Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

1974. április Tfl SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Újabb munka felajánlások a XI. pártkongresszus tiszteletére Tegnap újabb gyárak és szövetkezetek dolgozói hatá­rozták el üzemi gyűlésükön, hogy a XI. pártkongresszus 'és hazank felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére jobb. hatékonyabb munká­val segítik az ötéves terv si­keres teljesítését. Százhalombattán, a Du- oamentj Hőerőmű mun- kásgyűléséu egész sor brigád a hibaforrások el­hárítására tett felaján­lást. Sok szó esett arról is. hogy az erőműben a jövő év vé­géig újabb négy, egyenként 215 megawattos gépegységet helyeznek üzembe, ami a vál­lalati kollektíva jelentős ré­szétől, különösen a szerelők­től és karbantartóktól újabb ismereteket követel meg. Ezért például Fazekas János szocialista brigádja vállalta: bár csupán a karbantartás a feladatuk, a mérőműszerek szerelésében is részt vesznek, hogy azokat jól megismerjék, és ha javításra lesz szükség, azt szakszerűen elvégezhes­sék. A Kőbányai Gyógyszer­árugyár szocialista brigádjai a vállalati gyűlésen különö­sen nagy figyelmet fordítot­tak a termelés gazdaságossá­gát javító újabb erőforrások feltárására, hogy ellensú­lyozzák a tőkés importanya-, gok, főleg az oldószerek je­lentős árnövekedéséből ere­dő kedvezőtlen hatásokat, így Bartók József, a dorogi gyáregység szocialista bri­gádjának nevében bejelen­tette, hogy a tőkés importból származó aceton behozatalá­nak csökkentése érdekében kidolgozzák a gyógyszergyár­tásban szennyezett aceton megöszti'tásámak módszerét, s ezzel az idén 330 ezer dol­lár értékű megtakarításhoz segítik a vállalatot, a nép­gazdaságot. Ilyen és még ha­sonló módszerekkel akarják elérni a vállalat dolgozói, hogy a tőkés országokba szál­lított termékeik, s az onnan behozott importcikkek devi­zamérlegének aktívuma az idén 60 százalékkal növeked­jék az előző évihez képest. A Május 1. Ruhagyárban főként a munka szervezett­ségét akarják korszerűsíteni, ezért elhatározták, liogv át­veszik a zalaegerszegi Ruha­gyárban már jól bevált mód­szereket. kiegészítve a helyi adottságoknak megfelelő meg­oldásokkal. Egész sor brigád felajánlott» a minőség javí­tását, köztük Csemák János- né kabátvarró szalagja, amely elhatározta, hogy a dolgozz hibátla­nul munkarendszer esz­közeivel a jövőben kizá­rólag első osztályú árut bocsát ki. A dolgozók számításai sze­rint a felajánlások valóra- váltásával az idén a terve­zett 5,6 százalék helyett 8— 10 százalékkal növelhetik a termelékenységet, az elő­irányzott 190 millió forintos nyereséget pedig 195 millió­ra emelhetik. További tar­talékok feltárásával jövőre további 20 százalékkal akar­ják fokozni a nyereséget. A Pamutnyom ói pari Vál­lalat munkásgyűlésén a fő figyelmet a könnyűipari re­konstrukcióból adódó felada­tokra fordították. Azzal szá­molnak, hogy az új berende­zések 1974. végére megterem­tik a termelékenység na­gyobb mérvű növelésének feltételeit Valamennyi bri­gád segíti a belépő új dol­gozókat hogy ők is mielőbb teljes értékű munkát végez­hessenek. — Tovább javítják a kon- zervek minőségét, bővitik választékát — a többi között erről határoztak munkásgyű­lésükön a Nagykőrösi Kon­zervgyár dolgozói. A belkereskedelemnek szál­lított termékeik mennyiségét két év alatt 26 százalékkal növelik, s egyben a szocia­lista országokkal kötött szer­ződésekből adódó exportkö­telezettségeiknek is teljes egészében eleget tesznek. A tompái Kossuth Tsz szo­cialista brigádjainak küldött­gyűlésén az volt a központi téma, hogy milyen módon láthatnák el több és jobb minőségű zöldségfélével a lakosságot. A megoldás egye­düli módja a terméshozam növelése. Ehhez kapcsolódik az a felajánlás is, amelyet a kertészetben dolgozók nevé­ben Huszta' István ismerte­tett. A Híradástechnika Szövet­kezet kollektívája főként a műszaki fejlesztésben akar nagyobb lépésekkel előre­haladni. Most készülnek fel zsebszámológépek nagysoro­zatú gyártására. S elhatározták, hogy a legkorszerűbb technoló­giákat és eszközöket ha­gyományos műszereik gyártásának korszerűsí­tésére is felhasználják. A szövetkezet ifjúsági bri­gádjai, KlSZ-fiataljai most védnökséget vállaltak e ter­mékek zavartalan gyártása felett. A brigádok állandó kapcsolatot tartanak egymás­sal és fennakadás esetén köl­csönösen azonnal segítenek. Többért többet X Szocialista munkaverseny az építőiparban Ülést tartott as SZMT elnöksége A szocialista munkaverseny az építő- és építőanyag­iparban is fontos előrelenditője, ösztönzője a jobb mun­kának. Éppen ebben az iparágban ugyanis egyre na­gyobbak a követelmények, az igények. Ráadásul mind­jobban fokozni kell a munka hatékonyságát, s a munka minőségének javítását is — állapította meg tegnapi ülé­sen az SZMT elnöksége. A napirend előadója Busi Sándor, az építők- szakszer­vezete megyei bizottságának titkára volt. írásos beszámo­lójában a szocialista munka- verseny és a brigádmozga- lom fejlesztésére hozott köz­ponti határozatok végrehajtá­sának eddigi tapasztalatait összegezte. Ezúttal csak az építő- és építőanyagipari vál­lalatok m unkaverseny-moz- galmáról készült elemző je­lentés fölött vitázott az SZMT elnöksége. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Juhász Ottó, az építők szakszervezete központi veze­tőségének titkára is. A munkaverseny, brigád­mozgalom eredményeit bon­colgatva az elnökség tagjai többször is hangsúlyozták, hogy az építőiparban „nincs kerítés”. Nyilvánvaló, hogy ezzel elismerték: nem egy­szerű ott brigádokat, mun- kaversenyt szervezni, ahol a dolgozók különböző munka­helyeken, egymástól távol, vagy kisebb-nagyobb csopor­tokban, külön-külön dolgoz­nak. Az üzemi rend, a szer­vezettség — ha úgy tetszik, a gyárkerítés — egyik felté­tele annak, hogy jó ver­senyszellem bontakozzék ki egy-egy munkahelyein, hogy egymás eredményein fel- buzdúlva újat, jobbat akar­janak a munkások. Az építkezéseken ez leg­feljebb kisebb kollektívák­ban, nagyobb szervező, fel- világosító munka közepette valósulhat meg. Énnek elle­nére a múlt évben eredmé­nyes volt az állami, tanácsi «sütőiparban a munka ver­seny. — a szocialista brigá­dok sok erőfeszítése megmu­tatkozott a tervek teljesíté­sében, a határidők betartá­sában, Részben a megosztott munkahelyeknek tudható be, hogy például az állami épí­tőiparban nincs ifjúsági szo­cialista vagy a címért küzdő brigád. Ugyanakkor azonban az is okozza ezt, hogy a fia­tal szakmunkásoknak, s a vállalatnak egyformán jobb, ha a fiatalok nem önálló if­júsági brigádban, hanem idő­sebb, tapasztaltabb szakmun­kások között dolgodnak. Az elnökség megállapította, hogy bár a gazdasági vezetés szemléletében, versenyszer­vező. irányító munkájában sok a javulás: mégis több erkölcsi elismerés, s na­gyobb jövedelem illetné meg azokat akik jobb, több mun­kát vállalnák, s teljesítenek is. Sajnos, az iparágban a minőségi munka anyagi elis­merése még nem egyértelmű­en megoldott. Az építőiparban megyénk­ben tavaly 474. az építő­anyagiparban pedig 252 szo­cialista és a címért küzdő brigád dolgozott. A szocialis­ta brigádokban ebben az évben több mint hétezer dolgozó szocialista munka- vállalására számítanak. Mint az elnökségi ülésen hangoz­tatták, a téma napirendre tű­zése indokolt volt, hiszen a kibontakozó új munkaver­seny, éves vállalások idősza­kát éljük. Az SZMT elnök­sége pedig minden erejével, tekintélyével támogatja a munka verseny legaktívabb egységeit, a szocialista bri­gádokat. Hallottunk a tanácskozáson a köaeli hetek két nagy ter­véről is. A szocialista mun­kaverseny új formája, — szo­cialista szerződéskötés vár­ható megyénkben két fontos építkezésen: a kunszentmár­toni Körös-híd és a megyét átszelő 4-es főközlekedési út építésének, rekonstrukciójá­nak meggyorsítására,- »J ­PARJA SINCS a megyében. — A liszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetke­zet földjén, munka közben láttuk ezt az óriás erőgépet, amelyből mindössze egy van Szolnok megyében. A K—700-as erőgép mögött kombinátor készíti elő a ta­lajt — most kukoricavetésre. A géppel 8,4 meter szélességben művelhető meg a föld (Fotó: N. Zs.) Olajbányász fiatalok parlamentje Szegeden (Tudósítónktól) A Nagyalföldl Kőolaj- és Földgázfeldolgozó Vállalat szegedi üzemének fiataljai tegnap délelőtt ifjúsági par­lament keretében tárgyal­ták meg azokat az eredmé­nyeket, terveket és problé­mákat, melyek.az ifjúsági törvény kapcsán adódtak. Az üzem vezetője, Jurato- vics Aladár elmondotta töb­bek között, hogy a vállalat igazgatójának utasítása alapján munkahelyi intéz­kedési tervet készítettek he­lyi feladatok végrehajtására. A szegedi termelőüzemben hétszáznál több 30 éven aluli fiatal dolgozik, szak­munkásként, technikusként, mérnökként. A termelési feladatokban végzett példa­mutató munkájuk eredmé­nyeként jól halad a nép- gazdasági szénhidrogén­igény kielégítése. SIKEREK — A termelésben az üzem fiataljaira jelentős feladatok hárulnak. Arra törekszünk — mondotta Juratovics Ala­dár — .hogy a közvetlen irányításban résztvevő fia­talok számát tovább növel­jük, mert az eddigi példák azt bizonyítják, hogy vezető­készségük jó, s a megbízatás­Ssakmasseretet A húsvét előtti idő — úgy tartják — főidény a szabó­ságokban. A szolnoki Minő­ségi Szabó Szövetkezet 4-es számú részlegében is sok a megrendelés. Magony Lász­ló férfiszabó néhány hete még maga sémi hitte volna, hogy az idényben már szak­munkásként fog dolgozni. A szakmunkástanulók or­szágos versenyét megnyerni, elsőnek lenni, mégis csak nagyszerű dolog. — Amikor a megyei dön­tőt megnyertem, a társaim azt mondták, az első három közt végzek az országoson is. Nekik lett igazuk — mondta. — És nem irigykedtek? — Egy kicsit. A pénzjuta­lomra meg a kéthetes NDK jutalomüdülésre nem annyi­ra, inkább azért, hogy ne­kem már nem kell szakmun­kásvizsgát tennem. — Magáról a versenyről valamit. Hányán vettek részt rajta? — Nem is tudom. Izgultam nagyon. Tizenvalaliányan, ti- zetöten, tizenhatan lehettünk. — Milyen feladatok vol­tak? — Az első nap elméleti kérdésekre kellett választ ad­ni. a második napon férfiza­kót készítettünk. Szeretek zakót csinálni. Sikerült is. — Az eddig tartó út — gondolom — nehezebb volt.1 — Besenyszögön végeztem el az általános iskolát, az­tán ’71-ben vettek fel a 633-as számú szakmunkás- képző intézetbe. A Minőségi Szabó Szövetkezetben tanul­tam a szakmát. Volt kitől mindig, a mesterektől. Ju­hász István, a mostani főnö­köm tavaly a Junior-díjat nyerte el. Jövőre együtt in­dulunk Miskolcon a férfi­szabók versenyén. — Mi kell ahhoz, hogy va­lakiből már fiatalon jó szak­ember váljék? — Akik csak azért jöttek, mert nem tudtak mihez kez­deni, akiket csak úgy küld­tek, hogy legyél szabó, azok most nagyon lenn vannak. Ha az embert érdekli, amit csinál, könnyebben jut előbb­re. Meg aztán oda is kell fi­gyelni, komolyan venni a dolgokat. Szeretni kell a szak­mát. Sz. Gy. nak példamutatóim eleget tesz­nek. figyelemre méltó az is, hogy a fiataloknak közel 10 százaléka valamilyen kitün­tetésben részesült. Az új keresése adódik korukból és jó szakmai felkészültsé­gükből. A 30 éven aluli fia­talok között 78 újító van. A fiatalok munkára neve­lése érdekében jelentős lé­pesek történtek az elmúlt években. A ' többség részt vesz a munkaverseny-moz- galomban, szocialista brigá­dokban, A szakma ifjú mes­tere mozgalomban nyolcvan- kitten, a Kiváló Ifjúmuh- kás cím megszerzésében í>u-en vettek részt. A sze­gedi üzemben nyolc ifjúsá­gi szocialista brigád dolgo­zik. A kiváló ifjú' mérnök mozgalomban is jelentős eredményeket értek el a •szegediek. A fiatal mérnö­kök, közgazdászok tanácsá­nak keretein belül az elmúlt évben 16 olyan szakdolgo­zat készült, mely jelentősen segítette az olajipar gazda­sági tevékenységét. Mindez azt mutatja, hogy a fiatalok bátran lépnek előre, s az el­várásoknak megfelelően dol­goznak. A beszámolót követő vi­tában sok figyelemre méltó hasznos javaslat és bírálat hangzott el. Nem fukarkod­tak az elismeréssel, de meg­mondották azt is a fiatalok­nak, mely területeken vár­nak gyorsabb előrelépést s mi az, ami még nem tet­szik nekik, néhány példát csupán erre. S/.IKMIXKÍS­hí:vzí:s ___________ S zatmári András a gáz­üzem problémáit elemezve elmondotta többek között, hogy kevés a vegyipari gép­kezelő, s a szakközépisko­lákból, főiskolákból kikerü­lők csak külön tanfolyam elvégzése után képesek megoldani a rájuk váró fel­adatokat. Jó lenne ezért helyben megszervezni a szakmunkásképzést olyan új szakokon is, melyen ed­dig ismeretlenek voltak. Helyes lenne az is. ha a vállalat bátrabban támo­gatná a továbbtanulókat, a technikusokat, szakközépis­kolákat végzetteket, s nem kötné törzsgárdatagsághoz, tehát legalább 5 évi munka- viszonyhoz a továbbtanulás lehetőségét. Lentulai Pál szóvátette, hogy a tröszttől és a válla­lattól késve érkeznek meg a szakdolgozati témák. Mindez kihat az érdeklő­désre, s részvételre. Nem se­gíti elő az s^m a kutatást, ha a kidolgozott és elfoga­dott szakdolgozatokban ja­vasoltak nem kerülnek al­kalmazásra. Példaként hoz­ta, hogy az elmúlt évi 17 téma közül mindössze kettő került bevezetésre annak ellenére, hogy a többi 15 szakdolgozat is olyan kér­déseket tárgyal, melyek je­lentősen előbbre lendíthet­nék a termelést, növelnék a hatékonyságot. CjÍtás_______________ Róth Imre a fiatal újítók­kal foglalkozott Bírálta a vállalatvezetést, azért, mert nem ad újítási feladatterve­ket, s nem tartja be az újí­tások elbírálására előírt ha­táridőket •— Nem elég az újítás anyagi elismerése — mon­dotta. — Sokszór többet ér az erkölcsi elismerés. Ami meg mindig hiányzik, pedig erre volna mód és lehető­ség. A dolgozók többsége fiatal, 30 év alatti, még sincs egyetlen egy kiváló ifjú újító. Miért fukarkod­nak az elismeréssel, miből adódtak az elismerések. Radics István tovább foly­tatta: példaként emlitette á Német Demokratikus Köz­társaságot, ahoi bizottságok bírálják el az újításokat. Szerinte sokkal többet kel­lene tenni, s bátran alkal­mazni az erkölcsi elismeré­seket. Alig-alig van kiváló ifjú mérnök, vagy techni­kus. Pedig e szintet sokan teljesítették, csupán a cím adása maradt el. Csekő István így fogalma­zott: A 30 és 40 év közöt­tiek a továbbtanulásban tő­lünk várnak segítséget. Igen sokan elmondták, szívesen befejeznék az általános is­kolát, ha ebben segítenék őket. Fél délelőtt tartott a vi­ta. Szóba került itt a fia­talok lakáshelyzete — há­rom év alatt 248 lakást kap­tak az olajbányászok, s eb­ből százhuszonnégy fiatal volt — s az ami még a munkásszálláson a barakk­táborban tapasztalható. Úgy fogalmazták, hogy a körül­mények nagy mértékben ki­hatnak a munkásszálláson lakók viselkedésére s a munkahelyi légkörre is. A fiatal olajbányászok szegedi parlamentjén hu­szonkét küldöttet válasz­tottak az országos tanács­kozáson, s megbízták őket, hogy ott is mondják el a szegediek véleményét és sürgessék az ifjúsági tör­vényből adódó feladatok maradéktalan végrehajtását Förgeteg Szilveszter 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents