Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. április S. Bátorság Érdemrend az egyiptomi hadügyminiszternek A líbiai forradalmi parancsnokság tanácsa Líbia legmagasabb katonai kitüntetését, a „Bátorság Érdemrendet” adományozta Ahmed Iszmail egyiptomi hadügyminiszternek, a Cionista ellenség ellen az arab egység megteremtéséért vívott harca” elismeréseként. ENSZ tanácskozás Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken tűzi napirendre a Közel-Keleten állomásozó rendkívüli ENSZ- erők mandátumának meghosszabbítását. Ezt megelőzően, kedden, Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára jelentésben számolt be a Biztonsági Tanács október 25-i határozatára létrehozott hétezer-fős ENSZ-alakulat csaknem hathónapos tevékenységéről. Szűkkörű NATO-jubileum Csak szűk körű ünnepségen emlékeznek meg ezen a héten a NATO központjában a szervezet fennállásának 25. évfordulójáról. Kisebb NATO díszszemlét tartanak, s Luns főtitkár mond beszédet. Az eredeti tervek szerint erre az időpontra akarták időzíteni az Atlanti Szövetség csúcstalálkozóját, Nixon elnök részvételével, s az Egyesült Államok és európai NATO-partnerei „új viszonyáról” szóló dokumentum aláírását. A Washington- és Nyugat-Eúrópa között kiéleződött feszültség miatt azonban érre nem kerülhet sor, s így — ellentétben a 20. évforduló fényes washingtoni ünnepségeivel — a szervezet negyedszázadáról csak igen szerény körülmények között tartanak megemlékezést. Ahol a Nap a földre szállt A polinéziai szigetvilág ős- lakói között egy monda él: ■fehér istenség száll majd a földre, magával hozza a Napot és megteremti a boldogság korszakát e tájon. Nos, a monda az elmúlt évszázadban lényegében valóra vált: a fehérbőrű istenség megjelent a Csendes-óceán térségében, és a Nap is felragyogott egyik szigetén. De az istenség csakhamar hódítóvá változott, a Nap pedig nukleáris energia-formájában a pusztítás szolgálatába szegődött. Úgy tűnik, a boldogság még várat magára Földünknek ezen a részén. ☆ AZ ELMÚLT évtizedekben a nagyhatalmak a Csendes-óceán 174 millió négyzetkilométer kiterjedésű víztükrét a politikai és katonai események egyik legfontosabb színterének tekintették. A hatalmas térséget határoló kontinensek partvidéke, a nagyszámú sziget és amely tengerek figyelemreméltó szerepet töltöttek be a világpolitikai események alakulásában. Az óceán jelentőségét csak növelte, hogy tenger- szorosai az Indiai-óceánhoz, az Északi-Jeges-tengerhez, a másik oldalon pedig a Hoom-fokon és a Panama- csatornán keresztül az Atlanti-óceánhoz vezetnek. Ezzel magyarázható, hogy a második világháborút követően az Egyesült Államok jelenléte nagy mértékben megnőtt ebben a térségben. Alaszka és Hawaii bevonása a szövetségi államok sorába jó okot szolgáltatott arra, hogy az Egyesült Államok érdekeinek védelme ürügyén fenntartsák az amerikai fennhatóságot a Csendes-óceán egyes részein. Amerikai zászló leng még ma is a Szamoa sziget-csoport keleti oldalán (Amerikai Szamoa), Honolulutól délnyugatra 4500 kilométerré, továbbá számos kis szigetcsoporton a 150. nyugati hosszúsági foktól a 165. keleti hosszúsági , fokig. Az Egyesült Államok fennhatósága nyugaton emellett kiterjed egészen a Guam-szi- getekig és gyámsági területének tekintheti a Gsendesóceáni Szigetek néven nyilvántartott körzetet is. Az itt húzódó tengeri útvonalak igen fontosak az amerikaiak számára. Hosszú lenne a listája azoknak a nyersanyagoknak, amelyek a Csendes-óceánon keresztül jutnak el az Egyesült Államokba és amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű ipari termelés és haditechnika. A PENTAGON szakemberei is rendkívül fontosnak tartják Földünknek e legnagyobb víztükrét. A néhai Douglas Mac Arthur tábornok nyomán még ma is az alaszkai Aleut-szigetektől. a Kuril-, a Japán- és a Fülöp- szigeteken át Indonéziáig húzódó vonalat tekintik az Egyesült Államok „előretolt nyugati védelmi sávjának”. Számukra e szigetek fontossága két vonatkozásban jelentkezik: az egyik, hogy a part menti tengerektől a Csendes-ócetínba vezető keskeny tengerszorosokat és tengeri átjárókat ellenőrizhessék, a másik pedig, hogy ezeket a szigeteket ugródeszkául használhassák fel a kontinentális területek elleni hadműveletekhez. A többi között ilyen megfontolások húzódtak meg az 1950-ben kirobbant koreai háború mögött, de ezzel indokolták a utóbbi időben némileg módosult. Az úgynevezett önvédelmi erők fokozatos kiépítése és erősítése a közeli változások lehetőségét veti fel. Különösen érdekes ebből a szempontból egyes japán vezetők nyilatkozata, akik kifejtik, hogy a szigetország ma nem képes a Közel-Kelettől a Malakka-szorosor keresztül Japánba vezető életbevágóan fontos utánszállítási útvonalakat biztosítani és nem tudnak szembeszállni az országot fenyegető esetleges veszélyekkel szemben sem. Feltehetően ilyen indokolás alapján született meg 1972-ben az a döntés, hogy növelik a védelmi kiadásokat és a haditengerészet fejlesztését is fontos tényező nek tekintik. A japán felfegyverzés híveinek nyilván kapóra jönnek az olyan konfliktusok, mint amilvennek a legutóbb a Dél-kínai-tenger térségében voltunk tanúi. Az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság igényt tart a Hainan, közelében fekvő Paracél (Hszisatao)-szigetekre. sőt a Rómeótól északra húzódó Spratly (Nnns*- tao)-szigetekre is, új helyzetet teremtett ebben a körzetben. Leszámítva azt, hogy ez a lépés a saigoni kormány helyzetét erősítheti, komoly aggodalmat keltett a Fülöpvietnami háborúba való beavatkozás szükségességét is. Lényegében ilyen elképzelésekkel, az amerikai befolyás biztosítása és fenntartása céljából hívták életre 1951-ben az ANZUS-t, majd 1954-ben a SEATO-t. A másik fő és egyben növekvő fontosságú gazdasági és politikai erő ebben a térségben. Japán. A szigetország százmillió lakosának óriási energiája és fejlett technikai színvonala egyre nagyobb hatással van az események alakulására. Ehhez járul még. hogy Japán nyersanyagokban szegény ország: kőolajának mintegy 90 százalékát a Közel-Keletről importálja, a vasércet Ausztráliából, számos más nélkülözhetetlen ipari nyersan vágót pedig Latin-Amerikából és a világ más tájairól. Az elmúlt években Japán némileg csökkentette a második világháború után kialakult függőségét az Egyesült Államoktól, de a folyaszigeteken. Malaysiában és Indonéziában. Nehéz megállapítani, hogy hasonló esetek ismétlődése esetén az érintett országok milyen lépésre szánják el magukat. Az új helyzetet feltehetően Japán sem hagyja figyelmen kívül, hiszen itt haladnak át az Indiai-óceán felől érkező fő energiautánpótlási útvonalai. S ebben a kérdésben érdekei megegyeznek az Egyesült Államokéval, amely a Csendes-óceán és az Indiaióceán között őrjáratozó 7. flottájának szabad mozgását látja veszélyeztetve. A SZOVJETUNIÓ, amely távol-keleti országrészeit figyelem bevéve közvetlenül is érdekelt a Csendes-óceán vizein kialakult helyzet normális fejlődésében, a korábbiakhoz hasonlóan most is a békés megoldások lehetőségeit kutatja. Brezsnyev 1969-ben elhangzott felhívása az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, ehhez jó alapot szolgálAki már járt Bulgáriában, bizonyára kedves emlékeket őriz Várna pompás tengerpartjáról, aranyló fövenyéről, a színpompás kolostorokról, Szófia ezernyi bájáról. Meglehet, bogy a bolgár fővárosból feljutott a 2500 méteres Vitosára, Szófia Széchenyi-hegyére. De vajon látta-e a Vitosa észak- nyugati lejtőjén, a Fekete-csúcs és a Szelimica közelében a világhírű kőfolyamokat? Félelmetes, feledhetetlen látvány. Az elmúlás és az örökkévalóság szintézise. Sok száz méter szélesen, kilométerek hosszán „ömlik le” tucatnyi kőfolyam a magasból. Az egymásra torlódott, hat—nyolc méteres kövek szinte apokalipszist sejtetnek. Pedig nem történt itt semmi eget- földet rengető katasztrófa. Ellenkezőleg. A természet erőinek nagyon is csendes, lassú műve nyűgözi itt le a turistát. És nem az óriáshegységekből, az Alpokból ismert gleccserekről, vagy morénákról van itt szó. Nem. A kőfolyamok másként keletkeznek. Évmilliók során a hőmérséklet ingadozása, s a fagyok következtében felaprózódott kőzet törmeléke,, zúdul le” a lejtőkön. Aki arra felé jár. a Vitosán, a Fekete csúcs közelében, ne mulassza el megnézni a természet kínálta e csodálatos látnivalót. mat további erősödésének ma még számos akadálya van. Mindenekelőtt az, hogy a japán szigetek még napjainkban is fontos kapcsot képeznek az Ázsiát szegélyező szigetláncban, és így a politikai önállósodás az Egyesült Államok csendes-óceáni érdekeit közvetlenül érinti. Sőt fontossága még növekedett is azóta, amióta Okinawa szigetének státuszában változás történt. KÖZISMERT, hogy Japán viszonylag keveset fordít költségvetéséből katonai célokra, bár ez a helyzet az tat. Számol az ázsiai térség sajátos történelmi viszonyaival, emellett abból indul ki, hogy minden népnek joga van saját sorsának intézésére, megengedhetetlen az agresszió útján elért terület- szerzés és senki sem akadályozhat meg más államokat abban, hogy a nekik tetsző társadalmi és gazdasági reformokat végrehajtsák, A Csendes-óceán térségének népei pedig csakis ilyen elvek alapján teremthetik meg az együttműködés és biztonság tartós alapjait, Tolnay László m = ^KÉPERNYŐJE mMj ELŐTT Csütörtökön este a televízió talán „legöregebb” műsora adta át a helyét egy új fiatal jövevénynek: a Szülők nevelők egymás közt című adást, amely csaknem másfél évtizedig élt a képernyőn felváltotta a „családi tévéújság.” Hiába, nemcsak az ember öregszik meg, a tévéműsort is kikezdi a kora. A műsor szerkesztői helyesen ismerték fel az egyre jobban kifáradó pedagógiai adássorozat megfiatalításának szükségességét, s ezzel még meg tudták óvni a teljes elgyengüléstől. Fabula — Családi kör Nem véletlenül hangsúlyozom ezúttal a szerkesztők jó érzékét, mert hasonló bölcs szimat más műsorok esetében is elkelne. Itt van például a Fabula, Vargha Balázs már-már elnyűhetetlen műsora. Látszik rajta, hogy a kiapadhatatlan ambíciójú műsorvezető is hovatovább saját ötleteit kénytelen ismételni. De ami ennél is inkább jelzi, hogy a Fabula is megérett a felfrissítésre: kiütköztek rajta a sematizmus szürke foltjai. A zenéről szóló legutóbbi adásban a műsor tartalmában is hol ide kapott, hol oda nyúlt, egymástól távol álló ismeretkörök között igyekezett eléggé esetleges és felszínes kapcsolatot teremteni, pusztán azért, hogy központi szálra fűzhesse az egyes részeket. Erőszakoknak tűnt az adáson belül a kedves kamaszok „nagyképű” vitája Bartók zenei nagyságáról és a modern zene értékeiről. Láthatóan ebbe a vitába a műsorvezető kényszerítette bele őket. Mennyivel természetesebb, frissebb volt a Fabula, amikor indult! Hiába tupfrozták fel ezúttal újabb és újabb kéoi ötletekkel, tartalmi modorosságait nem takarták el a kamera mutatványai. A Fabulára is ráférne bizony már egy kis vérátömlesztés. (A kérdés persze, honnan kellene beszerezni az átömlesztéshez szükséges vért.) Lám Kelemen Endre műsorának is milyen jót tett a felfrissítés. Mindenekelőtt élvezetesebbé, színesebbé, változatosabbá vált a neveléssel kapcsolatos televíziós program, a Családi kör; a ma- gazinielleg táaabb teret nyújt a játékos ötleteknek, a tetszetős megoldásoknak. — A szülői mesterség, a családi nevelés művészetének olyan műhelytitkaiba engedett bepillantani első alkalommal, ahová többnyire csak a szigorú tudománynak van bejárata, például a lélektannak. Azt hiszem, a fantáziahazugság mint fogalom most vált számunkra közismertté. Most, hogy játékos módon, jelenetváltozatokkal jutottunk közelebb a megértéséhez. Ahhoz a pedagógiailag fontos tanulsághoz, — hogy gyermekeink apró füllentéseiben ne rögvest a hazugságot lássuk, hanem csupán a túltengő gyermeki fantázia esetleges elrugaszkodását a valóságtól. Ilyen esetben ne az apai doronghoz, hanem józan eszünkhöz nyúljunk. Tapintattal kell „elvetemült” csemeténket visszavezetni a fantázia útjairól a való élet csapásaira. A lélektan gyakorlati alkalmazásának nagyszerű példája volt, amit a televíziós Kovács család életében bepillantva láthattunk. A „Nyitott ajtó” — állandó rovata a pedagógiai magazinnak — szintén hasznos tanácsokkal szolgált a lányos mamáknak. Lehet, hogy a szemforgató prüdéria kissé meghökkent az őszinte szavak hallatára, de amit a gyermeknőgyógyász útrava- lóul elmondott, az az egészséges leánynemzedék felnevelkedéséhez igen-igen szorosan hozzátartozik. Előfordult persze kevésbé hasznosítható ötlet is a műsorban. A zene játékos megszerettetésére például olyan formát kínált, amely családi körben, aligha honosítható meg. — (Talán egy óvodásoknak szánt adásban, oda inkább kívánkozott volna.) A nevelés olyan területe a tudománynak, amelyhez mindenki ért, legalábbis sokan azt hiszik magukról. A megújuló pedagógiai műsornak nagy része lehet abban, hogy frissen, szórakoztató formában újra és újra ráébressze a televízió nézőit az igazságra: ahhoz, hogy apaságtanban és anyasáetanhan professzorokká váljunk, rengeteg a tanulnivaló. Kabos Gyű'a a Szin^szmúzpumban Kabos Gyula színészi egyéniségét idézte a televízió Színészmúzeuma. „Kabos volt az üzleti siker, Kabos nevére vették meg a filmet a falusi mozik, Kabos nevére kölcsönzött tőkét a gyártónak a gazdag ügyvéd, vagy tőzsdés, Kabos nevére ment be a moziba vasárnap délutáni előadásra a munkásember és kistisztviselő. Kabos nevére adott előleget az amerikai forgalmazó. Kabos pénz volt, Kabos a magyar film volt” — olvashatjuk az egyik róla szóló méltatásban. A Színészmúzeumban „járva” másról is meggyőződhettünk: Kabos a két világháború közötti idő legnagyszerűbb filmkomikusa volt. Tehetsége túlnőtt a magyar film határain. Persze sokszor olyan közepes filmekre is pazarolta sajátos komikumának aranyát, amelyek nem értek fel az ő művészi rangjáig. Bőkezű volt, szórta a humort. Sajnos a filmkockák megfakulnak. A film hangja eltorzul. De így is tapasztalhattuk a bemutatott részletekből, hogy Kabos művészete a fakó képek ellenére is milyen lenyűgöző, hogy milyen meggyőzően tudja ábrázolni a hatalmasok által megalázott kisemberek komédiába hajló sorsát. Az ismertebb Kabos- filmek részletein túl kellemes „újdonsággal” is szolgált a múzeum. Bemutatta Kabos első némafilmjét, — amelyben a legjobb burlesz- kekre emlékeztetőén játszotta el Huszár Pufival egy cipővásárlás mulatságos történetét. Film követett filmet ebben a műsorban. Szó kevés hangzott el, magyarázó, összekötő. Ezúttal is Farádv hárult a ..tárlatvezetés” feladata. Csak a r.em értem, mire jó — nem először tapasztaljuk— a legprózaibb életrajzi tudnivalókat is a lírai versek pátoszával túlzengetni. A tehetséges fiatal színész túlságosan is teatrálisan fogja fel szerepét, vagy talán a rendezés is erre ösztönzi? Kár, mert ettől sokat veszít meghittségéből a múzeumi látogatás.” Röviden A televízió jóvoltából lassan többet tudunk Shakespeare Angliájáról, mint saját történelmünk hasonló korszakairól. Még alighogy nyomon követtük VIII. Henrik különc életének epizódjait, s máris következik Erzsébet, és az ő uralkodása. A kedd esti olasz program nagy ajándéka: a Turandot, Puccini operájának ragyogó filmváltozata. Nemcsak az énekesek teljesítménye volt kápráztató, hanem a film képi megoldása is. A színházi világnapra alaposan kirukkolt a televízió, teljes estét szentelt az ünnepnek. A három különböző színházból adott közvetítés bizonyos mértékig kereszt- metszetét is adta a megújú- lásra mindig kész, új törekvéseknek otthont adó magyar színházművészetnek. — Élvezetes, változatos program volt. v. a Kőfolyamok a Vitosín A japán önvédelmi erők egyik haditengerészeti egysége gyakorlatozás közben
