Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
1974. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Epfil-szépül Jászszentandrás Négy ipari szövetkezet — a Jászsági Egyesült Cipész, a jászapáti Vas- és Műanyag, a Ruházati, valamint a FÉNYSZÖV — a kelyi községi tanáccsal, KISZÖV-táinogatással szolgált a- tóházat létesít mintegy 2 millió forint költséggel. A KISZÖV egymillió forintot, a tanács 300 ezer forintot ad az építkezéshez. A kivitelező — a Jászsági Építőipari Szövetkezet — munkásai ígérik, hogy július 1-re befejezik a munkát. Aztán rövidesen megnyílhat az új szolgáltatóház, amelyben férfi és női fodrászat, kozmetikai szalon, háztartási gépjavító és cipőjavító, fényképész műterem, méretes szabóság kap helyet Néhány éve Jászszentandrás nevét messzi földön híressé tette kellemes vizű strandja és szép környezete. A községi tanács a fürdő szomszédságában hétvégi telkeket alakított ki. Eddig 98 telket adtak el, 60 százalékán már felépültek a szebbnél szebb hétvégi házak, a többi most épül. Később bővítik a strandot és a nyaralótelepet is Mit mutat a statisztika ? Megyék az országban A közelmúltban megjelent '„Területi statisztikai évkönyv. 1973” csaknem 400 oldalon át közöl táblázatokat. Minden táblázat külön-kü- lön is rangsorolja a megyéket, a sok-sok tény egybevetésével pedig érdekes összkép alakul ki róluk. A lakónépesség abszolút számát és a növekedés ütemét tekintve egyaránt Pest megye a listavezető. Ha népessége az előző tíz esztendőéhez hasonló gyorsasággal növetkszik tovább — már pedig a főváros vonzása erre garancia —, akkor 1980-ig átlépi a bűvös egymilliót. A lakosság abszolút számát tekintve a 780 ezer lelkes Bor- sod-Abaúj-Zemplén a következő a rangsorban, a növekedés ütemét tekintve azonban megelőzi őt Komárom és Fejér. Ez utóbbiak 300, illetve 400 ezres lélekszámúkkal már inkább kis megyéknek számítanak. őket követik a lakosság számát tekintve a kb. negyedmilliós Nógrád, Tolna, Zalai illetve Vas. E négy kis megye lakólétszáma stagnált, sőt, csökkent a legutóbbi évtizedben. A demográfiai helyzettől függetlenül elsősorban az elköltözések miatt. A több mint félmilliós Sza- bolcs-Szatmár lakóinak száma például a megyék közül a legnagyobb arányban csökkent (csaknem 50 ezer fővel tíz év alatt), miközben a térKivirágzik-e Berekfürdőn szép virágok nyílnak. A karcagi Béke Tsz virágkertészete a termálvizu fürdő közelébe települt. Hatalmas üvegházakban termesztik a virágokat. Ott jártamkor a gazdasági épületben fiatal lányok, asszonyok osztályozták, csomagolták a szegfűt. — Hová küldik? — kérdeztem Hosszú Lajostól, a kertészet vezetőjétőL — Debrecenbe, Gyöngyösre, Miskolcra Nyíregyházára szállítjuk hetente a friss szegfűt. — Hány szálat? — Átlagban 15—20 ezret — válaszolta, majd néhánv. a tsz virágtermesztésének gazdaságosságát igazoló adatot mondott. Tavaly például 823 ezer 800 szál szegfűt értékesítettek. s ebből 2 millió 710 ezer forint volt a bevétel. A frézia és az aszparágusz is jól jövedelmezett. Ha egy gazdaság rentábilisan termel, ez a terxnészemészetes szaporulat hagyományosan itt a legnagyobb. A lakónépesség számának gyarapodásában a megyék és városok rangsorolásában a gazdasági és nem a demográfiai tényezők játszanak meghatározó szerepet. Budapesten kívül a Komárom, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a keresőknek több mint a fele az iparban dolgozik. Az ipari foglalkoztatottak aránya még Nógrád, Győr-Sopron, Veszprém megyékben magas, őket követi Fejér, Heves, Pest, Baranya és Vas. Jóval az országos átlag alatt van az ipari keresők aránya Békésben. Tolnában, Hajdú-Biharban, Bács- Kiákunbam, Somogybán. és különösen Szabolcs-Szatmár- ban. A mezőgazdasági dolgozók aránya igen eltérő: amíg Bács-Kiskunban például az összes keresőknek több mint a fele, addig Komárom megyében még az egy ötödét sem éri el. A létszám aránya önmagában persze nem utal a mezőgazdaság fejlettségére. A kukorica termésátlaga például Tolnában, Békésben, Komárom, Fejér, Baranya, illetve Csongrád megyékben volt hektáronként 40 q felett 1972-ben. A cukorrépa termésátlagát tekintve listavezető Hajdú-Bihar, őt Csongrád, Bács-Kiskun. Komárom, Szolnok, Tolna, illetve a kapcsolat ? tes — gondoltam —, de aztán eszembe jutott, hogyan is állunk a virággal Szolnokon. Török Ferencet, az Ötfenntartó Vállalat vezetőjét kerestem fel. — A vállalat most rendezkedik be Alcsiszigeten virágtermesztésre. Mikorra várható, hogy a szolnoki boltokban az itt termesztett virágot tudjáik árulni? — Év végén már megindul a próbaüzemelés az új üvegházban. Jövőre saját szegfűnket árulhatjuk. — Az elmúlt évben hány szál szegfű fogyott a városban és honnan szerezték be? — Háromszázezer. Gyulával, Óbudával, Szentessel és Cegléddel vagyunk kereskedelmi kapcsolatban. — A megyéből senkivel? — Volt nekünk szerződésünk a karcagi Béke Tsz-szel, de nem volt megbízható partner. — Hogy érti ezt? — Tavaly nőnapra nem szállították le a szerzödésBékés követi. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állattartásban Vas, Fejér, Veszprém megyék járnak az élen, őket Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Csongrád és Békés megyék követik. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos közös munka utáni jövedelme éppen, hogy meghaladta a 20 ezer forintot 1972-ben. (A munkások és alkalmazottak keresete ugyanebben az esztendőben — tehát a központi munkás béremelések előtt — meghaladta a 29 ezer forintot.) A legmagasabb tsz személyi jövedelmet Komárom megyében érték el. Fejér. Szolnok. Pest, Győr-Sopron követik őt a ranglistán. A sereghajtók a mostoha természeti adottságú megyék: Zala, Borsod, Nógrád. A felszabadulást követő 29 esztendő során jelentős mértékben csökkentek a különböző területek közötti fejlettségbeli különbségek. Történelmileg rövid idő alatt azonban nem lehetett korszakos hátrányokat mindenütt teljesen felszámolni. Esetenként új aránytalanságok is keletkeztek. A 15 éves távlati fejlesztési terv egyik fontos feladata a lényeges fejlettségbeli különbségek megszüntetése, azonos település kategóriákban, a különböző szintű városokban és falvakban élő emberek életkörülményeinek közelítése, kiegyenlítése. Kovács József ben előírt virágmennyiséget — Ez mennyi volt? — Tizennégyezer szál szegfű. — Óbuda Szentes, Gyula, Cegléd hetente hány szálat küld? — Ügy kétezer körül. — Mennyibe került most nőnapkor Szolnokon egy szál szegfű? — Tizennégy forintba. Karcagon hatot fizettek a vásárlók. Nagy Jenő főmezőgazdászt kérdeztem a nőnapi szerződésről. — Nem volt ésszerű, hogy a nőnapi 14 ezer szegfű szállításába belementünk. A virágtermesztés is mezőgazda- sági jellegű. Akármikor jöhet valami, nincs elég meleg vagy fény. és nem lehet ilyen megrendelésnek eleget tenni. Általában ezt a felvásárlók figyelembe veszik, és rugalmasan alkalmazkodnak is ehhez, mint ahogy Miskolc. Nyíregyháza. Gyöngyös is ezt tette. De a 14 ezer valóban sok volt. csak 4 ezret tudtunk szállítani. Az Ütfanntartó Vállalat pedig nem fogadta el az ajánlatunkat, hogy részletre szállítsuk Tavasz a parkokban Jászberényben a parkok, játszóterek felújításával a gyepterület növelésével és sok ezer virágpalánta kiültetésével köszöntötték a tavaszt. A városgazdálkodási vállalat a parkok 15 000 négyzetméternyi területű sétányait 36 köbméter gyöngykaviccsal terítette be. A korábbi éveknél többet, 83 új és felújított kerti padot helyezett ki a parkokba. Kijavították és újjáfestették a játszóterek felszereléseit, 6000 négyzetméter gyepterületet újítottak fel. A vállalat kertészetéből, ahol az idén 90 ezer egynyári palántát neveltek, 40 ezer tő petóniát, salviát, és. más növényt ültettek ki a város köztereit övező parkokba. Befejezték a fák metszését, az idén 1800 gömbakác és más díszfa részesült tavaszi „karbantartásba”. Áztatják a kendert A kedvező tavaszi időjárás beköszöntével megkezdődött a kender áztatása az egész hazai kendertermesztést és feldolgozást irányító szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemeiben. Nemrégen még az áztatás volt a kenderfeldolgozás legnehezebb feladata, erre az idényre azonban lényegében mindenütt befejezték a gépesítését. Néhány üzemben — kísérletképpen — már az Aerob, vagyis levegőztetés áztatási módszert is bevezették. le a maradékot. így aztán 64 ezer forint kötbért fizettünk. Ez volt az ok, amiért az idén az egyik féd sem kereste a másikat. A jövőre gondolva felvennék-e ismét a kapcsolatot Szolnokkal.? — Józanabb szerződéssel igen. De vám más megoldás is. Mivel Óbuda az idén jutott arra a sorsra, amire mi korábban, tárgyaltunk velük és szó van arról, hogy önálló boltot nyitunk közösen Szolnokon. A megyeszékhely virágellátásának helyzete közismert, legalább is a helybeliek egy- egy ünnep, névnap alkalmával megismerkedhettek már a nem éppen kedvező választékkal és az árakkal is. Karcag jelentős virágtermesztésével szintén a megyében található. Lehet, hogy a karcagi és az óbudai vállalkozás megvalósul, de addig is jó lenne, mert mindenképp a lakossár főbb virágellátását szolgálná, ha az Útfenntartó Vállalat és a Béke Tsz mindkét fél számára megfelelő kapcsolatot alakítana ki a jövőben, mert lehetne... Sz. Gy4 TANÁCSADÓ Az építésrendészeti bírság Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter március hó 13-án a televízió „Fórum” című műsorában válaszolt a tárca területét érintő kérdésekre. Több kérdést kapott az építésrendészeti bírság alkalmazási feltételeiről, ezért figyelemmel az adott válaszokra is — az alábbiakban ismertetjük az építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM sz. rendelet fontosabb szabályait: i Ki bírságolható meg ? Az építkezések rendjének megszilárdítása érdekében építésrendészeti bírsággal kell sújtani azt az építtetőt, aki engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, vagy a kapott engedélytől jelentős mértékben eltérő módon épített. Építésrendészeti bírsággal kell sújtani azt is, aki épületét a használatba vételi engedélyben megjelölt rendeltetési céltól tartósan eltérő célra használ. Tartós az eltérő használat, ha ez folyamatosan vagy ismétlődően 30 napot meghaladó ideig tart. Az építési engedélytől való eltérés akkor jelentős mértékű, ha az eltérés az építmény engedélyezett helyszínrajzi elhelyezését, vagy alaprajzi elrendezését, a rendeltetését, a külső megjelenését megváltoztatja. Építési engedélyhez kötött. de anélkül, vagy attól eltérően végzett építési munkák esetében az építésrendészeti bírság kiszabása előtt meg kell vizsgálni, hogy a szabálytalanul megépített építményre adható-e fennmaradási engedély, vagy annak bontását kell-e elrendelni. Ha fennmaradási engedély megadható, az építésrendészeti bírságot ki kell szabni, és az építtetőt egyúttal kötelezni kell a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek előterjesztésére. A fennmaradási engedély feltételei Az építésügyről szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az építésügyi hatóság az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épületre fennmaradási engedélyt adjon. Megadására akkor kerülhet sor, ha az építésügyi hatóság nem rendelte el az engedély nélkül vagy az engedélytől elétrő módon • megépített építmény lebontását. Olyan esetekben, amikor az építésügyi hatóság nem rendelheti el az építmény lebontását, a fennmaradási engedélyt meg kell adni. A fennmaradási engedély jogi szempontból utólag megadott építési engedély, tehát lényegében pótolja az építkeAz építésrendészeti bírság az egész országra egységesen az engedély nélkül felépített építmény (építményrész) értékének 10 százaléka. Az építmény értékét a kisajátítási, kártalanítási jogszabályok rendelkezései szerint kell kiszámítani. Ezek a jogszabályok már különbséget tesznek aszerint, hogy az engedély nélkül létesült épület városban, nagyközségben, községben, tanyán vagy üdülőtelepen van. Nem szabható ki építésrendészeti bírság, ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépízés megkezdése előtt be nem szerzett építési engedélyt. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez ezért ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az építési engedély iránti kérelemhez. A fennmaradási engedély lehet: végleges, meghatározott időre szóló, vagy visszavonásig érvényes. Ha az építésügyi hatóság végleges fennmaradási engedélyt ad, akkor az építtetőnek házadó mentesség, vagy házadó kedvezmény engedélyezhető. Nem jár azonban házadó mentesség vagy házadó kedvezmény akkor, ha az építésügyi hatóság csak meghatározott időre szóló vagy visz- szavonásig érvényes fennmaradási engedélyt adott. tett építmény vagy építmény- rész lebontását elrendeite, és az építtető e kötelezettségét határidőben teljesítette. Nem tekinthető engedély nélküli építtetőnek, s ezért építésrendészeti bírsággal sem sújtható az az állampolgár, akinek felelős tanácsi vezető olyan tájékoztatást adott, hogy nem kell engedély valamely építkezéshez. Mellőzni kell az építésrendészeti bírságot azoknál az építtetőknél is, akik 1972 december 31-ig fennmaradási engedélyt kértek, de kérelmüket 1973 március 1-ig nem intézték eL MEZŐGÉP VÁLLALAT TÓSZEGI GYÁREGYSÉGE, TÓSZEG MTZ árokásó gépre bérmunkát vállal Munkaárok 40 cm széles 1,4 m mélységig. Érdeklődni Szolnok 13-413 telefonon, vagy a fenti címen lehet MÉLYFÚRÁSI és egyéb építői pari tevékenységbe* A SEGÉDMUNKÁSOKAT változó munkahellyel alkalmazunk A szükséges Iratokkal személyes ielentkezési kérüntr — szombat kivételével — Vízkutató ÖV Cegléd. Rákóczi u T2. Önköltséget felvétel esetén térítünk. A bírság összege
