Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

trri. íprffls ar. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP V Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Jetunló hyugati határa között tervezett földgázvezeték ha­zánk által vállalt szakaszá­nak építésével kapcsolatos előkészületekről. A konmány a jelentési jóváhagyólag tu­domásul vette, és úgy hatá­rozott, hogy a népgazdaság érdekében kiemelkedő fon­tosságú vezetéképítés munká­latainak irányítására kor­mánybizottságot alakít. Veze­tésével a nehézipari minisz­tert bízta meg A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság, elnöke jelen­tést terjeszteti elő az ipari dolgozók üzemá szociális kö­rülményeinek a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatá­ról. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására, a szociális el­látás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált válla­latoknál 12 százalékkal növe­kedtek. Az ellátás színvonalá­ban és a terhek viselésében azonban — részben az anya­gi lehetőségek korlátái, he­lyenként pedig szemléleti pkök miatt — még elég na­gyok a különbségek. A kor­mány a jelentést tudomásul yette és a munkahelyi szo­ciális , körülmények további fejlesztése érdekében határo­zatot hozott a rendelkezésére álló anyagi eszközök jobb fel­használására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter javaslatát a költségve­tésből gazdálkodó egyes intézmények alkal­mazottainak béremelésére cs az államigazgatási dol­gozókéval azonos, új bér­rendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július el­sejével, megfelelő differen­ciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslatot tett a munkaidőcsökkentés további kiterjesztésére a ta­nácsi kommunális szolgálta­tó vállalatokra és költségve­tési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidőcsökkentés ki- terjesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után — ez év második fe­lében és legkésőbb a kö­vetkező évben folyamato­san kerüljön sor. A rövidített, átlagosan heti 44 órás munkaidő bevezetésé­vel a dolgozók keresete nem csökkenhet, ugyanakkor a települések kommunális ellá­tását és a lakosság szolgálta­tási igényeinek kielégítését a munkaidő csökkentése mel­lett is biztosítani kell. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tő­kés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — el­rendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részle­ges termelői árrendezésre an­nak figyelembevételével ke­rül sor, hogy a népgazdaság­ban felhasználásra kerülő energiahordozók zömét a ha­zai termelés mellett a szocia­lista országokból származó import változatlan áron biz­tosítja. Az árrendezéssel emelkedő termelői árszínvo­nal részbeni ellensúlyozásá­ra a kormány határozatot ho­zott a vállalatok eszközlekö­tési járulékának csökkentésé­re. A pénzügyminiszter, vala­mint az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjárműüzem­anyag vásárlásának szabá­lyozására. A kőolaj és kőolaj­termékek világpiaci árának emelkedése, a környező or­szágokban végrehajtott gép­kocsi üzemanyag-áremelések, illetve az üzem anyagvásárlás céljából történő határátlépé­sek mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg a kül­földiek üzemanyag-vásárlá­sait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarorszá- gpn bérelnek gépkocsit, mél­tányos díjhoz kössék. A kor­mány úgy határozott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásár­lási engedély ellenében sze­rezhetnek be, amelyért gépjárműtípuson­ként meghatározott összeget kell fizetni. A kormány uta­sította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek árusítá­sát bel- és külföldön egy­aránt szervezzék meg. \ A Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének előterjeszté­se alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19—30. kö­zött Bukarestben megrende­zendő világ népesedési kon­ferenciáján hazánkat kor­mányszintű delegáció képvi­selje. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Parkerdő és erdei tornapálya Ujszászon (Tudósítónktól.) __ A fában szegény Szolnok megye székhelye körül az el­következő években 1200 hek­táros erdőgyűnjt alakítanak ki. a fák nagyobb részét újonnan telepítik, a Szol­nok környéki kisebb telepü­lések régi erdeit pedig ki­rándulóhelyekké alakítják. Az erdőprogram első lépé­seként Üjszász határában, a* Orczy' család egykori ős­parkjában és újonnan tele­pített területeken 120 hektá­ros parkerdőt alakítottak ki. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Vállalat utakat, szalon nasütő-hely eket készí­tett a kirándulók számára, a kocogó mozgalom híveinek pedig erdei tornapályát ren­deztek be. Az egykori park 100—150 éves fái alatt rend­be hozták az elhanyagolt tó­rendszert, közelében pedig pihenőket állítottak fel. Az úiszászi parkerdőt a Szolnok megyei műszaki hetek kere­tében rendezett fagazdasági szakmai napon, május 5-én avatják fel. Befejeződött a megyei borverseny Ä megyei borversenyt Jászberényben rendezték meg, ahová 50 mintával ne­veztek be a termelők. A bí- . ráló bizottság elnöké Mol­nár Olivér, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium vállalatfelügyeleti fő­osztályának munkatársa volt. A versenyen 11 fajta bor ért el aranyérmet, ezek kö­zött van a jászszentandrási Haladás Tsz 1973. évjáratú olaszrizling, valamint a leányka-borfajták. A Jászsá­gi Állami Gazdaság 1972. évjáratú ezerjó borával ka­pott aranyérmet. Kiváló vállalatok, kitüntetett szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) tötte a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kiváló dol­gozóit és vezetőit. Kiváló a KEVIÉP is A Keletmagyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat 1973. évi eredményei alapján elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Ter­vüket, amely 252 millió fo­rint volt 253 millió forintra, az üzem nyereségét pedig a tervezett 13 millió forint he­lyett 23 millió forintra telje­sítették. Ebből az alkalomból a vállalat a szocialista brigád­mozgalomban elért kiemel­kedő munkájáért egy bri­gádnak aranykoszorús, két brigádnak zöldkoszorús jel­vényt adományozott. Tizen­négyen kapták meg a törzs- gárdajelvényt, (ketten ezüst, lizenketten bronz fokozatát) a vele járó pénzjutalommal együtt. A 'ászsájíi és törökszentmiklósi építők kitüntetése Az ÉVM-hez tartozó ipari szövetkezetek közül a Jász­sági Építők és a törökszent­miklósi Építőipari Szövetke­zet nyerte el a kiváló gífhet­A jászsági Építőipari Szö­vetkezet dolgozói tegnap ün­nepeltek abból az alkalom­ból, hogy a szövetkezet meg­alakulása óta kilencedik al­kalommal lett kiváló. A szö­vetkezet tavaly 169 lakás — köztük 88 többszintes — épí­tésével járult hozzá a kor­mány lakásprogramjának magvalósításához. ■ Törökszentmiklóson teg­nap ünnepi közgyűlésen el­ső ízben adták át a helyi építőipari szövetkezetnek a kiváló kitüntetést. Tavaly többszörösére teljesítették lakásépítési tervüket, a ter­melési érték pedig 27 száza­lékkal több mint 27 millió forintra nőtt. Jó munkájuk eredményeként a szövetkezet 100—110 dolgozója 20 ezer forint pénzjutalmat kapott. Linnén a MEZŐGÉP nél Fennállása 25 éve alatt az 1973-as esztendő volt a leg­eredményesebb a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál, ame­lyért tegnap megkapta a Kiváló Vállalat címet. Ezt a kitüntetést 1968 óta harmad­szor nyerte el a vállalat kol­lektívája. A szolnoki MEZŐGÉP több millió értékű motort, traktort, szárítógépet és épu­let-vázszerkezetet szállít a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek. Ta­valy 132 gabonaszárítót, 70 dohányszárítót, • 5720 tonna épület-acélszerkezetet és 25 millió forint értékű pótal­katrészt gyártott. Termékeik­ből 40 millió forint értékben exportáltak Lengyelországba. Csehszlovákiába és Bulgáriá­ba. Az 1973-as termelési ér­téke 443 millió, a nyereség több mint 69 ezer forint volt. A vállalat társadalmi mun­kában is sokat adott a jö­vőre 900. jubileumát ünnep­lő Szolnoknak. Három hó­nap emiatt készült el a vásár­csarnok. az állami építőipari vállalattal közösen felépítet­ték a város első jubilemi óvodáját, melyben száz kis­gyermek kapott helyet. A szocialista brigádok és az Üzem KISZ-esei 23 ezer óra társadalmi munkával segí­tették a gyermekintézmé­nyeket. A tegnap tartott vállalati ünnepségen dr. Bánházi Gyula, a MÉM főosztályve­zetője adta át Molnár János igazgatónak a kitüntető ok­levelet. A legjobb munkások között minisztériumi és vál­lalat i kiváló dolgozó kitün­tetéseket, valamint pénzju­talmat osztottak ki. SJ—BZ—IJL—SZE Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre Budapesten a „Ságvári Endre'’ Nyomdászipari Szakmunkásképző Intézetet. Az elmúlt negyedszázad során az intézetben ötezerötszáz nyomdászt neveltek. Képünkön a tanulók magasnyomási gyakorlaton Munkások-az Áprítóhól Farkas Sándor huszonegy- néhány évvel ezelőtt még napszámos volt. Amikor 1951-ben Jászberénybe tele­pült a nagy gyár, ott próbált szerencsét. A gyár egyet je­lentett az állandó munkával, a biztos megélhetéssel. És neki négy gyereke van. Far­kas Sándor most 55 éves, a Munka Érdemrend arany fo­kozatának tulajdonosa. Rak­tári munkás a TMK műhely­ben. Csordás Erzsébet is egyike a gyár első munkásainak: vá­logató volt a dohányüzem­ben, amikor hallotta, munká­sokat keresnek az új gyárba. Alacsony, vékony ember Farkai Sándor. Arcán a re- dök sokasága bizonyítja, ne­héz élet áll mögötte. — Én 1956 májusában let­tem tagja a pártnak. Jöttek az októberi viharok, bennem még jobban megérlelődött, hogy a kommunisták között a helyem. Egyike vagyok azok­nak, akik 1956 novemberében itt a gyárban újjászervezték a pártot. Munkásőr is vagyok. A pártmunkám? Itt a gyárban alapszervezeti párttitkárként dolgozom, de tagja vagyok az üzemi és a városi pártbizott­ságnak is. ■ — Nem panaszkodhatom, jó kollektíva a miénk. Egy Csordás Erzsébet fején pi­rospöttyös kendő, amely egy kis vidámságot lop a hatal­mas vasalkatrészek vöröses­barnás rengetegébe. — Hat elemit jártam. Anyá- mék azt mondták, dolgoznod kell Erzsi, segíteni a családot. Hát dolgoztam is eleget éle­temben. Most egyedül élek, van szép kétszobás lakásom. A húgomék a szomszédaim, közös a ház, ők is itt dolgoz­nak az Aprítóban. A mi csa­ládunk hűséget eskü'dött az üzemnek, mert mi sokat kö­szönhetünk a munkáséletnek. — Szeretek itt, pedig 22 éve férfimunkán vagyok. De én választottam, magamnak! A mi brigádunk kilencszer-*■ iszereiern ezt a mu/iaai — Velkej Béla — vall így ta­nácstagi tevékenységéről. — Voltam én párttitkár is itt az üzemben, de jónéhány éve városi és megyei tartácstag vagyok. Az én kerületemben a valamikori nagyon szegé­nyek, Jászberény elesettjei éltek. Má új városrész épült fel ott. a Pelyhesparton. Van­nak emeletes és kis családi házg.s utcák. Az emberek is­mernek, tudják mikor mc- gyek haza a gyárból. Nekem Jelentkezett. Két év múlva már szakmunkás bizonyít­vánnyal a zsebében fogta meg a hegesztőpisztolyt. Velkei Béla a háború előtt tanulta a géplakatos szakmát. Az ő életébe is az Aprító­gépgyár hozott változást. Be­került az üzembe mint fiatal géplakatos és ma ő a szerelde művezetője. Móra Pétert a gyár nevelte: 18 évesen került betanított hegesztőként az üzem vas- szerkezeti műhelyébe. Azóta 12 esztendő múlt el, és a fiú­ból a gyár egyik, legjobb szak­munkása lett. titkár az alapszervezetben egyedül keveset tud csinálni, a vezetőségnek kell együtt dolgozni, mert a feladatok nagyon szerteágazóak. A mi véleményünket kikérik a gaz­dasági vezetők, inkább az a baj, hogy mi ritkán keres­sük fel őket problémáinkkal. Hogyan fogadják javaslatain­kat? Mondok egy példát: leg­nagyobb feladatunk most, hogy az épülő öntöde vas- szerkezeti részeinek szerelé­sét a mi műhelyünk május 1-ig megcsinálja. Beszéltünk erről a vállalatvezetéssel, a szocialista brigádvezetőkkel. Megvitattuk kinek mit kell tenni. Bízom benne, hogy az elhatározásunk megvalósul. nyerte el a szocialista címet, megkaptuk az aranyplakettet is. Ez pedig nem gyerekjáték. Nem panaszképpen mondom, de most már érzem, hogy fá­radok, sokat fáj a ka’rom. Dehát letelt már a szolgálat, rövidesen nyugdíjba megyek. — Népi ülnök vagyok itt a jászberényi bíróságon. Ez a társadalmi munkám, önszor­galomból sokat tanultam. Szemináriumokat végeztem, mert 1946 óta vagyok párttag. Mint népi ülnököt is rendsze­resen küldenek továbbkép­zésre és tanulgatok az ülnö­kök könyvéből. Én ezt épp úgy mint a hegesztést, tiszta szívvel, lelkiismeretesen csi­nálom. nincs ruvarajos logaaooram, akinek gondja van, megke­res. Volt már úgy, hogy ép­pen indulni akartunk valaho­vá a családdal, amikor egy szomszéd beállított: te, Béla én ezt nem értem. Annyira belemerültem a magyarázat­ba, hogy a feleségem szólt be, fiam, mikor indulunk már? Abból a kerületből lassan el­tűnnek a nagy, gondok; az Útépítés befejeződik, 1975-re a vezetékes víz is meglesz. Púdig voltak, akik azt mond­ták, nem lesz abból semmi, mert nem jársz utána. Sokan nem értik, nem csak egyetlen érdeket kell szem előtt tar­tani. — Szeretek beszélgetni az emberekkel. Sokszor leállunk az útfélen politizálni. Érzem, én, nemcsak az ismerőstől várják a véleményt, hanem úgy is mint tanácstagtól, mint egy kommunista munkástól. — Jó lenne, ha minél több munkás vállalna közéleti munkát. De nem úgy foglal­kozunk mi az üzemekben ez­zel a kérdéssel, mint ahogyan kellene. Mert egy munkahe­lyi vezető nem szívesen ve­szi, ha egy munkás napköz­ben elmegy a szalag mellől, mert értekezlete van. Ö csak azt látja, hogy egy ember ki­esett a munkából. Aztán itt vannak a fiatalok: nekünk kell észrevenni azokat akik­ben van „spiritusz”. Nevelői őket, felfigyelni arra, ha kedvvel vállalkoznak társa­dalmi munkára. Nem elég csak beszélni róla, hogy mun­kásokat a közéletbe. Tenni is kell azért, nekünk és nem is keveset. Ha szereti az ember az% amit csinál Magas, vékony, energikus fiatalember Móra Péter. Nagy akaraterejének köszön­heti, hogy az esti iskolában leérettségizett, hogy elvégzi a marxista egyetemet, hogy reggeltől estig doLgozik. — Engem a honvédségnél a parancsnokom ajánlott a pártba. Amikor viszajpttem a gyárba dolgozni, akkor vá­lasztottuk meg a szakszerve­zeti műhelybizöttságokat. Én lettem a titkár, az öt tagú kis kollektívában a legfia­talabb Akkoriban nem volt a műhelyben se párt-, se KISZ-alapszervezet. Nekünk keile :t megmagyarázni dol­gokat. nemcsak az érdekeket képviselni. — 1969-ben nagy megtisz­teltetés ért. A VII. béke­kongresszuson megválasztot­tak az Országos Béketanács tagiénak. A következő évben a városi pártértekezletre ké­szülve. úgv döntött a csúcs- vezetőség bogv én szólaljak fel az aprítógépgvári műnké - sok nevében. Három napig írtam a beszámolót. Aniikor rácra került a sor. lá­tom a listán az én nevem is. Akkor felötlött bennem a gondo'at: tudom én ezt csi­nálni? Hát ezért tanulok, szinte megszakítás nélkül. ☆ „Minden eeves ná'-ttag személyes szerepének foko­zása. n kommunisták eavéni és ko'Ieklív felelősségének növelése — ez a kong-ecs/u- s; határozatok maradéktalan megvalósításának záloga”... 1975 márciusában összeül pártunk XI kongresszusa. Varga Viktória Eleget tenni, ahogy képességemből telik Tiszía szívvel, lelkiismeretesen Nem elég csuk beszélni róla

Next

/
Thumbnails
Contents