Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

2 SZOLNOK MEGYET NÉPLAP 1074. április 28. Véget ért Elhunyt dr. Csanádi György HÉTFŐ: Lenin emlékünnepség Moszkvában. — Leonyid Brez&nyev fogadja Edward Keimedyt. — Géniben foly­tatódnak az európai biztonsági értekezlet előmunkála­tai. — Izraelben Rabbit jelölik új miniszterelnöknek. KEDD: Megkezdi munkáját a Komszomol kongresszusa, Brezsnyev beszéde. — A Biztonsági Tanács a libanoni panaszt tárgyalja. — NDK—NSZK megbeszélések a tu­dományos együttműködésről. — Brandt kancellár Egyip­tomban. SZERDA: Párt- és korxnányvezetésünk állásfoglalása a var­sói csúcsértekezletről — Jonas osztrk államfő halála. — Választások Dél-Afrikában az afrikai többség kizárá­sával. — Nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap. CSÜTÖRTÖK: Katonai államcsíny Portugáliában — Kisebb­ségi kormány alakul Belgiumban. — A genfi leszerelé­si értekezlet ülése. — Az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakán befejeződik az általános vita. PÉNTEK: Súlyp6 harook a Szíriái—izraeli tűzszüneti vona­lakon. — Ä finn külügyminiszter moszkvai tanácskozá­sai. — Újabb válsághullám Etiópiában. — Heves belpo­litikai küzdelem Franciaországban és Olaszországban. SZOMBAT: Tito elnök baráti látogatásra. Budapestre érke­zik. — Előkészületek Gromiko és Kissinger találkozó­jára, i így látja a hetet kommentátornak Réti Ervin: Portugál április „Az én hazámban, Európa peremén, ólomlábakon jár az idő..— a keserű mondatot akkor jegyeztem fel, amikor néhány évvel ezelőtt, egy bé­kekonferencia keretében, módomban állt elbeszélget­ni a Portugál Szociálista Párt titkárával. Valódi nevét ak­kor nem is kérdezhettük, hi­szen a szigorú illegalitás ha­tározta meg tevékenységét... Csütörtökön hajnal óta azonban felgyorsultak az események Lisszabonban: a katonai államcsíny hat óra alatt megdöntötte a negyven- nyolc esztendeje uralkodó re­zsimet. Hiszen a csaknem fél évszázad alatt csupán á ne­vek változtak, Carmano tá­bornok, Salazar, a diktátorok korelnöke, majd a gyarmat­ügyi miniszterből kormány­fővé előlépett Caetano — a lényeg változatlan maradt. Természetesen ma is kocká­zatos lenne az előrejelzés, de a régi rezsim összeomlása megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy tovább lehessen lépni. A portugál április, hogy kölcsönvegyük a közismert dal címét, nem minden előz­mény nélkül következett be. December óta nyugtalanság volt tapasztalható a portugál hadseregben, különböző Irányzatok viaskodtak egy­mással, puccshírek is szállin­góztak. Később a kormány leváltotta Spinola tábornokot, a vezérkari főnök helyettesét, a gyarmati politikát bíráló könyve miatt. Ugyanez a Spinola ma, a fiatal tisztek mozgalmának élén, az új ka­tonai vezetés feje. A portugál fordulat hátte­rében az ország makacs ko- lonializmusa, Portugália há­rom reménytelen háborúja húzódik meg. Lisszabon ti­zennégy esztendő óta folytat­ja véres és költséges hadvi­selését Angola, Mozambik és Bissau-Guinea függetlenséget követelő népei ellen. Közben a nagymultú ország kontinen­sünk szegényházává süllyedt, lakóinak az elemi demokrati­kus -jogok eltiprása, elma­radottság és szegénység jutott osztályrészéül. Mindebből az is következik, hogy az új por­tugál vezetés igazi próbaköve a „tengerentúli területekként” kezelt gyarmatok ügye lesz. Amennyiben Spinola juntája hajlandó tisztességes tárgya­lásokra, az afrikai felszabadu­lási mozgalmak készen állnak a megbeszélésekre, ám ha csupán taktikai módosításo­kat akarnak a gyarmati ura­lom könnyebb fenntartása ér­dekében, a harc s egyúttal a portugál válság folytatódni fog. Európa széléről ugorjunk most át Európa szívébe: a húsvéti konzultációs szünet után újrakezdődtek Genfben az európai biztonsági konfe­rencia munkálatai. Ebben a szakaszban az okmányok fo­galmazása van napirenden, olyan szövegeket kell készíte­ni, amelyekkel mind a har­mincöt résztvevő egyetért, a nemhivatalos kiszivárgó hí­rek szerint legtovább a má­sodik témánál jutottak — ez a gazdasági együttműködést jelenti, míg az első és har­madik „kosárnál” lassúbb a munka. (A biztonság terve­zett tíz politikai alapelvéből eddig hármat tudtak végleges formába önteni.) A feladat nem könnyű és egy­szerű, de a magasabb sebességfokozatba kapcsolás ugyancsak időszerű lenne. Ennek szükségességét fejez­ték ki azok az állásfoglalá­sok, amelyekben a szocialista országok legfelsőbb párt- és államvezetői — köztük az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és kormányunknak nyi­latkozata. valamint külügy­miniszterünk parlamenti fel­szólalása — kiálltak az euró­pai biztonság rendszerének mielőbbi megteremtése mel­lett. Nagy érdeklődés kísérte a finn külügyminiszter moszkvai útját, a Brezs­nyev—Karjalainen találkozót is, hiszen a jövendő házigaz­da, Helsinki ugyancsak ér­dekelt a gyorsabb kibontako­zásban. Igaz, Nyugat-Európa leg­több országa a héten élesedő belpolitikai csatározásaival volt elfoglalva. Finishangulat mutatkozik a francia elnök- választási kampányban és a válás kérdéséről esedékes olasz népszavazás közeledté­vel: az esélyek mindkét eset­ben teljesen nyíltak. Belgi­umban ugyan ötven nap után sikerült kisebbségi kormányt alakítani, de a parlamentben két szavazat hiányzik a több­séghez, és az új kabinet feje felett ott függ a leszavazás Damokles kardja. A május elnökválasztási hónap lesz az NSZK-ban is (Walter Scheel, a kormánykoalíció jelöltje) s Jonas elnök nagy részvéttel kisért elhunyta, a kegyeletes emlékezések lezajlása után, megindította az elnökválasz­tási versenyt Ausztriában is. (A véletlen úgy hozza magá­val, hogy az esélyes itt is a külügyminiszter, Rudolf Kirschläger...) Ha már az elnökválasztások divatja járja, nehezen marad­hat ki a sorból az Egyesült Államok. Alkotmányjogilag ugyan 1976 november első keddjén lenne a szavazás, de Nixon pozíciójának kétségte­len gyengesége, mind több ta­lálgatásra ad módot. A nem­rég választott alelnök, Gerald Ford nyilatkozatait az ameri­kai lapok úgy értékelték, mint óvatos elhatárolódást az elnöktől, ha azt netán elérné a kongresszusi felelősségrevo- nás „üzemi balesete”. Ám nem kis figyelmet váltott ki Edward Kennedy európai utazása, amiről ugyancsak úgy esett szó az Egyesült Ál­lamokban, mint az utolsó Kennedy fivér elnökjelölési elöcsatározásáról. A Kenne­dy utazás legfontosabb moz­zanata a Brezsnyevvel folyta­tott négyórás megbeszélés volt, a szenátor ennek nyo­mán síkraszállt a szovjet— amerikai kapcsolatok további javítása, az enyhülés mellett. A demokraták egy másik le­hetséges elnökjelöltje viszont ellenkezőleg foglalt állást: Jackson szenátor újra a fe­szültség bajnokaként lépett fel és jobbról próbál nyomást gyakorolni Nixonra, hogy „ne menjen bele elsietett megál- Lapodásokba”. A megegyezés azonban ép­pen attól függ, hogy a kora­nyáron sorrakerülő újabb csúcstalálkozón Washington mennyiben akarja és tudja elismerni a realitásokat, a valóságos stratégiai egyen­súlyt. A gondos előkészülete­ket mutatja, hogy a héten újabb Gromiko—Kissinger összejövetelt jelentettek be. A szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó genfi színhelye önmagában is jel­zés. A svájci városban foly­nak az európai tárgyalások, ülésezik a leszerelési bizott­ság, és itt kellene tanácskoz­nia a közel-keleti békeérte­kezletnek — ezek a világpo­litikai kérdések pedig elvá­laszthatatlanok a szovjet- amerikai párbeszédtől... ENSZ közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 6„ rendkívüli ülésszakának kül­döttel folytatják a vitát a nemzetközi gazdasági kap­csolatok problémáinak meg­oldási lehetőségeiről. Az általános vita befeje­zése után az ülésszak a szak- bizottságban és annak mun­kacsoportjaiban tanácskozik tovább. Ezekben részletesen és alaposan elemzik az el nem kötelezett országok által előterjesztett okmányterve­zeteket és más javaslatokat. Az ülésszakon résztvevők kívánságának megfelelően módosították az új nemzet­közi gazdasági rend megte­remtéséről szóló deklaráció tervezetének első megszöve­gezését. a Komszomol kongresszusa A Komszomol XVII. kong­resszusa tegnap a Kreml kongresszusi palotájában ün­nepi üléssel ért véget, ame­lyen résztvett Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyi- kolai Podgomij, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Mihail Szuszlov és Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, ezenkívül több más szovjet vezető, köztük az SZKP Po­litikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai. Az ünnepi ülést Jevgenyij Tyazselnyiköv. a Komszomol Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Emlé­keztetett azokra az eredmé­nyekre. amelyeket a Kom­szomol az elmúlt félévszázad alatt elért és idézte Leonyid Breasnyevnek a kongresszus első napján arról elhangzott szavait, hogy a Komszomol méltán viseli Vlagyimir II- jics Lenin nevét Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter, Kossuth- és Ál­lami-díjas akadémikus, az MTESZ elnöke, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanára szívroham következtében április 27-én elhunyt Temetéséről később történik intézkedés. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium A Magyar Tudományos Akadémia Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, Kossuth-díjas aka­démikus 1905. július 28-án született. Műszaki mérnöki oklevelet 1927-ben szerzett a Budapesti Műszaki- Egyete- temen, közgazdászoklevelet két évvel később, 1929-ben kapott. 1929-ben kezdett dolgozni pályafenntartási és építési mérnökként Kaposvárott 1945-ben a pécsi MÁV-Igaz- gatóság vezetőjének nevez­ték ki. 1947-ben került a KPM műszaki osztályának élére, majd 1949-től 1956-ig a MÁV vezérigazgatója. 1957- től 1963-ig a miniszter első helyettese, azóta pedig vá­ratlanul bekövetkezett ha­láláig közlekedés- és posta­ügyi miniszter volt. Dr. Csanádi György fele­lős közéleti munkássága mellett kiemelkedő tudomá­nyos tevékenységet is folyta­tott. 1955-ben lett a műszaki tudományok doktora, három évvel később a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, 1970-ben pedig akadé­mikus. 1972 óta a MTSZ el­nöke. Tudományos munkás­ságát külföldön is elismer­ték. Több külföldi tudomá­nyos intézmény fogadta dísz­doktorává, legutóbb 1973-ban a Moszkvai Vasútmémöki Főiskola. _ ; 1945 óta tagja a pártnak. Áldozatos közéleti és tudo­mányos tevékenységét magas kitüntetésekkel jutalmazták. 1954-ben a Munka Vörös Zászló érdemrenddel, 1956- ban a Kossuth-díjjal, kétszer a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1973-ban pedig az Állami-díj I. fokozatával tüntették ki. Több szovjet és más külföldi kitüntetés tu­lajdonosa. Dr. Csanádi György halá­láig lankadatlan energiával dolgozott. 1958 óta a Buda­pesti Műszaki Egyetem ta­náraként adta át magas fokú tudását a jövő mérnökeinek. Tito elnök Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) niszter, dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Fa- luvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Púja Frigyes külügymi­niszter, Katona Imre, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, s a táborno­ki kar több tagja. Ott voltak a jugoszláv nagykövetség tag­jai is. A külőnvonatböl leszálló vendégeket elsőként Kádár János és felesége, valamint Losonczi Pál és Fock Jenő üdvözölte. A díszegység parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Ti- tonak, majd felcsendült a jugoszláv és a magyar him­nusz. Joszip Broz Tito Ká­dár János társaságában el­lépett a díszegység előtt, s köszöntötte a katonákat Űt­Harcok a Golan-magaslaton A Goi an - magaslatokon szembenálló izraeli és szírial egységek szombaton délelőtt ismét harcba bocsátkoztak egymással. Egy Damaszkusz­iján kiadott közlemény sze­rint a harcok egész éjjel megszakítás nélkül folytak, a legerőteljesebben a Her- mon-hegy körzetében. A hajnali óráktól az összecsa­pások kiterjedtek a front más szakaszaira is. törők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek. Jo­szip Broz Tito Kádár János társaságában ezután elhaladt a fogadására megjelent bu­dapestiek előtt Jugoszláv, magyar és vörös zászlócskák emelkedtek a magasba, s a közönség nagy szeretettel kö­szöntötte őket, éltetve a két ország népének barátságát A kölcsönös üdvözlések után az ünnepélyes fogadta­tás a katonai egység díszme­netével fejeződött be, majd a vendégek gépkocsikba ültek és a magyar államférfiak tár­saságában szállásukra haj­tattak. Tegnap délelőtt megkez­dődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti, tagjai: Németh Károly, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Kte- ponti Bizottság titkára, övá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Roska István külügyminiszterhe­lyettes, Oláh József, a, Külügyminisztérium csoport- főnöke és Tóth Elek, a Ma­gyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete. A jugoszláv tárgyaló cso­portot Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke vezeti, s tagjai között van Todo Kur- tovics, a JKSZ elnöksége vég­rehajtó irodájának tagja, Du­sán Alimpics, a JKSZ elnök­ségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetségi Tartományi Bizottságának el­nöke, dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A tárgyalások tegnap dél­után folytatódtak. Biztonsági értekezlet KÍPéinger Ötödször a Közel-Keleten A kairói A1 Ahram érte­sülése szerint Kissinger ame­rikai külügyminiszter a jövő hét folyamán olyan csapat­szétválasztási tervről foly­tat tárgyalásokat Damasz­kusziján és Tel Avivhan, amelynek értelmében Izrael­nek ki kellene ürtenie az 1967-ben megszállt Szíriái te­rületek egy részét, beleértve a Golan-fennsík legjelentő­sebb városát. Kurieitrát is. Kissinger ugyanakkor elis­merte, hogy a Golan-fena­síkon sokkal nehezebb a csapatszétválasztás megva­lósítása, mint Egyiptom' és Izrael között ezért nem bí­zik benne, hogy a következő tárgyalás-sorozat lehetővé teszi az egyezmény megkö­tését. Az A1 Ahram úgy tudja, hogy Kissinger rövid időn belül két alkalommal talál­kozik Szadat egyiptomi el­nökkel. az ötödik közel-keleti korú* bevezető és záróak­kordjaként Genfben folytatta munká­ját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második ülésszaka. A bizott­ságok és albizottságok tárgy ­szerű légkörben vitatják meg a záródokumentumok ré­szeit Különösen élénk munka folyik az államok közötti kapcsolatok elveinek megfo­galmazásán. A dokumentum kidolgozásának meggyorsí­tása végett az értekezlet koordinációs bizottsága sza­porította a kérdésben illeté­kes albizottság üléseinek számát. Jelenleg a területi integritás tiszteletben tartá­sa elvének megfogalmazása folyik. Eddig négy elvben született megegyezés abból a tízből, amelyek a jövőben a konferencián résztvevő or­szágok közötti kapcsolatok alapját alkotják majd. Választási kampány Franciaországban Mitterrand az élen CHILE Halálos ítéletek Egy katonai bíróság San Fernandóban halálra Ítélte a Chilei Szocialista Párt öt tagját. Azzal vádolták őket, hogy fegyveres csoportot próbáltak létrehozni a kato­nai junta ellen. Az Allende- korinánv idején mind az öten aktívan tevékenykedtek az agrárreformok megvaló­sításában San Fernandóban. A zárt ajtók mögötti tár­gyaláson a katonai törvény­szék további 16 embert mi­nősített bűnösnek, „felforga­tó tevékenységben” és 200 naptól életfogytiglan tartó börtönbüntetést szabott ki rájuk. Vidéken rekordnagyságú­nak számító tömeg mintegy 25 000 ember gyűlt össze, Nizzában, hogy meghallgassa Francios Mitterrandot, a bal­oldal elnökjelöltjét. Mitter­rand a választási gyűlésen hangsúlyozta, hogy a jobbol­dal most már „övön aluli üté­sekkel”, gyalázkodó, alantas pam Hetek terjesztésével pró­bálkozik megfordítani a han­gulatot az országban, a jobb­oldal retteg, mert érzi, hogy klcsúszóban van kezéből a hatalom. Georges Marchais, a FKP főtitkára Orleans-i beszédé­ben rámutatott: csak a balol­dal győzelme biztosíthatja Franciaország valódi függet­lenségét, azt, hogy a döntést minden kérdésben Párizsban és ne más fővárosokban hoz­zák. A France-Soir tegnap újabb közvéleménykutatási eredményt közölt, amely sze­rint az élen továbbra is Mit­terrand balad, aki az első fordulóban a szavazatok 42 százalékára számíthat. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents