Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
s Komoly mellékletünkben olvastuk Boldog lehet az a vállalat, amely egy év alatt néhány millióról a kétszer néhányra feltornássza a forgalmát. Ehhez persze jól szervezett micsodahálózatra volt szükség szakképzett izékkgl. Meg is volt az eredménye, ugyanis az idén több mint valamennyi munkanapot fizettek nyereségrészesedéskor, így volt olyan dolgozó, akinek Istentudja hány forint ütötte a markát. MEHET Telefonon felhívják a cirkuszigazgatót: ~~ Me£ kell néznie szenzációs világszámomat! Egy méter hosszú kardokat nyelek! — De kérem, ebben nincs semmi különös! Ahogy vesszük 1 Én ugyanis 80 centiméter magas liliputi vagyok. Panasz Krelatív ? Krelatívitás ? A címben idézett kct idegen eredetű szó újabban mindennapi élétünk nyelvhasz- nálatában is egvre gyakrabban jut szerephez^ A megélö- *y.és szándékával kívánjuk bizonyítani, hogy nincs szükség rájuk, és sem a társalgási nyelvben, sem .a sajtóban, sem az ismeretterjesztő Írásokban nem elengedhetetlen a használatuk. Példatárunkból majd az is kitűnik, hogy *v>ocrfoí*rtlmílmilyen fogalmi éílekben kapott neylvi szerepet a két szó az' idézett nyelvű képletekben: -■ s^fieaiiclmegoldások főételeit" is keresnünk kell, rTcreativlképességsí a, kftt-já; vára fordítja, at. kreativitása késztetés érdeke az üzemvezetésnek stb. Nem tudhatjuk, milyen munkakörre, foglalkozási formákra gondolt az alábbi hirdetés szövegének megfogalmazója: „Kreatív munkakörben (?) oár* ;,A cimben idézett két idegen eredetű szó...” mármint a krelatív és a krelativitás az, ami ellen kivont szab- lyával hadakoznak. Már ránézésre is gyanús, hát még akkor, ha a cikket is elolvassuk, s kiderül, hogy lépten- nyomon azt a piszok „kreatív”, „kreativitás” szavakat szapulják. Szörnyű ez a magyar nyelv. Észre sem vesszük, hogy a nagy nyelvvédő munkában nyomdászaink a gyomok mellé újabb dudvákat krelálnak. Bocsánat, kreálnak. Hiába, minden reatfv. Nem. Krelatív. Nem jó! De az biztos, hogy még kell néhány perc nyelvművelés. Szülői értekezleten a tanító panaszkodik az egyik mamának; — Fia nagyon nyughatatlan és állandóan fecseg. — Akár az apja! — Verekszik, hazudik és még lop is — folytatja a tanító. — Akár az apja — sóhatja a mama, majd hozzáteszi; — Most már látom, milyen jól tettem, hogy nem menteni hozzá feleségül1 r NYUGI! Egy abszolút nyugodt ember vallomása Idegesek vagyunk gyakran, sok a magas vérnyomás, „pipa” vagy, lakhelyed legyen Budapest avagy Pomáz. Piti ügyek ingerelnek: másnapos a friss kenyér, szitkozódni a szomszédba nem mész egy-két istenéért, mérges vagy, ha buszon egy „pók” tyúkszemedre rátapos, ha férjed tegnapi muri után nyűgös, másnapos, átkozódsz, hogyha a hentes felsál helyett ád karajt, ha egy autós jobbra jelez, ámde mégis balra hajt, \ kékülsz-zöldülsz, ha a boltban az eladó rád sem néz, lehet az KÖZERT-es, pincér, de lehet egy látszerész. En nem értem, miért e bősz dühkitörés, vad harag, nékem ez a csöndes világ csupán bölcs nyugalmat ad, nem izgat fel soha semmi, piti ügy fel sem csigáz, — amióta lakhelyem a kipárnázott diliház! Donkó László ■m Kuíyadolgok- szöveg nélkül Dluhopolszky László rajzai Fiatal szabadúszó karika- turista, ami annyit jelent, hogy egy lappal sem kötelezte el magát. Ennek ellenére, vagy éppen ezért rajzai sokfelé „előfordulnak”, így az IM-ben, Magyar Ifjúságban, de Moszkvában, Szarajevóban, Montreálban kiállításon is szerepelt rajzaival. — Jelenleg Budapesten harmadmagával mini-tárlaton mutatja be karikatúráit. Hí Ép' r y X Panasz Elismerés a cemzetk&i piacon •Wants*, hofcrlberinélwálc — DWyek sok eftmea ritfcaság- Kiimba mennlk I— » belföldi és egyre tnl#b£ a külföldi piacokon is kfrefcetfcek. Mlnd«zaWia* J? ■ V ; '*'*• •tgokat mutoW eUeniUnak a nBingadozásmi.., A szakmai ^Keményt igazoló adat: az Üveg és Porce- lónkensjkedelmi Vállalat az AMFORA, értékű háztartási edényt vásárolt a karcagi üveggyárból, JL
