Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

1974, május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Esték a rádióban A hétfő a rádió felszaba­dulásának napja. Nem, most ne tessék évfordulóra gon­dolni, egyszerűen arról van szó, hogy a hétfő estéket — tv-szünnap lévén — a rádió igyekszik ügyesen, okosan ki­használni. Már-már legjobb, de legalábbis nagy közönség- sikerre számító műsorait rendszeresen hétfőn sugároz­za A szerkesztők még arra is figyelnek, hogy az általuk rangosabbnak tartott műso­rok a két adón. a Petőfin és a Kossuthon, lehetőleg ne ütközzenek. így volt ez most is. Előbb a Kossuth adón a Magyar, Rádió Karinthy Színpadának műsorát hallhattuk. Parkin-: son törvénye — avagy az ér­vényesülés címmel. A nép­szerű gazdasági író. Cecil Northcote Parkinson közel egy évtizede nálunk is meg­jelent. könyvét alkalmazta rádióra Kaposy Miklós. A bürokrácia terjedésének ka­pitalista viszonyokra jellem­ző képét rajzolja meg, ezek közül azonban nem egy je­lenség, ha módosult formá­ban is, nálunk is megtalálha­tó. Épp ez adja a műsor ak­tualitását. A könnyed, hang­vétel, az elgondolkodtató hu­mor sokat segít abban, hogy a nehezebben felfogható köz- gazdasági fogalmakat is meg­értsük. Alighogy véget ért a Ka­rinthy Színpad műsora, a Petőfi-adón megkezdődött Ardi Wives Az emlékmű cí­mű rádiószatírája. Kicsit mintha folytatása lenne a Parkinson műsornak. Egy groteszk alaphelyzet — egy vállalkozó szellemű állampol­gár saját magának kíván szobrot állítani egy kisváros főterén — ad lehetőséget az írónak arra, Ijogy a folyton- ülésezőket, a döntést mindig felülről várókat, a tudáléko­san teheletlenkedöket kifigu­rázza. Félóra múlva ismét a Kos­suth adóra kellett kapcsol­nunk. ott kezdődött Petress István sorozata, a Mi fér­fiak ... Most a férfiak mo­doráról, stílusáról beszélge­tett szakértőkkel, rádióhall­gatókkal, férfiakkal, nőkkel. A szellemes összeállítás vé­gig figyelemkel tó. gondolko­dásra késztető volt. A műsort záró rövid riport — egy kis srác saját édesapja nem ép­pen dicséretes viselkedéséről mesélt —. riporteri remeke­lés, egyben figyelmeztet arra is: a gyerekek gondolkodnak, és sok mindent értenek. ☆ A hét többi napjai között már bizony akad egy-kettő, amikor a rádió — tudatosan vagy véletlenül — nem haj­landó konkurrálni a televí­zióval. Vannak olyan esték, mint például az elmúlt hét keddje, amikor a Kossuthon 9 órakor házimuzsikát, a Pe­tőfin fél kilenctől csemballó- versenyt, és a harmadik mű­sorban — mely gyakran egé­szen jó minőségben Szolnok környékén is vehető — Wag­ner felvételeket hallhattunk. És ha másnap, a múlt hét szerdáján is bekapcsoltuk úgy este 9 óra körül a rádiót, mindhárom adón szintén csak zenés műsort hallgathattunk- Félreértés ne essék, nem vitatjuk, a zenés műsorok lét­jogosultságát. de kissé fi- gyelemesebb műsorszerkesz­téssel. (s kevésbé félve a te­levíziótól). lehetne Változa­tosabb is a rádió műsorszer­kezete. * 1.1. - fröuiböczky — Fővárosi színházak vendégjátéka Miskolcon A Miskolci Nemzeti Szín­ház az elmúlt év őszén ünne­pelte fennállásának százötve­nedik évfordulóját. A jubile­umi évad befejezését művészi rendezvénysorozattal teszik emlékezetessé az egykori ma­gyar „komédiásoknak” haj­dan otthont nyújtó városban. Ebből az alkalomból június­ban a kassai és a debreceni színtársulaton kívül három budapesti színház vendégjá­tékára kerül sor abban a színházban, amely felépítése­Öt rendőr és a napa Noha nem tősgyökeres szol­noki, — szinte eggyé nőtt a várossal. Molnár Mihály na­ponta feltűnik délelőttönként az utcákon. Meggörnyedve is kemény, szikár az alakja. Nagy, inas kezei már enyhén remegnek, de tekintete vál­tozatlanul éles, szigorú. Sze­reti a rendet, a fegyelmet. A családjában hat rendőr van. — Igaz, én csak társadalmi munkában. 1960-ban nyugdí­jaztak, azóta vagyok önkén­tes rendőr. A törvénytelen­séget, az emberekkel szembe­ni igazságtalanságot sohasem nézhettem tétlenül. A legidősebb fia zászlós, lá­nya és veje a Belügyminisz­tériumban dolgozik. A közép­ső fiú főtörzsőrmester a köz­lekedésrendészetnél. Másik veje szakaszvezető,/ vasúti rendőrőrszobán teljesít szol­gálatot. A család keveset van “gyütt: köti őket a szolgálat. — Büszke vagyok, hogy többre vitték nálam, de én is megteszem, ami tőlem telik. Sohasem kíméltem magam, ha szükség volt rá, sokszor 48 órát is szolgálatban voltam gfiyfolytában. — Nem sínylette meg az egészsége? — Nem. Á múltkoriban ke­rékpárral ugrottam el a fiam­hoz Gyöngyösre. Másnap már jöttem is vissza. Három éve még nagy terü­letre felügyelt, tizenhét em­ber segítségével. A Tisza-part mindkét oldalát, a Tiszalige- tet, a Ságvári körúttól a va- sútig terjedő területet ellenő­rizte. Két évet pihent, de köz­ben is kijárt a körzetébe. — Most többnyire az üzle­teket járom. Ünnepek előtt, a nagyobb forgalom idején okvetlenül bemegyek a bői­kor, 1823-ban az ország első magyarnyelvű kőszínháza volt és színpadán olyan mű­vészek léptek fel, mint Dé­ryné Laborfalvi Róza, Lend- vay Márton és Egressy Gá­bor. A budapesti Nemzeti Szín­ház Dürrenmatt Play Strind­berg című drámáját, a Ma­dách Színház Tamási Áron Énekes madár, a József Atti­la Színház művészei pedig Szigligeti Liliomfi című mű­vét mutatják be. I tokba, áruházakba. Az eladók már ismernek mindenütt. De a tolvajok is. Ha meglátnak odébbállnak ... Ez a baj! — teszi hozzá nevetve. — De azért sikerült néhá­nyat lefülelni... — Egyszer a Bizományi Áruházban zsebmetszőket ér­tem tetten, a 33-as ruházati boltban pedig több tolvajt is sikerült elkapnom. Tizennégy év alatt bűnözők nyomára vezette a rendőrsé­get, tolvajok leleplezése mel­lett garázda alakokat fékezett meg. Munkájáért többek kö­zött 1967-ben megkapta a Közbiztonsági Érem arany fokozatát. J- Mit tart legfontosabb­nak munkájában? — Az emberek segítségét. Megmagyarázni, eligazítani őket a dolgokban. Én min­denkinek kereken megmon­dom a véleményemet. Ha ez nem segít, a hatósághoz for­dulok segítségért. Élettapasztalatára, ember- ismeretére, ügyszeretetére és munkájára most is igényt tartanak. Konstantin Lajos HAZAI ESTÉK Akik a szolnoki színekben vetélkednek O jsághír: a „Hazai esték” című televíziós, városok közötti vetél­kedő 1975. február 7-et adásában a nyíregyházi főiskolások képviselik Szolnok város színeit. Diákváros a Nyírség köz­pontjában. A tizenegy éves múltra visszatekintő Besse­nyei György Tanárképző Főiskola látja el fiatal, szakképzett pedagógusokkal Szabolcs-Szatmár. Borsod és Hajdú-Bihar megyét. Évről évre nő az itt tanuló szol­noki diákok száma, s azo- ké is, akik a diploma meg­szerzése után Szolnok me­gyében telepednek le. A kollégiumban vizsga előtti csend fogad. Közele­dik a nyári vizsgák, az ál­lamvizsgák időszaka. Láto­gatásunk célja, találkozni a Szolnokot képviselő csapat tagjaival, megtudni, hogyan folyt az eddigi kutatómunka — sportnyelven szólva — hol tartanak a felkészülés­ben? Előnv a szülőföld ismerete Az ízléssel berendezett társalgóban találkoztunk a versenyzőkkel. Szikra Éva III. éves matematika—fizi­ka, Boros Mária I. éves magyar—történelem és Bé- ler Ibolya I. éves történe­lem—orosz szakos hallgatók­kal. Az együttes negyedik embere. Halmai Ágnes a be­szélgetés napján utazott Leningrádba nyelvi gyakor­latra. Őt Vágási Kálmán, a nyíregyházi csapat kapitá­nya helyettesíti — egyéb­ként szintén szolnoki szü­letésű. Vajon milyen érzés volt megtudni, hogy a vetélke­dőben ők képviselik Szolnok városát? A lányok és Kálmán ne­vében Szikra Éva válsszol. — Életünk nagy részét Szolnokon töltöttük, ott vol­tunk diákok, ismerjük a várost, mert itt valóban előny a táj. a szülőföld is­merete. Csak így mertük vállalni a feladatot. A ka­merák elé állni 65—70 ezer embert képviselve csak fel- készülten szabad. — S' hogy kezdődött, ez a felkészülés? — A vetélkedőben részt vevő csapatok a televízió munkatársaitól eligazítást kaptak a verseny céljáról, formájáról, mindarról, amit jó tudni — veszi át a szót Bcler Ibolya. Azután kez­dődhetett a közös munka. Mi négyen, a szolnoki gárda tagjai, több ízben is össze­jöttünk, hogy megbeszéljük és egyeztessük az előttünk álló feladatokat. Elosztot­tuk a munkát, egy-agy csa­pattag megkapta az érdek­lődési körének megfelelő területet. — Például az én „reszor­tom” az ipar. a mezőgazda­ság. a kereskedelem, a nö­vény- és állatvilág — mond­ja Szikra Éva. A búvárkodás tovább folyik Igaz, egyéni alapon. Min­denki összeállítja területé­nek bibliográfiáját, felku­tatja a meglevő dokumentu­mokat, személyesen keresi fel egy-egy ágazat neves is­merőjét. — A legnehezebb felada­tot talán az jelentette, ami­kor Szolnokon találkoztunk a város politikai, gazdasá­gi és kulturális életének ve­zetőivel — folytatja Vágási Kálmán. — Sok-sok megvalósítha­tó. megszívlelendő tanács, ötlet hangzott el, s mi min­dent igyekeztünk lejegyez­ni — mondja Éva s már mutatja is nz e célra vehe­tett füzetét. Csak futólag pillantok bele. Nevek, ja­vaslatok, ötletek garmadá­val. Kálmán vág közbe: — S már az első komo­lyabb vitánk is megvolt! Hová helyezzük el a rendel­kezósünkre álló nyolc ka­merát?! Ez még nem dőlt el, de a megoldásban talán a szolnokiak is segíthetné-, neki — összeállt már a for­gatókönyv? — Nem, még nem. A leg­fontosabb, hogy mindazt, ami használható javaslat, terv rendszerezzük. Hisz se­gített ebben a veterán mun­kásőr, körzeti orvos, tanár, könyvtáros, s hosszú lenne felsorolni, ki még. — Édesapám megígért*; beszerzi néhány régi lap-, példány kópiáját — mond­ja Ibolya. — A Varga Kaj talin Gimnázium is közölte,, számíthatunk segítségére. De segít a nyíregyházi főz iskola, s a város Nyíregyhá­za is. A főiskola például sa­ját zártlánckörű televíziós rendszerével kamerapróbál» is tart. j 4400. Nyíregyháza, . Pf. 166 Elnézésünket kérik, siet­niük kell. nyakukon a főis­kolai vizsgák. Kálmán még megkér, ha mód van rá, adjam közre címét: 4400 Nyíregyháza Pf. 166, ha a szolnokiaknak bármilyen öt­lete, javaslata van. írják meg neki. Mert. s ez vala­mennyiük véleménye, a ver­seny nem nyolc ember ve­télkedése. hanem két város: Szolnok és Esztergom nemes küzdelme i»sr... Kalenda Zoltáa Szolnokon mindent elkövet a városi tanács, hogy minél több gyerek óvodai elhelye­zését biztosítsa. Legutóbb a Hősök terén egy szanálásra ítélt épületet alakítottak át óvodának. Mivel az épületet néhány évig nem bontják le. ötvenezer forint költség­gel felújították, 150 ezer forint értékű felszerelést és berendezést vásároltak, s ezzel ölten gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség. Lz a város huszonnegyedik óvodája Országos találkozó Jászberényi pedagógus jelöltek sikere Szombathelyen Pécs és Szeged után a kö­zelmúltban Szombathely adott otthont a pedagógusjelöltek III. országos találkozójának (ott elterjedt népszerű ne­vén a PJOT-nak). amelyen 19 felsőfokú intézmény (fő­iskola, tanítóképző. óvónő­képző) között a jászberényi Tanítóképző Intézet delegá­ciója is részt vett. A talál­kozóra összegyűlt hallgatókat és oktatókat, valamint a vá­ros tanulóit ifjúsági nagy­gyűlésen köszöntötte dr. Po- linszky Károly, akkor még művelődésügyi miniszterhe- helyettes A találkozó megnyitója után kezdődtek meg a külön­böző sportversenyek, kultu­rális és mozgalmi találkozók (pl. már az első este munkás­fiatalokkal). majd a tudomá­nyos diákköri tanácskozások: a pedagógusjelöltek XIII. or­szágos szakmai konferenciá­ja. A különböző bemutató­kon és versenyeken a jász­berényi tanítójelöltek jól sze­repeltek. ezt a bemutatókra meghívott hallgatók száma és az elért helyezések mu­tatják: két hallgató kiemelt első díjat kapott. Dóbiás Ju­lianna a matematika A szek­cióban (tanára Galsi György) és Szabó Béla a képzömű­vészeti kiállításon éremsoro­zatáért (tanára Máthé György), mellettük a szak­mai konferencia többi részt­vevője első helyezést szer­zett: Bakos Mária .— Fodor Margit a pszichológia/D szek­cióban, Fiel Marianna — Druga Margit a mozgalmi B szekcióban. Balkovics Mar­git — Berényi Terézia a magyar irodalmi A szekció­ban. A találkozó egyéb ren­dezvényéről is a jászberényi képzősök többsége éremmel, oklevéllel, vagy helyezéssel tért haza: a szavalóversenyen Séllei Emma ezüstérmes iett, a fotóművészeti kiállításon Kálmán Mária 2.. Kiss Kata­lin és Vecsei József 3. helye­zést ért el. Rá lkai Zsuzsa az atlétikai versenyen (400 m) szerzett ezüstérmet és 5. he­lyezést (távolugrásban). Med- veczi Ilona hallgató népdalo­kat adott elő a Vépen ren­dezett ifjúsági hangverse­nyen. Miklósvárj Sándor osztályvezető záróbeszédében, és a kiemelt díjak kiosztása­kor sikeresnek és eredmé­nyesnek mondta a pedagó­gusjelöltek III. országos ta­lálkozóját. s ezt nemcsak a díjazottakra és a helyezet; tekre vonatkoztatta. Dr. Uorgo&i Ödön „Haditanács” a társalgóban

Next

/
Thumbnails
Contents