Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
1974. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Politikai vitakörök TÁJÉKOZTAT, értelmez, mozgósít — e hármas feladatot látja el egy-egy politikai vitakör, a szóbeli agitáció újabb, szervezett formája, és kísérleti jelleggel 1972 őszén a mi megyénkben is megszervezték. Az első évben Szolnok megyében 69 vitakörben folyt élénk, politizáló tevékenység. Tavaly ősz óta 725 vitakör működik, csaknem tizennyolcezer résztvevővel. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a politikai vitakörök létrehozása óta fejlődött a szóbeli agitáció szervezeti rendszere; bővült a noli tát—' eszmecsere lehetősége, és rendszeressé' vált a párt- szervezetekben ; segítséget adnak ezek a fórumok a párttagok és pártonkívüliek mindennapi politikai munkájához. A városokban kevesebb politikai vitakört szerveztek, mint a községekben. A járásokban a pértalapszerve- zelek 74,2, a városi alapszervezetek 72 százaléka hívta életre és működteti rendszeresen a vitakört. A szolnoki járásban például 113 pártalapszervezetben 96 vitakör van. A városok között Karcagon és Kisújszálláson értek el igen figyelemreméltó eredményeket. A körültekintő, következetes munkának köszönhető, hogy a vitakörökben tartalmas, színvonalas munka folyik. Ezek a példák azt is igazolják, hogy ha rendszeresen segítik a vitaköröket, akkor eredményes, eleven politikai élet zajlik, s mindenki szívesen tölti ott az idejét. Érdemes arra is felfigyelni, hogy a legtöbb vitakör az ipari üzemekben működik, kevesebb a mezőgazdaságban, a területi alapszervezetekben és a legkevesebb az intézményekben. Ez nyilván utal a tennivalókra is. A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása szerint a vitaköröket csak kellő politikai tapasztalattal, 1 műveltséggel rendelkező emberek vezethetik. E tekintetben nagyon kedvező a helyzet, hiszen a vitakörvezetők közül háromszázötvennek van pártfőiskolai, esti egyetem szakosítói vagy állami egyetemi, főiskolai végzettsége. Több mint kétszáz közülük elsőszámú gazdasági vezető, nyolcvanket- ten intézmények élén állnak, százhatvanan párlalap- szervezeti titkárok, és több mint kétszázan középvezetői beosztásban dolgoznak. Ugyanakkor feltűnő, hogy a vitakörvezetőknek csak mindössze 8 százaléka nő. Ezen az arányon a jövőben feltétlenül javítani kell. Kik látogatják a vitaköröket? Többségében fizikai munkások, munkahelyi vezetők. A vitakörök résztvevőinek 30 százaléka nő. A tagok többsége párttag, de szépszámmal vannak pártonkívüliek is. Két esztendő tapasztalatait összegezve, elmondható, hogv mind q látogatottság, mind a vitákban való aktivitás azt mutatja, hogy szükség van a tömegkommunikációs eszközök elterjedtségét. a párt belső tájékoztatásának fejlődését figyelembe vevő új agitációs formára. A politikai vitakör érdemben hozzá tud járulni a sok információ pártos értelmezéséhez, a helyes következtetések levonásához, és így a párt politikájának jobb megvalósítását segíti. A vitákban nemcsak a szemléletük formálódik, hanem a vitakörök résztvevői jártasságot is szereznek a vitázás ..tudománvában”, miközv>'"-' újabb és újabb ismeretek birtokába jutnak. Jól segítették a vitakörök munkáját a központilag kiadott füzetek, mellékletek — például népesedéspolitikánk néhány időszerű kérdéséről, az ötven nagyvállalat gazdálkodásának alakulásáról, a vállalati munka- és üzemszervezés eredményességének néhány feltételéről stb. — amelyeket a foglalkozásokon jól tudtak alkalmazni. F.gves témák alaposabb megismertetéséhez több helyen felhasználták a helyi, megvei kiadványokat. sajtótermékeket. Volt. ahol kifejezetten vitakörök számára helyi anyagokat készítettek, ami igen dicséretes. AZ EDDIGI jó eredmények arra ösztönöznek, hogy a jövőben újabb és újabb vitaköröket kell létrehozni, főként az új ipari üzemek és az intézmények pártalap- szervezeteiben. A politikai vitakörökben, mint a tanasz- talatok bizonyítják, tízezrek válnak a párt politikájának tapasztalt, széles látókörű, művelt agitátorává. Ez adja meg a vitakörök politikai jelentőségéi V. V. Megfiatalodott a szakember gárda Több figyelmet a szaluim továbbképzésre NEB-vizsgálat a Jászság terhielősző vetkezet eiben A Jászság termelőszövetkezeteiben általában nőtt a szakmailag és politikailag jól képzett szakemberek száma. Megfiatalodott a szakember gárda, megszűntek a korábban tapasztalt fenntartások, a szövetkezetekben szívesen fogadják a képzett fiatalokat. a ll .jJlíldt' J Lassú a javulás az ügyvitelben Az eredményeik mellett a NEB rámutatott a hiányos Ságokra is. A termelést irányító szakágak szakemberellátottsága megfelelő ütemben javult, a számvitelben és az ügyvitelben azonban lassú a javulás. Több tsz-ben még nem alakítottak ki olyan szakember gárdát, amelyet az idevágó irányelvek és az ide vonatkozó rendeletek előírnak. 1 Kevés tsz él a lehetőséggel, . hogy ösztöndíjasokat szerződtessen. A vezető beosztású szakemberek és tisztségviselők képesítése között jelentős eltérések vannak. Szembetűnően kevés tsz-ben dolgozik növényvédő szakmérnök, holott rendelet írja elő, hogy növényvédelmi munkákat — különösen erős méreg használata esetén — csak szakmérnök vagy szaktechnikus irányíthat. Ugyancsak kevés tsz alkalmaz üzemgazdászt, pedig a korszerű gazdálkodás, a nagy felkészültséget igénylő számvitel ezt megköveteli. Nem a megfelelő helyen Általános gyakorlat, hogy a szakembereket képzettségüknek megfelelő munkakörökben foglalkoztatják. A vizsgálat egyéb tapasztalatai: a tsz-ek többségének nincs elég szolgálati lakása, ezért a szakembereket csak lakáshozzájárulással tudják támogatni. Az elvándorlás a hat termelőszövetkezetben elég magas. Az elmúlt 10 év alatt 60 százolékos volt. Az okok közül leggyakoribb, hogy a tsz nem tudta biztosítaná a megfelelő szociális támogatást, a letelepedés feltételeit. A NEB javasolja A NEB a vizsgálatok tapasztalatainak összegezése után javasolja; a tsz-ek a gazdasági mutatók, valamint a MÉM és a TOT irányelveinek figyelembe vételével készítsék el a szakember- utánpótlást elősegítő intézkedési tervüket. Biztosítsák és kísérjék fokozott figyelemmel a továbbképzésben részt vevők tanulását. A tanulmányi kötelezettség alóli felmentést csak indokolt esetekben adják meg. Biztosítsák továbbá, hogy a szakemberek végzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelő munkakörökben dolgozzanak. A szövetkezeti ügyrendben a munkaköröket határolják el, hogy erősödjék a szakemberek önállósága és felelőssége. Kutassák fel a tsz tagjainak azon jó képességű gyermekeit, vagy a községben élő, a mezőgazdasági szakmát kedvelő gyermekeket, akiket ösztöndíjjal hozzá tudnák segíteni a szakma megszerzéséhez. „A SZAKMA KIVÁLÓ BRIGÁDJA” kitüntetést az ország belkereskedelmi vállalatainak brigádjai közül eddig csak egy érte el. A másodikat az idén adták át, méghozzá a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat karcagi fiókjánál dolgozó Május 1. szocialista brigádnak. A cím megszerzésének feltétele, hogy tíz éven keresztül minden évben brigádmozgalmi versenyben helyezést kell elérni. A magas követelményt teljesítő tizennégy tagú brigád tagjai a nehézáru-, édesség-, fűszer- és konzervraktárakban dolgoznak. Képünkön a Május 1. brigád rakodás közben Kü Ili ere sind dini m rk<j A szocialista országokkal kedvezően, a tőkés államokkal kielégítően, de a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult külkereskedelmi forgalmunk — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szocialista viszonylatban az export és import közötti aránytalanság lényegesen csökkent. importunk jelentősen fokozódott, az export pedig kisebb mértékben nőtt, mint tavaly. Az év első négy hónapjában 16,5 százalékkal több árut vásároltunk a szocialista országoktól, mint tavaly ilyenkor, kivitelünk pedig 4 százalékkal emelkedett. így az első négy hónap aktívuma ném egészen fele a tavalyi első négy havinak. A tőkés országokba január 1. és április 30. között 55 százalékkal többet exportáltunk, s onnan 62 százalékkal többet vásároltunk, mint tavaly ilyenkor. Ez kedvezőtlenebb az elmúlt . évinél, passzívumunk azonban így is kisebb, mint 1971—72-ben. A tavalyihoz mért eltolódásokat főként a tőkés világban végbemenő inflációs folyamat idézte elő. Az export és import névleges növekedése körülbelül egyhai'mad részében az árak emelkedéséből származik, s mivel az importált termékek ára nagyobb mértékben nőtt, mint exportcikkeinké, ez a külkereskedelmi mérlegben számunkra hátrányosan jelentkezik. Ezért az importanyagokkal való fokozott takarékosságra. a világpiaci helyzet alaposabb, szervezettebb tanu 1 nxányozására van szükség. $ nem utolsósorban arra, hogy fokozzuk exporttermékeink gazdaságosságát, javítsuk tovább azok mito- ségét. Tanácskozás a MEDOSZ-ban A mezőgazdaság, az erdészeti és a vízügyi, állami szektorban tevékenykedő nődolgozók helyzetét vitatták meg tegnap a 'MEDOSZ-ban rendezett tanácskozáson. Káldi Katalin, a MEDOSZ elnökség , nőbizottságának titkára rámutatott, hogy a könnyűipar után a m^ző- gazdaság a legtöbb nőt foglalkoztató ágazat, az itt dolgozók összlétszámúnak 38.6 százaléka nő. Különféle előrejelzések szerint az V. ötéves tervidőszak végére a nők aránya ezeken a területeken tovább növekszik, ezért különösen fontos, gazdasági, szociális és kulturális helyzetük további javítása, a párt. a kormány és a SZOT erre vonatkozó határozatainak végrehajtása. Az utóbbi négy évben a tapasztalatok szerint a nők helyzete jelentősen javult, azonban,, főleg a maradi szemléletből adódóan még mindig gyakori a nők hátrányos megkülönböztetése. A MEDOSZ központi vezetősége. a megyei, a vállalati. szakszervezeti szervekkel együttműködve fokozottan törekszik a nőpolitikái határozatok végrehajtására, s ennek érdekében különféle intézkedési terveket, javaslatokat dolgoznak ki. Az eredményekb n jelentős szerepük van a fiaía'okmk Kereskedelmi dolgozók ifjúsági parlament'e A MEGYEI állami építőipari vállalat 1969 őszén kezdte a 22 emeletes 3. sz. irodaház építését. Bozsó Zoltán gépkezelő 1971 augusztusa óta járja liften az emeleteket, szállítja a munkásokat, az építőanyagokat. Fel és le naponta 30—40 alkalommal. Képünkön Bozsó Zoltán a felvonó kezelése közben Tegnap a megyei tanács nagytermében tartották az állami kereskedelmi vállalatoknál dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. Az ifjúsági törvény megvalósításának tapasztalatairól, a megyei kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a Jász-Nagykun Vendéglátónál, az Idegenforgalmi Hivatalnál dolgozó fiatalok százhúsz küldöttje tanácskozott. Simon József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője beszámolójában tájékoztatta a küldötteket az ifjúsági törvény végrehajtására tett intézkedésekről, szólt az eddigi ei'edmé- nyekről. Ismertette Szolnok megye elmúlt évi kereskedelmi forgalmának alakulását. Hangsúlyozta, hogy az elért eredményekben jelentős szerepe van a fiataloknak, hiszen a megye kereskedelmében dolgozók mintegy 30 százaléka — háromezerötszázan —, fiatalok, harminc éven aluliak. Az ifjúság jó munkáját példázza az is, hogy a megyében az áruforgalom értéké tavaly csaknem elérte a 6,5 milliárd forintot. A IV. ötéves terv eddigi három évében a kiskereskedelmi forgalom 28 százalékkal nőtt, ami az előirányzottaknak megfelel. Ez idő alatt bővült az üzlethálózat —, csak ABC-áru- ház 14 épült a megyében. A kereskedelmi hálózat fejlődésével azonban együtt kell haladnia a kultúráltsá- got biztosító technikai berendezések egész sorának. Hűtőpultok, árumozgató, szállító, csomagoló eszközök együttesén jelentik a kereskedelem fejlődését. Az ott dolgozók munkáját az újonnan vásárolt berendezések könnyítik, jól és gazdaságosan azonban csak ott „kereskednek”, ahol udvariasan, figyelmesen szolgálják ki a vevőt, örvendetes, hogy a ritka kivételektől eltekintve ebben éppen a fiatalok járnak az élen. A megyei tanács osztályvezetőjének vitaindítója után a vállalatok küldöttei szólaltak fel. A jászberényi küldött felvetette a kereskedelemben dolgozók közös városi ifjúsági klubja létrehozásának gondolatát. Szabó Mária szakács szerint a korszerűbb táplálkozás bevezetését elősegítené, ha a tanulók tantervében az elméleti és gyakorlati oktatás jobb összhangját megteremtenék. Gulyás Margit, a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat csaknem négyszáz fiataljának nevében elmondta, milyen intézkedések történtek az ifjúsági törvény megjelenése óta; 35 ezerre növelték a fiatalok lakásépí'ési segélyét, amelynek nagy részét nem kell visszafizetni. J. Tóth Margit, a vendéglátó vállalat KISZ-titkára a vendéglátói feladatok mellett végzett ifjúsági munkáról beszélt. A nap szinte minden órájában dolgozó fiataloknak nagyon nehéz a KISZ-tag- gyűlés időpontját meghatározni. Ennek ellenére aktívak a politikai oktatások, népszerűek a taggyűléseken bevezetett szellemi vetélkedők. A vitában csaknem húszán szólaltak fel, majd a százhúsz küldött megválasztotta az országos belkereskedelmi ifjúsági parlamentre Szolnok megye képviselőit. Mezőgazdasági (auülők országos versenyén Második lelt egy kender esi diák Tegnap Kenderesen befejeződött a növénytermesztő-gépész szakiskolák közötti Szakma kiváló tanulója elnevezésű országos vetélkedő. A rendezőszervek, a Szolnok megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és művelődésügyi osztálya, a kunhegyesi és kenderesi szakmunkásképző és a kenderesi November 7. Tsz mindent megtettek a verseny mintaszerű lebonyolításáért. A szakmai gyakorlatokból barátságok is születtek az ide eljutott huszonhat legjobbvta- nuló között. Nevelőik, szakoktatóik részére pedig egyúttal tapasztalatszerzésig továbbképzési alkalom is "volt. A verseny színvonala jóval meghaladta az előző évekét. A győztes hajdúszoboszlói Börcsök József kéthetes külföldi tanulmányutat kapott. Szép megyei siker a második helyezett kenderesi Bódi Mihály eredménye, de nem valjott szégyent a kunhegyesi Bodnár István sem. aki a középmezőnyben végzett. A verseny végeztével valamennyi résztvevő tárgyjutalomban részesült. t