Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

1974. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 » • Ügyfelek és ügyintézők Egy „csendes” nap a kunhegyes i tanácsházán Reggelente, amikor kinyit­ják a kunhegyesi tanácsháza kapuját, néhány ügyfél már az ajtóban várakozik. — Milyen ügyben... A traktoros-overálos férfi, Pálszabó Mihály, iFatcsoma- got mutat: — Építkezni szeretnék. — Megy simán? — Igen, nem panaszkodha­tok, csakhát minden hivatal­ban sokan vannak. Drága az idő... Fiatal pár topog a folyo­són: — Eltartási szerződést kö­tünk, azért jöttünk. — És... Valami baj van az üggyel? — Áh, nincs 1 Csak várni kell. Várni... várni, várni... Egyéb panaszuk nincs az ügyfeleknek, sőt, dicsérik a „tanácsiak” emberségét, munkáját. Csakhát az idő... Miért lassú az ügyintézés a nagyközségi tanácsnál? Lassu-e egyáltalán, vagy másról van szó? Az ügyfél elvárja, hogy pa­naszát, mondókáját az első mondattól az utolsóig meg­hallgassa az ügyintéző. Ha ez nem így történne, elége­detlenkedne: meg sem hall­gatott! Mindenkit meghall­gatnak, — nos, ez idő. Ez alatt a másik ügyfél türel­metlenkedik: mikor kerülök már sorra. De amikor odaáll az ügyintéző asztala elé, ő is elvárja — joggal — hogy ügyes-bajos dolga körülmé­nyeiről kifejthesse a vélemé­nyét. Kunhegyes tizenegyezer la­kosú nagyközség. 1370. január elsejétől 58 különféle — szá- murka új — jogkör gyakor­lására kapott megbízatást a nagyközségi tanács. A szak- igazgatási apparátus létszá­ma azonban a változatlan maradt: tizenhárom ügyinté­ző _ foglalkozik a tanácshoz fordulókkal. Közel 700 fajta ügyet intéz­nek a zsúfolt munkaszobák­ban. Naponta — átlagosan — ötven-hatvan emberrel kell tárgyalniuk, — de ez a szám adófizetési határidők táján eléri a százötvenet is! Évente kb. 40 ezer iratot iktatnak, kezelnek, intéznek, továbbí­tanak. Kiszel Sándor vb-titkárt, úgy hisszük joggal kérdez­tük: hogyan tudnak eleget tenni a megnövekedett fel­adatoknak? — A papírmunka háttérbe szorításával. Egy bizonyos határon túl persze ez sem egészséges, de nem tudunk mit tenni! Az az elvünk, hogy a hozzánk forduló em­berek dolgát maradéktalanul, pontosan és — a lehetőségek­hez képest — gyorsan kell intézni. Minden dolgozónk számára ez az elsődleges. Eb­ből persze olykor az követke­zik, hogy késünk a határidős jelentésekkel, belső, tanácsi ügyvitelünkkel. Tudjuk, hogy ez nem a legszerencsésebb, néha restellkedünk is miatta, — dehát a lakossággal való kapcsolat fontos politikái kérdés. — ön is kórházban volt a közelmúltban, most is gyen­gélkedik, a helyettese már hosszabb idő óta beteg, s az ügyintézők közül is kime­rültségre panaszkodnak... — Sajnos, így van, idegi­leg, egészségileg nagyon igénybe vesz bennünket a megfeszített munka, de a feladatoknak eleget akarunk tenni. » A tanácsházán folytatott beszélgetéskor sűrűn előfor­dult ez a szó: idegileg. Aki hosszú évekig, évtizedekig emberekkel foglalkozik, problémáik sorsáról megér­tőén, segítő szándékkal intéz­kedik, jól tudja: nem köny- nyű maradéktalanul megfe­lelni ennek a hivatásnak. — A lakosság és a tanács viszonyát hogyan értékeli? — A tanácstagi fogadóórák­ról, beszámolókról sok min­dent le lehet mérni. Néhány évvel ezelőtt a lakosság még inkább csak követelt, de most már önzetlenül vállal, s ad is. Társadalmi munka fel­ajánlásokkal, az állampolgá­ri fegyelem egymás közötti megkövetelésével is segítik — többek között — munkánkat. — Mi ró legnagyobb gondot • tanácsi szakigazgatásra... — Ami a legnagyobb örö­möt is adja: Kunhegyes gyors Hamaroean két és fél mil­lió tévékészülék működik az országban — ugyanannyi, amennyi rádiót vásároltunk az elmúlt években, évti:»- dekbem. Egyszerű a számí­tás: szinte valamennyi ma­gyar család otthonában ta­lálható valamilyen készülék — ezért rendkívül fontos az a munka amelyet a Magyar Posta véget a rádió- és te- levíríóműsorok mind jobb sugárzása érdekében. Kez­detben két nagyadó műkö­dött : a rádióműsort Lakihegy juttatta el a készülékekig, a tévéét pedig a Szabadsághegy­ről sugározták. De ez már régen kevésnek bizonyult, s az országban szaporodni kezdtek az adóállomások. fejlődése, az Igények hihetet­len növekedése... — Még több baja, munkája lesz... — Lehetetlen nem örülni annak, hogy a hajdan tes- pedtséggel illetett kunhegye­si embrek civilizáltabb, kul­turáltabb életformára töre­kednek. Néha persze ez sem megy konfliktus nélkül. Ami­kor néhány éve — óriási költséggel — üzembe helyez­tük a 100 köbméteres hyro- glóbust és vízmüvet, voltak akik a fejüket csóválták: mi­nek ez a hatalmas torony, ki­sebb is megtenné. Nem en­gedtünk az igazunkból, tud­tuk, hogy ami akkor jó né­hány év múlva kevés. Ma már naponta tízszer kell fel­tölteni a hydroglobust, egy­millió liter vizet fogyaszt a nagyközség. Igazunk lett eb­ben is, és sok másban is: úgy hiszem az emberek biznak bennünk. — Mik a „legrázósabb” ügyek? — Nincsenek rázós ügyeink, mindig a törvényesség ke­retein belül maradunk ég az ügyfeleket is azon belül tart­juk. A lakásépítésekkel ösz- szefüggő kérdések eredmé­nyezik a legtöbb munkát, de ez, ha gond is, nagy öröm. Az elmúlt három évben Kunhe­gyesen 36 többszintes és 149 földszintes lakás épült. Je­lenleg újabb 76 földszintes családi ház áll befejezés előtt, egy közeljövőben épülő 20 lakásos emeletes ház terület­előkészítésén /nőst dolgozunk. Amikor kijöttem a vb-tit- kár szobájából, megszámol­tam, nyolcán topogtak az aj­taja előtt. Ma a szabadsághegyivel együtt kilenc tévéadó dolgo­zik hazánkban; Pécsett, Sop­ronban, Kabhegyen, Komó­diban, Szentesen, Tokajban, Miskolcon és Kékestetőn. Az év végére elkészül az országos televízióhálózat utol­só nagyadója, a nagykanizsai, és utána már nem épül több. Hamarosan befejezik a szaV badsághegyi adó rekonstruk­cióját, az 50 emelet magas aeélantenna az év végére áll­ni fog, s nemsokára sugároz is. A régi antennarendszert és a berendezéseket pedig le­bontják. A további fejlesztés keretében valamennyi adó­nak megépül a tartaléka is. és ezáltal megszűnik majd az adáshibák, a műsorkima­radások egyik legnagyobb gondot okozó lehetősége. — ti — Rádió- és tévéadók — tegnap, ma, holnap A KUNMADARASI gyermekkönyvtár négyszázötven beiratkozott mintegy ötezer kötet könyv és tízféle folyóirat közül válogathat. Képünkön Mária gyermekkönyvtáros és a kunmadarast kis olvasók Fotó: N. Zs. Helytáll az Ifjú Gárda Eredmények — Gondok — Feladatok A fiatalok nevelésének fon­tos tényezője az Ifjú Gárda, amelynek tevékenységéről Illyés István főhadnaggyal, az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnokával beszélgettem. — A KISZ KB Ifjú Gárda Országos Tanácsa az elmúlt évben feladat­tervet dolgozott ki az If­jú Gárda fejlesztésére. Mit tettek ennek megva­lósításáért? — A KISZ megyei végre­hajtó bizottsága a közelmúlt­ban — az említett feladat­terv alapján — tárgyalta az Ifjú Gárda helyzetét, és ha­tározatot hozott fejlesztésé­re, erősítésére. Ennék alap­ján indult meg a szer­vező munka, amelynek eredményeként több helyen — például Karcagon, Jász­apátiban — már megalakult a parancsnokság, a Hűtőgép­gyárban pedig alegység van. — Mi jellemzi megyénk­ben az Ifjú Gárda mun­káját? — Az elmúlt esztendőben javult a parancsnoksági mun­ka. Azokon a helyeken, ahol stabil létszámú egység mű­ködik, a kiképzés folyamatos és megfelelő színvonalú. El­sősorban a szolnoki, mart­fűi, kunhegyesi és a kisúj­szállási ifjúgárdistákat lehet ezen ártéren kiemelni. Sajnos azonban a kiképzés színvo­nala nem mindenütt egyfor­ma, mert az anyagi, szemé­lyi feltételek eléggé eltérőek. — Milyen feladatokat kapnak az ifjúgárdisták? — A szervezett kiképzésen túl különböző társadalmi megbízatásokat is becsülete­sen teljesítik a fiatalok. Ahol már régebben működik al­egység, ott egyre inkább igénylik az Ifjú Gárdát az ifjúságvédelmi járőrözésben, diszőrség adásban és a külön­böző rendezvények biztosítá­sában. Különösen Kisújszál­lás példáját lehet itt megem­líteni, ahol minden társadal­mi megmozduláson számíta­nak az ifjúgárdisták segítsé­gére és el is ismerik munká­jukat. — Mi az ami gondot je­lent és melyek a főbb tennivalók... — Gond, hogy a járási- vá­rosi KISZ bizottságok mellett még nem mindenütt alakul­tak Ifjú Gárda parancs­nokságok. Javítani kell a parancsnokságok munkáján is. Gondot okoznak a lét- számarányok is. Ezért min­denütt létre kell hozni a pa­rancsnokságokat és új gár­Tegnap a csurgón művelő­dési házban megnyitották a már hagyományos — sor­rendben a negyedik — or­szágos diáikszínjátezó napo­kat. A résztvevők megkoszo­rúzták Csokonai szobrát, majd megkezdődtek a bemu­tatók. Az első napon 12, a befejezésig pedig összesen 23 diákszínjátszó együttes lé­pett, illetve lép dobogóra. A distákat kell szervezni. Je­lenleg a megyében kb. nj/olc- száz fiatal tagja az Ifjú iGár- dának. Ez azért kevés, :mert a létszámnak több miret a felét Szolnok város és járás adja. Olyan helyeken, mint Jászberény és Túrkeve, amelyeknek bázishelyek­nek kellene lecmiök, igen kis létszámú al­egységek működnek. Jelen­leg a középiskolai rajok van­nak túlsúlyban. Ezért a jö­vőben a munkásfiatalok kö­rében kell erősíteni a szerve­ző munkát. El akarjuk érni, hogy minden üzemnek le­gyen legalább egy szakasza. A tavasz folyamán Szolno­kon más megyék parancsnok­ságaival közös tapasztalat- cserét rendezünk. Eddig Veszprém, Heves, Békés és Bács-Kiskun megye jelezte részvételét. A megyei szem­lét, amely eddig mindig Szol­nokon volt, az idén májusban Mezőtúron szervezzük meg. T. Gy. bemutatók sorát a csurgói Csokonai Vitéz Mihály gim­názium színjátszó szakköre nyitotta meg Csokonai Vitéz Mihály: A pillangó és a méh színpadi változatával. A bemutatókat állandó ösz- szetételü bíráló bizottság ér­tékeli. A találkozó értékelése vasárnap történik meg. A legjobb együtteseket megju­talmazzák. Országos diákszínjátszó napok Érettségi rend a dolgosók középiskoláiban A Művelődésügyi Minisz­térium — közlönyében — nyilvánosságra hozta a tan­év végi IV. osztályos vip- gák, valamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középiskoláiban. A dolgozók gimnáziu­mában a negyedikesek tanév végi vizsgáit má­jus 25-ig kell befejezni. Azok a felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulni kívánó dolgozók, akiknek matematikából. illetve fizi­kából felvételi vizsgát kell tenniük, e két tantárgyból közös érettségi-felvételi írás­beli vizsgán vesznek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai: iúnius 3-án. hét­főn magyar nvelv és iroda­lom. június 4-én, kedden matematika. június 5-én, szerdán fizika, iúnius 6-án, csütörtökön kémia, iúnius 7- én, pénteken biológia. A vizsgák valamennyi napon 14 órakor kezdődnek, a ta­nulóknak 180 perc áll ren­delkezésre tételük kifejté­séhez. Az írásbeli tételeket HASTÍFUSZ baktérium Haiminc év után is fertőzhetnek Mi a magyarázata a szolnoki tömeges szűrésnek Szolnokon április 10-én megkezdték a hastífusz bacilus­gazda szűrővizsgálatokat, ami elsősorban az idős embere­ket, a hatvanéven felülieket érinti. • egyébként az új gimnáziu­mi érettségi vizsgaszabály­zat rendelkezései szerint ál­lítják össze. A szóbeli érett­ségi vizsgákat június 12. és 29. között kell megtartani. A dolgozók szakközépisko­láinak és ipari technikumai­nak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási in­tézményben kívánnak to­vábbtanulni — s matemati­kából, illetve fizikából fel­vételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-én vesznek részt e tár­gyakból közös érettségi-fel­vételi írásbelin. A dolgozók szakközép­iskoláiban az írásbeli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsgaszabályzatban elő­írt tantárgyi _ sorrendben zajlanak le. A dolgozók ipa­ri technikumaiban az egves tantárgyak írásbeli és szó­beli képesítő vizsgáiról a korábbi rendelkezések a mérvadók, azzal a kiegészí­téssel, hogy az írásbeli vizs­ga első napja június 3, a szóbeli vizsga időpontja pe­dig június 12—30. Jelenleg hat úgy evezett átiátszóadó erősíti a nagy­adók sugárzását: Budapesten — a Hotel Intercontinental tetején — Debrecenben, Öz- don, Zalaegerszegen, Salgó­tarjánban, Szegeden és Szek- szárdon. Jövőre pedig újabb három ilven kisadó áll üzem­be: Tatabányán, Esztergom­ban és Kaposvárott. A második műsort ma még csak a budapesti, a pécsi és a környékbeli nézők láthat­ják, de az év végén üzembe áll a tokaji második adó is, és az ötödik ötéves tervben megépül Szentesen és Kab­hegyen s valószínűleg a Ké­kesen is a második program adója. Solton új, 2000 kilowattos, Kossuth-adó épül. Kétségte­len, hogy az ország terüle­tén egységesen jobb lesz a vétel — de az ultararövid hullámsávban már most is sokkal élvezhetőbb a mű­sor, mint a 2000 kilowattosé lesz. Budapest, Győr. Pécs, Miskolc, Tokaj és Kabhegy sugározza az URH-progra- mot (a 3. műsort), és a leg­több közülük a Kossuth- és a Petőfi-rádió műsorát is. — Mi tette indokolttá a tömeges szűrést? — kérdez­tük dr. Hajdú Imrét, a vá­rosi közegészségügyi, jár­ványügyi felügyelőt. — 1963-ban kezdődött el Magyarországon és me­gyénkben is, a hastífusz ba­cilusgazdákat felkutató szű­rővizsgálat. Tíz év alatt „vé­gigszűrtük” szinte az egész megyét. Most jutottunk el Szolnokig, ahol becslésünk szerint tizenötezer ember­nél kell a szűrővizsgálatokat elvégezni. Mi a jelentősége? Hogy érzékeltetni tudjam a szűrés fontosságát, utálnom kell az előzményekre, a 30- as 40-es évekre, amikor tö­megméretekben járványsze- rűen terjedt a hastífusz és nagyon sok ember halálát okozta. Akik meggyógyultak, anélkül hogy tudnák még ma is szervezetükben hor­dozhatják a hastífusz kór­okozóját. Ők nem érzik. mert a bacilusok rájuk már nem veszélyesek. Nincsenek felismerhető tünetek. Így hát nem Is védekeznek el­lene. Környezetüket: család­jukat, szomszédaikat azon­ban könnyen megfertőzhe­tik. A kórokozók kikerülnek a szervezetből és a fertőzés­hez elég egy kézfogás a ba­cilusgazdával. Bárki meg­kaphatja ezt az alattomos, lappangó betegséget, ami le­rombolja a szervezetet. — A szűrővizsgálatok mi­lyen eredménnyel jártak? — Tizennyolcezer embert vizsgáltak meg eddig a me­gyében és harmincöt új ba­cilusgazdát találtak köztük. A környezetükben élők vé­dőoltást, antibiotikumokat kaptak és folyamatos orvo­si ellenőrzéssel előzték meg náluk a betegség kifejlődé­sét — Hogyan bonyolítják le a tömeges vizsgálatot? — A körzeti ápolónők házról házra járva juttat­ják el a tartálvokat. Azok az idős emberek, akik még könnyen mozognak maguk viszik vissza a tartályokat a körzeti rendelőbe, vaey a KÖJÁL-hoz. Az első vizsgá­latot két-három nap múlva újabb követi. így szinte ki­zárt a tévedés veszélye. — Hol kezdték meg á szűrést? — Az Abonyi út. a Ver­seghy és a Vörös Csillag út környékén. Maid folyamato­sad újabb körzetekre kerül sor. — Mikorra fejezik be Szolnok ..álfésülését”? — Számításaink szerint 1976—77. körül. Évente kö­rülbelül ötezer embernél tudjuk a vizsgálatot elvé­gezni. Arra kérjük az idős embereket, hogy segítsék, könnyítsék meg a munkán­kat. mert az ő érdekük is, hogy megóvják családiukat és körnvezetüket a súlyos fertőzéstől. K. K. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents