Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
í SZOLNOK MEGYE» NÉPLAP 1974. április 30. Politikai vitakörök vezetőinek ajánljuk A munka filozófiája — napjainkban A szocializmus teljes felépítésének programjával egyidejűleg a munka fejlődésének számos új kérdése került napirendre a mai korban. Ezek az új problémák tudományos elemzést igényelnek, hogy feltárják a munka mai törvényszerűségeit, problémáit, ezek alakulásának tendenciáit. Az új tendenciák mindenekelőtt a munkának a szocialista termelési viszonyok általi determináltságából fakadnak. Nem kis szerepet játszanak a munka új problémáinak keletkezésében a tudományos-technikai forradalomból adódó új folyamatok. Különösen a technika szocialista típusú felhasználásából adódnak számunkra a legfontosabb kérdések, amelyek a munka szocialista jellegének kibontakozásával, erősödésével együtt elvileg szembeállnak a technika tőkés, profit-centrikus alkalmazásából származó következményekkel. A polgári felfogás bírálata i chilei állapotokról Belga szakszervezeti vezető véleménye René Descutter, a Belga Általános Munkásszövetség brüsszeli tagozatának titkára szombaton Brüsszelben sajtókonferencián számolt be Chilében tett látogatásának tapasztalatairól. Descutter elmondotta, hogy Chilében a legalapvetőbb jogi normákat és elveket sem tartják be. Gyakran emelnek vádat bizonyítékok nélkül olyan „beismerések” alapján, amelyeket kínzások árán csikartak ki a letartóztatottakból. A munkásokat teljesen megfosztották mindenfajta szakszervezeti jogtól. A szak- szervezeti tevékenység legkisebb gyanúja alapján is elbocsátják és letartóztatják őket. A katonai hatalomátvétel óta Chilében 200 000 munkást bocsátottak el állásából. Katasztrófa Peruban A perui hatóságok feltételezése szerint kétszáznál többen vesztették életüket annak a borzalmas természeti csapásnak a során, amely a hét végén következett be az Andok körzetében. Mint már beszámoltunk róla. a napokon át tartott esőzések, vagy esetleg földrengés következtében hatalmas arányú földcsuszamlás zárta el a Mantaro folyó medrét és idézett elő árvizet is. A föld- és víztömegek több települést a szó szoros értelmében eltüntettek a térképről. Mayu- marca falu kétszáz lakosával együtt többezer tonna sár és sziklagörgeteg alá került, az emberek megmentésére semmi remény sincs. A helikoptereken köröző mentőosztagok beszámolója szerint a körzetben egyetlen lakóház sem maradt éppen, az egész vidék „egyenletes sár- és sziklaszőnyeggé” változott. Húsz közeli településről többezer személyt sikerült idejében kitelepíteni. Mitchell—Stans Az esküdtszék felmentette ókét Egy New York-i esküdtszék vasárnap fi Lmentette az ellenük '■felhozott vádak alól John Mitchell volt amerikai igazságügymmiszter és Maurice Stans korábbi kereskedelemügyi minisztert. A Nixon-kormányzat egykori minisztereit még 1972-es elnökválasztási kampány idején állítólag elkövetett illegális anyagi ügyletek miatt fogták perbe és az igazságszolgáltatás megakadályozására irányuló összeesküvéssel. valamint többrendbeli hamis tanúzással vádolták őket M egdöbbenve olvastam a hírt, hogy a divatdiktátorok és kreátorok úgy döntöttek, hogy nemcsak széles körben propagálják a kalapdivatot, de visz- szahozzák a női kalapoknál a fátylat is. Lesz tehát kalapfátyol és fátyolkalap, lesz orrnyeregre, vállra hulló kendő, s amíg mi itt elítéljük azt a konzervatívizmust, amely a mohamedán nők arcára kendőt kényszerít, addig önként és lelkesen borítanak fátylat arcukra a nem mohamedán nők szerte Európában, majd szerte a világon. Megdöbbenésem oka nem egyszerűen a kalap és még csak nem is kalap fátyollal. De eleddig ha kíváncsi voltam, hogy a farmer alatt mi feszül, nekem feszül-e, mint férfinek, avagy egészséges lénynek lévén feszülése elutasítandó a számomra, loholva a farmer tulajdonosa Gyakran fogalmazódnak meg mostanában a munkának a társadalmi és egyéni életben játszott szerepével szkeptikus módon szembeforduló vélemények, mintha a munka elvesztette volna — vagy nem is játszhatná egyáltalán — az ember léte és fejlődése szempontjából alapvető szerepét. Különösen a technika elembertelenítő hatásával érvelnek sokat, mintha a tudományos technikai forradalom — a munka szerkezetének valóban nagyjelentőségű átalakításával együtt — megszüntetné, lehetetlenné tenné a munka érték-teremtő funkciójának érvényesülését. „Most már nem az ember, hanem a gép teremti az értékeket” — állítják, nem értve meg, hogy a gépben, a technikában — eltárgyiasulva — mennyire éppen az emberi munka testesül meg. A polgári közgazdaságtan évszázados, elcsépelt fogásával megkísérlik az ember kiiktatását a tárgy javára, a tárgyi-természeti viszonyokkal helyettesítve az emberi viszonyokat. Sokszor fogalmazzák meg a'technika, a gépek működésének azt az állítólagos következményét, mintha a gépek alkalmazásával az emberi kapcsolatok eleve kikerülnének a munka szférájából, s az ember csakis a munkán kívül találhatná meg saját emberi lényegét. Nem értik meg, hogy a munka ismétlődő, rutin-mozzanatainak, monotóniát keltő oldalainak, mechanizálható elemeinek a technikai berendezések általi átvállalása, mennyire éppen a munka lényegének a terjedését teszi Ä munkában rejlő értékek tisztázásához ma is, a „tudományos technikai forradalom viszonyai között” is a munka marxi értelmezése adja meg a kiindulópontokat. A munka filozófáját ma éppen a mar^i munka-koncepció alapján értelmezhetjük helyesen. A munka tette — és teszi ma is — az embert emberré. Ember-formáló erővel a munka1 olymódon hat, hogy ma is a munkából származik a sokféle emberi • tevékenységben megtestesülő legem- berib.b mozzanat. Ez az alapja az emberi élet érték-rendje tisztázásának is: az ember élete értelmét, célját meghatározó értékek közt a munka értékvolta dominál. elé kerültem és mélyen belenéztem az arcába. Az esetek döntő többségében az arcról el lehetett dönteni, hogy nyugodtan visszalohol- hatők-e a tündércica mögé és egészséges szexualitással szemlélhetem azt» amelyet szemlélni nem tartozik az utolsó dolgok közé. Nem mondom, volt alkalom arra is. hogy vagy a hölgy kissé férfias rusztikussá ga, vagy a fiatalember nőies lágysága néhány pillanatnyi töprengésre késztetett, de a bámulásomra való reagálásukból tudhattam: mi a nelvzet. Ha kedvesen mosolygott. vagy keményen rámnézett — akkor nő volt az illető. Ha durván rám- förmedt, vagy mójrikálni lehetővé, megnyitva az utat az alkotói aktivitás számára. A szocialista munka fejlődése az ember lényegét jelentő munkának, és legjelentősebb vonásának, az alkotói atkivitásnak összekapcsolódását, terjedését, általánossá válását hozza magával. Éppen a munka fejlődése, a technikának szocialista jellegű, embercentrikus, az ember s a társadalom fejlődését célzó alkalmazása teszi lehetővé, hogy a szocialista munka keretei között erősödjék annak alkotói jellege, hogy majd innen sugározzák át az alkotás minden más fajtájára, a művészi, tudományos stb. alkotásra is. Azáltal, hogy a munka technikai felszereltsége fejlődik — bár ma Magyarországon e fejlődéssel korántsem elégedhetünk meg — megvalósulnak a munkában rejlő alkotói aktivitás technikai alapjai, felszabadítva az embert a monoton, rutin munkamozzanatok alól. Az algoritmizálható mozzanatok gépesítésével-automatizálá- sával a tulajdonképpeni emberi tevékenységnek, az alkotásnak a lehetőségei növekednek meg. Tehát nem a munka ellen hat a technikai forradalom, hanem éppen ellenkezőleg, a munka emberitársadalmi tartalmának kibontakozását akadályozó gátaknak az elhárítására vezet, a munka fejlődését teszi lehetővé. A munka alkotó jellegének fejlődése, nagy politikai fontosságú: a szocializmus gyorsabb, hatékonyabb építésének jelentős tartaléka a szocialista, alkotó munka fejlődése, terjedése. Az érték-skálán a munka — meghatározó szerepe következtében — a legfőbb helyet foglalja el. Ez a társadalomban mindig érvényesül, de különösen a szocializmus viszonyai közt, „a munka társadalmában”. A marxi munka-koncepció megvalósulása a szocialista fejlődésben azonban olyan viszonyok közt vizsgálandó, amikor az érték- rendszeren — nem utolsó sorban éppen a tudományos technikai forradalom következtében — más értékek is előtérbe kerültek. A munkaidő csökkentésével előtérbe kerül a szabad idő, s ennek érték-volta. A munka értékvoltával szemben gyakran éppen a szabad időt játszkezdte magát, akkor férfi. Nos, mindebből kiderül, hogy az arc milyen meghatározó szerepű lett korunkban a nemek helyes megítélését illetően. De ha erre az arcra kendő kerül? — Ugyan kérem — mondhatná • erre bárki — a nők arcára kerül a kendő. Így még biztosabb, hogy ki a nő. Mondvacsinált probléma gz egész... Hahahaha! Sőt még egyszer: hahaha. Először is hol a garancia, hogy holnapután az unisex szellemében generációm férfi tag jainak egy része nem veszi át a fátvol divatját is. Hol? De tételezzük fel. hogv ily mélyre mégsem süllyed nemem és szák ki, a „szabad idő társadalma” modelljét fogalmazva meg, mintha ennek jegyében a munka érték-természete elenyészne, s az ember számára elsősorban a szabad idő jelentene csak értéket. Még ennél is gyakoribb a munka érték voltával szemben a fogyasztásnak, a szerzésnek értékként való előtérbe állítása, még a szabad idő értékvoltát is alárendelve a fogyasztási civilizációs értékeknek. Ezen az alapon is nyilvánvalóvá válik a marxi munkaértelmezés időszerűsége: a munka az emberi lényeg megvalósításának ma is az alapvető eszköze. Ez a kérdés, a munka értékének megalapozott tisztázása a munka filozófájának egy további fontos kérdéséhez vezet el: a munka perspektíváinak a megítéléséhez. A munka jövője A mai viszonyok közt a munka megítélésének egyik legjelentősebb problémája: mi a jövője a munkának, s ebből adódik a munkához való viszony perspektívájának értelmezése is. A munka eltűnésének, a munkátlanság- nak a perspektívájával szemben a munka értékvoltát hangsúlyozó marxi koncepció megalapozza a munka reális perspektívájaként a munka szükségletének fejlődését, végső soron elsőrendű élet- szükségletté válását. Ehhez járulnak hozzá a munkában rejlő társadalmi ellentmondások megoldásának folyamatai — mindenekelőtt a szellemi és fizikai munka közti társadalmi ellentmondások fokozatos megoldódása, valamint a munka elidegenedésének a felszámolása. A munka elsőrendű életszükségletté válásához vezet a szocialista munka fejlődésével, a munka jellegének változásával, s ennek keretei között mindenekelőtt a munka alkotó jellegének fejlődésével együtt az ember tudatának fejlődése. A szocialista öntudat kibontakozása, az erkölcsi-politikai, világnézeti fejlettség előrehaladása jelzik a folyamatot. Mindezek a tényezők fokozatosan alakulnak ki. Társadalmi fejlődésünk mai viszonyai között a feltételek megértetésére kerül sor. A folyamat eredményei csak fokozatosan bontakozhatnak ki s válhatnak általánossá. Mindenesetre nem közömbös ennek felismerése, pontos megértése, a céloknak a tisztázása és a hozzá vezető utak meghatározása. Fukász György \ fajzatom; még mindig otta veszély: maxiszoknya és fátyolos kalap! Maxi szoknya és kalap, fátyollal! Minden eltakarva! Kötelességem kijelentem, hogy a zsákbamacskát kora gyermekkorom óta ki nem állhatom. Hülye egy játék. S most vursli helyett az élet játszóterén játsszam el partnert és megfelelő nemet ehhez keresve ezt a zsákba- macskásdit? M egviselt engem az élet, nehezen bírom az új divatokat. Fátyol a kalapon pedig nem is egyszerűen egy új divat. Lehet, , hogy a csúnya és az. aránytalan nők elpasszol ásának legügyesebb és legdivatosabb módszere? Tehát: ne chercé pas la femme. Ne keresd a nőt. Ha fátyol van rajta. Menekülj, mert csúnya! Gyurkó Géza Munka és érték A ZSÁKBAMACSKA Lakásfűtés napenergiával A napsugárzás kedvező hatásainak kihasználása télen és tavasszal a hegyekben. nyáron a strandokon — közismert és közkedvelt. Azonban nem az egyetlen lehetőség a nap* melegének közvetlen felhasználására. Mintegy öt évvel ezelőtt egy neves francia építész, Jacques Michel felajánlotta egy francia munkáscsaládnak, hogy lakjanak az általa épített kísérleti házban, amelyet napenergiával fű- tenek. A kísérleti lakásban négy kiskorú gyermeket nevelő francia asszony újságírók előtt kijelentette, hogy lakásukban soha nincs hideg. Ha a külső hőmérséklet —10 fok Celsius alá süly- lyed, természetesen bekapcsolják az elektromos fűtést, amely azonban a megfelelő hőmérséklet elérése után automatikusan kikapcsol. A lakás hőfogyasztását mérő berendezés adatai alapján megállapították, hogy meghatározott idő alatt 20 ezer kW/óra napenergiát és csak 7 ezer kW/óra villamos energiát használtak el. A francia ipar már meg is kezdte a speciális előregyártott falak gyártását. Egy négyzetméter napfal alig valamivel drágább a közönséges falaknál. A francia Pireneusokban további épületek létesültek \ napfűtésre. Michel szerint ez olyan olcsó építkezés lehetőségét teremti meg, amely különösen az alacsony és közepes jövedelmű családok gondjain enyhíthetj^mivel napenergiából fedezhető a tapasztalatok szerint a házak fűtési energiájának háromnegyedrésze. A napfűtés tapasztalatai és a sokirányú egyéb vizsgálatok is alátámasztják Michel állításait. Az építész véleménye szerint ez a fűtési mód kiterjeszthető a 60. szélességi fokig, azaz Norvégia és Svédország déli területein is alkalmazható, Üzemi pszichológia a Szovjetunióban Mit kell tenni ahhoz, hogy minden dólgozó elégedett legyen munkájával? A permi telefongyárban a posta szociológiai és pszichofizioló- giai tudományos kutató intézetének pszichológusai próbálnak e kérdésre választ adni. A gyárba belépő minden dolgozó szakmai hajlamát megvizsgálják. A gyár laboratóriumának munkatársai beszélgetnek az újonnan belépőkkel, megkérdezik, az üzem melyik részében kívánnak dolgozni, mennyi időt fordít a dolgozó otthonától a gyárig történő utazásra, megvizsgálják pszichofiziológiai sajátosságait. Az ily módon kapott jellemzések segítik az üzem vezetőt, hogy az újonnan belépő dolgozó hajlamait és kívánságát figyelembevéve, egyik vagy másik üzemrészben helyezzék el. Ez a munkáskollektívák baráti, munkatársi kapcsolatainak javulását eredményezi. A pszichológusok munkájának egyik komoly eredménye, hogy minimálisra csőként a gyárból kilépő dolgozók száma. Ez a lyukkártya tartalmazza az újonnan belépő dolgozó pszichofiziológiai vizsgálatának eredményeit Ä vizsgadrukk és a vérsejtek Szovjet kutatók az emocionális terheléseknek a vérképző szervekre gyakorolt hatását vizsgálva érdekes felfedezést tettek. Megállapították, hogy izgalmi állapotban a vérben lévő fehérvérsejtek és nyiroksejtek száma jelentősen növekszik. A kísérletek során 22—24 éves személyeket vizsgáltak Diagnózis számítógéppel A Szovjetunióban sejtdiagnosztikai készüléke készítettek a kísérleti Orvostudományi Intézet és az Elektronikai és Számítás- technikai Intézet szakemberei. A sejtdiagnosztika módszene különösen korai stádiumban lévő rák tömeges szűrése során hatékony, meg vizsgák előtt 1—3 nappal és a vizsgákat követően. Több esetben a fehérvérsejtek számának 1000-ről 7500- ra való növekedését figyelték meg. Az emóciók egyébként az agykéregnek ugyanabban a térségében keletkeznek. amelyeknek részük van a vér összetételének szabályozásában is Így an is, a sejtekben bekövetkező elváltozások már jóvá! a klinikái tünetek megjelenése előtt kimutathatóak. Ha e betegségnél a korai stádiumban kezdik meg a gyógyítást, a beteg néhány hét múlva meggyógyul. A készüléket a Rigai Onkológiai Intézetben sikerrel alkalmazzák.