Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

1974. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Műanyag bútorok A műanyagfeldolgozó vállalat debreceni gyárában készülnek ezek a színes műanyag polcok, amelyekből telefonasztal, könyvespolc, térelválasztó stb. alakítha­tó. A képeken: 1. A polcrendszer tetszés szerint variálható. 2. Műanyag fotel és ülőke Receptek Sajtos karaj. Fél kiló sze­letekre vágott sertéskarajt megmosva, kiverünk, besó­zunk, 15 dkg sajtot (maradék sajtdarabokat is felhasznál­hatunk) lereszelünk. 5 dkg sajtot, pici pirospaprikát, ke­vés liszttel összekeverünk, és a hússzeleteket megforgatjuk benne. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, beleszórunk 5 dkg sajtot, ráhelyezzük a' hússze­leteket, tetejét megszórjuk a megmaradt sajttal. Végül 2 dl tejfölt elkeverünk 1 dl vízzel, és ráöntjük a tete­jére, utána rádobunk né­hány, vékonyra szeletelt füs­tölt säjtszeletet. Sütőbe tesz- szük, közepes tűznél megsüt­jük. Burgonyapürével vagy rizzsel tálaljuk, salátát is adunk hozzá. Apróhalak — roston sülve. A konyhakész kishalakat megsózzuk és belül beken­jük a következő krémmel: mustárt, olajat, ízlés szerint törött borsot, pirospaprikát, 2—3 kanál tejfelt és a hal ikráját elkeverjük. A^ hala­kat megolajozott sütőrostra helyezzük, tetejét olvasztott vajjal megkenjük. Sütőbe tesszük, kb. 10 perc sütés után a halakat megfordítjuk, és a másik felét, is megken­jük. pirosra sütjük. Vajas burgonyával tálaljuk. Kevert linzer torta. Hozzá­valók: 28 dkg vaj, 28 dkg porcukor, 1 citrom leve, kés­hegynyi szódabikarbóna, 5 tojás, ' 28 dkg liszt. reszelt citrom héj 5 dkg dió. Elké­szítése: A vajat porcukorral, citromlével jól kikeverjük. Hozzáadjuk a szódabikarbó­nát, majd egyenként a to­jást, és végül a lisztet. Jól kidolgozzuk. tortaformába öntjük, tetejét darabos dió­val és kristálycukorral meg­hintjük és lassú tűznél meg­sütjük. Amikor kihűlt, ketté­vágjuk, megkenjük barack- ízzel, szeletekre vágjuk. A gyermek és az alkohol A mértéktelen alkoholfo- gyásztásról sokat olvasha­tunk, az egészségügyi felvi­lágosítás egyik központi té­mája. Jól ismertek azok az ártalmak, amelyeket az alko­hol okoz a szervezetben, nem is beszélve a pszichológiai, szociális és nem utolsósorban gazdasági ártalomról. Van azonban az alkoholfogyasz­tásnak olyan oldala, amelyről kevesebb szó esik, jelentősé­ge pedig nem lebecsülendő. Ez pedig a gyermekek alko­holfogyasztása. S a kérdés nem is olyan egyszerű. Nem egyszerű, mert a gyer­mekek látják a plakátokat, a filmeket, amelyek az alkohol káros hatására hívják fel a figyelmet — és a családi asz­talnál látja a koccintó és ol­dott nyelvű, becsípett felni­teket. Nehéz helyzetbe kerül a gyermek, mert kinek is higgyen? Nehéz ellentmondás ez. Nincs más megoldás, mint olyan szemlélettel felvértezni a gyermekeket, hogy egyrészt megismerve a felnőttek mér­sékelt alkoholfogyasztását, másrészt az alkoholizmus kö­vetkezményeit, az egészséges középúton haladjanak. Az okos szó ereje A nyiladozó gyermeki ér­telmet felvértezhetjük az al­koholizmus leselkedő veszé­lye ellen, ha vázoljuk előtte az idült alkoholfogyasztás borzalmas következményeit. Erre megfelelő hitelű taszító erővel rendelkeznek a sajnos a mindennapi életben oly sokszor eleven példák. Nem kell azonban elhallgatni, hogy az egyszeri részegség — bár komoly kárt, mérgezést okoz az emberi szervezetben — ál­talában nem jár életreszóló károsodással. De arra a tény­re is fel kell hívni a figyel­met, hogy ha a testszövetek az egyszeri részegség hatásá­ra nem is pusztulnak el, az egyén mégis életreszóló, esetleg halálos veszélynek teszi ki magát. Az alkoholhoz nem szokott embernél esetleg már 20—40 g szesz — tehát 2—3 deci bor, vagy egy féldeci pálinka — akadozó beszédet, tántorgó járást, kettőslátást okozhat. 3—4 deci pálinka, 1—1,5 1 bor, 3—4 1 sör hirtelen elfo­gyasztása pedig életveszélyes mérgezést okozhat. A kezded izgalmi tüneteket ilyenkor fokozatos bénulás, majd tel­jes eszméletvesztés, végül légzésbénulás és szívmegál­lás kísérheti. Gyermeki kíváncsiság A felnőttek alkoholfogyasz­tását látva szinte törvény­szerűen előbb-utóbb a gyer­mek is, merő kíváncsiságból belekóstol a szeszes italba. Ismerve a gyermeki lélek kí­váncsiságát és utánzási vá­gyát, a merev tilalmi rend­szabályok helyett jobb a ke­gyes csalás. Ez állhat abból, hogy az. ünnepi asztal borát kóstolni akaró gyermeknek színes málnaszörpöt adunk és koccintunk vele, sőt 8—10 éves korában a pohár fene­kén gyűszűnyi bort felhígít­hatunk szódavízzel. Ezzel ki­elégíthetjük a gyermeki kí­váncsiságot és eleiét vesszük annak, hogy titokban, lopva, szülői ellenőrzés nélkül olyan körülmények, között és olyan mennyiségijen fogyasszon szeszes italt, ami komoly mérgezést, részegséget okoz­hatna. Természetesen mind­ez vonatkozik az édes italok­ra, a likőrökre is. De még a konyakos meggy vagy a rum­ban eltett cseresznye sem ár­talmatlan. Nemegyszer elő­fordult, hogy az ezektől meg- részegült gyermekeket bal­eseti osztályra kellett szállí­tani. Fontos az éberség A szülők figyelmét fel kell hívni a gyermekek alkohol- fogyasztásával kapcsolatban arra is. hogy a szeszes italt úgy kezeljék és tárolják, mint a gyógyszereket vagy a ház­tartási tisztító vegyszereket. Ne legyen tehát hozzáférhető helyen, vagy zár nélküli élés­kamrában bor, sör vagy pá­linka. Megesett már, hogy az előszobában a vendégeket ki­kísérő és búcsúzkodó szülők, a szobába visszatérve, esz­méletlenül az asztal alatt ta­lálták 2—3 éves gyermekü­ket, aki kíváncsiságában fel­hörpintette a szeszes ital ma­radékot. Halálos tragédia is fordult már elő ilyen, ártal­matlannak látszó feledékeny- ségből. Az értelmi érvek természe­tesen csak akkor hatásosak, ha a gyermek, majd a gyer­mekből növő felnőtt ideg- rendszerében, szemléletében, erkölcsi világában olyan ér­tékekkel rendelkezik, ame­lyek vonzereje elég ahhoz, hogy az alkoholtól távol tartsa. A kiegyensúlyozott családi légkör, az örömmel ás eredményesen végzett munka óvja meg elsősorban az em­bert az alkohol mesterséges mámorától. M. L. Hová menrnk kirándulni? SZARVAS A tavasz szépségét legjobban a teljes pompával virágzó fák, a zöldbe boruló bokrok, az éledő növé­nyek tükrözik igazán. S hol érvényesülhetne ez jobban, mint egy tervszerűen telepített hatalmas mesterséges liget-erdőben — Szarvason. A Holt-Körös partján fekvő csendes, tiszta kis város országos hírű nevezetességének a XIX. század közepén Bolza Pál által létesített 147 holdas arborétum megtekintését ajánljuk a kedves olvasónak, aki a ter­mészetet szereti. A városközponttól nem messze fek­szik a fa- és cserjegyűjtemény. (Mert hát ezt jelenti az „arborétum”, csak éppen mindenki szívesebben hasz­nálja az idegen elnevezést.) Nem túlzás idillinek nevezni a belépőt fogadó lát­ványt: rózsaszín virágba borult díszfák, hamvasan zöl- delő ezüstfenyők alatt a pázsiton büszke tartású pá­vák sétálnak. A nagykiterjedésű füves tisztásokkal, sű­rű „mini-erdőkkel” erdei ösvényekkel tarkított kert sokkal inkább kelti az angol park benyomását, mint tudományos igénnyel összeállított botanikus kertét. En­nek ellenére a gyalogtúrának is beillő, kikapcsolódó, gyönyörködő séta közben a vendég tanulhat is: gyak­ran találkozik távoli földrészekről betelepített — ná­lunk növénytani ritkaságnak is számító — fákkal, cser­jékkel így például a több ezer évig is elélő mammut- fenyővel, mocsári ciprussal, vagy a Japánból, Ameri­kából származó cserjékkel. Az arborétum szépségével, csendjével nyújt kelle­mes élményt. Aki pedig a nagy gyönyörködés közepette megéhezik, megszomjazik a bejárat melletti kerti bü­fében talál enni-, innivalót. A kényelemszeretőbbek- nek ajánlhatjuk a városközpontban lévő Árpád étter­met, ahol a legkülönbözőbb magyaros ételekben válo­gathat a kiránduló. S ha már bent vagyunk a város­ban, ne felejtsük el megtekinteni a Bem utcában az egyedülálló népi ipari műemléket, az 1736-ban épített szárazmalmot. i Szarvas megközelítése megyénkből gépkocsival a Szolnok—Tiszaföldvár—Mezőhék—Öcsöd, a Szolnok— Mezőtúr—Endrőd, vagy a Kunszentmárton—Öcsöd út­vonalon. Autóbusszal Szolnokról a Szolnok—békéscsa­bai járattal, vonattal a Mezőtúr—Szarvas vonalon. I. Zs. Természet — csend, nyugalom A virágoskeit A hagyományos virágágya­kat kedvelő kerttulajdonos sokféle egynyári és évelő vi­rágból teremtheti meg a tarka virágágyakat, iUtethet- köréjük ezüstös levelű növé­nyeket, és elválaszthatja a színes foltokat egymástól pu­ha levelű, alacsony, zöld nö­vényekkel. A virágágy a kertnek ugyanolyan, alkotó­része, mint a gyep, a fák, a sövények és bokrok. Mérete azonban ne legyen több, mint a kert összterületének 4—5 százaléka. Ne képezzünk ki kerek vagy szív alakú ma­gas „gruppokat” sem az élő kertben, sem a pihenőkért- ben, mert ízléstelenek és r«m is célszerűek. Az ültetés módját kertünk és virágágyunk mérete szab­ja meg. Két-három négyzet- méteres ágyba legjobb, ha egységes növényeket válasz­tunk. Például sárga bársony­virágot, fehér, piros, két vagy rózsaszín verbénát. Illa ver­bénát, piros vágj' sárga ka­kastaréjt, fehér, sárga, ró­zsaszín vagy piros tátikát és ezekhez társítjuk a kúpvirá­got és mályvarózsát. Milyen virágokat ültethe­tünk most? A halvány kén- színtől a meleg narancsig a sárga minden árnyalatában nyílik a körömvirág. Medárd körüli nyár eleji esős idő­szakban virágzik tömegesen. Magját április első felében vetjük 20 cm sortávolságra. Kelés uíán ugyanilyen távol­ságra ritkítjuk. Ugyancsak most vethető a kokárdavirág magja is. Színük meleg na­rancsvörös és a virágok tö­vénél sötétebb folt van, amely belső gyűrűt alkot. In- nen ered magyar nevük is. Különösen tarka nyári csok­rokban szépek. A kikelt nö­vényeket 2—3 cm-es nagy­ságukban 25 cm sor- és tő­távolságra ritkítjuk. Kellemes színek, illatok Kerti virágaink "■ között aránylag kevés a kúszónö­vény. Sokan szeretnék er­kélyüket, kerítésüket gyor­san növő. szép növénnyel be­futtatni. Erre a célra alkal­mas a hajnalka. Magja egy­két héten belül kikel. Akár virágládába, akár földbe ve­tettük. 15—20 cm-re ritkít­suk ki. Ha nincs természe­tes támasztéka, amire fel- kúszliat, akkor vezessük haj­tását lécre vagy zsinórra. A legismertebb kerti virá­gok egyike a margaréta. Ezt i a kedveltséaet meg is ér­demli, mert ha rendszeresen visszavágjuk, május végétől őszig virágzik. Nem túl igé­nyes, tőosztással könnyen szaporítható. Közel ötszáz évé díszíti a kerteket az il­latos viola. Fehér, halvány - sárga, rózsaszín, piros, kék, lila változata egyformán erős illatú. Célszerű őszi rózsák­kal társítani, mert ezek a violák elnyílása után kez­denek virágozni. Az illatos, gazdagon virágzó petúniát szívesen ültetik kertbe, ab­lakba, erkélyre egyaránt. Má­jus közepétől a fagyokig nyílnak. Szép anyagokból divatos tavaszi ruhák Kertészkedőknek

Next

/
Thumbnails
Contents