Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

1 SZOLNOK MEGVET NÉPLAP Wft: íri'Sftis tt Renoválják a Vörös terei Renoválják a nampnűltú moszkvai Vörös teret. Alek- szej Jasin. a moszkvai Vá­rosi Tanács végrehajtó bi- zot+íyásának elnökholvpttes° a TASZSZ tudósítójának el­mondta, hogy a szovjet kor­mány több millió rubelt for­dít a Vörös tér restaurációs munkálatainak második sza­kaszára. A munkát még ta­valy kezdték meg. a máso­dik szakasz munkálataihoz nedig május 10-én láttak. Novemberre e második sza­kasz is lezárul. A munkások hórom mű­szakban. gyakorlatilag éjjel­nappal dolgoznak, A mun­kálatok nagy méreteire és megfeszített ütemére való tekintettel lezárták a Vörös teret. A Kreml ffiánál levő, és a külföldi vendégek számá­ra felállított díszemelvényt, a tribün eddigi aszfalt-beton burkolatát szürke, gránitkö­vekkel cserélik fel. Különös gondot fordítanak Rzpasszki j - bástya javítási és restaurációs munkálataira is. E bástya toronyórájának ütését hallhatják a moszk­vai rádióból világszerte. Az építés óta eltelt idő (44 év) szükségessé tette a Kreml falánál levő Lenin mauzóleum renoválását is, a mauzóleum azonban a javí­tások után is megérzi eddigi külső patináját. Végül res­taurációra szorul annyi em­lékezetes növember 7-i kato­nai parádé színhelyének* magának a Vörös térnek a burkolata is. Száztizennégy éves szőnyegszövő Száz éve dolgozik az azer- bajdzsáni Kuba városka sző­nyeggyárában Zubeida Sej- . dajéva. A 114 éves szőnyeg- szövőnő a jubileumot az al­pesi rétek színgazdagságával vetekedő szőnyeg elkészíté­sével köszöntöte. Seidajeva otthon dolgozik, azonban teljesíti a gyári normát és semmiben sem marad el munkateljesítmény tekinteté­ben a fiatal szőnyegszövő­nőktől. A civilizáció hatása az élő környezetre Génbitnkok Az ;,élő környezet”.* védel­mének kérdését az emberi civilizáció rohamos fejlődése vetette fel. Az 'élő szervezet és környezet kiölcsönhatásá- nak vizsgálata, aiz ezzel kap­csolatos biológiai kptatás, az utóbbi években 'tágabb teret nyert. A növény-nemesítés robba­násszerű fejlődése jórészt a tudományos fejlődésnek kö­szönhető. s nemi kétséges, hogy eredményeinek a nagy termőképességű iintenzív faj­táknak felhasználása nélkül a mezőgazdaság termelése nem volna elegendő a szapo­rodó emberiség ellátására. Ugyanakkor a növényne­mesítés, de ugyanúgy az ál­lattenyésztés és a civilizáció előretörése vészes gyorsaság­gal ritkítja a természetes és termesztett növényi és állati populációk változatosságát. A nagy teljesítőképességű faj­ták kiszorítják a primitív, félvad és vadon tenyésztő fa­jok és ökotípusok egész so­rát. Azok azután elpusztul­nak, s ezzel rohamosan sze­Védett szürke magyar gulya a Hortobágyon gényedi'k a növényi, állati változatosság. Viszont a nö­vénynemesítés fejlődése nem képzelhető el a kultúrnövé­nyek régi, helyi és primitív fajtáinak, valamint a termé­szetes flóra egyes értékes fa­jainak fenntartása és felhasz­nálása nélkül. A búza géncentrum® A búza egyik- fontos gén- eentruma az iráni fennsík és Anatólia. ahöl primitív ter­mesztésben még az ötvenes évek végén is számos búza- faj ökotípusai, helyi popu­lációi voltak feltalálhatok. Ebben az időben a FAO ál­tal támogatott expedíciókkal több száz búzafajtát gyűjtöt­tek össze ezen a területen. 1969/7(T-ben ugyanezen a te­rületen már csak újabb, fő­leg mexikói származású, ne­mesített búzafajtát találtak. Ezzel a tájfajta, értékes faj «kipusztult. Másik hasonló eset a hib­ridkukoricával történt, amely a negyvenes és ötvenes évek­ben Észak-Amerikában dia­dalra jutott. Gyors növeke­dése. magas terméshozama volt, azonban káros követ­kezménye, hogy az észak­amerikai kukorica tájfajták jóformán teljesen kipusztul­nak. A genetikus pusztulás (génerózió) káros és a gene­tikus bank hasznos következ­ményeire klasszikus példa még a Fort Collins-i (USA) Mezőgazdasági Kísérleti Ál­lomás által leírt paradicsom­ügy. Néhány kiváló paradi­csomfajtát vírus támadás ve­szélyeztette, s kiszámították, hogy néhány év múlva a ter­més országosan a felére csök­ken. A Fort Collins-i gén­bank paradicsom gyűjtemé­nyében találtak egy primi­tív kínai fajtát, mely ví­rusellenálló volt. Gyors visz- szakeresztezéssel egy év alatt több generációt felneveltek, a vírusrezisztenciát a jófaj­tákban rögzítették. Több magyar példára is utalhatunk, mint a régi ma­gyar búza, kukorica, lucer­na stb. tájfajtákra, mely ma a magyar nemzeti növényi génbank legnagyobb értékei. Megőrizni az utókornak Felismerve e kérdés sür­gető voltát, elsősorban a Szovjetunió területén indr „ meg egy kultúrnövény gyűj­teményeket fenntartó állomá­sok szervezése már a hú­szas és a harmincas évek­ben. E munka Vavilov szov­jet növénygenetikus nevéhez fűződik. Általa vezetett ex­pedíciókkal számos kultúrnö­vény származási helyét meg­keresték, az ún. gén centra-'" mókát. Vavilov nevéhez fű­ződik a világ számos orszá­gában a gónbank intézetek megalakulása. Egy másik ku­tató az angol botanikus Erna Bernett felhívása is szinte segélykiáltás volt. melynek kapcsán összegyűjtöttek szá­mos élő. szaporodásképes ál­lapotban levő fajtákat. En­nek kapcsán természetes re­zervátumokat hoztak létre, melyeknek elsődleges célja nem a gazdaságilag értékes növény- és állatfajok fenn­tartása, hanem a történelmi­leg kialakult botanikai rit­kaságok, parkok, arborétu­mok megőrzése. Ilyen ha­zánkban a Bátorligeti jég­korszakbeli növények gyűjte­ménye. Ezek a természetvé­delmi területek nemzeti park jelleggel vannak felruházva, erre alkalmasak is. Rendel­tetésük, hogy a természetes flóra, fauna, továbbá a régi gazdasági növények és álla­tok fenntartásával foglalkoz­zanak. Az első ilyen nagy­szabású kezdeméiwezés a Hortobágyi Nemzeti Park, s reméljük, hogy hazánkban még több hasonló is létesül. V. A. — No, hogy tet­szik a járgányom? Elegáns, mi? — Mikor szerez­ted? — Féléve. Nem számítva a vára­kozási időt. Egyéb­ként parancsolj... — Csak arra lennék kíváncsi, hogy a segédfény- fényszóró régen tönkrement? — Ja, ez érde­kel? Hát kérlek azt valamelyik hü­lye verte be ... De ettől eltekintve, remélem van fo­galmad arról, mit jelent az, amikor szombatonként ki- kocsizok az erdő­be? Ah, levegő kérlek, levegő...! Káprázatos! — Mi az, tönk­rement a belső gumid? — Három nap­pal ezelőtt valakt véletlenül kinyt- totta x csomamar- >ót, és elcmeltc a pótgumit... Am ettől függetlenül kérlek, a levegő, az az áhított iste­ni tiszta levegő!... Én mondom ne­ked ilyenkor ke­nyérre lehetne kenni! Madárdal kérlek, csupa ma- dórdal minden ... Fű! Fa! Virágok! Óh, kész áldás egy .kocsi... — Miért nem építsz garázst? — Tudod, még tavaly feliratkoz­tam garázsUgyben. Az egész dolog Szerpuhov kezébe került. Állítólag már készül a terv... Te, azt mondják rengeteg gombát lehet szed­ni... A. Szukoncev: De ettől eltekintve az Okán én feltét­lenül ... — Mi szükség volt arra a vonta­tóra? — Hát tudod, valamelyik tökfej hanyagságból az úton hagyta a dömperét, és én PÁRBESZÉD A KOCSIRÓL — Ma vasárnap van, miért nem mégy valahová? — Nem, ma nem érek rá. Vityka megígérte, hogy hoz egy védőgyű- rüt, ha kap ... Te, ide figyelj, elme­hetünk ide-oda, sőt még az Okára is sügért fogni. — Már voltál az Okán? — Még nem, de minden előttem áll. — A múlt va­sárnap láttam, hogy igyekeztél valahová. — Ja, műszaki vizsgán voltam. — És aztán on­nan hová mentél? — Hát egy von­tató segítségével bemelegítettem. nem vettem észre, szóval... — És? — És a sárká­nyom az kissé ösz- szenyomódott. — Mire te? ... — Hát a hűtő az ugyebár azóta ereszt, de jön Vityka és megné­zi... — Aha, és mi az ott a hátsó ülésen? Kispárna és pap­lan? — Kérlek, néha- néha úgy elmereng az ember, hogy mindenről megfe­ledkezik, és ugye ilyenkor kint /'al­szik a kocsiban. Ám kora reggel, amikor átsuhan a városon!... Leve­gő!.., Tisztaság!... — Aha, és miért ilyen koszos a jár­gányod? Meg n. ás­hatnád. — Mikor lennb nekem időm arra? Majd most, ha ki­megyek az Oká­hoz, megmosom a folyóban. Ah, mi­csoda gyönyörű­ség! ... — Szólj a fele­ségednek, majd az is segít. — Hát tudod, az asszony elha­gyott ... — Hogy-hogy? — Pontosabban én hagytam ott öt... Ide figyelj, ném vennéd meg ezt a kocsit? Ju­tányos áron ad­nám ... — De kérlek, nekem eszem ágá­ban sincs kocsit venni. — Barátom, na­gyon olcsón ad­nám ... — Bocsáss meg, de ... — Használd egészséggel. Ó, mi­csoda gyönyörűség az. amikor a ter­mészet lágy ölén... A levegő, bará­tom ... A levegő... És a madárdal... Fordította: Krccsmáryné Baralc Rozália t «mm».»., A Madách Színház sikere Leningrádban Vasárnap este nagy siker­rel mutatkozott be Lenin­grad színházi közönsége előtt a Madách Színház tár­sulata, Tamási Áron Énekes madár című darabjával. Az előadás előtt, amelyre a 2500 személyes Lenszovjet szín­házban került sor, Vlagyisz- lav Sztrezscsik. a- Szovjet­unió népművésze, az a szov­jet művész köszöntötte a bu­dapesti vendégeket, akit szá­mos filmből a mi nézőink is ismernek. Az előadást a közönség mindvégig nagy érdeklődés­sel, figyelemmel követte. Ki­jutott bőven a tapsból a da­rab szereplőinek. Piros Il­dikónak, Tímár Bélának, Békés Italának. Nagy Anná­nak, Zenthe Ferencnek és Cs. Németh Lajosnak is. va­lamint a rendező Kerényi Imrének. A Madách Színház első le- ningrádi előadásán megje­lentek a város társadalmi, politikai életének vezető képviselői. Japán—kínai békeszerződés Értesülések szerint a japán külügyminisztérium még ezen a héten megkezdi a ja­pán—kínai békeszerződés tervezetének kidolgozását. Japán . célja, hogy 1974 folvamán aláírásra kerüljön a Kínával megkötendő bé­keszerződés, amely tartós ^lapokra helyezi majd a két ország kapcsolatait. ... . _ A^város áttelepül A Kaspi-tenger keleti part­ján levő Krasznogorszk vá­ros áttlepül. Tíz kilométer­rel távolabb már épülnek az úi lakótelepek. A terv sze­rint a régi város megmarad nehézipari központnak, a la­kosság zöme pedig az új városba költözik. Ott kap­nak helyet a könnyű- és az élelmiszeri pari vállalatok is. Így veszik elejét > a levegő' szennyeződésének. ' s ugyan­akkor a legnagyobb kényelmet biztosítják az embereknek. Az új Krasznogorszk a tengerparton épül. Egy kilo­méter széles üdülősávot hagynak a tengerig, ahová lakótelepiek nem kerülnek. A Kara-Kum sivatag forró le­heletétől a fák és bokrok zöld sávja védelmezi a vá­rost. Már közeledik Krasz- nogorszkhoz az 1000 km-es Kara-Kum-csatorna, amely a bő vizű Amu-Darjából hozza az új város vizét. Műholdak a sáskák ellen Az ember évezredek óta küzd a sáskák ellen. A kö­zépkorban. sőt még száza­dunk elején is kézi erővel folyt a harc, azután pedig lófogatú drótkefékkel pró­bálták szétzúzni a földön a még repülni nem tudó sás­kákat. A második világhá­ború után kezdték rendsze­resen tanulmányozni a sás­kák életmódját, szaporodá­suk körülményeit, a rajok vonulási irányát. Az afrikai sáskairtást az etiópiai Asmarából irányít­ják. Mezőgazdasági repülő­gépeket küldenek a sáska­felhők, és a sáska,gyanús te­rületek fölé, hogy ott per­metezzék le a nagy hatású rovarölő szereket. Asmará- ban nap mint nap veszik a meteorológiai műholdak által sugárzott adatokat az időjárási viszonyokról, hogy megállapíthassák a sáskavo- nu1'’<"'knak kedvező szótá­rasokat. Egy másik amerikai műholdsorozat infraérzékelő berendezésekkel méri a ta­laj hőmérsékletét és nedves­ségét. A vegyszeres védekezéstől, a mezőgazdasági repülőgé­pektől és a műholdas meg­figyelésektől azt . várják, hogy fordulat következik be az ember és a sáska évez­redek óta tartó küzdelmé­ben. Rezgésmérő lézer A fizika hullámskáláján a legutóbbi időkig „fehér folt” éktelenkedett a milliméteres és az ennél is rövidebb hullámhossz-tartományban. E huliámtartomány ezért bizo­nyult bevehetetlennek a fi­zikusok számára, mivel a klasszikus méréstechnika valamennyi módszere cső­döt mondott a „titkok” fel­tárására. Szovjet kutatók most olyan műszert szerkesztet­tek, amely a kis amplitúdó­jú rezgések mérésére is al­kalmasak. A lézer-inerfero- méterrel olyan rezgések is mérhetők, amelyeknek amp­litúdója százszor kisebb a hidrogénatomnál! A műszer elsősorban az ultrahangok­kal, a hidroakusztikával és a szilárdtest-fizikával fog­lalkozó tudományos labora­tóriumokban tesz jó szolgá­latot. „Másodlagos” védőberendezés Évek óta foglalkoznak a tervezők olyan „másodlagos ’ védőberendezés kialakításá­val, amely a szerszámgépek, különösen a fúrógépek ke­zelőit megóvja a súlyosabb kimenetelű balesetektől. A gép gyors és automatikus megállítására egv idő óta két megoldás ismeretes: a fékmotor, amely költséges, viszonylag nagy. és a meg­levő gépekre nehezen éoít- hető rá. valamint a válta­kozó áram pólusváltása. Egy angol kutatók által újabban kifejlesztett védő­készülék mindkét problémát megoldja. A készüléket te­leszkópos em^'ő működteti, amelyet a fúrótól balra függesztenek fel. Ha valami a fúrónak ütközik, nekiütő­dik a teleszkópnak, és a gép azonnal leáll. Egy te­leszkópos emelő ugyanis mik- rokaocsolót hoz működésbe, amely megszakítja a hajtó­motor váltakozó áramát, és a főmotor meneteibe egyen­áramot táplál be. így azon­nali fékezés jön létre. APRÍTÓGÉPGYÁR JÁSZBERÉNY felvételre keres gyakorlattal rendelkező, közgazdasági egyetemet vagy pénzügyi és számviteli főiskolát végzett belsőellenőrt és szervezőt Jelentkezni lehet személyesén vagy írásban a vállalat személyzeti és oktatási osztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents