Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

JL 4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1974. május 21. Miben vetélkedünk Kiegészítő kérdések 1. ‘egy szellemi tornához „Munkahelyi szellemi vetélkedőn veszek részt. Ezért ké­rem, hogy az alábbi kérdéseimre válaszolni szíveskedjenek: Mennyi. Svédországban egy orvos, mérnök, jogász fizetése? Hányadik helyen áll Európában Svédország a dolgozók szociá­lis ellátásában (kórház, üdülő, sporttelep, színház)? Mennyibe kerülnek Svédországban a közszükségleti cikkek és tartós fo­gyasztási cikkek?” — kérdi egy levélírónk. Sajnos, nem tudunk rész­letesen válaszolni kérdéseire, mert nincs időnk utánajárni az egyébként megszerezhető adatoknak. Ügy általában, ha ez megnyugtató, annyit tu­dunk mondani, hogy Svédor­szágban magas fizetése van az orvosoknak, mérnököknek, s ez az ország a polgárainak juttatott szociális ellátásban minden bizonnyal Európa él­vonalában foglal helyet. Ami pedig az árakat illeti, ha fo­rintra átszámítjuk, meglepő­en nagy számok jönnek ki, de ha összevetjük ezt a jöve­delmekkel, kiderül, hogy a svédek életszínvonala igen magas. Mindez köztudomású, hiszen éppen elég publikáció jelenik meg hasonló témák­ról. E rövid válaszon túl felme­rül bennem egy kérdés. Va­jon mi lehet annak a bizo­nyos vetélkedőnek a célja? Kiknek és miért lehet olyan fontos, hogy éppen a svédor­szági életszínvonal adatain csiszolják a résztvevők szel­lemét? Talán még össze is fogják hasonlítani — mond­juk — egy svédországi és egy magyarországi orvos fi­zetését; vagy azt, hány uszo­da és tornaterem jut ott és itt tízezer lakosra? Tulajdonképpen az sem baj, ha így összevetik ezeket az adatokat. Mert az objektív tények akkor sem változnak, ha elhallgatjuk őket. Min­denesetre e szellemi torna já­tékmesterének javasolni sze­retnék valamit. Néhány, Európa történelméből merí­tett kérdéssel egészítse ki re­pertoárját. Ilyenekkel: Mikor volt utoljára háború Svédor­szágban? Vagy: Mennyi kárt okozott a magyar népnek a hitleri megszállás, az ország kirablása, majd hadszíntérré változtatása, illetve mennyi profitot jelentett a svéd tő­kének a második világháború teremtette gazdasági kon­junktúra. Közgazdasági jelle­gű kérdéseket is ajánlok: Mikor kezdődött Svédország iparosodása — és hazánké? Milyen magas Svédországban a munka termelékenysége, ennek következtében mennyi az egy főre jutó új termék — és ugyanez hazánkban? Ilyen kiegészítő kérdések­kel a kép jobban közelíti majd a yalóságot. De még ezek után is megfogalmazó­dik a kérdés, hogy el lehet-e egy szellemi vetélkedőn mon­dani mindazt, ami az ilyen hasonlítgatásokat reálissá te­szi. Olyasmit például, hogy az élet minőségét nemcsak bi­zonyos javak birtoklásának lehetősége határozza meg. A tartalmas emberi élethez — amit majd minden bizonnyal a szocialista társadalmi rend­szer tud biztosítani — mi máris közelebb vagyunk, mint akár az iparilag legfej­lettebb fogyasztói társadalom. Néhány dologban már egyet­len kapitalista rendszer sem lesz képes bennünket utolér­ni, mert mi más pályán ha­ladunk. Ezzel szemben, törté­nelmileg belátható időn be­lül, mi az ésszerű fogyasztá­si javak termelésében utol fogjuk érni a legfejlettebb országokat is. * ' Tágítsuk egy kicsit a látó­határt. Ha már felmerül a társadalmi rendszerek össze­hasonlításának gondolata, le­gyünk teljesen következete­sek. Mi a magunk szocialista világát mindig árnyaltan, sokoldalúan és mélyrehatóan elemzzük. Miközben időnként összegezzük elért eredmé­nyeinket, folyamatosan be­szélünk gondjainkról, feltár­juk azokat az ellentmondáso­kat is. amelyeknek a megszün­tetésén dolgozunk, nem hall­gatjuk el a nehézségeinket sem. Tegvük ugyanígy a nyu­gati világgal is. Hallgassuk meg azokat is nyugati 'politikusokat, szak­írókat; tudósokat, újságírókat —, akik hajlandók arra, ha nem is olyan következetesen, mint mi, hogy vizsgálják sa­ját társadalmi rendszerük be­tegségeit. vagy legalább a tü­neteit e betegségnek. Varga József (Folytatjuk) Távkábel Magyarország cs Románia között Az idén elkészül Magyaror­szág és Románia között a táv­kábel, amely a telefonforga­lom jelentős fejlesztését ala­pozza meg és lehetővé teszi majd, hogy az előfizetők köz­vetlenül felhívhassák egy­mást. A Magyar Posta az el­ső — Jugoszlávia irányába futó — távkábelt 1971-ben helyezte üzembe, 1972-ben megépült az osztrák, 1973- ban a szovjet és a csehszlo­vák vonal. A Romániához vezető távkábelszakasszal megvalósul az utolsó össze­köttetés, amely a magyaror­szági távkábelrendszert ösz- szekapcsolja valamennyi szomszédos országgal. A te­lefonforgalom irányára jel­lemző, hogy a szocialista or­szágok több beszélgetést kez­deményeznek Magyarország­gal, mint viszont. Elsősorban a Szovjetunió, Románia és az NDK folytat sok telefonbe­szélgetést Magyarországgal. Svobodn elnök állapota súlyos Ludifk Svoboda hadsereg- tábornoknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kének egészségi állapotában nem következett be lényeges változás, s az továbbra is na­gyon súlyos. Az intenzív gyógykezelést folytatják — közölte vasárnap délután a prágai állami szanatórium vezetősége és az orvosi kon­zílium. Magyar—iráni kapcsolatok / ** Á gazdasági együttműködés lehetőségei szélesek Szolidaritás Chile népével Havannai közlemény „A chilei nép tragédiája minden becsületes embert felháborít. Követeljük, hogy a katonai junta vessen vé­get a demokrácia, a huma­nizmus és a kultúra ellep el­követett bűncselekményei­nek” — hangzik a szocialis­ta országok művelődésügyi minisztereinek havannai ta­nácskozásáról kiadott közle­mény. A szocialista közösség kul­turális és művészeti szemé­lyiségei a világ népeivel éá haladó erőivel együtt határo­zottan elítélik a chilei kato­nai junta bűntetteit és szo­lidaritásukról biztosítják a chilei dolgozókat — mondja a közlemény. A tanácskozás résztvevői vasárnap meglátogatták az '„Amerika Házát”, a kubai főváros s egyben egész Latin- Amerika legnagyobb kulturá­lis központját. A kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok gyorsüte­mű fejlesztésére törekszünk elsősorban a jól fejlődő ma­gyar—iráni együttműködés­ben. Kereskedelmi kapcsola­tainkat hosszú lejáratú ál­lamközi egyezmények szabá­lyozzák. 1965-ben és 1968- ban hitelmegállapodást írtunk alá, ezzel is elősegítjük a magyar gépipari export fo­kozását. A fejlődő országok­kal folytatott külkereskedel­münkben Irán—India és az EAK után — a harmadik he­lyet foglalja el. Miniszteri szintű gazdasági állandó vegyesbizottság mű­ködik 1970 óta. A legutóbbi ülésszakon — amelyet az idén áprilisban Budapesten tartottak a kereskedelmi for­galom 25 százalékos növelé­sét határozták el. Részt veszünk az iráni öt­éves tervben szereplő fejlesz­tési beruházások megvalósí­tásában : például egészség- ügyi és kórházi berendezése­ket szállítunk, s bekapcso­lódunk az iráni vidéki tele­fonhálózat kiépítésébe is. A történelmi múltú Shiráz- tól nem messze található Fars, ide ipari húskombinát létesítéséről kötöttünk szer­ződést 3,3 millió dollár ér­tékben. Irán egyik mezőgaz­dasági területének komplex fejlesztési tervtanulmányát is magyar intézményejt (az AGROBER és a Vízügyi Ter­vező Vállalat) készítették el. Ami a kereskedelmi forgal­mat illeti: a fejlődés egyen­letes. Magyarország és Irán árucsere-forgalmának értéke 1973-ban meghaladta a 30 millió dollárt. Legfőbb ex­porttermékeink: acéláruk, textil- és vegyipari' cikkek, finommechanikai termékek. Hitelmegállapodások révén gépexportunk híradástechni­kai berendezésekkel és vas­úti gördülőanyaggal bővül. Legfőbb importtermékek: pa­mut. szárított gyümölcs, sző­nyeg. Az utóbbi időben nö­vekszik a könnyűipari fo­gyasztási cikkek (kötöttáru, lábbeli, szintetikus szövetek stb.) behozatala: ezek im­portértéke 1973-ban elérte a 3 millió' dollárt. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségei szélesek. Közös erőfeszítése­ket teszünk a gépipari koo­peráció fejlesztésére. Közös magyar—iráni kereskedelmi vállalat működik Teherán­ban. A kulturális kapcsolatok az 1968-ban megkötött magyar —iráni államközi egyezmény és munkaterv szerint alakul­nak. Ezek alapján a csere­program végrehajtása kultu­rális téren tovább bővíthető. Több élvonalbeli magyar művész — köztük . Kovács Dénes, Róna Viktor. Orosz Adél — járt már Iránban, szerepelt Teheránban. A jö­vőben is törekszünk a kultu­rális kapcsolatok elsősorban minőségi fejlesztésére. Ahová nehéz besütni w GORKIJ ISKOLÁJA A moszkvai Tverszkoj- bulvár 25. szám alatt van a régi Herzen-ház, amelyben a forradalmi demokrata író született, s amelyben gyer­mekéveit töltötte. Megalapí­tásától, immár négy évtize­de ebben az épületben mű­ködik a Gorkij Irodalmi Fő­iskola. Az iskolát maga Gor­kij szervezte. Az író még a forradalom hajnalán terve­zett egv olyan intézményt, ahol a fiatal írók alkotói ta­pasztalatokat szerezhetnek. A főiskolát 1933. december 1-én megnyitották. Azóta sok minden megváltozott, át­alakult az ország, megerősö­dött a szovjet irodalom. Az elmúlt 40 év alatt több mint 1800-an végeztek, közülük kö­rülbelül 700-at vettek fel a Szovjet Írók Szövetségébe. Olyan írókról van szó, mint Szimonov. Mihalkov. Csa- kovszkij. Berezko. Bondarev, Baklanov. Lukonyin. Vinoku­rov. Narovcsatov. Belov és így tovább. A mai szovjet irodalom elképzelhetetlen a főiskola volt hallgatói nélkül. Rendkívül fontos szerepet vállalt a főiskola a "soknem­zetiségű irodalom művelői­nek nevelésében. A Szovjetunióban ma 75 nemzetiség nyelvén alkotnak az írók. Sok, korábban el­maradott nép jóformán a szemünk láttára teremti meg irodalmát. Az intézetben vég­zett nemzetiségi írók között olyan világhírű neveket em­líthetünk, mint Gamzatov. Ajtmatov. Abu-Bakar. Ali- jev. Kulijev Kugultvinov. Nurpeiszov, Sesztalov. Ma 49 nemzetiség fiai tabuinak a főiskolán. Hírnevét számos bolgár, lengyél. mongol, ro­mán. arab ghanai író öreg­bíti. Az Irodalmi Főiskola kü­lönleges tantervű sajátos ok­tatási intézmény, öt év alatt a hallgatók nyelvészeti is­mereteket szereznek, irodai^ mi szemináriumokon vesz­nek részt, amelyeket neves költők, próza- és drámaírók, kritikusok vezetnek. A sze­mináriumok élén különböző időkben Fegy in. Leonov. Szelvinszkij, Pausztovszkij állt. A főiskolára nehéz bejutni. A túljelentkezés 20-szoros. Az intézménynek sajátos al­kotó légköre van. A Szoviet- szkij Piszatvel Kiadó gondo­zásában rendszeresen meg­jelentetik a „Tverszkoj-bul- vár 25” című évkönyvet. Az orosz irodalmi tanszék rend­szeresen állít össze irodalom- történeti köteteket. Az utóbbi években két je­lentős könyvük került az ol­vasókhoz. Az egyik az orosz klasszikusok munkásságát, a másik Dosztojevszkij örökét elemzi. Előkészületben van a Puskin világa című kötet, amely a költő születésének 175. évfordulóján jelenik meg. Az Irodalmi Főiskola való­jában még nagyon fiatal ok­tatási intézmény, de 40 esz­tendős fennállása alatt ki­alakította hagyományait. Története van. s ez az egész szovjet irodalom elvitatha­tatlan alkotórésze, (APN—KS) Londonban A szocializmus fesztiválja Az angol kommunista if­júsági szövetség június 8-án és 9-én Londonban megren­dezi a „Szocializmus feszti­válját”. amelynek célja, hogy az ifjúság széles köreiben is- mentesse a szocialista eszmé­ket. A programban kiállítá­sok, szemináriumok és viták szerepelnek, ezek középpont­jába^ az ifjú kommunisták­nak az új brit társadalomért folytatott küzdelme áll. Megterséges ettöxéÁek Vietnamban Az amerikai szenátus szom­baton Washingtonban közzé­tette a Pentagon egyik hi­vatalos dokumentumát, amely azt bizonyítja, hogv az ame­rikai hadsereg 1967 és 1972 között időnként mestersége­sen esőzéseket idézett elő Vietnamban, hogy meghosz- szabbítsa a monszun az esős évszak időtartamát, s ilv mó­don is nehezítse a DIFK csa­patainak ellátását. Műholdkövető lézer A Bajor-erdőben, Wett- zell közeiében olyan megfi­gyelő állomást helyeztek üzembe, amely a mestersé­ges holdak keringési pályá­ját centiméteres pontosság­gal határozza meg. Az ál­lomás legfontosabb berende­zése a 100 MW teljesítmé­nyű, Siemens gyártmányú impulzus-rubinlézer. A ké­szülékből kibocsátott suga­rakat a műholdra szerelt különleges tükör veri visz- sza a földi állomás irányá­ba A mesterséges hold tá­volságát a lézerpulzusnak a világűrbe „töltött idejé­ből” automatikusan hatá­rozzák meg. A pontos hely­meghatározásnak elenged­hetetlen feltétele még az a fényképfelvétel is, amely a műholdnak a bolygókhoz vi­szonyított helyzetét rögzíti a csillagászati idő figyelembe vételével Idővel a műholdak önmű­ködő követésére folyamatos érzékelővel látják el e be­rendezéseket. Szénégetés — higanyszennyeződés Amerikai kutatók kihir­dették, hogy a szén: elégeté­se során higany kerül a lég­köri levegőbe. Az analízis nyomán kiderült« hogy a higanynak kb. lo százaléka a hamuban marad, míg a többi gázállapotban távozik, így egy kőszénnel működte­tett hőerőmű — amelynek napi teljesítménye 700 MW — a becslések szerint na­ponta 2,5 kilogramm hi­ganyt bocsát a környezetbe. Mivel az USA-ban évente kb. 1 milliárd tonna kősze­net égetnek el. ez 1 000 ton­na higanvszennveződést je­lent. A kőszénből a higany eltávolításának technológi­ája még nincs kidolgozva no­ha megállapították, hogy a gázoknak nehéz fémsóktól való megtisztítása egyben a higany legnagyobb részétől is megszabadítja a környe­zetet. Azonban a higany így is veszélyes szennyezőayag marad a mosófolyadék út­ján. Nem csoda tehát, ha az amerikai városok közelében nemcsak a légkör mutat ma­gas higanyszennyeződést (ehhez a gépkocsik kipufo­gógázai is hozzájárulnak), hanem még a természetvé­delmi területekből össze­gyűjtött lomblevelek is. Meddig lesz még DDT a bioszférában? Egyedül az USA-ban 1974- ig 2,8 millió tonna DDT-t használtak fel. Mivel a DDT zsírokban jól. vízben pedig alig oldékony, a növények­ben és állatokban felhalmo­zódik. Lebontódásának fele­zési ideje 20 év vagy még en­nél is több. Az USA mező- gazdasági művelés alatt álló •talajának minden köbmé­terében átlagosan 0.186 jgramm DDT-t találtak. Mi­vel e méreganyag jelentős részét repülőgépről perme­tezték szét, jelentős mennyi­Gépi masszírozó A kazahsztáni TBC-kuta- tóintézetben hordozható ké­szüléket terveztek a nagyon sürgős külső szívmasszázs megkönnyítésére. A készü­lék könnyű, kényelmes és egyszerűen kezelhető. Gya­ség került az atmoszférába is. A levegő DDT-tartalma 1 és 100 milliomod gramm köbméterenként. A növény- és állatvilág pedig mintegy 10 millió kilogramm DDT-t raktároz. Ez a termelt mennyiséghez viszonyítva ugyan nem sok, de az em­beri szervezetre gyakorolt hatását tekintve nem meg­nyugtató. Ha évtizedünk kö­zepéig a DDT-használat vi- ? lágszerte leáll, akkor a Föld talán 2 000 körül gyakorla­tilag ismét DDT-mentes lesz. korlatilag bármely elektro­mos energiaforrás műkö­désbe hozza. Mentőkocsiban, repülőgépen, vonaton a leg­váratlanabb helyzetekben fel lehet használni. Mikrofotó és számítógép A korunkra jellemző „in­formáció-áradaton” csak úgy tudnak úrrá lenni a szak­emberek, hogy minél kisebb helyet igénylő tárolási mó­dokat keresnek az informá­ció-tömeg számára. E ten­dencia jegyében vagyunk tanúi a mikroképtechnika e.gyre nagyobb mértékű tér­hódításának. A mikrofotog- ráfiai képanyag számítógé­pes kezelésével a nyilván­tartás és a visszakeresés feladata is megoldható. Szovjet kutatók most olyan integrált rendszerrel rpűködő információs beren­dezést hoztak létre, amely a filmszalagon tárolt 1 millió mikroképből 10 másodperc alatt képes kiválasztani az éppen szükséges kockát. A kikeresett felvétel képer­nyőn jeleníthető meg, vagy szükség esetén papírnasví- tás készíthető a kérdéses képkockáról. A gondtalan üdülés első feltétele a gyors, kényelmes utazás Tengerparti idény,járatok május 20-a és szeptem­ber 30 a között egyszeri út menettérti út Burgasz (heti 3 járat) 691,— Ft 1382,— Ft Konstanca (heti 3 járat) 397.— Ft 794.— Ft Várna (heti 3 járat) Dubrovnik (heti 3 járat) 673,— Ft 1346,— Ft (egv hónapon belüli kedvezményes me­nettérti díjtétel) 1576,— Ft 2224,— Ft OTP-hitellehetőségek, kedvezményes díjtételek! Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás. NlflLEU Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest V„ Váci u. 1. és Dorottya u. 2. Telefon: 18(5-805 valamint az EXPRESS megyei kirendeltségeknél 1 t 6 '

Next

/
Thumbnails
Contents