Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

1974. április 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A majális, legyen majális! Régi szép munkáshagyomány: majálissalis ünnepelni a proletár internacionalizmus nagy ünnepét, május el- sej ét. Szolnokon az utóbbi tíz évben, a Tiszaliget elkészü­lése után vált újra hagyománnyá, hogy az ünnepi felvo­nulást követően a város apraja-nagyja kisétál a Tiszától drága munkával elhódított szép ligetbe és ott tölti a napot. A város alatt a folyó bal partján, vállalati üdülők, hétvégi házak sora húzódik. Bizony május-elsején ezek­ben is nagy a tumultus* de mégis azok járnak jól, akik az üdülők parkjában, kertjében szórakozhatnak, mert ol­csó ételhez, italhoz juthatnak. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a majálisozni vá­gyó szolnokiak nagy része sajnos elég nehezen jut egy székhez, asztalhoz, hosszú sorok állnak a különböző sörcsárdák, borkimérések előtt, ebédidőben közelhar­cot keli vívni egy-egy tál ételért, a párolgó, finom, mus­táros kolbászért, a lacipecsenyéért. Sokszor az is elő­fordult, hogy délutánra már elfogyott az ennivaló, a szó­rakozó, pihenő emberek egy falathoz sem jutottak hozzá. Mindezeken elég nehéz segíteni, hiszen a terület is kicsi, a vendéglátóipari szervezetek, akalmi sátorven­déglők kapacitása is elég szűk, egyelőre szinte elképzel­hetetlen, hogy nyolc-tízezer embert — vagy többet — minden várakoztatás, fennakadás nélkül ki lehessen szolgálni. De kellő felkészüléssel, a korábbi évek rossz tapasztalataiból okulva, lehet kielégítő ellátást biztosí­tani a Tiszaligetben, s a megye többi városában, köz­ségeiben is a májust ünneplő tömegeknek. Ebben a kérdésben — ha igyekvő jóakaratukat látjuk — megér­téssel kell lennünk, s éppen a szórakozás majális jelle­ge miatt vállalnunk kell a „tábori” körülményeket. Sajnálatos tapasztalat az is, hogy a majális területén sátrat veiő, egyes vendéglátó és kereskedelmi egységek a hevenyészett tábori viszonyokat nem kalkulálják be áraikba. Sőt! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy némelyik ^al­kalmi vendéglátóhelyen az üzleti tisztességet is sértőek az árak. Mintha így „kalkulálnának” egyesek: nagy tömeg lesz, mindenki annak örül majd, amit kap, kifi­zeti, amennyit kérnek érte, mert az éhes ember nem reklamál, hanem eszik. A május elsejei majális politikai tartalmával, han­gulatával összeegyezhetetlennek tartjuk,hogy a városok szórakozni kívánó lakói ki legyenek szolgáltatva az ilyen spekulációnak. Az elmúlt évek rossz tapasztalatait felidézve azt szeretnénk elérni, hogy a különböző sátrakban, birka­csárdákban megtalálja mindenki a kedvére való enni- innivalót. Az ünnep jellegéhez igazodó áron tudjanak vásárolni az emberek, senkinek se kelljen bosszankod­nia, hogy „megvágták”, becsapták. A tisztességes hasznot egyetlen árustól sem irigyel­hetjük, de az árkalkulációval ügyeskedő konjunktúra lovagokat — akik a nagy keresletet akarják meglova­golni — ne tűrjék meg az illetékesék a Tiszaligetben, és máshol sem. A kereskedelmi ellenőrzés ezúttal ne maradjon et Lapunk az ünnep után ismét közreadja ebbefl ta­pasztalatait. Sokan — egy családért Az emberi megértés és sze­retet szép példáját jelképezd az az összefogás, amely csa­ládi házhoz juttat egy 7 gyermekes családot a Győr- Sopron megyei Söptér pusz­tán. Itt lakik hét gyermeké­véi egy régi kis cselédlakás­ban Czikhardt Rudolf, a Győ­ri Magyar Vagon- és Gép­gyár szállítási gyáregységének traktorvezetője. A gyár Vö­röskereszt Szervezetének 1V- deményeaésére a gyáregység több brigádja ajánlotta fel segítségét a nehéz körülmé­nyek között élő családnak. A gyár és a városi tanács bontási anyagot adott, a bri­gádok pedig vállaltak az anyag bontását és helyszínre szállításait. A család segítésé­be a Győr-Sopron megyei Be­ruházási Vállalat és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat néhány brigádja is bekapcsolódott. Társadalmi munkában készülnék el az új családi ház tervei, két kőmű­ves szocialista brigád pedig szabad idejében felépíti a házait Nyíltvízi kutatás a Balatonon A Balatonon megkezdő­dött az idei nyíltvízi tudo­mányos kutatómunka. A szakemberek számos hely­színi vizsgálatot tartanak a tavon A tihanyi biológusok például a haltáplálék vizs­gálatokkal elsősorban a sül­lő éhezésének okát szeret­nék megfejteni. Beható vizsgálatot igényei » tó úgy­nevezett biomasszája, amely­be a legapróbb élőlények sok száz tonnányi tömege tartozik. Részben nyitott kérdés még az iszaposod ás problémája. A programban a víz- és üledékminták vizs­gálatán kívül szerepel a hullámzás, az áramlás irá­nyának és az erózió mére­teinek további kutatása is. Solymosi Ignác nevét veszi fel a jászárokszállási gimnázium Szombaton ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját a jászárokszállási gimnázium. Az iskola, amelynek vonzás köre főleg a Mátra-aljára ter­jed ki, ez idő alatt három­százharminchárom érettségi­zett tanulót bocsájtott útjára, és csaknem száz öreg diákot, a levelező oktatás keretében. A jubileumi ünnepség al­kalmával szerény kiállítással is megemlékeznek az iskola tíz évéről. A tantestület ér­tesülései alapján megpróbál­ták összegezni, hogy hová ke­rültek az iskolában végzett tanulók, hogyan állják meg. helyüket munkahelyükön. A teljességre aligha törekedhe­tő felmérés szerint megálla­pították, hogy a fiatal iskola tanulói közül neg/venketten megbecsült szakmunsasok, negyvenen pedagógusok, har­mincegyen mérnökök, har­mincán egészségügyi dolgo­zók — köztük hatan orvosok — négyen jogászok, hárman közgazdászok. Ezek a számok úgy hisszük önmagukért beszélnek bizo­nyítják az iskola oktató, ne­velő munkájának jó színvo­nalát. A jubileumi ünnepség al­kalmával a gimnázium a nagyközség forradalmár szü­löttjének Solymosi Ignácnak a nevét veszi feL A tanulók már több hó­napja gyűjtik Solymosi Ig­nác életének, munkásságának emlékeit, kapcsolatba léptek a forradalmár kubikos Moszkvában elő fiával, ro­konságával, így számos ér­tékes, eddig még nem pub­likált emléktárgyhoz, adat­hoz jutottak. A gyűjtés ered­ményét díszes albumokban összegezték és kiállításon mu­tatják be. Az iskola folyosóján ugyan­csak a jubileumi névadó ün­nepségen leplezik le Tőzsér János Solymosi Ignácról ké­szített domborművét. Az ün­nepségre meghívták a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségének harcostársait — Gál Jánost, Jäger Józsefet, Morvái Lászlót, Kókai Istvánt — is. • • A nagyközség társadalmi, gazdasági szervei ajándékok­kal kedveskedtek a jubiláló iskolának: a Hűtőgépgyár polcrendszert adott a most megnyíló ifjúsági könyvtár olvasótermének, az ÁFÉSZ háromezer forintért könyve­ket ajándékozott, a faipari szövetkezet praktikus, csinos szekrénysort készített a bio­lógiai előadóterembe, a Tán­csics és a Béke termelőszö­vetkezet pedig az iskola gyö­nyörű sportpályájának építé­séhez adott számottevő segít­séget. • A jászárokszállási gimnázium szándéka, hogy Solymosi Ignác nevét veszi fel, jó példája annak, hogyan lehet forradal­mi munkásmozgalom emlékeit, hagyományait ápolni és a forradalmár névadó példaadó életét a szocialista nevelő mun­ka szolgálatába állítani. A Kisdiákok, akik beülnek a gimnázium padjaiba legelő­ször a névadó életével ismerkednek meg, s a generációk sora éiteti majd — egyre mélyebbre ható tartalommal — a község jeles, kommunista fiának emlékét. Külön szót érdemel az a szeretet, amely nyilván a meg­becsülésből is táplálkozik, amivel a cikkben említett gazda­sági egységek az iskolát segítik. Úgy véljük többről van szó mint egyszerű gesztusról, formalitásról. Céltudatos felisme­rés vezeti az ajándékozókat: legyen korszerű, szép a mi isko­lánk, ahová a mi gyerekeink járnak. Ezek a gazdasági szer­vek a saját jövőjüket formálják, amikor az iskola oktató, ne­velő munkájához adnak segítséget. A gimnáziumbah jelenleg is kétszázhuszonnégy kisdiák tanul — és százhúsz felnőtt — közülük sokan az iskola elvégzése után az említett gazdasá­gi szervek munkásai, vezetői lesznek, — de nem mindegy, mennyire felkészülten. Ehhez ad dicséretes segítséget min­den új könyv, minden új szemléltető eszköz, a szülőföldhöz kötődés minden apró mozzanata. — ti — Megérdemelt csillagok Huszonhárom éves. A 19­zennyolc-tizenkilenc éves ka- tanafiatalok között valóban illik rá a jelző; „öregkatana”. Szakaszvezető és a Néphad­sereg Kiváló Katonája. Mol­nár Béla, a szajoli fiatalem­ber jogosan büszke mindket­tőre. Főiskolát végzett és be­vonulása előtt Szolnokon, a MÁV-nál üzemmérnök volt Parancsnoka szerint ke­ménykezű alpárancsnok, jól képzett katona, mindig lehet rá számítani. Ért az embe­rekhez, mindenkivel megta­lálja a megfelelő hangnemet Segíti beosztottait, aktív tag­ja a KISZ-alapszervezfet ve­zetőségének és erőssége a Kilián futballcsapatának. Hogy nemcsak önmagával, iáját sikereivel törődik, azt mutatja a rábízott katonák szereplése is. Mikor arra ké­rem, beszéljen önmagáról, mert írni akarok róla, cso­dálkozik. — Magamról beszéljek? Alig túl a húszon, még nem sok az ember mondanivalója, és az eddigi életem sem volt túlságosan izgalmas, hisz jó­formán csak tanultam. A Verseghy gimnáziumban érettségiztem, aztán pedig Szegeden, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­lán tanultam. S alig kezd­tem dolgozni, jött a katonai behívó és egy év óta itt va­gyok. — Alig egy éve katona. » már szakaszvezető és a N?5- hadsereg Kiváló Katonája. Hogy érte ezt el? — Már civilben tudtam ar­ról, hogy a „seregiben” van­nak kiváló katonák, ezért elhatároztam, ha bevonulok, én is az leszek. Mint felső­fokú végzettségű embertől. parancsnokaim kezdettől ei is várták ezt tőlem. Azonban nem volt ez olyan könnyű, mint gondoltam. Az egész ki- Képzésj időszakban becsüle­tesen készültem a vizsgákra, s ezt teszem most a kikép­zés során is, mert szeretném újra elnyerni a kiváló címet. — Még meg sem szokta az őrvezetöi csillagot, s máris tizedes lett, most pedig sza­kaszvezető. Van-e vonzereje a csontcsillagnak? — Véleményem szerint igen, mert ha valaki ezt meg­kapja, az azt jelenti, hogy Jól dolgozott. Elismerést je­lent. S azt hiszem, ha az em­ber munkáját elismerik, az a legnagyszerűbb érzés. Tar­tást, tekintélyt ad. — Érdekes-e a csontcsiTla- gosok, a tisztesek élete? — Az ember a kiképzés so­rán sok fiatalt megismer és sok érdekes jellemmel talál­kozik, mert minden katona­fiatal más. Állandóan tanulni kell, hogy_ taníthassunk. Én középiskolás koromban tanár szerettem volna lenni, s ez a mostani munka sokban ha­sonlít a pedagógus munkájá­hoz. Emberekkel kell foglal­kozni, nevelni, formálni őket, és nem mindegy, hogy ho­gyan. Nem mindegy, hogy a bevonult fiatalnak milyen lesz az első benyomása a hadseregről, a parancsnokok­ról. Munkánkban igen fon­tos az emberekkel való törő­dés, és a példamutatás. Min­dig tudásunk legjavát kell nyújtani, hisz ha gyengébben „produkálnánk”, mint ők, ak­kor követelni sem tudnánk. Egyéni ápoltságban, öltözkö­désben, tudásban és magatar­tásban mindig példát kell mutatni. — Nehéz-e fő tisztesnek lenni? — Igen, de nem szabad megijedni a feladatoktól. Az ember így rájön, hogy csak a komoly, a napról napra végzett munka hozhat ered­ményt S a tekintélyt nem­csak megszerezni, hanem megtartani is kell. A neve­lésben következetesnek kell lenni, egyformán követelni, dicsérni vagy fegyelmezni. Fokozatosan emelni a köve­telményeket és minden eset­ben igazságosnak lenni. Meg kell küzdeni a feladatokkal, a sajátos helyzet nehézségei­vel. S meg kell küzdeni aa emberekkel is. Pontosabban: meg kell küzdeni az embe­rekért. A bizalomért a meg­becsülésért, a szerétéiért Valóban, mindenért meg kell küzdeni. S Molnár Béla Bzakaszvezető nemcsak ko­molyan gondolja ezeket ha­nem munkájával, a szolgá­lathoz, a fegyelemhez, be­osztottjaihoz való viszonyá­ban mindezek meghatáro­zóak. Ezért is becsülik, sze­retik parancsnokai, társai és beosztottat Azt mondják róla, megér­demelten viseli a három csil­lagot Tóth Gyula Tanácskozás az újítómozgalomról Szolnokon Előadás a jövő szakembereinek három városban Több gyermek- könyvtárra van szükség Nemrég alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének gyermekkönyvtári szekciója; célja: a gyermek- könyvtárügy fejlődésének fi­gyelemmel kísérése, a könyv­tárosok továbbképzésének felkarolása, tapasztalatcse­rék szervezése, kapcsolat ki­építése és ápolása külföldi gyermekkönyvtárakkal. Az új szekció tevékenységéről, terveiről N. Rácz Aranka, a szekció elnöke elmondotta; — Jelenleg a közműve­lődési könyvtárakból köl­csönzi olvasnivalóját a 14 éven aluli gyerekek 56 szá­zaléka. Ez az arány az el­múlt évekhez viszonyítva állandóan fejlődik. A növek­vő olvasási igény kielégíté­sére jelentősen nőtt a gyer­mekkönyvek állománya a közművelődési könyvtárak­ban, különösképpen a gyer­mekkönyvtárakban, s javult az állomány összetétele is. Az országban összesen 190 gyermekkönyvtár van je­lenleg, viszont 250—300-ra lenne szükség. Ehhez a mostaninál több szakképzett főfoglalkozású gyermekkönyvtáros kellene. Az olvasómozgalom féjlesz- tésében segítenek az iskolai könyvtárak is. amelyek kö­tetszáma nagyjából meg­egyezik a közmű v elődési könyvtárakéval. — Mivel gyermekkönyv­tár csak 8000 lakosúnál na­gyobb községben létesíthető, az iskoláknak szükségük van saját könyvtárra. Min­den osztott iskolában lennie kell iskolai könyvtárnak. Nagyobb iskolákban ezt az intézmény maga hozza létre, függetlenül a városban mű­ködő önálló gyermekkönyv­tártól. Kisebb településeken vaev kis t-ni^ó1 ^czómú ne­remkerületi iskolákban kö­zösen hoznak létre olyan könyvtárat, amely ellátia az iskolát is a szükséges olvas­nivalóval. ugvanakkor tani-* tási időn kívül is nyitva áll. A két-háromezer lakosú falvakban az iskolai könyv­tár iuttatia olvasmvalóhoz a gyerekeket. Néhány napja tartották as újítók és feltalálók IV. or­szágos értekezletét. Az ott szerzett tapasztalatokról szá­molt be dr. Szilvási Zoltán, az Országos Találmányi Hi­vatal elnökhelyettese tegnap Szolnokon, az SZMTE szék­házban megtartott munkaér­tekezleten. — Az országos tanácskozás után első alkalommal Szol­nokon tartunk tájékoztatót, mert a szakszervezetek me­gyei tanácsával kölcsönös együttműködési szerződésünk van. Az országos eseményt a a vállalatoknál megtartott értekezletek, majd az ágaza­ti és iparági tanácskozások előzték meg. Ezeken a ta­nácskozásokon több mint 300 ezer dolgozó vett részt. A továbbiakban elmondta, hogy az újítók IV. országos értekezletén elsősorban a mozgalom politikai jellegéről, Jelentőségéről esett szó. A fel­szólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági vezetőknek na­gyobb támogatást kell nyúj­tani az újítók és feltalálók mozgalmának. Ösztönözni kell minél több szocialista brigádot arra, hogy belépjen az újítók sorába. Egyelőre még kevés a mozgalomban a hők és a fiatal szakemberek száma. Rájuk is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. — A legfontosabb feladat — mondta végül — a dolgo­zók tömeges bevonása a moz­galomba. Ahhoz pedig, hogy Jó munkát tudjanak végezni meg kell teremteni a jó poli­tikai légkört, a segítő kollek­tívát. • * • Újítás, találmány, védjegy — az iparjogvédelem olyan Fellegi Tamás, a Magyar Televízió zenei és szórakoz­tató főosztályának vezetője kedden este nyitotta meg a nemzetközi karmesterver­senyt az Olimoia Szállóban. A versenv válogatója teg­nap re gyei kezdődött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­fogalmai ezek, amelyekkel szakközépiskolás tanulmá­nyaik során a jövő szakmun­kásai még nem találkoztak. A tanrendben nem szerepel, így érthető az az érdeklődés, amelyet az Országos Talál­mányi Hivatal munkatársá­nak előadása a jászberényi Kállai Éva Erősáramú Szak- középiskola végzős hallgatói­ból kiváltott. A tegnapi elő­adás része annak az együtt­működésnek. amelyet az OTH és az SZMT tavaly feb­ruárban kötött. Az előadássorozat Szolno­kon a gépipari szakközépis­kolában kezdődött, majd a vegyipariban és a tűrkevei Autóközlekedési Szakközép- Iskolában folytatódott. A tegnapi jászberényi előadás­sal együtt mintegy kétszáz­hetven szakközépiskolás is­merkedett meg az iparjogvé­delem alapjaival. Mint Rehák József, az SZMT közgazdasági bizottsá­gának munkatársa elmondta, az intézetek örömmel fogad­ták az új kezdeményezést. A munkát hamarosan elkezdő fiatal szakember friss, „újító” kedv gyakran ütközik meg nem értésbe a bürokratikus ügyintézés miatt. Ezért hasz­nosnak tártják a felvilágosí­tó előadásokat az iskolák ve­zetői is. A kedvező tapasztalatok alapján az SZMT közgazda- sági bizottsága úgy tervezi, hogy a közeljövőben újítási kérdésekről, előadásokat szer­veznek a végzős főiskolások és az emeltszintű szakmun­kástanulók körében is. kola nagytermében, ahol 14 ország versenyzői négy na- oon keresztül tesznek tanú­bizonyságot karmesteri rá­termettségükről. tudásukról. A zsűri szombaton este hir­deti ki a válogató eredmé­nyét. A négy na^e tartó válogatóverseny nyilvános. — sze — hl — IKemsethösi karmesterverseny Születésnap névadó

Next

/
Thumbnails
Contents