESZ-titkár és a néphadsereg kiváló kato­nája. Egy évvel ezelőtt; ami­kor katonai szolgálatra be­vonult, nem gondolta, hogy rövid idő alatt ilyen szép si­kereket ér el. A vezetése alatt álló alapszervezet egyi­ke a legjobbaknak az egység­nél. Ez csak Lanczmann Jó­zsef őrvezető érdeme? Alig­ha. S még ha nulláról in­dultak is, akkor sem lehet egy kollektíva eredményes munkája egyetlen ember ér­deme — mint' kudarca sem csak a vezetőé —, de hogy a KlSZ-titkáron, a vezetőn sok múlik, az is tagadhatatlan. — Én nem akartam titkár lenni — mondja. Ez a lehető­ség eszembe sem jutott. Ami­kor az őszi választáskor meg­tudtam. hogy jelölni akarnak, megmondtam a fiúknak: csak akkor vállalom, ha mindnyájuk segítségére min­denkor, bizton számíthatok, mert amibe belefogok, sze­retem jól végigcsinálni, és a KISZ-munkát egyedül nem lehet eredményesen végezni. — Milyen érzés volt, amikor megvá­lasztották? — Éreztem, hogy katona­társaim bíznak bennem, s ezért jólesett a választásuk. — A KlSZ-alap- szervezeti titkárság mellé később jött a KISZ-bizottsági tag­• ság, majd az őrveze­tői csillag. Tehát egy­kettőre megszaporod­tak a gondjai. Ka­pott-e elegendő se­gítséget? — Ha nem segítenek mind­azok, akik a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen bizalmuk­ról, biztosítottak, és nem tá­mogatnak a parancsnokok,' akkor az első időben bizony nehezen mentek volna a dolgok. Parancsnokaim azon­ban elegendő időt biztosítot­tak a rendezvények előkészí­téséhez és lebonyolításához. Sokéves tapasztalataikat át­adva. ötletekkel segítették a mozgalmi munka, a szerve-' zeti élet színesítését. A tag­ságot is sikerült „felrázni”, mert amikor megválasztottak, alig volt KISZ-élet az alap­szervezetben. Viszont most már jól mennek a dolgok. Vannak tapasztalataim. Tu­dom, mire van lehetőség, nem ígérek hiába. Már könnyebben megy az alap- szervezet vezetése is. — Hogyan élnek a fiatalok az alapszer­vezetben, mit csinál­nak? — Feladatainkat az éves akcióprogram foglalja egybe, amelyben nagyon fontos he­lyet kap a kiképzési felada­tok segítése és a politikai me- velőmunka erősítése. Lénye­gesnek tartom, hogy minden katonafiatal politikailag meg­felelően tájékozott legyen. Ezt a célt szolgálja a poli­tikai vitakör is, ahol legutóbb az ifjúsági törvénynél!; a ka­tonákra vonatkozó részét és az ehhez kapcsolódó utasítá­sokat beszéltük meg. Ki­emelten kezeljük a szabad idő kulturált eltöltését is. Ezen a területen akadnak gondok, de azért pezsgő az élet: vetélkedők, sakk- és rexbajnokságok, a könyvba­rátok klubja, közös tv- _ és filmnézés, sportbajnokságok szerepelnek programunkban. Társadalmi munkát végzünk, csinosítjuk saját környeze­tünket, és vállalást tettünk „A 900 éves Szolnokért” ak­cióban, a szandaszöllósi is­kola sportkertjének építésé­ben veszünk részt. Kapcso­latunk van a martfűi fiata- lolskal. és alapszervezetünk- töl többen részt vesznek a közös tánc- és énekkarban. — Tervei? — Szeretném még jobban végezni munkáimat és mozgalmasabbá, színeseb­bé tenni az aLapsaer- vezet életét. Ügy aka­rom kialakítani a KISZ-meg- bíza tások rendszerét, hogy a tagok olyan feladatokat kap­janak, amit szeretnek és tud­nak csinálni. Egyénileg pe­dig? Másodszor is el akarom érni a Kiváló katona címet, és leszerelés után szeretnék továbbtanulni. Lanczmann József titkár és tisztes. A közeljövőben jó munkája jutalmául kéthetes üdülésre utazik. Tóth Gyula Zuglói diákok Szolnokon Testvéri kapcsolatot léte­sített tavaly ősszel a szol­noki és a zuglói kisegítő is­kola. Az együttműködési szerződés értelmében kölcsö­nös látogatásokat tesznek. Kedden hét nevelő kíséreté­ben harmincegy zuglói ta­nuló járt Szolnokon, ismer­kedett a várossal, a Tisza- ligetben pedig játékos sportvetélkedőt rendeztek. A szolnokiak júniusban vi­szonozzák a látogatást Mezőtúron a napokban megnyílt a VI. megyei képző-, ipar- és népi díszítőművészeti kiállítás talán legszebb darabját Kupái Sándor fafaragó népművész készítette. Ké­pünkön ez a munka láthatód alkotója erőteljes realizmussal ábrázolja a szántó-vető munkáját A zene lesyen mindenkié Szolnok megyei zenei általános iskolák seregszemléje Kisújszálláson Vasárnap délután a Szol­nok megyei Tanács V. Bi művelődési osztálya a kisúj­szállási Városi Tanács V. B. művelődési osztálya és a Kossuth Lajos úti Zenei Ál­talános Iskola rendezésében a megye ének-zene tagozatos tókolái hangversenyt adtak a kisújszállási Városi Tanács dísztermében.. A hangverse­nyen , jelen volt a megyei és városi pártbizottság, valamint a megyei és városi tanács több vezető szeméi yisége. Megnyitó beszédet mondott Fekete Sándomé, a kisújszál­lási Városi Tanács elnöke, aki méltatta a megye négy na­gyobb városában működő (Jászberény, Karcag, Kisúj­szállás, Szolnok) ének-zene tasrozatos iskolák mintegy négyszáz gyermekének rész­vételével megrendezett ese­mény jelentőségét. A tanácselnök köszöntő szavai után a kisújszállási állami zeneiskola vonós ze­nekarának műsora követke­zett, vezényelt Renget Mik­lós karnagy. Rosyjsky Len­gyel táncát ritmikus, hangu­latos előadásban hallottuk. A jászberényiek műsorából leg­jobban a hangszeres és éne­kes szólisták szereplése tet­E nmagam csak egyszer horgásztam, gyermek­koromban a Hódságon, e Dunában, a Holt-Duna- ágban. valamelyik tóban, Fogtam is valami halfélét, a büszkeség ma is dagaszt. Mindezt azért bocsátom elő­re, hogy az olvasó ne lepőd­jék meg, ha olyasmit olvas majd, hogy a ponty bekapta a horgonyt, aztán a yachtot maga után vontatva eltűnt az óceán hullamai között. Barátaim nagy része vi­szont szenvedélyes pecázó. A horgászok és a kocsisok — ez utóbbiakon az autó tulaj­donosokat értem — egy do­logban erősen hasonlítanak egymáshoz: ha egyszer bele­kezdtem nem tudják abba hagyni, egyik történet a má­sikat követi. A jogsi ugriít, a karburátor így. a kézifék amúgy-., és akkor az az ál­lat hármasra kapcsolt! Vagy: — ha hiszed, ha nem a harcsa a szemembe röhö­gött! — Nekem mondod, engem egy csuka szembe kö­pött! , így hallottam a belga hor­gászról Is. Barátom. Kalán- tay János, a legszenvedélye­sebb pecázó. beszélte a kö­vetkezőket: „— ...kérlek szépen, ha hem a tulajdon szememmel láttam volna, magam sem hinném. Szóval az a belga betáplálta a maga állását. Babbal dolgozott, száraz babbal, a babszemeket így meg így elhelyezte egy ilyen meg amolyan-'módon lyug- gatott lemezen, mikor aztán elérkezett a fogás napja, akkor... — Kitűnő módszer lehet — vetettem oda szerényen, épp hogy valamivel én is részt vegyek a beszélgetés­ben. Azóta ezt a történetet a belga horgászról több ízben hallottam, mindig mástól­A CSODA-PECAS Ennél a pontnál János széttárta a két karját, szé­les arcáról lavinaszerűen omlott-ömlött-zudult alá az őszinte csodálat, ámulat, tisz­telet „— Az a belga pecázó, kérlek, sorozatban rántotta ki a halakat a vízből, olyan­formán mint ahogy a pa­rasztok felfűzik ősszel a pi­ros paprikát és kiakasztják a tornácra. Mi a szomszédos állásokból leesett állal me­redtünk rá Képzeld el a különbséget egy puska meg egy géppuska között. Nohát ugvanaz a különbség volt az ő meg a mi fogásunk között. Egy óra alatt kétszer ann/it gyömöszölt a zsákjába, mint a mi havi fogásunk. Ehhez fogható horgászt azóta sem láttam. S ami a legkülönö­sebb. nem titkolta a mód­szerét. Babbal szoktatta oda a halakat... És itt az következett amit a magam avatatlan módján már elmondtam. mástól, mindig ugyanúgy Ez amellett %zólt, hogy nem ki­talált história, hanem tény, amelyet számos tanú igazol. Valahányszor üres tarisz­nyával tértek meg pecázó barátaim, valaki mindig elő­rukkolt a belga horgász bib­liai zsákmányával. János barátomat gyakran elkísértem horgászni. Beül­tünk a ladikba, kieveztünk az állásba, ő bedobta a hor­got a csalival, ő várt a hal­ra, én ráérősen nézelődtem a vízi birodalomban, szív­tam a ió levegőt, pihentem. | Többnyire sovány zsákmány­nyal tértünk haza. Egy alkalommal az isten­nek sem harapott a hal. Az úszó. dunántúliasan a póta, nem mozdult a víz felszínén, ha csak a szél nem mozgat­ta Beesteledett, szedelődz- ködtünk, hogy hazamegvünk. — És ez volt az a hely — szólalt meg János barátom tragikusan — ez volt az a hely, ahol az a belga annyit , fogott, hogy majd összeros- < kadt a zsákmány súlya alatt. Ii — Ez? — kérdeztem tág- ranyílt szemmel és körül­néztem, hátha feltűnik a parton a sokat emlegetett belga szelleme, esetleg őma- ga. hús-vér valóságában. Az­tán — mint a horgászattól csillagászati távolban élő­nek, eszembe ötlött, valami: — Mondd. Jancsikám, ha olyan nagyon irigyled azt a belga pecást. miért nem kö­veted a módszerét. Hiszen töviről hegyire ismertette és a száraz bab sem olvan drága. János meghökkenten né­zett rám. — Ez még sohasem jutott eszembe — mondta. — So­ha. De majd megpróbálom. Tíz évre rá találkoztunk. János szinte repedezett jó­kedvében i — Milyen volt a fogás? — tudakoltam. Tudtam, hogy más nem deríthette jó kedvre. i — Tűrhető. i — A belga horgász mód­szerével. Megcsóválta a fejét, hogy nem. azt még nem próbálta ki. Egyébként János újság­író és kötetnyi cikke jelent meg a tapasztalatcsere hasz­náról. Kolozsvári »' ■ Grandpierre Emil szett. Husznai Mária vezény­letével a nagy kórus előadá­sában talán Karai Amerikai munkásdalok című kórusmű- ve volt a legmeggyőzőbb. A harcagiak műsorában a kó­rusok teljesítményének szín­vonala általában jobb volt, mint a hangszeres előadóké. Elsősorban az iskola kamara­kórusát, ill. nagy kórusát említeném meg, vezényelt Majláth Ibolya és 2 arámii Zoltánná. Néptánc együtte­sük kanásztánca eléggé öt­letes, de sajnos még éretlen, lendület nélküli produkció volt , A rendező kisújszállásiak műsora már határozottan job­ban sikerült. Mind a hang­szeresek, mind az énekesek jól szerepeltek. Valamint néptánc csoportjuk is szín­vonalasabb, kidolgozottabb koreográfiával mutatkozott be, mely Farkas Jolán tanár­nő érdeme. Tisztán, finoman szólt a nagykórus, mélyet Sebestyén Pétemé- színesen vezényelt. A hangverseny be­fejező részében a szolnoki Kassai úti Zenei Általános Iskola növendékei szerepel­tek. Meglepő és feltűnő volt a gyerekek frissesége. mely különösen a néptánchoz kí­séretet adó éneklésnél és ter­mészetesen a táncban volt igazán érezhető. Jani László­vá igen hozzáértő koreográ­fiái érzékkel tanította be a gyerekeket. Nagyon impozáns volt a nagykórus valamennyi tagja úttörő-egyenruhában; Jól szólt a kórus, érzékenyen követték a kórusvezető Ro-* hanczy Andreának a zen áru vonatkozó instrukcióit. A műsor után a kisújszál­lási Arany János' Általános Iskola nagy sikerű népi já-* ték bemutatót tartott. Szent- is van i gyermeklagzi címmel, melyet betanított Ágotái Lászlóvá és Dómján László. Ezt követően a résztvevő kórusok összkara Kodály— Berzsenyi Magyarokhoz éa Kodály Béke dalát énekelte, vezényelt Sebestyén Péterná és Farkas Jolán. A megyei találkozón ünnepélyes befe­jezésként Fekete Sándomé, dt városi tanács elnöke oklevelet és emlékplakettet adott át a hangversenyen szereplő isko­lák kórusvezetőinek. A pla­kett Papi Lajos kisújszállási szobrászművész munkája. A szolnoki Kassai úti Zenei Ál-* talános . Iskola ajándékát Be- reczki Lajosné, az iskola igazgatója adta át a kisúj-j szállási testvériskolának.' Papi Lajos a kisújszállási Állami Zene Iskolának ado­mányozta citerát ábrázoló, nagyméretű, vörösmárvány-j ból készült szobrát. Végül a zsűri szakmai ér-* tékeléséve] zárult ez a sze-j met gyönyörködtető, vala­mennyi hallgatónak élményt! nyújtó hangverseny. Egyed Ferenc | Strassbourg, Helsinki, Madrid, Bukarest A magyar kultúra külföldi bemutatkozása májusban Változatos programmal je­lentkezik májusban a ma­gyar kultúra külföldön: a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének rendezésében, köz­reműködésével jónéhány művészeti seregszemlére, be­mutatóra. tárlatra kerül sor. Az év egyik legreprezenta­tívabb rendezvénysorozatát május 3. és 17 között tart­ják a franciaországi Stras- boursban. ahol többek kö­zött fellép Ecseri lakodalmas című produkciójával az Ál­lami Népi Együttes, a Ko­dály vonósnégyes, kiállítás­sal látogat a francia nagy­városba a pécsi Modern Ga­léria. a magyar könyvkiadás, filmgyártás. Ugyancsak má­jus 3-án képzőművészeti ki­állítás nyílik Helsinkiben Mesterek és tanítványok a modern mai művészetben címmel A bemutató kénél ad a XX.* századi magyar művészetben jelentkező moz-. galmakról. olyan alkotók* mint Derkovits Gyula. Ber- náth Aurél. Barcsay Jenő, Pólya József. Kokas Ignác, Gross Arnold és mások al­kotó tevékenységéről. A finn művészetkedvelők 54 festményt, 43 grafikát és 35. szobrot láthatnak a Taide hallban. Madridban május 3-tól a tavaly ősszel Machesterben nagy sikerrel bemutatkozott iparművészeti kiállításunk vendégszerepei. A bukaresti Falumúzeum­ban május 14-én néprajzi kiállítás nyílik hagyomá­nyos művészeti alkotások címmel. A budapesti Néo- raizi Múzeum anyagá­ból válogatott bemutató há­rom hétig fogadja a román főváros közönségét. Ugyan­csak május 14-én nyílik népművészeti tárlat a hol* > land Malinodamban. Ifjúsági kluboknak Módszerek országos vására kát jelenti: a klubok kidol­gozzák gyakorlatban es írás­ban az országos terjesztésre szánt módszereiket és ezeket a zárórendezvényen — amennyiben a szakmai zsűri megfelelőnek minősíti azo­kat — bemutatják, illetve forgatókönyv fonná ban, sokszorosítva terjesztik. A rendezők azt remélik, hogy a II. országos módszervásár­ra olyan klubfoglalkozási témák, javaslatok érkeznek, amelyek alkalmasak a klub­tagság közösséggé válásának elősegítésére, politikai, köz­életi aktivitásának fokozá­sára. A II. országos módszervá­sáron a részvétel önkéntes. A klubok nevezési lapon je­lentkezhetnek a megyei mű­velődési központoknál. Hazánk felszabadulásának SO. évfordulója1"' jegyében rendezd meg a KISZ köz­ponti bizottsága, a Népmű­velési Intézet, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium, e Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az OIOT, az Ifjúsági Rádió — együttműködve a Csongrád megyei illetékesekkel —_ az ifjúsági klubok II országos „módszervásárát”. A Csong­rád megyében sorra kerülő akció célja: kidolgozni, ösz- szegyűjteni és országosan terjeszteni a legjobb vála­szokat arra a kérdésre, ho­gyan művelődjék, miként töltse szabad idejét az ifjú­sági klubok közönsége. A módszervásár nem egy­szeri összejövetel, hanem folyamatos, tervszerű mun-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents