Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
megismertetését a lakossággal, gyűjtsék össze a közvélemény termelés- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló javaslatait. tekintsék elsődleges feladatnak azok hasznosítását. — Á tanácsi vállalatok termelő és szolgáltató tevékenysége fokozottan kancso- lódjon a lakosság életkörülményeinek közvetlen javításához. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tanácsi gazdaságban működő vállalatok, termelőegységek munkájának tervszerűségére, szerepük növelésére a helyi gazdaságban. Előtérbe kell állítani a műszaki fejlesztés gyorsítását. — Kísérjék figyelemmel a Vállalati ármunkát. Az árellenőrzés minden szinten, legyen szigorúbb, lépjenek fel határozottan a megalapozatlan áremelésekkel szemben. A SZAKSZERVEZETEKBEN DOLGOZÓ KOMMUNISTÁK munkálkodjanak gazdaságpolitikai céljaink megismertetése érdekében, mindenütt segítsék elő azok megvalósítását. Állandó éa folyamatos feladat legyen: — az üzemi demokrácia fejlesztéséből, — a szocialista munka verseny-mozgalomból, — a kollektív szerződésekből, — a munka- és üzemszervezésből és — a szakmai bértáblázat bevezetéséből adódó feladatok segítése, szervezése, a gazdasági munka ellenőrzése a szakszervezet sajátos jsszközeivel. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK működési területükön segítsék elő a megyei gazdaságpolitikai célok megvalósulását. A MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK támogassák a legújabb technikai-technológiai módszerek elterjedését a műszaki ismeretek bővítését, az üzemi fejlesztési célok megvalósításához elsődlegesen nyújtsanak segítséget III. k Termelésfejlesztési célkitű- Ibéseink megvalósítása lehetővé teszi lakosságunk életkörülményeinek további tervszerű, folyamatos javítását. A gazdaság fejlesztésének 1 lakosság életszínvonala emelkedésében kell megmutatkoznia. Tovább kell tehát növelni a lakossági jövedelmet és javítani az egyéb szociális ellátottságot A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK NÖVELÉSÉT AZÁLTAL KELL ELŐSEGÍTENI, HOGY: ~ A tervezettnek megfelelően tovább javul a foglalkoztatási színvonal, ezen belül is főként a női foglalkoztatottság, melyet zömmel új ipari munkahelyek létesítésével kell megteremteni. — A népgazdaság valamennyi ágában a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban kell emelni az átlag kereseteket, szorosabban kapcsolódva a munkateljesítmények emelkedéséhez. Nagyobb figyelmet kell fordítani és intézkedéseket tenni az egyes területeken meglevő béraránytalanságok csökkentésére. — A fogyasztói árak 1973. évinél mérsékeltebb ütemű növekedése eredményeként az országoshoz hasonló mértékben (5,5 százalékkal) emelkedjenek a reáljövedelmek. — A termelőegységek, üzemek továbbra is fokozott figyelmet fordítsanak a munkakörülmények javítására, a munkavédelemre, a munkahelyi légkörre. — Az infrastruktuális ellátottság javítása — út. viz; csatorna, közmű-fejlesztés — fontos feladatot képez, melyhez a szükséges anyagi erőforrások megteremtését és ésszerű felhasználását kell biztosítani. Az életkörülmények alakulásában az áruellátás színvonala emelésének szerepe tovább növekedik. Megyénkben a kiskereskedelmi, illetve vendéglátási ellátottság színvonalát az országos vagy azt némileg meghaladó szinten kell biztosítani. A kiskereskedelmi áruforgalom 9—11 százalékos emelkedése biztosításának érdekében gondoskodni kell: — a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat javításáról, — a helyi árualapokkal a kereskedelmi forgalomban nagyobb mértékben kell számolni, — a rendelkezésre állő áruválaszték teljes körű forgalmazásáról. Kiemelt feladat: — az élelmiszerkereskedelemben a zöldségellátás biztosítása, — a vendéglátásban a szolgáltatások kulturáltságának fokozása. — a ruházati kereskedelemben az olcsóbb áruféleségekből kielégítő árukínálat biztosítása. A kiskereskedelmi árpolitikában is követelmény az árstabilitásra törekvés. 1974- ben is nagy előrelátással és megalapozottsággal kell mind az alkalmazandó árakat, mind a realizálni kívánt árréseket kialakítani. Fejleszteni kell a szolgáltatásokat a kereskedelemben, a vendéglátásban, az idegenforgalomban is. A helyi lehetőségek teljesebb kihasználásával — kapacitás, területbiztosítás, vállalati és hiteltámogatás — kell segíteni a lakásépítést, kiemelten a munkáslakásépítést, Szolnokon, Jászberényben, Martfűn, Tiszaföldváron. A városokban, a községekben a lakóhelyi körzetekben, a lakóhelyi esztétika kulturáltság emelése, a környezet szépítése és védelme érdekében kibontakozott mozgalmakat, támogatni kell. A lakosság részére végzett Ipari, szállítási, javításszolgáltatás fejlesztésére — a támogatási lehetőségek igény- bevételével — nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Javítani kell gyermekintézmény ellátottságunk színvonalát, elsősorban óvodai és bölcsődei helyek létesítésével. Megkülönböztetett figyelmet kell e téren fordítani a legrosszabb ellátottságú városokra, az ipari településekre, a munkáskörzetekre. A helyi tanácsok tervezzék meg mikorra biztosítható az igények mértékéig a teljes ellátottság ezen intézményekben. A kulturális ágazatban a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeinek javítására egyaránt figyelmet kell fordítani. Tovább kell foglalkozni a megyén belül az egyes területek lakossága élet- és munkakörülményei között jelentkező indokolatlan különbségek megszüntetésével. IV. A termelési célkitűzések az üzemekben, termelőegységekben valósulnak meg. Ezért a politikai, a szervező munkában az üzemre kell összpontosítani. Az egyes üzemek reális üzemi célok alapján, a dolgozók alkotó támogatása mellett fejlődhetnek. Nagy figyelmet Kell fordítani a munkahelyi légkörre. Eredményes munkát csak feladatát ismerő, munkahelyét szerető dolgozóktól várhatunk. A vezetés igényelje és hasznosítsa a dolgozók termelésfejlesztési javaslatait. Nagyobb figyelmet kell fordítani az űjítómozgalomra. A szocialista brigádok erkölcsi és anyagi elismerése legyen igényes a végzett munkával szemben. Az üzemek a belső tartalékaik feltárása mellett a* eddigieknél szélesebb körben keressék a szakosodás, a kooperáció és az integráció biztosította gazdasági előnyöket. Az üzemi kollektívák a* 1974. évi célok megvalósításáért folyó munka mellett fordítsanak figyelmet az ötödik ötéves terv előkészítésére. A tervkoncepciók megrajzolása során vegyék figyelembe fejlődési lehetőségeik feltételeinek javulását, mint pl. a Tisza II. öntözőrendszer kiépítése, a szakemberek czá- mának növekedése, a dolgozók szaktudásának emelkedése stb. Mindez megyénk gazdaságának egészét érinti, befolyásolja. Tervcéljaink figyelmet keltőek, jelentősek. Ugyanakkor megvalósíthatók, hiszen & munka- és a vezetés minden frontján hozzáértő, lelkiismeretes, feladatukat ismerő, munkájukat szerető emberek tevékenykednek. Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága 1973. november 5-én avatták a Hűtőgépgyár Jászárokszállási gyáregységét A megyei párt-végrehajtóbizottság 1974. évi gazdaságpolitikai irányelvei I. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén meghatározott gazdaságpolitikai feladatok teljesítése — amely alapján a megyei párt-végrehajtóbizottság a megyei gazdaságban elérendő célokat kialakította — alapja, feltétele volt. az 1973. évi gazdasági eredményeinknek. A kommunisták, pártolí- kívüliek. a megye közvéleménye megismerte és magáévá tette ezt a programot» A megvalósításáért kibontakozott összefogás gazdasági fejlődésünk felgyorsulását eredményezte. A mezőgazdaságban kimagasló eredmények születtek. A pártszervek, pártszervezetek, a kommunisták minden szinten a korábbinál hatékonyabb gazdasági szervező, irányító és ellenőrző munkát végeztek, építve a dolgozók egyetértésére, támogatására. A termeléssel párhuzamosan növekedett a beruházás. Építőiparunkban kedvező irányban előreléptünk. Tovább javultak az élet- és munkakörülmények. A gazdálkodás több fontos területén nem sikerült a kívánt fejlődést biztosítani. Az üzem- és munkaszervezés elégtelenségéből fakadóan elfogadhatatlanul rossz az élőmunka hatékonysága, pazarolják a munkaerőt. Az építőipari teljesítmények növekedése elmarad a tervezettől. A gazdasági vezetés egves gazdálkodó egységekben a hatékonyabb sokoldalúbb gazdaságszervező munka követelményeihez lassan zárkózik fel. Az 1973. évi gazdasági fejlődés tapasztalatait hasznosítani kell az 1974. évi gazdaságszervező munka feladatai kijelölésénél. A beruházási, építőipari teljesítmények az előző évekhez képest emelkedtek. A szocialista szektorban 1973-ban 3,5—3,6 milliárd, összesen mintegy 4 milliárd forint beruházás valósult meg. Jelentős, 39 százalékos a lakossáe életkörülményeire közvetlenül ható tanácsi beruházások növekedése. Emelkedett a mezőgazdasági fejlesztésre fordított beruházási eszközök aránya, a gépesítésre felhasznált összeg. Az üzembe helyezett beruházások tovább bővítették a megyei gazdaság termelési alapjait, új munkahelyeket eredményeztek, hozzájárultak a műszaki-technikai korszerűsítéshez, a lakosság ellátásának javításához. Üzembe helyezték többek között a Tisza II. duzzasztóművét. a Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtőbútor üzemét. a BHG kunhegyesi üzemét, a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem, a Könnyűipari és Gépgyártó Vállalat termelőegységeit. Megépült a karcagi 1200 va- gonos rizsraktár, a kisújszállási öntözőfürt, a cukorgyári erőmű, a hűtő- és répasze- let-szárító állomás. Megvalósult a szolnoki, kisújszállási vasúti felüljáró, a szolnoki Kenyérgyár, a szolnoki vásárcsarnok, s mintegy 1000 lakás korszerű technológiával, többszintes lakóépületben. Az üzembe helyezett beruházásoknál számottevő határidőeltolódás nem volt, ugyanakkor néhány beruházásnál költségelőirányzat túllépés keletkezett. Az építőipari megyei székhelyű saját építési-szerelési teliesítménye 1137 millió forint, 4.3 százalékkal több, mint az előző évben. volt. Az állami építőipari vállalatnál folyamatos a teljesítménynövekedés. A tanácsi vállalatok teljesítménye csökkent. Az ipari és a mező- gazdasági szövetkezetek építési tevékenysége az átlagot meghaladó mértékben bővült. Kedvező, hogy a munka termelékenysége emelkedett. A megnövekedett termelési feladatot kisebb létszámmal valósították meg. Emelkedett az építőipar műszaki-technikai színvonala, az építő- és szerelőipari munkák gépesítése, a korszerű házgyári technológia alkalmazása a kooperációs kapcsolatok kiszélesedése alapján. Szerénynek minősíthető az előrehaladás a kivitelezői munka szervezettségében, az építési idő lerövidítésében. Az építési költségek továbbra is növekedtek. Az ipari gazdaság fejlődését általában a vállalatok, szövetkezetek terveiben meghatározott célok elérése a termelés növekedésében előrehaladás, a hatékonyság egyes elemeinek javulása jellemzi. A megye Iparvállalatainál, gyáregységeiben 18,2 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Az ipar termelése az úgynevezett terméksoros nettó index alapján számítva 5,6 százalékkal, a bruttó termelési érték 10—11 százalékkal, a vállalatok és szövetkezetek árbevétele 15,8 százalékkal, az iparvállalatoknál, szövetkezetekben realizált nyereség mintegy 20-- 21 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az átlagosnál kisebb — a terméksoros nettó termelési index alapján számítva a minisztériumi iparvállalatok, az átlagot meghaladó a tanácsi és szövetkezeti iparvállalatok termelésének bővülése. Az iparban foglalkoztatottak száma 4,9 százalékkal, 2764 dolgozóval tovább emelkedett. A termelés növekedésének döntő része létszámemelkedésből ered. A munka termelékenysége — az egy ledolgozott órára számított nettó termelési értékmutató alapján — 2,3 százalékkal emelkedett, az egy foglalkoztatottra és az egy munkásra jutó termelési érték ennéd jóval kisebb mértékű. Az ipar minisztériumi ágazatában az egy foglalkoztatottra, illetve egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb az előző évinél. A vállalatok több termékből, például hűtőgépből, kénsavból, acélvázas könnyű- szerkezetből. földgázból, szuperfoszfát műtrágyából, csontos nyershúsból jelentő'- bővítették termelésüket. Emelkedett az exportcélú termelés volumene. Megélénkült az új termékek bevezetésére, a termékek korszerűsítésére irányuló vállalati törekvés. A mezőgazdasági termelés növekedése meghaladta a tervben előirányzott mértéket. főbb célokban elérte az 1975-re tervezett szintet. Szembetűnően emelkedett a munka termelékenysége» a jövedelmezőség. A mezőgazdasági üzemek bruttó termelésének értéke 17 százalékkal, az árbevétel 9 százalékkal, a bruttó jövedelem 14 százalékkal emelkedett. Az eredmények elsősorban a növénytermesztés hozamainak növekedéséből származnak. Több növény termésátlaga meghaladja az 1975-r* tervezett szintet. Kenyérgabonából 35,4 mázsa/ha, rizsből 25,1 mázsa/ha. kukoricából 43,2 mázsa/ha, cukorrépából 298,0 mázsa/ha, lucernából 47,2 mázsa/ha terrnés- átlagot takarítottak be. Nagyüzemeink állatállomí- nva növekedett. A szarvasmarha-állomány 4 százalékkal. a tehénállomány 6 százalékkal emelkedett. A kisüzemi állattartásra továbbra is a csökkenés jellemző. A mezőgazdasági szövetkezetek által előállított termék 200 millió forinttal meghaladja az 1975. évi előirányzatot Árbevételből, bruttó jövedelemből, nyereségből már ai 1975-re tervezett értékek realizálódtak. Az állami gazdaságokra is ez jellemző. A száj- és körömfájás, valamint a kedvezőtlen időjárás hátráltatta, akadályozta, ugyanakkor a zárt termelési rendszerek elterjedése, az öntözés bővítése, a műtrágyafelhasználás növekedése hatékonyan elősegítették a gazdálkodás eredményességét Az átlagok azonban még nagy különbségeket, szóródásokat takarnak. Gondjaink továbbra is a zöldségtermelés, az állattenyésztés egje« ágaiban, a szűk élelmiszerfeldolgozó kapacitással vannak. Az eredményes gazdálkodás az alapok pótlását, kiegészítését a további fejlesztés, bővítés forrásait teremtette meg. A közlekedési vállalatok, szervezetek az utas- és áru- szállítási igényeket kielégítették. A közúti közlekedés 6 százalékkal több, 44 millió utast szállított. Az áruszállítási teljesítmény 9 százalékos fejlődést mutat. A vasúti szállítás területén a forgalmi teljesítmények általában javultak. szembetűnő azok növekedése a szolnoki vasúti csomópontnál. A lakosság életkörülményei Javultak. Az életszínvonal a
