Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
1974, május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Esték a rádióban A hétfő a rádió felszabadulásának napja. Nem, most ne tessék évfordulóra gondolni, egyszerűen arról van szó, hogy a hétfő estéket — tv-szünnap lévén — a rádió igyekszik ügyesen, okosan kihasználni. Már-már legjobb, de legalábbis nagy közönség- sikerre számító műsorait rendszeresen hétfőn sugározza A szerkesztők még arra is figyelnek, hogy az általuk rangosabbnak tartott műsorok a két adón. a Petőfin és a Kossuthon, lehetőleg ne ütközzenek. így volt ez most is. Előbb a Kossuth adón a Magyar, Rádió Karinthy Színpadának műsorát hallhattuk. Parkin-: son törvénye — avagy az érvényesülés címmel. A népszerű gazdasági író. Cecil Northcote Parkinson közel egy évtizede nálunk is megjelent. könyvét alkalmazta rádióra Kaposy Miklós. A bürokrácia terjedésének kapitalista viszonyokra jellemző képét rajzolja meg, ezek közül azonban nem egy jelenség, ha módosult formában is, nálunk is megtalálható. Épp ez adja a műsor aktualitását. A könnyed, hangvétel, az elgondolkodtató humor sokat segít abban, hogy a nehezebben felfogható köz- gazdasági fogalmakat is megértsük. Alighogy véget ért a Karinthy Színpad műsora, a Petőfi-adón megkezdődött Ardi Wives Az emlékmű című rádiószatírája. Kicsit mintha folytatása lenne a Parkinson műsornak. Egy groteszk alaphelyzet — egy vállalkozó szellemű állampolgár saját magának kíván szobrot állítani egy kisváros főterén — ad lehetőséget az írónak arra, Ijogy a folyton- ülésezőket, a döntést mindig felülről várókat, a tudálékosan teheletlenkedöket kifigurázza. Félóra múlva ismét a Kossuth adóra kellett kapcsolnunk. ott kezdődött Petress István sorozata, a Mi férfiak ... Most a férfiak modoráról, stílusáról beszélgetett szakértőkkel, rádióhallgatókkal, férfiakkal, nőkkel. A szellemes összeállítás végig figyelemkel tó. gondolkodásra késztető volt. A műsort záró rövid riport — egy kis srác saját édesapja nem éppen dicséretes viselkedéséről mesélt —. riporteri remekelés, egyben figyelmeztet arra is: a gyerekek gondolkodnak, és sok mindent értenek. ☆ A hét többi napjai között már bizony akad egy-kettő, amikor a rádió — tudatosan vagy véletlenül — nem hajlandó konkurrálni a televízióval. Vannak olyan esték, mint például az elmúlt hét keddje, amikor a Kossuthon 9 órakor házimuzsikát, a Petőfin fél kilenctől csemballó- versenyt, és a harmadik műsorban — mely gyakran egészen jó minőségben Szolnok környékén is vehető — Wagner felvételeket hallhattunk. És ha másnap, a múlt hét szerdáján is bekapcsoltuk úgy este 9 óra körül a rádiót, mindhárom adón szintén csak zenés műsort hallgathattunk- Félreértés ne essék, nem vitatjuk, a zenés műsorok létjogosultságát. de kissé fi- gyelemesebb műsorszerkesztéssel. (s kevésbé félve a televíziótól). lehetne Változatosabb is a rádió műsorszerkezete. * 1.1. - fröuiböczky — Fővárosi színházak vendégjátéka Miskolcon A Miskolci Nemzeti Színház az elmúlt év őszén ünnepelte fennállásának százötvenedik évfordulóját. A jubileumi évad befejezését művészi rendezvénysorozattal teszik emlékezetessé az egykori magyar „komédiásoknak” hajdan otthont nyújtó városban. Ebből az alkalomból júniusban a kassai és a debreceni színtársulaton kívül három budapesti színház vendégjátékára kerül sor abban a színházban, amely felépítéseÖt rendőr és a napa Noha nem tősgyökeres szolnoki, — szinte eggyé nőtt a várossal. Molnár Mihály naponta feltűnik délelőttönként az utcákon. Meggörnyedve is kemény, szikár az alakja. Nagy, inas kezei már enyhén remegnek, de tekintete változatlanul éles, szigorú. Szereti a rendet, a fegyelmet. A családjában hat rendőr van. — Igaz, én csak társadalmi munkában. 1960-ban nyugdíjaztak, azóta vagyok önkéntes rendőr. A törvénytelenséget, az emberekkel szembeni igazságtalanságot sohasem nézhettem tétlenül. A legidősebb fia zászlós, lánya és veje a Belügyminisztériumban dolgozik. A középső fiú főtörzsőrmester a közlekedésrendészetnél. Másik veje szakaszvezető,/ vasúti rendőrőrszobán teljesít szolgálatot. A család keveset van “gyütt: köti őket a szolgálat. — Büszke vagyok, hogy többre vitték nálam, de én is megteszem, ami tőlem telik. Sohasem kíméltem magam, ha szükség volt rá, sokszor 48 órát is szolgálatban voltam gfiyfolytában. — Nem sínylette meg az egészsége? — Nem. Á múltkoriban kerékpárral ugrottam el a fiamhoz Gyöngyösre. Másnap már jöttem is vissza. Három éve még nagy területre felügyelt, tizenhét ember segítségével. A Tisza-part mindkét oldalát, a Tiszalige- tet, a Ságvári körúttól a va- sútig terjedő területet ellenőrizte. Két évet pihent, de közben is kijárt a körzetébe. — Most többnyire az üzleteket járom. Ünnepek előtt, a nagyobb forgalom idején okvetlenül bemegyek a bőikor, 1823-ban az ország első magyarnyelvű kőszínháza volt és színpadán olyan művészek léptek fel, mint Déryné Laborfalvi Róza, Lend- vay Márton és Egressy Gábor. A budapesti Nemzeti Színház Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját, a Madách Színház Tamási Áron Énekes madár, a József Attila Színház művészei pedig Szigligeti Liliomfi című művét mutatják be. I tokba, áruházakba. Az eladók már ismernek mindenütt. De a tolvajok is. Ha meglátnak odébbállnak ... Ez a baj! — teszi hozzá nevetve. — De azért sikerült néhányat lefülelni... — Egyszer a Bizományi Áruházban zsebmetszőket értem tetten, a 33-as ruházati boltban pedig több tolvajt is sikerült elkapnom. Tizennégy év alatt bűnözők nyomára vezette a rendőrséget, tolvajok leleplezése mellett garázda alakokat fékezett meg. Munkájáért többek között 1967-ben megkapta a Közbiztonsági Érem arany fokozatát. J- Mit tart legfontosabbnak munkájában? — Az emberek segítségét. Megmagyarázni, eligazítani őket a dolgokban. Én mindenkinek kereken megmondom a véleményemet. Ha ez nem segít, a hatósághoz fordulok segítségért. Élettapasztalatára, ember- ismeretére, ügyszeretetére és munkájára most is igényt tartanak. Konstantin Lajos HAZAI ESTÉK Akik a szolnoki színekben vetélkednek O jsághír: a „Hazai esték” című televíziós, városok közötti vetélkedő 1975. február 7-et adásában a nyíregyházi főiskolások képviselik Szolnok város színeit. Diákváros a Nyírség központjában. A tizenegy éves múltra visszatekintő Bessenyei György Tanárképző Főiskola látja el fiatal, szakképzett pedagógusokkal Szabolcs-Szatmár. Borsod és Hajdú-Bihar megyét. Évről évre nő az itt tanuló szolnoki diákok száma, s azo- ké is, akik a diploma megszerzése után Szolnok megyében telepednek le. A kollégiumban vizsga előtti csend fogad. Közeledik a nyári vizsgák, az államvizsgák időszaka. Látogatásunk célja, találkozni a Szolnokot képviselő csapat tagjaival, megtudni, hogyan folyt az eddigi kutatómunka — sportnyelven szólva — hol tartanak a felkészülésben? Előnv a szülőföld ismerete Az ízléssel berendezett társalgóban találkoztunk a versenyzőkkel. Szikra Éva III. éves matematika—fizika, Boros Mária I. éves magyar—történelem és Bé- ler Ibolya I. éves történelem—orosz szakos hallgatókkal. Az együttes negyedik embere. Halmai Ágnes a beszélgetés napján utazott Leningrádba nyelvi gyakorlatra. Őt Vágási Kálmán, a nyíregyházi csapat kapitánya helyettesíti — egyébként szintén szolnoki születésű. Vajon milyen érzés volt megtudni, hogy a vetélkedőben ők képviselik Szolnok városát? A lányok és Kálmán nevében Szikra Éva válsszol. — Életünk nagy részét Szolnokon töltöttük, ott voltunk diákok, ismerjük a várost, mert itt valóban előny a táj. a szülőföld ismerete. Csak így mertük vállalni a feladatot. A kamerák elé állni 65—70 ezer embert képviselve csak fel- készülten szabad. — S' hogy kezdődött, ez a felkészülés? — A vetélkedőben részt vevő csapatok a televízió munkatársaitól eligazítást kaptak a verseny céljáról, formájáról, mindarról, amit jó tudni — veszi át a szót Bcler Ibolya. Azután kezdődhetett a közös munka. Mi négyen, a szolnoki gárda tagjai, több ízben is összejöttünk, hogy megbeszéljük és egyeztessük az előttünk álló feladatokat. Elosztottuk a munkát, egy-agy csapattag megkapta az érdeklődési körének megfelelő területet. — Például az én „reszortom” az ipar. a mezőgazdaság. a kereskedelem, a növény- és állatvilág — mondja Szikra Éva. A búvárkodás tovább folyik Igaz, egyéni alapon. Mindenki összeállítja területének bibliográfiáját, felkutatja a meglevő dokumentumokat, személyesen keresi fel egy-egy ágazat neves ismerőjét. — A legnehezebb feladatot talán az jelentette, amikor Szolnokon találkoztunk a város politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőivel — folytatja Vágási Kálmán. — Sok-sok megvalósítható. megszívlelendő tanács, ötlet hangzott el, s mi mindent igyekeztünk lejegyezni — mondja Éva s már mutatja is nz e célra vehetett füzetét. Csak futólag pillantok bele. Nevek, javaslatok, ötletek garmadával. Kálmán vág közbe: — S már az első komolyabb vitánk is megvolt! Hová helyezzük el a rendelkezósünkre álló nyolc kamerát?! Ez még nem dőlt el, de a megoldásban talán a szolnokiak is segíthetné-, neki — összeállt már a forgatókönyv? — Nem, még nem. A legfontosabb, hogy mindazt, ami használható javaslat, terv rendszerezzük. Hisz segített ebben a veterán munkásőr, körzeti orvos, tanár, könyvtáros, s hosszú lenne felsorolni, ki még. — Édesapám megígért*; beszerzi néhány régi lap-, példány kópiáját — mondja Ibolya. — A Varga Kaj talin Gimnázium is közölte,, számíthatunk segítségére. De segít a nyíregyházi főz iskola, s a város Nyíregyháza is. A főiskola például saját zártlánckörű televíziós rendszerével kamerapróbál» is tart. j 4400. Nyíregyháza, . Pf. 166 Elnézésünket kérik, sietniük kell. nyakukon a főiskolai vizsgák. Kálmán még megkér, ha mód van rá, adjam közre címét: 4400 Nyíregyháza Pf. 166, ha a szolnokiaknak bármilyen ötlete, javaslata van. írják meg neki. Mert. s ez valamennyiük véleménye, a verseny nem nyolc ember vetélkedése. hanem két város: Szolnok és Esztergom nemes küzdelme i»sr... Kalenda Zoltáa Szolnokon mindent elkövet a városi tanács, hogy minél több gyerek óvodai elhelyezését biztosítsa. Legutóbb a Hősök terén egy szanálásra ítélt épületet alakítottak át óvodának. Mivel az épületet néhány évig nem bontják le. ötvenezer forint költséggel felújították, 150 ezer forint értékű felszerelést és berendezést vásároltak, s ezzel ölten gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség. Lz a város huszonnegyedik óvodája Országos találkozó Jászberényi pedagógus jelöltek sikere Szombathelyen Pécs és Szeged után a közelmúltban Szombathely adott otthont a pedagógusjelöltek III. országos találkozójának (ott elterjedt népszerű nevén a PJOT-nak). amelyen 19 felsőfokú intézmény (főiskola, tanítóképző. óvónőképző) között a jászberényi Tanítóképző Intézet delegációja is részt vett. A találkozóra összegyűlt hallgatókat és oktatókat, valamint a város tanulóit ifjúsági nagygyűlésen köszöntötte dr. Po- linszky Károly, akkor még művelődésügyi miniszterhe- helyettes A találkozó megnyitója után kezdődtek meg a különböző sportversenyek, kulturális és mozgalmi találkozók (pl. már az első este munkásfiatalokkal). majd a tudományos diákköri tanácskozások: a pedagógusjelöltek XIII. országos szakmai konferenciája. A különböző bemutatókon és versenyeken a jászberényi tanítójelöltek jól szerepeltek. ezt a bemutatókra meghívott hallgatók száma és az elért helyezések mutatják: két hallgató kiemelt első díjat kapott. Dóbiás Julianna a matematika A szekcióban (tanára Galsi György) és Szabó Béla a képzöművészeti kiállításon éremsorozatáért (tanára Máthé György), mellettük a szakmai konferencia többi résztvevője első helyezést szerzett: Bakos Mária .— Fodor Margit a pszichológia/D szekcióban, Fiel Marianna — Druga Margit a mozgalmi B szekcióban. Balkovics Margit — Berényi Terézia a magyar irodalmi A szekcióban. A találkozó egyéb rendezvényéről is a jászberényi képzősök többsége éremmel, oklevéllel, vagy helyezéssel tért haza: a szavalóversenyen Séllei Emma ezüstérmes iett, a fotóművészeti kiállításon Kálmán Mária 2.. Kiss Katalin és Vecsei József 3. helyezést ért el. Rá lkai Zsuzsa az atlétikai versenyen (400 m) szerzett ezüstérmet és 5. helyezést (távolugrásban). Med- veczi Ilona hallgató népdalokat adott elő a Vépen rendezett ifjúsági hangversenyen. Miklósvárj Sándor osztályvezető záróbeszédében, és a kiemelt díjak kiosztásakor sikeresnek és eredményesnek mondta a pedagógusjelöltek III. országos találkozóját. s ezt nemcsak a díjazottakra és a helyezet; tekre vonatkoztatta. Dr. Uorgo&i Ödön „Haditanács” a társalgóban