Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

1974. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mind többen kapnak kedvet az olvasásra A tévé a könyvtári>* segítőtársa Munkakezdés után Az emlékek jelene — 1944 Rákos Sándor oratóriumát április 4-én, az ünnep fő- műsoraként hallhattuk. Pró­bára tevő rádióműsor. Igaz megértése, szuggesztív tol­mácsolása kemény munkát jelentett rendezőnek színész­nek egyaránt. De próbára tette a hallgatót is. Olyan koncentrált és elmélyült fi­gyelmet igényelt, amelyhez a rádióhallgató nincs hozzá­szokva. Ha mégis vette a fáradságot, s kikapcsolva mindent, bele tudott merül­ni, bele tudott feledkezni ebbe a játékba, nem min­dennapi élményben lehetett része. A költő csapongó asszociá­ciói, érzékletes képei olyan gondolatokat juttatnak em­berközelbe, amelyek egy kor és egy lelkiállapot leglénye­gesebb momentumaira igyekszenek magyarázatot adni, a halál és az élet ha­tármezsgyéjén. Török Tamás, az orató­rium rendezője a kilenc hangra írt verskompozíciót mértéktartó akusztikus ha­tások felhasználásával még kifejezőbbé tudta tenni. A 9 kitűnő színész — közülük ki­emelni sincs talán jogunk senkit — teljes átéléssel, a szuggesztivitás legjobb esz­közeivel tudta visszaadni a költemény drámai erejét. Az oratórium rokonságát a ze­nével misem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a játék hallgatása közben többször az volt az érzésünk, hogy a rendező nemcsak irányítja, de szinte vezényli a játékot. Egy illúzió jubileuma A NATO, az észak-atlanti agresszív katonai tömb fenn­állásának 25. : évfordulóját ebben a hónapban ünnepli. Ez adott aktualitást annak a dokumentumműsornak, — melyet dr. Gubacsi Laios szerkesztett. Ä műsor több mint ismeretterjesztés, nem­csak alapvető dolgokat tu­dunk meg a katonai tömb múltiáról és mai helyzeté­ről, de azokat az összefüg­géseket is, amelyek a nem­zetközi erőviszonyok napi helyzetét, a feszültségeket, a törekvéseket mutatják meg. A rádió külföldi tudósítói készítettek interjút a NATO- val kapcsolatban álló politi­kusokkal, köztük a NATO főtitkárával, Európa és az Egyesült Államok között fennálló nézeteltérésekről, arról mit tartanak a szerve­zet jövőjét. Az elhangzó véleményekhez Pálfy István fűz megjegyzéseket. Vitába száll, kiegészít, magyaráz. Ez a mód nemcsak élénkké és érdekessé teszi a műsort, de jó lehetőség arra, hogy a rádióhallgató tisztábban lásson, tudja hová tegye az elhangzó gondolatokat. Halálom után Mezei András közel egy órán keresztül beszélget egy, az ön^'ilkossáából megmen­tett idős pszichológusnővel. Művének alcíme: Párbeszéd végső kérdésekről, az élet s a halál összefüggéseit, az öngyilkossághoz való jog, és az azon túli élet értelmét keresi. A beszélgetés, már majdnem élveboncolás, egy értelmes élet és egy valóban sírig tartó szerelem történe­tét elgondolkodtató, meditá- lásra késztető formában tária elénk. Valóban szug­gesztív az, hogy a főhős ön­maga beszél legszemélye­sebb dolgairól, mégis elgon­dolkodtató, vajon ez a for­ma e a legcélravezetőbb, ha a magánélet legmélyebb problémáiról akarunk szólni. — trömböczky — Az alattyáni új művelődési házban, — ameiyet tavaly augusztus 20-án avattak — kapott helyet a községi könyvtár is, amelynek beren­dezését. felszerelését bizo­nyára másutt is szívesen el­fogadnák. Világos, tiszta te­rem, szőnyegek, az olvasó- sarokban kényelmes fotelok. A 7400 kötet nagyobbik fe­le ebben a helyiségben ke­rült polcokra, a kisebbik fe­le a raktárban van. A könyv- állványok elrendezése nem a legszerencsésebb, mert az intézmény tervezője ablakok­kal foglalta el a terem há­rom oldalát, az egyetlen sza­bad falrésznél pedig a kály­hák állnak. A folyóirat tá­roló 23 féle újságot, folyó­iratot kínál a helybelieknek. A heti tizenhat órás köl­csönzést időben úgy osztot­ták el. hogy az olvasni vá­gyók munkaidő után is be­térhessenek. Így a késő dél­utáni órákban mindennap ott van. a könyvtárban a rész­foglalkozású könyvtáros, özv. Laki Béláné, aki tíz éve ne­vel a könyv szere telére a köz­ségben. — Ide egy régi olvasókört teremből, lényegében egy rossz üzlethelyiségből költöz­tünk át. Az új könyvtárba sokan járnak be a fiatalok, a pedagógusok közül egy kis újságolvasásra, — illetve le­xikon, kézikönyv forgatásá­ra. Az idősebbek inkább ha­zaviszik az olvasnivalót. Je­lenleg egyébként ötszáznegy­ven könyvtári tagunk van, gondolom ez a szám még emelkedni fog. A községben nagyon sok a tsz-nyugdíjas, közülük nyolcvaman járnak ide, viszont számítunk arra, hogy mind többen kapnak kedvet az olvasásra közü­lük is. — Évente a könyv­tár mennyit költhet könyvekre, és hol vá­sárolnak? A munkásfiatalok má­sodik országos szavaló­versenyét az elmúlt na­pokban rendezték meg Salgótarjánban. Szolnok megye színeit négy fiatal munkáslány képviselte. Közülük a legjobban Azt mondják a vezetők, hogy már megint fújhatjuk. És mivel ez a mondat első olvasásra félreérthetőnek tűnhet, gyorsan hozzáteszem, hogy természetesen az autó­vezetők mondják, és amit fújhatnak, az nem más. mint az alkoholszonda. A mind gyakoribb rendőri ellenőr­zés jóvoltából már elég 60- kan ismerik a kis üvegcsö­vet, amelybe a vizsgálandó személyt belefújtatják és a benne levő vegyszer elszíne­ződéséből következtetni le­het arra, hogy az illető elő­zőleg fogyasztott-e alkoholt, s ha igen. mennyit. Az eddigi tapasztalatok szerint az alkoholszonda nem örvend nagy népszerű­ségnek a vezetők körében. Különösen azokéban nem. akik egyaránt szeretnek ve­zetni is meg inni is. Ha' autósok közé keveredik az ember, szinte bizonyosra ve­heti. hogv rövidesen szóba kerül a szonda, mégpedig rendszerint olyan hangsúly- lyal. mint mondjuk ördögök társalkodásában a tömjén- füst. Mindenkinek van va­— 12 ezer forintot kapunk beszerzésre. Korábban, keve­sebb volt, általában három- négyévenként emelkedett. Ezt az összeget a községi tanács­csal és a jászberényi járási könyvtárral közös megegye­zés alapján az Állami Könyv­tárellátónál költjük el. Az ellátó könyvajánlásai alap­ján kiválogatjuk, hogy mi­lyen, könyvekre van szükség. Azért beszélek többes szám­ban, mert ezt sohasem egye­dül csinálom, mindig ad ta­nácsot, segítséget a jászbe­rényi könyvtár módszerta- nosa, — ebben is, és egyéb feladatok megoldásában is. — Milyen a kap­csolata a község la­kóival, magukkal az olvasókkal? — AJattyánban születtem, itt élek azóta is. A könyv­tár olvasóit személyesen is­merem, sőt az igényüket, kí­vánságukat is. Sokszor elő­fordul, hogy az üzletben vagy az utcán szól valaki, hogy majd munkaidő után bejön. Én addigra kikészítem, hogy mit vigyen haza olvasni. — Kik és mit ol­vasnak? — Legtöbben a mezőgaz­dasági szakkönyveket kere­sik, főként ilyenkor tavasz­éval. Általában, a ma élő írók könyveit szívesen olvassák. Legtöbben a tévében látott filmekhez kapcsolódnak. Így a nemrégen vetített Doszto- jevszkij-művekből készült filmsorozat hatására megnőtt az érdeklődés a nagy orosz író regényei iránt. Szeren­csére a tévé műsorpolitikája olyan irányú, hogy nemcsak a klasszikus, hanem a mo­dern, nemcsak a magyar, ha­nem a külföldi irodalomra is felhívja a néző figyelmét Az állományunk 35 száza­Márki Rozália, a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozója szerepelt, elnyerte a zsű­ri különdíját. Az országos szavalóversenyt egyéb­ként 1976-ban rendezik meg legközelebb, s a szín­hely újra Salgótarján lesz. lamilyen tanulságos történe­te a szondáról és kiváltkép­pen mostanában, amikor megkezdődött a közlekedés­rendészet szokásos nagy ta­vaszi ellenőrzése. Amely egyébként feltétlenül szük­séges és fontos, nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben va­lamelyest javult a baleseti statisztika, jóllehet hónapról hónapra több kocsi fut az országutakon és az utcákon. És ebben kétségtelenül sze­repe van a szondázásnak is. Sőt, már a szondázás le­hetőségeinek a tudata is visszatartó erő lehet. Az egyik n agy gépkocsi telep­helyen például nem volt rit­ka eset hogy a sofőrök reg­gelenként egy-két féldecivel feltankolva kezdték a mun­kát. A főnökségnek ez per­sze nem tetszett, adták is szorgalmasan a lelkifröccsö- ket de vajmi kevés siker­rel. Erre gondoltak egyet, és beszereztek néhány csinos szonda-kollekciót,. amelyet jól láthatóan kiraktak a por­tásfülke ablakába. És a no­tórius féldecizőknek már a léka gyermek- és ifjúsági irodaiam. A gyerekek a szo­kásos kaiand- és úti könyve­ken kívül Fekete István re­gényeit és kötelező olvasmá­nyokat kérik. A kölcsönző falakokban le­vő kartonok igazolják, hogy „mit olvas a falu”. Illusztrá­lásként csak néhány péddát emelünk ki. A hetvenkilenc éves Tóth Mátyás tsz-nyugdíjas, — Mó- riczot, Aragont, mai szovjet irodaimat olvas. özv. Kiss Istvánná, aki szintén nyugdí­jas tsz-tag Bocaccio-novellá- kat, Fekete látván regényeit és Amaud A félelem bérét vitte haza a legutóbbi köl­csönzéskor. A fiatalok tasak- jában sok az Ismeretterjesz­tő könyv cédulája, ami jó összképet mutatna, hiányoz­nak viszont az olvasási mű­veltség alapját jelentő klasz- szikus művek. A községi könyvtárba já­rók nagy részének csak • a mindennapi munka után jut idő olvasásra, ök is, a sokévi, nehéz munkában kifáradt tsz-nyugdíjasok, a diákok is sokszor kézbe veszik estén­ként a könyvet. A falu min­den negyedik lakosa rend­szeres olvasó, de az ötszáz­negyven könyvtári tag ter­mészetesen nemcsak az olva­sási kedvet igazolja, hanem özv. Laki Józsefné egyszerű, de nagyon hasznos, könyvet népszerűsítő munikáját is. A szép környezetben öröm a munka a könyvtárosnak, különösen akikor, ha ehhez még hozzájárul az olvasás szere te te és másokkal való megszerettetése. Az alattyá­ni könyvtár szép eredmény­nyel teljesíti a reá kiszabott feladatot. Jubileumi hangverseny Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli idén a szolnoki „Bartók Béla” kamarakórus. Jubileumi hangversenyükre — mely­nek zenei anyagát kortárs zeneszerzők műveiből ál­lították össze — csütör­tökön este 7 órakor kerül sor Szolnokon, a városi tanács dísztermében. szondák puszta látványa is elegendő volt ahhoz, hogy fogcsikorgatva ugyan, de azontúl munkába menet ki­kerüljék az italboltokat. Ami egyébként nem okvet­lenül azt jelenti, hogy mun­kától jövet is kikerülik. A vezetők egy része ugyanis azt tartja, hogy csak közvetlenül vezetés előtt és vezetés közben nem szabad szeszt inni, utána vi­szont lehet nyakalni az italt, reggelre úgyis kialussza ma­gát az ember. A szakembe­rek — nem azokra gondol­tok, akik a pohár emelgeté- sében szereztek szakértel­met — ezzel szemben azt ál­lítják, hogy két vezetés kö­zött sem célszerű lerészeged- ni, mert például egy liter közepes erősségű bor meg- ivása után legalább tizenhá­rom órára van szüksége a szervezetnek az alkohol le. bontásához és eltávoztatá- sábóz. Nem beszélve a más­naposságról. amelv bizony­talanná. tétovává teszi a ve­zetőket. megnyújtja az úgy­nevezett reflexidőt és ezzel baleseti veszélyt idéz elő. Tavaly, amikor a KISZ- vezetőségek újjáválasztása zajlott megyénkben is, az egyik községben így panasz­kodott az újonnan megvá­lasztott titkár: „Én tudom, hogy ez nagy megtisztelte­tés, de azt nem tudom, ho­gyan fogjak munkához? Mi az én feladatom? Azt mond­ják, majd munkatervet kell készíteni. Igen, de hogyan? Egyelőre tanácstalan va­gyok.” És nem csupán ez a fiatalember ijedt meg egy kicsit a számára ismeret­len feladattól. Szolnok me­gyében tavaly a KlSZ-veze- tóségek újjáválasztása so­rán a megyében dolgozó if­júsági szövetségi vezetők csaknem fele kicserélődött, vagyis több mint két és fél­ezer fiatalt választottak meg először KlSZ-vezető- nek. Közülük nagyon sokan nem tudták, hogyan lássa­nak munkához. Mindenképpen dicséretes tehát a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának kezde­ményezése, hogy az 1973. őszén megválasztott ifjúsá­gi vezetőket igyekeztek úgy munkábaállítani, hogy a legalapvetőbb feladatokat, tennivalókat megismertes­sék a fiatalokkal, hogy az­után irányításukkal a KISZ- szervezetek eredményesen oldják meg az idei esztendő feladatait, amiből elég sok van. Gondoljuk csak el: a tagsági könyvek érvényesí­tése, az oktatás megszerve­zése, a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, az idén először összeülő ifjúsági parlamentek stb. Mit és hogyan tett a KISZ megyei bizottsága? Januárban kétnapos tanfo­lyamot rendeztek a járási, városi KISZ-bizottságok munkatársai, illetve a köz­ségek, a csúcsvezetőségek, a nagyüzemi KlSZ-bizottsá- gok titkárai részére. Het­venhat fiatal arról tanult, hogy több száz ifjúsági ve­zetőnek milyen hasznos tá­jékoztatást adjon úlravaló- ul az elkövetkezendő mun­kához. A megyei KISZ-is- kolán ezt követően kétszer hathetes vezetőképzésen negyven községi KISZ-ve- zető egy hétig több mint kétszáz gazdaságve­zető, az ifjúsági lapok, a kirándulások szervezésével Ezt a tudományos megálla­pítást a gyakorlat sajnála­tosan sűrűn igazolja és ar­ra figyelmeztet, hogy a lel­kiismeretes vezetőknek nem tanácsos lerészegednie sem megrészegednie. mert ez előbb, vagy utóbb súlyos következményekhez vezet. Ezt nagyjából meg is ér­tik az emberek. Többen ki­fogásolják azonban. hogy miért csak az autósokat rio­gatják szondával, amikor a részegség gépkocsi nélkül is közveszélyes lehet. Valaki a múltkor ki is fakadt, hogy miért csak autót tilos itta­san vezetni? Nem egészen pontosan értettem, hogy mi­re gondol, mert az illető történetesen már messze túl lehetett a nulla egész nyolc ezrelékes véralkoholszinten, amely pedig már nem is csak szabálysértési, hanem büntetőeliórást von maga után, de azért elgondolkoz­tam a dolgon. És eszembe jutott, hogv » múltkor majd­nem elgázoltam ew embert. Késő éjszakába. munkából mentem hazafelé, amikor a járdáról eev fa mörtil hir­telen a kocsi elé tántorodott egy részeg férfi. Éppen csak meg tudtam állni az utolsó pillanatban. A részeg rábo­rult a motorháztetőre és amennyiben kivehetem a foglalkozó aktíva tanulta tennivalóit, kötelezettségeit. Nem mindegy, hogy egy alapszervezetben milyen po­litikus légkört tudnak ki­alakítani a propagandisták, hogyan tudják felkelteni a fiatalok érdeklődését a köz­ügyek iránt, s mi több, ho­gyan tudják mozgósítani őket különböző politikai rendezvényekre, társadalmi akciókra. Éppen ezért a propagandistáknak novem­ber óta kétszer rendeztek megyei szintű tanácskozást időszerű kérdésekről, az időközben megjelent párt­ós KISZ-határozatokról, azok végrehajtásáróL Sor került természetesen a középiskolás KISZ-vezetők megyei képzésére is, de a városokban, községekben úgyszintén megrendezték a 3—6 napos tanfolyamokat. Az olyan nagy üzemekben, mint a Tiszamenti Vegyi­művek, a Járműjavító, a kőolajipar, a Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár stb, a KISZ-bizottságok önállóan szervezték meg a vezető- képzést. Ezeknek a tanfo­lyamoknak az volt az elő­nyük, hogy a vállalat fel­adatairól az elsőszámú ve­zetők tájékoztatták a fiata­lokat. A megyében valamilyen formában tehát minden elő­ször funkcióba került KISZ- vezető megismerkedhetett azzal a munkával, amit ne­ki végeznie kell. Mindez azonban csak á megfelelő kezdet volt, di­cséretes törekvése a megyei KISZ-bizottságnak. Ezt a képzési módszert azonban ezután rendszeressé kell tenni és tartalmában to­vább javítani. Mert ez tu­lajdonképpen csak a mun­kába indítás volt. Ezután sorra kell kerülnie a mun­kára történő felkészítésnek is, hogy a fiatalok — ki-ki a maga részfeladatának meg­felelően — ismerje minden részletre kiterjedően köte­lezettségét, és annak eleget tudjon tenni. Az ifjúsági vezetők felkészültségén mú­lik, mennyire tudják ma­gukkal „vinni” a többieket a KISZ sajátos feladatainak elvégzéséhez, a KlSZ-eseket és a KISZ-en kívülieket is. V. V. szavaiból, rimánkodott. hogy vigyem haza. mert egyetlen taxi sem veszi fel, pedig neki reggel értekezletet kell tartania. Továbbmenni úgy­sem tudtam volna tőle, be­tuszkoltam hát nagvnehezen az ülésre. Ott még elmo- tyogta a címét, valamint kö­zölte. hogy milyen beosztás­ban dolgrr/ík. majd egész­ségtelen álomba merült. Hazavittem. becsöngettem, és átadtam a családjának. Két sarokkal odébb megál­lított egy rendőr, a gépjár­művezetők fokozottabb el­lenőrzésének jegyében. Jo­gosítvány, forgalmi enge­dély. személyi igazolvány. Miközben ezeket átadtam, a rendőr beszimatolt a kocsi­ba és már szedte is elő a szondát. Mondtam, hogy ez felesleges, a szeszfőzdére emlékeztető szag az utasom­tól származik. Ezzel még gyanúsabbá tettem magam, minthogy a rendőr már ter­mészetesen nyomát sem lát­ta semmiféle utasnak. A szonda szerencsére jó volt, nem mutatott elszíneződést. Mindazonáltal nem árta­na. ha nemcsak azokat szon- dáztotnák. akik énnen a vo­lán mögött ülnek. Mert min­denfajta ténvkedés előfelté-, tele a józanság. Árkus József Veres Emma Martfűi siker Munkásfiatalok országos szavalóversenye Beszélik, hogy ... , Szondázzák a vezetőket n

Next

/
Thumbnails
Contents