Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

1974. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MEZŐGÉP, kisújszállási gyáregység Sokat tesznek a városért Tanulnak a munkások % Harminc év az átlagéletkor A MEZŐGÉP kisújszállási gyáregységége nagy utat tett meg az utóbbi években. A fejlődés érzékeltetésére elég két szám: 1969-ben nem egészen 25 millió forint, 1973-bain viszont már 85 millió forint árbevételük volt. Elsősorban hordókat és vaskerítéseket gyártanak. Termelés- és állóeszközeik értéke szerény, ezért alapo­san ki kell használniuk a munka- és üzemszervezés le­hetőségeit. Rendkívül fontos helyet foglalnak el az üzemben a szocialista brigádok. Ma tizenhárom szocialista brigádban 244-an dolgoznak, kettő ifjúsági brigád. Az üzem dolgozóinak átlagos életkora harminc év. A gyáregység arculatát, légkö­rét Hagy mérték be n meghatá­rozza a KISZ-szervezet. öt évvel ezelőtt még gyenge volt a munkája, de a párt- és gazdaságvezetés segítsé­gével sikerült javítani a helyzeten. A KISZ tagjai és a szocialista brigádok 1973- ban csaknem 300 ezer fo­rint értékben 6 ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek. Az üzem sokat tett és tesz a városért. Szocialista együtt­működési szerződéseket köt­nek általános iskolákkal, napközi otthonnal, az úttö­rőházzal. a leánynevelő inté­zettel, a szociális otthonnal, sőt a város üzemeivel is. A Pécs melletti Magyarherte- lenden kialakított üdülők kö­rülkerítését például társa- jdalmd munkában végezték el. A szép dunántúli vidéken nyolc faházban nyaranként kisújszállási úttörők vés KISZ- fiatalok táboroznak. De más módon is segítik az oktatási intézményeket: sportudvar, szemléltető eszközök készíté­sét. iskola karbantartását vál­lalták ebben az évben is. Övoda, bölcsőde építéséhez szintén hozzájárulnak. 152 ezer forintnyi összeggel. En­nek 1974-re esedékes részét, az összeg felét már át is utalták. Védnökséget vállalt a gyáregység a Tisza II. Tsz öntözőfürtjének gépészeti be­rendezései fölött. Persze so­kat tesznek saját Üzeműje érdekében is. 1971-ben klu­bot építettek a férfifehéme- mű-gyár fiataljaival közösen. A párt- és gazdaságvezetés nagy gondot fordít a mun­kásutánpótlás biztosítására. Fölkeresik az általános is­kolák szülői értekezleteit, is­mertetik az üzem munkáját, lehetőségeit. A VIII. osztá­lyos tanulóknak a gyáregység KISZ-fiataljai pályaválasz­tási vetélkedőket rendeznek, üzemlátogatásokat „ szervez­nek. Sok fiatal végezte el a szakmunkásképzőt, és csak­nem mindegyikük ott is ma­radt az üzemben. A MEZŐ­GÉP kisújszállási gyáregysé­ge sokat áldozott a tanulás­ra más területen is. A mar­xista—leninista esti középis­kolát eddig harmincán vé­gezték el. az idén pedig már tizenegy jelentkező van. Huszonkét fiatal jelent­kezett szakközépiskolába, ötven százalékuk mun­kás. Három fizikai mun­kás egyetemre készüL A gyáregység műszaki szak­emberei segítik őket. A dinamikus gazdasági és szervezeti fejlődés ellenére gondokról is beszéln éji Ta­valy 158 ezer hordót gyártot­ták, de az idén még nincs elég megrendelés, ezért a szabad kapacitást átcsoporto­sították a kerítésgyártáshoz. Bevezették a harmadik mű­szakot, és ez befolyásolja a mozgalmi életet is. Az át­meneti nehézségek ellenére azonban folytatni akarják jó hagyományaikat. Egy család a kórus A tiszaföldvári művelődési házból fúvószene hangjai áramlanak az utcára. Új színfolttal gyarapodott a nagyközség zenei élete. Az együttes dirigensét szinte az egész község ismeri. Jor­dán Antal karnagy 14 éve munkálkodik azon, hogy a kórusmuzsika, a zene sokak öröme legyen. — Fiatal pedagógusként kerültem Tiszaföldvárra a tanárképzőből. Kezdetben az iskolai énekkart vezettem, majd az fmsz kórusát — kezdte a beszélgetést a zene­kar- vezetője. Az út további állomásairól kérdezem. — Idő közben jó kis kórus lett ,a férfikar. Fokozatosan jutottunk el oda. hogy ma már ezüstjelvényes a minő­sítésünk. Van már szólista gárdánk is. — Akárcsak a női Madri* gál kórusban. — Igen, ma már 14 tagú ez az együttes is. Névadó­kon, házasságkötésekkor sze­repelnek. Férfikarunk pe­dig polgári gyászszertartáso­kon működik közre. No meg altkor, amikor kell. — Szeretik az együttesein­ket. Mindig számítanak ránk, akár ünnepségről, akár tsz vagy valami más kulturális rendezvényről van szó. „Rö­pülj páva”-körünk kiváló együttes lett, nem kis elis­merést szerezve ezzel a köz­ségnek — Mire a legbüszkébb? — Arra az elismerésre, amit tagjaink kapnak. A fér­fikarból négyen a nagyköz­ségi tanácstól társadalmi munkáért kitüntetést kaptak. Arra. hogy kitűnő a kollek­tív szellem, szinte egy csa­lád a két énekkar, a citera-, az esztrádzenekar. Remél­hetőleg a fúvósok is tagjai lesznek ennek a családnak. A kórusvezető pedig — er­ről nem beszélt — eddigi munkájáért megkapta a „Szocialista kultúráért” ki­tüntetést. — Hogyan bírja ezt a sok munkát? Ha jól tudom, két gyermek apja, mellesleg fel­sőfokú karvezetői iskolára is jár és tagja a Kodály-kó- rusnak. Nem is beszélve ar­ról. hogy iskolai munkája sem kevés. — Szeretem a munkám, ez a hivatásom. Lelkesít kollé­gáim zenesze retete, önfelál­dozó munkája. Az igaz, hogy fárasztó, de megéri. — Mik a tervei, terveik? — Mondhatnám hosszan, de inkább csak ennyit: csi­náljuk tovább azt. amit eddig. I. L. 7 úrlat Szegeden A nyári szegedi ünnepi he­teken a szabadtéri játékok Dóm téri előadásai mellett év- ről-évre egyre több és rango­sabb képzőművészeti kiállí­tást is megtekinthetnek a vá­ros vendégei. A most elkészí­tett eseménynaptár szerint 12 ilyen kiállítás nyílik majd az idei nyáron. A minden évben külortösen sok érdeklődőt vonzó szegedi nyári tárlatot tizenötödik alkalommal ren­dezik meg. Ennek anyagát már elbírálta a képző- és iparművészeti lektorátus szakzsürije. Az ország kü­lönböző vidékein élő művé­szek által beküldött 423 alko­tás közül 209 kerül majd ki­állításra. PILLANATKÉP a szarvasi Óvónőképző Intézet gyakorló óvodájábóL A Jászberényi Bathó Mária első éves hailga tó nevelési gyakorlaton az ap róságokkal Matematika és játékkocka Tanítási kísérlet Rákócsifalván Napjainkhoz közelebb Országos múzeumi tanácskozás Szerdán és csütörtökön Győrött tanácskoztak — az MSZMP Központi Bizottsá­gának a közművelődésről szóló 1974. évi márciusi hatá­rozatából a múzeumi szerve­zetekre háruló teendőkről — a múzeumi főigazgatók és igazgatók. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Garam- völgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes is. A párt- határozatból adódó feladatok­ról Gönyei Antal, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tartott előadást, aki a következőkben össze­gezte az országos tanácskozás munkáját: — A határozat alapján minden múzeumnak magá­nak kell kialakítania prog­ramját, — helyzetének, sajá­tos arculatának megfelelően. Múzeumi szervezeteink a jö­vőben nagyobb teret szentel­nek az új és a legújabbkori muzeológiának, a ma problé­mái jobb megértésének. Ha­tékonyabban kell segítenünk a munkásság, az ifjúság mű­velődését. — A diákoknak nyújtott belépési kedvezményt, május 1-től a múzeumok a sorkato­nákra is kiterjesztették. Ezál­tal a fiatalok újabb tömege kerül közelebb a múzeumok­hoz. A jövőben úgy is támo­gatják múzeumaink az isko­lai oktatást, hogy segítik az iskolai kismúzeumok, gyűjte­mények kialakítását. — Az országos múzeumi igazgatói tanácskozáson meg­vitattuk új, elsősorban ipari és mezőgazdasági múzeumi gyűjtemények létrehozásának szükségességét is. Minden múzeumnak van e téren fel­adata, a fővárosiaknak és a vidékieknek is. Jeli nap A Vas megyei természetvé­delmi napok alkalmából csü­törtökön rendezték meg a már hagyományos Jeli napot, a Kám község határában lé­vő Jeli erdészeti botanikus kertben. Megkoszorúzták az arborétumot alapító Amb- rózy-Migazzi István vadkör­tefából készült emlékoszlopát és a sírját. Ez után az ünnep­ség résztvevői, köztük a ma­darak és a fák napját ünnep­lő diákok, megtekintették a festői szépségű botanikus kertet, amelynek történetét, a külföldről hozott fafajok ho­nosítási eredményeit szakem­berek ismertették. Iskolás korunkban nemegy­szer sóhajtottuk: „csak a ma­tek órát megússzam”, s vall­juk be, kevesen voltak közü­lünk, akik nem várták szo­rongva a feszült légkörű számtan óra végét, amelyen valamilyen földöntúli nyel­ven, de legalább kínaiul kel­lett beszélnünk — sőt érte­nünk — és nem volt egy ka­paszkodónk, amely a való­sághoz kötötte volna értel­münket. A törtszámok összead ása- kivonása legtöbbször a feke­te táblán megjelenő „emele­tes” rajzok sokasága volt, s a műveleti szabályokhoz ve­zető út pedig mondatok is­mételgetése. „Számítógép* a táblán Az ötödik osztályban Ber­kes Béláné óráján egy szá­mítógépbe betáplált számsor és a számokhoz tartozó ti­tokzatos eredmények hármas oszlopa szerepel a táblán. A gyerekek nagy igyekezettel elemezgetik a számok közti kapcsolatot, s pár percen be­lül kézerdő lendül a magas­ba, s a tanácstalan idegennel közük a kisiskolások, hogy most éppen „a hiányzó is­meretleneket” helyettesítet­ték be, s felismerték több­ször, hogy szorzási-osztási műveletek szükségesek a tör­vényszerűség megállapításá­hoz. S ha valaki kételkedik az igazukban, egyenletekkel bizonyítják a megállapításu­kat. Ezután egy varázsdoboz­ból különböző színű és hosz- szúságú műanyaghasábok, já­tékkockák kerülnek elő, ame­lyek a köztük levő aránykü­lönbségek alapján különböző nevezőjű törteket „személye- sitenek” meg. A gyerekek ör- döngős módon keverik, ra­kosgatják, méricskélik a já­tékkockákat, s munkájuk nyomán sorra kerülnek fel a táblára a hajdan sokszor el­átkozott kriksz-krakszok, a száraz képletek. Csak rá kell nézni a tűzbe jött emberkék­re: még mondja valaki, hogy a matematika száraz tan­tárgy! Nem. Logikai játék, ahol a gyerek a főszereplő. Összefoglalás önállóan A hetedikesek Mándoki Imréné vezetésével hasonló módszerrel, saját készítésű mértani idomok, lyukkártyák, karikák segítségével a síkido­mok hatalmas anyagának összefoglalását végezték el. Önálló gondolkodással, a sza­bályok felismerésével — já­ték közben. A kivágott mo­delleket alá-fölé rendeltségi sorrendben, a legkülönbözőbb tulajdonságok szerint csopor­tosítva alkották meg az órán megtanulandó szabályokat, a síkidomok területszámításá­ról. Rákóczifalván egy harma­dik éve folyó matematikai ta­nítási kísérlet két óráján vet­tünk részt, s mint Pálffy Sán­dor, az OPI tanszékvezetője, a korszerű matematika taní­tási kísérlet elindítója mon­dotta, az országos jó ered­ményeket igazoló két órán. Az új módszer lényege, hogy a matematika törvényszerű­ségeit a gyermekek játékos tevékenységének megszerve­zésével tanítják meg. (A va­lóságban meglévő összefüg­gésekből könnyebb szabályt alkotni, mint a szabályt „rá­húzni” a valóságra.) Nem a tételes tudást, hanem a ma­tematikai szemléletet, logikai készséget fejlesztik. Ljabb hat iskola Az országos kísérlet három éve nyolc iskolában indult, melyek közül egy megyénk­ben a rákóczifalvai volt. Most a kedvező tapasztalatok alapján a megye újabb hat iskolájában — Szolnokon a Ságvári körútiban és egy-egy kisújszállási, kunhegyesi, tö­rökszentmiklósi, kunszent­mártoni és jászapáti általá­nosban — vezetik be ez év szeptemberétől az 1974—75-ös tanévben. I. Zs.-TOrr»yO000000000000C000000«»0y0000C000000CCTJ300CqC>D0C000C CCoŐxiCOOOOCOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOoronnrro^^VVyvyr^vvvvw»vwv-^vvyyyyYyywy,­ESKÜVŐ — Kérem ismételje utá­nam: „Én Darius Gripsz­kisj...” — Én Darius Gripszki) ... — ... házasságra akarok lépni... — ... házasságra akarok lépni... — ... Marianna Krisztiná­val ... — ... A ... á ...izé ... — Nem értem. Ismételje hangosabban: „Marianna Krisztinával.. — Az lehetetlen. — Miért? — Egyszerűen azért, mert ezen még gondolkodni kell. — Gondolkodni? Miről? — Arról, hogy feleségül ve­gyem-e. Marjecska, vagy ahogy ön nevezi, Marianna Krisztina igen aranyos, ked­ves teremtés, az ég egy vilá­gon semmi kifogásom nincs ellene. De feleségül venni? És most azonnal? ... — Már megbocsásson, ked­ves házasulandó, nem öntött maga fel a garatra, hogy ilyen vicceket talál ki? — Hogy feltételezhet ró­lam ilyet? Hetek óta nem láttam egy korty italt sem! Reggel igazi téboly kezdődött válunk: hogy a csokor nem elég szép, hogy sötét ruhát kell öltenem, hogy nem. je­lenhetek meg pulóverben, mint egy idióta, hogy a taxi miért nincs megrendelve ... Ebbe meg lehet bolondulni! — Elnézést: önök tulajdon­képpen minek jöttek az anya­könyvvezetőhöz? — Hogy is magyarázzam meg önnek? Tulajdonképpen én is ezen gondolkodom. — Eh! Te!... — förmedt rá a mennasszony a vőle­gényre. — Hagyd abba azon­nal a hülyeségeidet, és fele­ségül veszel, de rögvest! — No. tetszik, látni, — ki­áltott fel örömében a vőle­gény. — Ez mindig így van. Marjecska lealacsonyít, gya- láz engem. A házasságot ille­tően ezért vannak kételye­im ... — Eh, te... te! — kiabált a mennyasszony. — Amikor kétszemélyes sátorban töltöt­tük el a szabadságunkat, ak­kor nem voltak kételyeid ... — A sátorban nem kény­szerített senki semmire, ami pedig a házasságot illeti, az egészen más dolog ám ... — Kérem, tegyék lehetővé, hogy befejezzem az esketést — mondta az anyakönyvveze­tő. — A következő pár már türelmetlenül vár. Kérem a vőlegény! ismét 'íj*-: utánam: Mariam i Krisztinával... — Tenném is örömmel... de mégis félek. Ügy érzem, nem vagyok eléggé felkészül­ve a házasságra... — Nézze csak meg! Nf:z- ze meg jól — hadonászott kezével a menyasszony. — A sátorban fel volt készülve... — A sátorban, az egészen más... — Ez tisztességtelen do­log! A sátorban megeskü­dött... — Megesküdtem. Ez igaz. De annak az eskünek nincs törvényes ereje... — Tudod mit?!! Nekem ebből elég. Vagy most itt és azonnal mondod, hogy: Marianna Krisztinává!, vagy nem állok iát magamért­Nézz az órára te tökkelütött szerencsétlen! — Marianna Krisztinával... — Na végre — sóhajtott fel megkönnyebbülten az anyakönyvvezető, és gratulál­va kezet szorított az új háza­sokkal. A tanúk aláírták az anyakönyvet. A barátok ió- kívánságat csókokban jutot­tak kifejezésre... Amikor az esketési cere­mónia befejeződött, az anya- könyvvezető félrehívta a menyasszonyt, és megkér­dezte: — Magyarázza meg kprem, hogy sikerült végül is kimondatni a vőlegényé­vel a boldogító igent? Mert én már feladtam a végső re­ményt is! — Az úgy van. hogy még nem veszítette el végérvé­nyesen a lelkiismeretét. Meg azonkívül Pavlik és B o­zsenyka rögtön otthon lesz­nek az iskolából. Ebédet kell nekik adni. Mi meg ostoba­ságokkal fecséreljük itt az időnket. Az igaz. hoay vőle­génynek nem ideális. de apának a legjobb az szent.. Szír fa ni» GrodzcnyszUa Fordította: Sieér Imre r 4 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents