Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
» 1974. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 HAZALÁTOGAT TAK Agrár egyetemisták a Jászságban Hazalátogattak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen működő • Szolnok megyei diákklub tagjai. Az egésznapos kirándulás első állomásán, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Sándor Termelőszövetkezet vezetői köszöntötték az egyetem hallgatóit, majd a termelő- szövetkezet elnöke ismertette a jubileumára készülő 25 éves közös gazdaság munkáiénak eredményeit, sikereik A tájékoztató után a klub tagjai a gazdaság szakembereinek kalauzolásával megtekintették a szövetkezet sertés- és szarvasmarhatelepét. Különösen a modem sertéstelep iránt nyilvánult ineg nagy érdeklődés. A szövetkezet melléküzem- ágaként működik a cipőfelsőrész-készítő üzem, amely a község lányainak, asszonyainak nyújt munkát. A nap második felében a fiatalok a Jászsági Állami Gazdaságot latolgatták meg, ahol a gazdaság igazgatóhelyettese adott képet a gazdaság felépítéséről és a főbb termelési ágazatokról. Ezután a klub tagjai határszemlén vettek részt a gazdaság több kerületében; megszemlélték a kukorica vetését és más tavaszi munkákat. Az Állami Gazdaság pinceközpontjában az egyetem hallgatói megtekintették a tavaly átadott 10 000 hektoliteres üvegszálas poliészter bortárolót, majd a föld alatt, a gazdaság borospincéjében borkóstolással ért véget a nap. Kovács Ferenc Koncertsorozat a megyében Népzenei hangverseny szakmunkástan a óknak Mezőtúron Szerdán délelőtt az Országos Filharmónia rendezésében Béres Ferenc, a Filharmónia szólistája, Bodza Klára dalénekes. Béres János furulya és Szöllős Beatrix cimbalomművész hangversenyt adott a mezőtúri művelődési központban. A hét koncertből álló sorozat harmadik állomása Volt a mezőtúri hangverseny. Külön kiemelném, hogy milyen jól bevált itt is az a követendő jó szokás, amikor az előadók maguk konferálják, ismertetik a dalokat, azok esetleges zenetörténeti vonatkozásait. Sőt egy-egy ismertebb szép népdalt kiragadva az előéneklés után még közösen is elénekelnek. A műsorban különösen a hangszerszólók tetszettek. Béres János igen színesen, kitűnő technikával és muzikalitással furulyázott, magyar és havasi népdalokat, pásztordalokat adott elő. Érdekesek és szépek vollak.Bodza Klára előadásában csángói népdalok, melyeket a moldvai, csángói vidéke meghonosított, nálunk kevésbé ismert kobozzal ő maga kisért. Béres Ferenc nagyon közvetlen kapcsolatot, hangulatot tudott teremteni az általa konferált, ismertetett dalok eléneklésével. Mulató, folyami valamint betyárdalokat adott elő, melyeket olykor furulyázott is. Nem feledkezhetünk meg a műsor kísérőjéről és szólistájáról, Szöllős Beatrix cimbalomművészről. Igen muzikálisan, kifinomult ízléssel és technikával kísért, játszotta el a cimbalomra írt szólódarabokat. Műsorában régi magyar táncokat adott elő. A változatos, sok tájegység dalait felölelő igényes műsor ellenére a koncert egyedüli gyengéjének egy-két feldolgozás, művészi szempontból nem éppen előremutató stílusjegyeit érzem, a némelyik dalnál érezhető kissé műdal- szerű előadásmóddal együtt (Pusztai képek) A népzene, a népdalok kimeríthetetlen érzelemgazdagsága, zenei szépsége minden esetben megkívánja az előadás jó értelemben vett művészi egyszerűségét, más zenéhez nem hasonlítható, attól merőben eltérő előadásmódját a stíluson belül. A sikeres hangverseny utó- hángjaként falán' azért említettem mindezt, mivel mindentől függetlenül egy koncert akaratlary.il is nevel mindig. Éppen ezért a népművelés zenei ismeretterjesztés, — tehát a jövő igényes közönségének kialakítása szempontjából még az ilyen jellegű kisebb problémák sem mellőzhetők. Egyed Ferenc Drezdaiak hangversenye, a Komielic Oper vendégjátéka Május 7-e és 14-e között NDK barátsági és kulturális napokat rendeznek Magyarországon a baráti szocialista állam megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A májusi kulturális hét egyik legrangosabb eseményének ígérkezik a berlini Komische Oper vendégjátéka, az NDK-beli vendégek a fővárosunkban május 9-e és 14-e között öt alkalommal lépnek a közönség elé. Május 7-én mutatják be a magyar közönségnek első alkalommal „Utam Leninhez” című legfrissebb alkotásukat a baráti szocialista ország filmesei. Egy-egy fővárosi filmszínházban pedig megrendezik az NDK-beli játékfilmek hetét, illetve az itteni ifjúsági és mesefilmek, rövidfilmek seregszemléjét. Ünnepi filmbemutató lesz a tervek szerint Győrött és Mohácson is. Győrött, Baján és Budapesten is koncertet ad a drezdai Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak és tanárainak tizenkét főnyi csoportja. A színházi eseményt a hallei színház társulatának vendégjátéka képviseli, akik Kőszegen és Sopronban adják elő az egyik XX. századi kortárs-szerző alkotását. A kamera bajnoka — Uzsoki Jancsit keresed? Nehéz ügy — fogad mezőtúri ismerősöm, majd némi gondolkodás után hozzáteszi; — Talán az lesz a legjobb, ha valahol csendben meg- állsz. Jancsi egy órán belül biztos felbukkan, hisz fényképész. járja a várost. Telefonálni próbálok, s közben mint a jó diák felelés előtt, gondolatban „végiglapozom” a leckét, az „Uzsoki-dossziét”. ..Kamerabajnok”. A megye leghíresebb amatőrfilmese. Számtalan versenyen, fesztiválon aratott már sikert. Csak néhány hónapja például. hogy „Köreink” című filmje egy pályázaton külön- díjat nyert. A legfrissebb és a legemlékezetesebb szereplés persze a szentesi: a Cigányiskolát második díiial jutalmazták az országos ama- tőrfilm-fesztiválon. vetítését a tplevízió Is műsorra tűzte. A fényképezés és a filmezés mellett ..fotózik” is. Tavaly a szövetkezetek országos sőt nemzetközi kiállításán szerepelt képeivel. Harmincesztendős, nős. van egy másfél éves kisfia ... — Halló, tessék. Uzsoki János vagyok. Épp itt vagyok a műteremben... Pár perc múlva már arról próbál meggyőzni, hogy a közhittel ellentétben: azania- törfilmezós nem költséges hobby. — A félautomata Aurórát hétszázért lehet kaoni. Én évekkel ezelőtt cau t^ada gépen tanultam, s néha még ma is használom. Igaz. már tzédszedtem néhányszor. A lanulóévekrő] esik szó, «tán hirtelen, átmenet nél-. kül a legutóbbi filmről. a Cigánviskoláról beszélgetünk. — Meakértek. hogy fényképezzek néhány tekercset a cigánygyerekek iskolai előkészítőiéről. Mikor előhívtam a negatívot, mindjárt éreztem: ezt filmezni kéne. Megannyi zavart, de érdeklődő, csodálkozó tekintet. Szinte valamennyien először láttak magnót, lemezjátszót. Arra gondoltam, mennyire hiányzik ezeknek a gyerekeknek a bölcsőde, az óvoda, s hogy vaion később, az iskolában pótolni tudják-e majd a hiányokat. Erről szól a Cigányiskola. — A gyerekek látták a filmet’ — Még nem. Most készülök levetíteni nekik. Megigéttem. hogy később is megkeresem őket. Kiváncsi vagyok, hogyan alakul sorsuk a továbbiakban... Azt hiszem, legtöbbször a kíváncsiság vezeti a kamerámat... — Melyik a filmkészítés legnehezebb része?. — Nekem a hangosítás. Olyannyira, hogy a filmes barátaim például „szinkrondíjasnak” titulálnak. Persze a „névadónak” története van. Az egyik pályázat döntőjére késve érkeztem, ráadásul hanganyag nélkül. Tudtam a film hosszát, tehát keresni kezdtem időben megfelelő zenét. Már éppen vetítésre szólítottak, mikor rábukkantam Kodály „Galántai táncok” című lemezére. Később magam is meglepődtem, hogy mennyise passzolt a zene. Zolnay Pál „Fotográfia” című filmjéről mesél, majd egyre többet a tervekről: — Van egy régi színes filmem: In memóriám Fekete István. Evek óta barkácsolok rajta, de még mindig nem az igazi. A kitűnő író egyik novelláskötete, az „ősz” adta az ötletet, csakhát... Rájöttem. filmen ez öncélú játék. Szép, ez minden — eny- nyi meg kevés. — Majd a mezőtúri „Tükrös”. talán az sikerül. Nem taaadom, a televíziós sorozat nyomán buzdultam neki. A fazekasokról tervezem az első filmet, aztán Kupái bácsi következne, fafaragó népművészünk. , Nem látszana a kéz. csak a nyoma; de úgy: hogy alkotója nélkül a munka elképzelhetetlen lenne mindenkinek. Cseng a telefon. sürgős megrendelés. Valamelyik messzi tanyára hívják. Magamban nem kis kárörömmel arra gondolok: a következő látogatónak nehezebb dolga lesz. Míg Jancsi újra felbukkan ... U. D. A könyvtárosnő a „Szépirodalmi művek fiataloknak” című bibliográfiából ajánl könyveket olvasásra a kunma darasi könyvtárban A család érdekében Olyan törvényt módosított az országgyűlés, amely szinte minden magyar állampolgárt személyesen érint. Ez a jogszabály, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 22 esztendős törvény. Bevált jogszabály, az idő próbáját kiállta. A két évtized alatt azonban változtak a társadalmi viszonyok, s a fejlődést a jogi szabályozásnak is követnie kellett. A női egyenjogúság gyakorlati megvalósulása (ha nem is zökkenőmentesen, új vonásokat, új színt vitt a családok életébe. Központi kérdéssé vált hazánkban a harmonikus házasság megteremtése, az utódok felnevelése. S a jognak, — amely csak eszköze a családi kapcsolatok szabályozásának, a viták megoldásának — lépést kellett tartania. A most elfogadott módosítás nem szabályozza a családjogi viszonyok minden részterületét. A törvényhez szorosan kapcsolódó anyakönyvi, gyámügyi és egyéb jogszabályok feladata azoknak a részletkérdéseknek a megoldása, amelyek a módosítás átfogó rendelkezésein alapulnak. Az új szabályok bevezetésekor a jogalkotók három elvet tartottak szem előtt: a törvény szavával is elejét venni a könnyelmű, meggondolatlan házasságkötéseknek, megvédeni, megerősíteni a családi kapcsolatokat és biztosítani a gyermekek érdekeinek fokozott védelmét. Hogyan tükröződnek ezek az elvi állásfoglalások a paragrafusokban? Szolnok megye bíróságainak ítélkezési tapasztalata és a válások évről évre növekvő száma is bizonyítja, hogy előbb-utóbb bíróságon végződnek a meggondolatlan, rövid ismeretség után kötött házasságok. (1968-ban több mint 990, 1973-ban már 1200 felett volt Szolnok megyében a bontóperek száma. A válások közel tíz százalékában egy évnél rövidebb együttélés után kérték a házasság felbontását. Indokként a százból 57 esetben arra hivatkoztak, a házastársak, hogy nem illenek egymáshoz, nem képesek egy fedél alatt élni.) A módosításnak — amely a házasságkötői szándék bejelentése után 30 nap kötele-: ző „gondolkodási időt” ír elő az a célja, hogy csökkentse a felelőtlen, könnyelmű házasságkötéseket. Alapszabály, hogy frigyre esak nagykorú férfi és 16 éves nő léphet. Fiatalabbak csak egészen kivételes esetben és a gyámhatóság enge- delyevel. A korábbinál azonban szigorúbb feltétellel: a 12 éves korhatár helyett a nőknél 14, a férfiaknál 16 esztendőt állapítottak meg. A módosító* új elvi megoldásokat tartalmazó rendelkezései zömében a házassági bontópereket érintik. Fokozni kívánja a házastársak egymás és a társadalom Iránti felelősségét. Az új szabályozásban a házasság felbontásának feltételéül a régi és sok vitát kiváltó „komoly és alapos ok” helyett a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott kapcsolat került. A bíróság előtt azt kell bizonyítani, hogy a házasság fenntartását már sem a házasfelek, sem a gyermek, sem a társadalom érdekei nem kívánják. A módosítás törvényesíti az évek alatt kialakult bírói gyakorlatot, mely szerint a házastársak egybehangzó akaratnyilvánítása alapján is felbonthatja a bíróság frigyüket. Az elmúlt esztendőben Szolnok megyében a válások 45 százaléka már az úgynevezett közös megegyezéssel történt. A házassági bontópereknek ezt a kulturált módját szentesítette az új szabályozás. Emellett lehetővé tette, hogy a volt feleség a válás után tovább viselhesse férje nevét. Szűkítette, pontosabban egyetlen esetre korlátozta a névviseléstől való eltiltást. (Bűncselekmény elkövetése, jogerős szabadságvesztés.) Ezzel elkerülve azt a hosszadalmas eljárást, amely- lyel a bíróság előtt bizonyítani kellett — ha a férj kérte — hogy a volt feleség méltatlan nevének viselésére. Névviselés, a módosító rendelkezés bővíti a nő névválasztási lehetőségét is. A törvény életbe lépését követően (június 1.) a házasság- kötés után a feleség a „né” toldalék helyett, férje családi nevéhez kapcsolva használhatja saját keresztnevét is. Csak helyeselni lehet a módosításnak azokat a szabályait, amelyek a házassági vagyonközösséget tovább erő- *'t,k *s egyértelműbbé teszik az egyenlő arányú vagyoni lesznek1^1' Iff egyszerűbbelo tesznek a válást követő vágyom viták, kevesebb lesz a huza-vona. a A gyermekek érdekeinek született védelme érdekében S1'etf'.VJ paragrafusok kömi?tók|? °nOSen figyelemre méltóak azok, amelyek a gyermek elhelyezését körültekintően szabályozzák. Melyik szülőhöz kerüljön a fenn;*7 A «abí** szerint a gyermek neme és kora döntött. (Hatéves korig pniányíánalí' utána a af Pjanak a lánygyermeket az an/ianalí ítélték.) A döntő szempont ezentúl az lesz hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére, ki tudja jobban biztosítani femwTcif cíkölcsi és fizikai fejlődését. A módosítás várhatóan — ha átmenetileg is — de növelni fogja a gyermektartási perek számát, pnelynek görbéje már eddig is ernellcedő tendenciát mu- tatott. (1970-ben 1291, 73ban már százzal több tartási per volt Szolnok megyé- gyeben ) Ehhez a témakörhöz Kapcsolódik a módosított törvény zaradéka, amely felha-1 talmazast ad a Minisztertanácsnak a tartásdíj mértékéi nek szabályozására és meg«: határozott esetekben az ál- lam által történő megelőlegezésére. Figyelemre méltó és mész- szemenően a gyermekek érdekeit tartja szem előtt az örökbefogadás intézményének új szabályozása, amely lehetővé teszi az örökbefogadás titkosságát. A módosítás célja, hogy harmonikus családi környezetbe kerüljön a gyerek, és megrázkódtatás nélkül illeszkedhessék be új környezetébe. As említett változások ha nem is a teljesség igényével de átfogó képet adhatnak arról, hogyan követi, védi cs erősíti a jog a társadalom legalapvetőbb egységének, a család intézményének fejlődését. A tartalmi vonásokon túl hallatlan erénye a módosított törvénynek, hogy szövegezése nemcsak tömör, de áttekinthető és érthető is. J ** Kovács Katalin
