Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 1Ó. Propagandistáknak ajánljuk A gazdasági társulások erősítik Szezonnyit is elolt a Balalon-parton a szocialista viszonyokat Napjainkban a gazdasági társulások, közös vállalatok figyelemre méltó erősödése tapasztalható az élelmiszer­gazdaságban. Az 500 koope­rációból mintegy 300 közös vállalatként működik. Több­ségük szövetkezeti társulás, de terjed a szövetkezetek és állami vállalatok, ezen belül a mezőgazdasági és ipari vál­lalatok összefogása is. Főleg ez utóbbiakkal kapcsolatban teljesen helytálló és jogos az a megállapítás, hogy a gaz­dasági társulások fejlődése nem pusztán gazdasági, ha­nem társadalmi szempontból, a szocialista viszonyok erősí­tése és továbbfejlesztése te­kintetében is figyelemre méltó. , Milyen alapon mondhat­juk ezt — teszik fel sokan a kérdést. Azon az elvi ala­pon, amennyiben a koope­rációk elősegítik a termelő­erők fejlődését. Ugyanakkor szorosabbra fonják a gazdál­kodó egységek kapcsolatait és ezáltal erősítjk a társulok közös szocialista vonásait, a szocialista tulajdon- és el­osztási viszonyokat. Mind­ezek — eredményeként — pedig szerepet vállalnak ab­ban, hogy közelebb kerülje­nek egymáshoz az állami és szövetkezeti szektor, az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu. a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság. A termelőerők fejlődése Bontsuk részeire a kérdés­re adott választ. Ami az első tételt, a termelőerők (és a termelés) fejlődését illeti, a kézzelfogható gyakorlati té­nyék ismertetésétől ezúttal eitekinthetünk. A tapaszta­latok jól mutatják, hogy csakis azok a társulások tar­tósak és fejlődnek, amelyek többet adnak annál, amire résztvevőik egyedül is képe­sek. A termelési rendszerek utóbbi időben kibontakozó gyors térhódítása pedig azt is * jól mutatja, hogy a koope­rációk a műszaki-tudomá­nyos vívmányok gyorsütemű és széles körű elterjesztésé­nek igen alkalmas keretei az élelmiszertermelésben. A gyakorlati munkában so­ha nem volt vitás, hogy az együttműködés igénye erősö­dik. ha a gazdálkodó egysé­gek — pb a termelőszövet­kezetek és élelmiszeripari vállalatok — »kooperációi a fejlődik, akkor a kooperálok mindennek eredményeként közelednek egymáshoz. Az is természetes, hogy ez a folya­mat — amit a szakirodalom találóan az élelmiszergazda­ság kialakulásának nevez — nemcsak Szőkébb körben, az élelmiszer-termelésben, ha­nem az egész népgazdaság­ban is szorosabbra fonja a kötelékeket mind gazdasági, mind társadalmi tekintet­ben. Ez igen lényeges, mert eredményeként az egész élel­miszer-termelés jobban iga­zodik a társadalmi igények­hez. az élelmiszer-gazdaság pedig harmonikusabban il­leszkedik nemcsak gazdasági életünkbe, hanem szocialis­ta társadalmi, fejlődésünk­be is. Kölcsönös hálások Ez utóbbit vegyük még jobban szemügyre. A folya­mat elég bonyolult és sok­oldalú. de lényege az, hogy az együttműködésben részt­vevők hatással vannak egy­másra. - Ha együttműködésük tartós, annak eredményeként nem különbségeik, nem el­térő vonásaik erősödnek, ha­nem hasonló és közös szocia­lista jegyeik gyarapodnak. Ez a gyakorlatban kézenfekvő, mert a kooperálók kénytele­nek egymáshoz alkalmazkod­ni. Nyilvánvaló, hogy az együttműködésük, a gazdál­kodásnak közös vonásait erő­síti, különösen, ha a gazda­sági környezet, a gazdasági szabályozók is ezt segítik Nálunk a népgazdaság egé­szében. az állami és a szö­vetkezeti szektorban egyaránt biztosított az össznépi érde­keket kifejező központi aka­rat, a népgazdasági tervcél­kitűzések, a kormányzati szintű döntések és tervek el­sődlegessége. A szövetkezetek — az állami vállalatokhoz hasonlóan — szervesen il­leszkednek a szocialista terv- gazdálkodás rendszerébe. A központi irányítás fokozato­san azonos feltételeket (köz- gazdasági környezetet) te­remt az állami vállalatok és a szövetkezeti gazdaságok működése számára. Jól mu­tatja ezt, hogy a mechaniz­mus reform megvalósításával azonossá váltak a tervezési, a beruházási, az ár- és - a hitelfeltételek. Azonosak a felvásárlási feltételek és az értékesítési csatornák. Tör­tént közeledés, de maradt még különbség a jövedelem- szabályozásban és az adózás­ban, ezzel együtt az alap­képzésben és keresetszabá­lyozásban. A jövőben azon­ban ezek a különbségek sem növekednek, hanem fokoza­tosan tovább mérséklődnek. Az azonossá váló külső kör­nyezet kedvező feltételeket teremt a termelőerők és a gazdasági kapcsolatok fejlő­déséhez. ennek révén egyút­tal a vállalaton belüli me­chanizmusban, a belső vi­szonyokban még tapasztalha­tó különbségek mérséklésé­hez is. Ezek a változások azért lényegesek, mert valamennyi összetevőjével együtt a gya­korlati cselekvés talaján viszik előre azt a nagy hord­erejű. történelmi átalakulást, amelyet a szocializmus teljes felépítése, végső soron a kom­munizmus építése jelent ha­zánkban. De nemcsak a szocialista tulajdon és termelési viszo­nyok konkrét megjelenési for­mái — mechanizmusának ele­mei -— változnak az előbb jelzett irányban, hanem ma­guk a tulajdonviszonyok is. Gyarapodik például a szö­vetkezetek fel nem osztható közös vagyona, az oszthatat­lan szocialista szövetkezeti tulajdon. Éppen a kooperá­ció szorosabbra fonásával ki­alakul és erősödik a szövet­kezetek egymás közötti, to­vábbá a szövetkezetek és az állami vállalatok közös szo­cialista tulajdona. Különösen ez utóbbi — mivel már túl­lépi a csoportkereteket — érzékelhetően átfogóbb . jel­legű annál, mint ami általá­ban szövetkezeti (csoport) tu­lajdonként létezik társadal­munkban. De más ez azért is. mert állami és szövetke­zeti közös tulajdon, vagyis egybeötvözi a két elkülönült tulajdonformát, s a ráépülő szocialista viszonyokat. A két szocialista tulajdonforma egymáshoz való közeledésé­nek az élet által kialakított, jövőbe mutató útja ez, ame­lyen fokozatosan előrehalad­va, a társadalom számára maximálisan kilhasználható- vá válnak az állami vállala­tok és szövetkezetek gazdál­kodásában rejlő előnyök. Kihatása az emberi tudatra Ha e rövid cikk terjedel­me engedné, érdemes lenne szólni még az elosztási vi­szonyok. a munka jellege, a munka- és életfeltételek, to­vábbá a gondolkodásmód, a tudat, az erkölcs közös szo­cialista vonásainak erősödé­séről, többek között éppen a gazdasági kooperáció fej­lődése eredményeként is. Ezek ugyancsak fontos terü­letei a szocialista viszonyok továbbfejlődésének. Elemzé­sük viszont hosszabb fejtege­tést igényelne. Csizmadia Ernő Az idén május 18—19-én tartják az ünnepélyes szezon­nyitót a Balatonon. Az idény első kiemelkedő eseményé­nek a balatonfüredi vitorla­bontó ünnepség kínálkozik. A nyári vendéglátás szer­vezésében leginkább érintett idegenforgalmi szervek. a Balatontourist, a Siotour és az IBUSZ felkészültek a fő­idényre. A főhivatású szak­embereket és az aktívákat együtt számítva 260 idegen- vezető vesz majd részt a tó partján és a környékén a vendégsereg kalauzolásában. A két part nyaralótelepein mintegy húszezerre tehető azoknak a száma, akik a különféle szolgáltatásokat lát­ják el. Estekben a napokban az el­ső turnus mintegy 15 000 vendége kezdte meg szabad­ságát, nyaralását a szakszer­vezeti üdülöházakban. Szekszárd környékén Csaknem ezer Jéssekodú az erdei mudarahnák A gemenci Allámi Erdő- és Vadgazdaság bátaszéki er­dészete csaknem ezer fészek- odút helyezett ki a hasznos erdei madarak tavaszi költé­séhez. Az erdészetnek főleg a szekszárdi dombvidéken el­terülő ötezer hektárnál na­gyobb erdőiben a fakiterme­lés közben kivágott odvas fákat vájták, képezték ki fé- szekodunak, hogy megfelelő ..szülőotthont” nyújtsanak az erdők növényvédelmében is oly fontos szerepet játszó „szárnyas segítőtársak” után­pótlásának elősegítésére. A gondoskodás idejében történt, régen nem volt ilyen gazdag és élénk az erdők májusi ma­dárvilága. mint az idén. Lovas túrák a Tőserdőboji Hódít a lovas sport, állan­dóan foglalt Kecskemét új létesítménye: a lovarda. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság és a kiskunfélegy­házi egyesült Lenin Termelő- szövetkezet közös vállalkozá­sával létrehozott lovasiskolá­ban egymást váltják a lova­golni tanulók, kirándulók. Meghirdették a tőserdei lo­vas túrákat is, s a résztvevők az iskolától — Kecskemét határától — a 15—20 lei lo­méter távolságra levő holt­tiszai tőserdei utat teszik meg lóháton. Továbbra is magas búzaárak várhatók Az UNCTAD titkársága által nemrégiben közzétett mezőgazdasági árelőrejelzé­sek szerint a nemzetközi búzaárak a jelenlegihez ha­sonlóan magas szinten ma­radnak az elkövetkező idő­szakban is. legalább az észak-amerikai termés beta­karítását követő közvetlen időszakig. Az UNCTAD ár- előrejelzései a jelenlegi és a várható keresleti-kínálati vi­szonyokon, s azon az OECD prognózison alapulnak, hogy az idei évben a legnagyobb kapitalista országok gazda-, sági növekedése nem halad­ja meg az 1 százalékot. Az árelőrejelzés szerint az USA (No. 2 kemény piros téli búza) januári 5,85 dol- lár/bushel (1 bushel = 36,348 liter) árszintje lényegében az egész 1974. évi középár­szintnek tekinthető. Növekszik a világ rizstermelése A világ rizstermelése az előrejelzés tanúsága szerint mintegy 5 százalékkal nö­vekszik az idei évben, s a termelő országok elérhető exportkészleteinek volumene 1974-ben 7,3 millió tonnára tehető. Az importigények továbbra is magas szintűek lesznek, s az elkövetkező időszakban is feszültségekre lehet számítani a keresleti­kínálati egyenlegben. A rizs múlt év végén kialakult magas árszintje feltehetően augusztusig fennmarad, s csak azt követően — az erő­södő szállítások hatására — várható fokozatos árcsökke­nés. Ennek alapján az 5 százalékos törmeléktartalmú Thai rizs ez évi átlagára 550 dollár, szemben az 1973. évi 350 dolláros árszinltel. t Szudán növeli vágóállat-kivitelét Néhány adat az ország vágóállat-kiviteléről. Az 1972. március—1973. novem­ber közötti időszakban csak­nem 6000 tonna húst szállí­tottak Líbiába. 4000 tonna húst Egyiptomba, s az el­múlt év első hónapjaiban 711 tonnát vásárolt Kuvait. Ez év eleién kötöttek szer­ződéseket Zairével., amelyek alapján Szudán 12 ezer ton­na marhahúst exportál 1974- ben Zairéba, ugvanakkor to­vább növeli a Szíriába irá­nyuló marhahús kivitelét. Az állati termékexportot csaknem kizárólag magán- vállalatok. elsősorban az Abdú Grouo. az al-Bereir Group, valamint a. Trans A most érvényben (levő ötéves terv szerint (1971— 1975) a román mezőgazdaság 36—49 százalékkal fogja nö­velni termelését az előző ötéves terv időszakához ké­pest. Ez annyit jelent, hogy évente körülbelül 7—8 szá­zalékos növekedésre számí­tanak. A terv szerint első­sorban a gabonafélék ter­mesztése fog növekedni, s az idei adatok szerint ez már elérte a 17,3 millió tonnát, azaz 400 000 tonnával több. mint egy évvel koráb­ban volt. A fejlesztési program sze­rint a szarvasmarha-állo­Arab Trading Co bonyolít­ják le. A kormány az utóbbi idő-' ben fokozott erőfeszítéseket tesz az állattenyésztés kor­szerűsítésére. A fejlesztési progr^n keretében bővítik és korszerűsítik az állami kezelésben levő állattenyész­tő farmokat, többek között a Ghazala Jawazat nagvfar- mot. A termelés növelésén túlmenően az állami farmok a törzsállomány javításával és elterjesztésével kapcsola­tos feladatokat is ellátják. Kadaro közelében pedig új,' na°v kanacitású váeóhíd épül, amelynek kapacitása • e<rv műszakban 250 szarvas- marha és 1000 juh lesz. ‘ j ► mányt az idén 390 000 jó­szággal fogják növelni, ser­tésből félmillióval, juhbót pedig 560 000-rel fognak többet tenyészteni. Ilyenfor­mán a hústermelés 25 szá­zalékkal növekedhet, a tej­termelés pedig 20 százalék­kal. Ezeket az eredménye­ket természetesen nem le­hetett volna elérni nagy be­ruházások nélkül. Románia 1961. és 1965. között például 32,8 milliárd lejt invesztált a mezőgazdaságba. 1966. és 1970. között 49.8 milliárdot, az 1971. után következő öt­éves időszakban pedig a terv szerint 100 milliárd lej lesz a beruházás. UPU blokk Kétszeres „tojás-termés a zalaegerszegi libafarmon A Magyar Posta május 22- én az Egyetemes Postaegye­sület fennállását köszöntő so­rozatot 10 forint névértékű blokkal zárja. Az új kiad­vány négy darab 2,50 forint névértékű légiposta bélyeget foglal magában. A blokk a levéltovábbítás fejlődését mu­tatja be és megismétli a so­rozatból már ismert képeket a postakocsiról, a levélgyűj­tő autóról és a légipostát szállító repülőgépről. Helyét kapott azonban a jövő is, a negyedik bélyeg az Apol­lo—15 űrhajó kénét ábrázol­ja, amely elsőnek vitt a Holdra postát, és ezzel ta­lán a világűr postaforgal­mának úttörő lépését tettük meg. Az UPU centenáriumi bé­lyegek világszerte az érdek­lődés középpontjában áll­nak. Egy német szaklap, a Sammler-Dienst 1949-re em­lékezik vissza, amikor a pos­ták világszervezete 75 éves jubileumára megjelent bé­lyegek hozták lázba a gyűj­tői világot. A cikk megem­líti, hogy néhány akkori bé­lyeggel jó vásárt csináltak a filatelisták, és ezek közül részletesen foglalkozik a ma­gyar UPU blokkal. A kibo­csátáskori 12 forinttal szem­ben ennek a blokknak je­lenlegi belföldi értéke 3500 forint, a vágott változattal párban éppen 7000 forint. Megemlítjük, hogy az an­gol posta a Magyar Posta témaválasztását szűkítette le. amikor a jubileumra a ten­gerentúlra irányuló postai küldemények szállításának fejlődését tárja elénk. Az el­ső címlet 1888-ban nlűködő csomagszállító gőzöst ábrázol, amelyek a további címleteken látható képek,szerint repü­lőgépek váltottak fel. A so­rozat érdekességét növelik az egyes bélyegeken bemu­tatott korabeli bélyegzőle­nyomatok. Gyászbélyeg A filatelisták viláea jó ba­rátot vesztett Franz Jónás­ban, Ausztria most elhunyt államelnökében Jonas ko­rábban az osztrák Állami Nyomdában dolgozott, sze­rette a bélyegeket és szemé­lyesen is közreműködött szá­mos kiadás iránt is. Az el­nök 75. születésnapját szep­temberben 2 schillinges bé­lyeggel köszöntötte volna az osztrák posta. Franz Jonas tragikus halála meggyorsítot­ta a bélyeg megjelenését, amely már júniusban forga­lomba kerül az eredetileg tervezett rajzzal, de gyász- bélyegként, fekete színű nyo­mással. Ajvazovszkij A szép festmények filate- lista barátai izgalommal vár­ják a szovjet posta új blokk­ját és hatértékű sorozatát, amely I. K. Ajvazovszkij (1817—1900) alkotásait mu­tatja be. A tenger világának érzékeny lelkű művésze a blokkról tekint ránk. A so­rozat bélyegei tökéletesen ad­ják vissza a festő ecsetvoná­sait és a viliódzó fényeket, amelyek csak a párás ten­geri levegőben, a folyton vál­tozó hullámok taraján tűn­nek elő. A Fekete-tenger partján dolgozott a művész, munkái a szovjet múzeumok féltve őrzött kincsei. Három szép bélyeg már korábban, halálának 50. évforduló ja al­kalmából felhívta a figyel­met a tenger festőjére. Aj­vazovszkij ra. v Inueii—onnau Oroszlány, várossá avatásá­nak 20. évfordulójára em­léklevelezőlapot adott ki a Magyar Posta. A címoldal bal oldalán a város főteré­nek látképét helyezték el. míg a 60 filléres bélyeget a város címerének rajzából ala­kították ki. — A Magyar Posta legutóbb megjelent Mona Lisa bélyege hatalmas sikert aratott Japánban, és az újabb rendelések követ­keztében teljesen kifogyott. A hazai gyűjtők igényét — illetékes helyről szerzett ér­tesülés szerint — a MABE- OSZ útján kielégítik. — 1854- ben nem volt 1 garasos bé­lyege egy bravnschweigi pos­tásnak, ezért a 2 garasos címletet vágta ketté. A meg­felezett bélyeget felragasz­totta. 120 év után 1 millió forintot (több mint 100 ezer márkát) fizetlek a levélért. A városszéli mesterséges tó partján létrehozott far­mon ötezer tojólibát tarta­nak. A tiszta rajnai állo­mány „csupán” abban kü­lönbözik a többi libafarm­tól. hogy gágogó lakói két­szer termelékenyebbek a másutt nevelkedő társaik­nál. A termelőszövetkezet törzstenyészetének libái ugyanis egy-egy évben két időszakban is tojnak. 1972- ben még 45. 1973-ban már 60 volt az egy libára jutó tojástermelés; 1974-ben pe­dig 80 tojással számolnak libánként. AFRlTÖGEPGYÄB JÁSZBERÉNY t felvételre keres gyakorlattal rendelkező, közgazdasági egyetemet vagy pénzügyi és számviteli főiskolát végzett belsőellenőrt és szervezőt Jelentkezni lehel személyesen vagy Írásban » vállalal személyzeti és oktatási osztályán. Nagy léptekkel halad a román mezőgazdasás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents