Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

1.974. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Világszerte egyre több szó esik a környezetvédelemről. Egy kicsit divat is ez, de a divatok sem véletlenül szület­nek. Amilyen mértékben a civilizáció veszélyezteti környe­zetünket, olyan mértékben nyer tért a civilizáció ártalmai elleni védekezés gondolata is. Mennyire szennyezi közvetlen környezetünket a váro­siasodás, az ipar fejlődése ma Szolnokon és a megyében? Mit teszünk, és mit kellene tennünk azért, hogy megál­lítsuk, sőt visszafordítsuk az elszennyeződés folyamatát? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ kerekasztal-beszél- getésünkön, amelyre meghívtuk dr. Hőgye Annát, a Szolnok megyei KÖJÄL igazgatóhelyettesét, Juhász Margitot, a szol­noki Városi Tanács szabálysértési előadóját, Szabó István- nét, a karcagi városi környezetvédelmi társadalmi bizott­ság elnökét, Almási Imre szolnoki területi pártalapszervc- zeti titkárt, Gulyás László szolnoki lakóbizottsági tagot, Földesi Gyulát, a szolnoki Városgazdálkodási Intézmény műszaki vezetőjét, Gál Tivadart, a területi vízügyi felügye­let vezetőjét, Márton István, papírgyári kazángépészt, Sem- sei Imrét, a jászberényi városi pártbizottság első titkárát, Kanyó Sándort, a KISZ Szolnok városi Bizottsága titkárát és Magyar Gyulát, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkárát. A kerekasztal-beszélgetés ré sztvevői: dr. Hőgye Anna, F öldesi Gyula, Magyar Gyula, Szabó Istvánná, Semsei Im­re, I^anyó Sándor. Az alsó sorban: Juhász Margit, Gál Tivadar, Márton István, Almási Imre, Gulyás László A * _ • r f | elszennyeződésében Jászbe­tiszta. virágos bzolnok * O ezer köbméter ipari és városi szennyvizet termel, ami jó­részt tisztítatlanul kerül a Zagyvába. Sokáig már nem odázható el a jászberényi szennyvíztisztító-telep építése. megyéért Kerekasztal-beszélgetés a tisztaságról, a fásításról és egyéb környezetvédelmi kérdésekről Újságíró: Beszélgetésün­kön Szolnok megyéről lesz szó, mégis kezdjük a megye­székhellyel, hiszen annak fej­lődése, arculata, így többek között a tisztasága nem csu- pán 3. szolnokiak ügye. Szol- nők egy kissé az egész me­gyét reprezentálja. Az önök véleménye szerint tisztabb-e most, mint akár csak né­hány évvel ezelőtt volt? Álmási Imre: Egy-két év­vel ezelőtt azt mondtuk: Szol­nok a megye legpiszkc6abb városa. Ahhoz képest ja­vult a helyzet Ebben a ja­vulásban sok minden közre­játszott Mi a körzetben is sokat tettünk érte. Felhívtuk a figyelmet a tisztaságra, igyekeztünk megnyerni az embereket hogy ne csakegy- egy ház környéke legyen rendben, hanem az egész kör­zet s ezért ne ki-kd elszige­telten, egyedül dolgozzék, ha­nem fogjunk össze, hogy eredményesebb legyen a munkánk. Juhász Margit: Most lé­nyegesen jobb a helyzet mint korábban volt. A kökoontban folyó építkezések ellenére tisztábbak a közutak, gon- dozottabbak a parkok. Ez többek között annak az ered­ménye, hogy több szerv is komolyan foglalkozott a vá­ros tisztaságának ügyével. Újságíró: Szolnok ma tisz­tább, mint korábban volt. Ügy látszik, a jelenlévők nem mondanak ellent. De a ja­vulás még korántsem jelenti azt hogy minden rendben van. Földesi Gyula: A szennye­zés okai között az építkezé­seket és az áruszállítást említem elsőként. A gépko­csivezetők szétszórják a szál­lított földet, homokot. Az ószolnoki sorompónál a ta­karítás után igen hamar el­szennyeződik újra az üt Ez azonban nem törvényszerű. Ki kellene oktatni a gépko­csivezetőket, hogy mennyire rakhatják meg a tehergépko­csikat. De a lakosság is töb­bet tehetne a város tisztasá­gáért Hiába van szemétgyűj­tő a buszmegállókban, tessék megnézni, hogy reggel nyolc­ra hogy néz ki a járdasziget* Felmerül, hogy melyik szerv legyen mindennek a gazdá­ja? Szerintem csak a tanács lehet a gazda. Ez a nézet fej­lődött ki abban is, hogy sok helyen tanácsülésen tárgyal­tak a „Tiszta virágos Szol­nok megyéért” mozgalomról. Az agitációt a Hazafias Nép­fronttal együtt mi tudjuk vállalni. A cél, hogy köz­hangulatot keltsünk a tiszta­ság, a környezet védelme ér­dekében. Nemrég Debrecen­ben, jártam, és ott igen ked­vező tapasztalatokat szerez­hettem. Gál Tivadar: Nem akarom csökkenteni a jászberényiek érdemeit, de mégis meg kell jegyeznem, hogy a Zagyva Semsei Imre: Sajnos, igen keveset örököltünk a múlt­ból. A városban csak most kezdődik a csatornázás. Rose- szak a szennyvíz-elvezetés teltételei, többszöri átemelés­re volna szükség. A tisztító berendezés terve készen van, pénz azonban egyelőre nincs a megépítésére. Addig is igyekszünk védeni a Zagy­vát. Hozzánk is szennyezet­ten érkezik, de legalább sze­retnénk elérni, hogy nálunk a lehető legkisebb mértékben rosszabbodjék a helyzet A KÖJÁL felhívására az üze­mek meg is tették, ami tőlük telt csökkent is valamelyest a szennyezés. Újságíró: A bírságolás mi­lyen, eredménnyel jár? Gál Tivadar: A bírságo­lásból befolyt összeg elenyé­sző a beruházásokhoz ké­pest Évente 10—14 millió fo­rint jön be a bírságokból, a beruházás értéke pedig 400—800 millió. Az üzemek tisztasága Kanyó Sándor: Az embe­rek életének nagyobbik része a családban és az üzemben telik el. Amíg az üzemben nem törődnek a tisztasággal, amíg a kapuk előtt megtűrik se !s. Láttam a környékün­kön, hogy kiszedtek egy cso­mó fát, mert veszélyeztették a villanyvezetéket. Eltelt egy kis idő és most ugyanoda ül­tettek facsemetéket. Máshol a gázvezeték fölé ültettek fá­Ü jságíró: Természetesen mindenkinek törekednie kel­lene arra, hogy minél keve­sebb szemét kerüljön az ut­cákra, de ami végül mégis odakerül, annak elhordása a Városgazdálkodási Intézmény kötelessége. Földest Gyula: Igen, de a lehetőségeink nem végtele­nek. Hat évvel ezelőtt még százharminc állandó úttisz­tító dolgozott Szolnokon. Most összesen huszonketten vannak, de naponta átlago­san csak tizenhat dolgozik. Alkalmi munkásokkal egé­szítjük ki a létszámot, ameny- nyire lehet. Januárban negy­ven alkalmi munkásunk volt, most tizenöt van. Újságíró: Nem marad más út, mint a gépesítés. Földesi Gyula: A gépesítést Ez azonban nem olcsó do­log. A legújabb úttisztító gé­pünk 2,1 millió forintba ke­rült. Újságíró: A megyében van­nak olyan városok, amelyek­ben már előbbre járnak Szol­noknál a tisztaságban, a par­kosításban, általában a kör­nyezet csinosításában. Példa­ként Jászberényt tudom em­líteni. Hogyan sikerült ezt elérni a jászberényieknek? A jászberényi példa Semsei Imre: Hadd mond­jam el először is, nagyon egyetértek azzal a gondolat­tal, hogy Szolnok fejlődése az egész megye ügye. Mi is izgulunk Szolnokért, öröm­mel látjuk, hogyan szépül, gyarapodik. Segíteni is igyek­szünk, például éppen parko­sítással. Nem sok ez, de még­is jelzi, hogy szívügyünk a megyeszékhely szépítése. Én azt hiszem, a környezet szé­pítése nem véletlenül ke­rült éppen most napirendre. Amikor az úgynevezett nagy kérdések, a létkérdések meg­oldódnak, az emberek fel­figyelnek az apróbb dolgokra is. Hogy valahol rend és tisz­taság legyen, ott először az igényt, az érdeklődést kell felkeltem az emberekben. Ezt azután az állami szervek és a tómegszervezetek felka­rolják. Nálunk is vannak gondok: a nagy kiterjedésű városban például nehéz a sze­métgyűjtés megszervezése. De sikerült sok mindent elér­nünk. Elértük, hogy az üze­mek „gazdái” környéküknek. A KISZ-esek és az ú ttotok parképítést, gondozást 'vál­laltaik. A termelőszövetkeze­tek felosztották maguk kö­zött a város földútjait, és mindegyik rendszeresen kar­bantartja a maga részét. A Pelyhes-pai-ton háromezer­kétszáz facsemetét ültettek el. Három új parkot hoztak lét­re a városban. A társadalmi munkát a tanács terv csoport­ja irányítja. A résztvevők kö­zül sokat meg lehetne emlí­teni, de a Volán KlSZ-fiatal- jait mindé: úcéppen szüksé­ges, annyit dolgoztait Jász­berény szépítéséért. Magyar Gyula: A tisztasá­gért folytatott propaganda hr gyományos terület a Vö­röskereszt munkájában. A megyében 125—130 ezer ház van, ezek hetven százaléká­hoz jutottunk el. Hasznos, de már nem eléggé korszerű a Vöröskereszt hagyományos tisztasági mozgalma. Ezt a KÖJÁL-lal, az állami szer­vekkel és a tömegszerveze­tekkel együttműködve be kell építeni a szélesebb körű kör­nyezetvédelmi tevékenységbe. a szemétdombot, addig nehéz közhangulatot kelteni a tisz­taság érdekében. Újságíró: Az üzemekben mindenhol jelen van a KISZ. Mit tesz azért, hogy rend, tisztaság legyen az üzemben és környékén? * Kanyó Sándor: A KISZ nem alakulhat át takarító brigádokká, de részt vehet és részt is vesz a munkahelyek tisztábbá tételében. Ez azon­ban nem lehet kampányfel­adat. Ne a 900 évforduló tisz­teletére teremtsünk tisztasá­got, hanem mindig. Szolnő- kon a forradalmi ifjúsági na­pok idején tízezer facsemete került a földbe. Nem csak a KISZ érdeme ez, de mi is ki­vettük belőle a részünket! Márton István: A szocialis­ta brigádoknak kötelessége a munkahely tisztán tartása, és ennek a kötelességnek eleget is tesznek. De a kerítésen kí­vül hiába takarít az üzem, ha más nem törődik a tisztaság megőrzésével. Felmerül az­után a tervszerűség kérdé­kat. Több körültekintésre volna szükség. Elkezdenek valahol fásítani, azután vége a kampánynak, és a megma­radt csemeték ott száradnak el, már senki se törődik ve­lük, máshol meg nem tudnak eleget biztosítani az ültetők­nek. Újságíró: Karcagon, a me­gye másik jelentős városában hosszú idő óta gond a meg­felelő zöldterület hiánya. Mi ennek az oka, s mit tervez­nek a helyzet megjavítása ér­dekében? Szabó Isivánné: Karcagon a vízhiány okozza a legtöbb gondot. Hiába ültetnek növé­nyeket, kiszáradnak locsolás nélkül. Most két új kút kezdi majd adni a vizet, talán jobb lesz a helyzet. A Városgaz­dálkodási Vállalat kertészeti szocialista brigádja vállalta, hogy felméri az utcák faál­lományát, a szükségleteket és kiválasztja a megfelelő szá­razságtűrő fajtákat. Több ut­cában bokortelepítéssel pró­bálkozunk. Nem elég a kapu előtt söpörni Gulyás László: Valamikor a városban mindenki „bezár­kózott” a saját portájára, nem érdekelte, hogy máshol ml van. Legfeljebb a kapuja előtt söpört egy kicsit, hogy meg ne szólják. Ezt ma már nem lehet csinálni. Ha azt akarjuk, hogy mindenhol tisztaság legyen, össze kell fogni. Házról házra jártam az utcákban agitálni. A nyugdí­jas ember már mindenre rá­ér. Ha tíz házból csak három­nak a lakóit sikerült meg­győznöm, már nyert ügyünk van, hiszen a emberekben megnövekedett az igény a rendre és a tisztaságra. Van azért, akinél ez csak formá­lis dolog. Sokszor láttam pél­dául, hogy az üzletek előtt összesöprik a járdát, de nem szedik fel a szemetet, hanem lesöprik az útttestre, ahonnan a járművek fél óra alatt visz- szacsapják az egészet. tlr. Hőgye Anna: A rend­re és a tisztaságra való igény a pihenőterület iránti igény növekedésével párhuzamosan jelentkezik. Ennek az Alföl­dön különösen nagy jelentő­sége van. Karcagon például, ha megkezdődik a nagyvén- kerti lakótelep építése, oda kell hatni, hogy csak azt a fát vágják ki, amelynek a helyére épület kerüL Szabó Istvánná: Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nemcsak azokat a fá­kat vágják ki. Persze ez néha szükségszerű hiszen a daruk­nak, egyéb gépeknek hely kell. Ilyen esetben azonban átültetéssel próbáljuk men­teni a fákat Földes Gyula: Csak a fél­reértések elkerülése miatt szeretném megjegyezni, hogy a parkosítás nem a mi fel­adatunk. Ennek ellenére el­vállaltuk 1350 új telepítésű fa locsolását Bevallom egyébként hogy egy kissé szorongva jöttem ide, hiszen a köztisztaságot dorongolni szokták az emberek. Pedig mi mindent megteszünk, ami­re az erőnkből telik. Tavaly hetvenötezer köbméter sze­metet szállítottunk el a vá­rosból. Üj szemétgyűjtő ko­csik álltak munkába, és a szemétgyűjtésnek több for­máját alkalmazzuk: a kukát, a konténert és a tehergépko- csis szállítást Jelenleg a vá­ros házainak hetven százalé­kából hordjuk el rendszere­sen a szemetet^ de új utcák bekapcsolásával növelni sze­retnénk az arányt Almási Imre: A ml körze­tünkben tizenkilenc lakóbi­zottság van. A pártszervezet elkezdte a tisztasági mozga­lom szervezését és elmondha­tom t hogy társadalmi munka felajánlások tömege érkezett hozzánk. Kitűntek ebben a Karkecz Károly utca 8—10. számú ház lakói, de másokat is meg lehetne említeni. Juhász Margit: Hallgattam^ ahogy a szolnoki helyzetet a debrecenihez, a gyulaihoz és a jászberényihez hasonlítot­ták. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy jelentős különbsé­gek vannak az említett váro­sok és Szolnok között. Azt hiszem, egyiknek a központ­jában sem folyik olyan nagy építkezés, mint Szolnokéban. Az építkezés pedig piszokkal •jár. Újságíró: Az építkezések kultúráltsága növekedett, ke­vesebb szennyeződést okoz­nak, mint korábban. Egyéb­ként éppen/ a legutóbbi idő­ben gyorsult meg a városköz­pont átépítése, beszélgetésünk elején pedig azt állapítottuk meg, hogy ennek ellenére mostanában tisztább a város, mint volt Földesi Gyula: Tisztább, de nem mindenhol egyformán. Újabban a Tisza-part szinte szeméttároló lett. Ideje lenne kikövezni, nagyon megköny- nyítené a takarítását. Gál Tivadar: Hamarosan megkezdődik a part köve­zése. Újságíró: Több oldalról is megvitattuk a megyeszékhely és a megye tisztasági helyze­tét, a fásítás, virágültetés, ál­talában a környezet szépíté­sének kérdéseit. Ez a megye azonban egy nagyobb egység részeként állandó kapcsolat­ban van közelebbi és távolab­bi területekkel. A környezet- védelem csak akkor lehet hatékony, ha nem a megye határai közé zárkózva foly­tatják. Szolnok megye hely­zete jelenleg milyennek mondható környezetvédelmi szempontból, melyek az utal-} kodó tendenciák? Gál Tivadar: A vizek tisz­taságából ítélve a megy« helyzete jobb, mint több más megyéé, például Borsodé vagy Veszprémé. Jelenleg kétféle tendencia érvényesül egyszerre: valamelyest csök­kent az ipari szennyezés, az úgynevezett kommunális szennyezés azonban állandó­an növekszik. Sajnos a váro­si szennyvíztisztító telepek építése jócskán elmaradt a csatornáizás mögött. Ami konkrétan folyóinkat illeti: a Tisza állapota még kielégítő, a Zagyváé azonban szint« tarthatatlan. A szennyvíztisz­tító telepek megépítése mel­lett a Zagyva tisztaságát a Jászsági Főcsatorna megépí­tése is jótékonyan befolyá­solja majd. Több vizet kap a csatorna révén, s ez jelentős felfrissülést eredményez. A városok tisztasága, a virágos, egészséges környezet kialakítása és megőrzése valamennyiünk ügye. Biztató je­lenség, hogy ez egyre jobban beleivódik a köztudatba. De az a legbiztatóbb, hogy az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a lakosság, az emberek nem várnak egymásra. Mindenki tudja, hogy mit kell tennie, 3 teszi is, amennyire lehetőségei megengedik. A beszélgetés mégis azt bizonyítja, hogy a lehetőségek még korántsem merültek lei. A szükséges nagy beruházások mellett a ki­sebb tettek is jól segítik az ügyet. Mindez nem megy jó propaganda nélkül. A jó propagandára is megvannak az eszközeink, csak nem élünk velük mindenhol olyan jól, mint a beszélgetés egyes résztvevői, akik beszámoltak saját munkájukról, amelyet a lakóbizottságokban, egyes kerüle­tekben végeznek. Közeleg Szolnok alapításának 900. évfordulója. Ez igen erős ösztönzést ad a tisztasági mozgalomnak, általánosabban a környezetvédelemnek is. E mozgalom azonban közügy, nem kötődik dátumhoz, hiszen környezetünket nem azért szépítjük, óvjuk és gondozzuk, mert évforduló közeledik, nem Is idegenforgalmi vagy más hasonló ok miatt, hanem azért, mert életünket akarjuk ezzel is skebbé, jobbá tenni* Btotey András Sokba kerül a takarítás Kikövezik a Tisza partját

Next

/
Thumbnails
Contents