Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1911 március 18. • Romani Izmailija Izmailiia-hágo Déversoír G«lJihago [~~~1 ‘ifaet által elfoglalt terület M Csatornamélyités Sz . Csatornasiélesitts í/fjSSjted Szuez — a leg yízíúí VI. A jövő számlája A hctcsxicndős alom- ■ - —' ■ ■ —i ból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott vi­lággazdasági helyzetben — az előzetes tervek szer itt jú­lius elején — kezdi meg új­ra működését. A csatorna ed­digi történetét a nagy és drá­mai összecsapások jellemez­ték, amelyekben a világgaz­dasági tényezők csak másod­lagos szerepet játszottuk. Irta a világnak szerencséje van, — az újjáéledő csatorna gond­jai elsősorban gazdasági jel­legűek lesznek. Igaz, ezek nem kis gondok. A lényeges változást .abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri- teher­szállítása óriási változásokon ment keresztül. Ezeket a vál­tozásokat éppen az kiénysze- rítette ki, hogy a Szuezi-csa- torna kiesése felborította a nemzetközi tengeri kereske­delem legfontosabb útvona­lainak egyensúlyát. ' A Perzsa-öbölből London­ba vezető út megkétszerező­dött. A Perzsa-öbölből a leg­közelebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vivő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb, és ugyanennyivel növekedett a tengeri szállítás távolsága Tokio és Rotterdam ítehát a Távol-Kelet legnagyobb ex­portáló országa és a legna­gyobb nyugat-európai kikö­tő) között! Különösen érzékenyen érintette természetesen a Szuezi-csatoma kiesése az olajszállítást 1966-ban, az utolsó esztendőben, amikor Egyiptom még zavartalanul irányíthatta a csatorna for­galmát, 176 millió tonna ola­jat szállítottak a csatornán keresztül. A Perzsa-öböl or­szágaiban hajóra rakott olaj 36 százaléka ezt az utat vet­te igénybe (emellett a csőve­zetékek játszottak különösen nagy szerepet.) , A csatorna lezárása után ez az egyensúly felbo­rulj A Közép-Keletről Nyu- gat-Eurppába áramló olajnak körül kellett hajóznia egész Afrikát. Ez forradalmat idé­zett elő a nagy tankhajók építésében. A jóval hosszabb afrika-körüli út természete­sen lényegesen megdrágítot­ta az olajszállítás költségeit Ennek az ellensúlyozására erőltetett ütemben megkezd­ték az óriási, 200 ezer tonnás es annál is nagyobb úgyne­vezett „szupertankhajók” építését. Így egyetlen úton óriási'mennyiségű olajat le­het szállítani, ami lenyomta a költségeket és kiegyenlítet­te az Afrika-körüli út hosz- szúsága miatt okozott veszte­séget. A Szuezi-csatoma újjászü­letésének legnagyobb gazda­sági kérdőjele ílymódon az: hogyan alakul majd a csa­torna és a mammut-tankha- jók gazdasági párbaja? Je­lenleg a Szuezi-csatoma ma­ximálisan csak körülbelül 70 ezer tonnás hajókat tud át- bocsátani. Az egyiptomi kor­mány már 1966-ban nagysza­bású terveket készített a csa­torna kiszélesítésére. Ezeket •a terveket a háborúk szele el­söpörte — most azonban új­ra előveszi őket A történelmi drámák is­mertetése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy megértsük az újjászü­lető csatorna dilemmáját Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl kör­nyékének országai körülbelül másfél milliárd tonna olajat termelnek majd. Ebből 1,3 milliárdót tengeri úton kell szállítani. .Figyelembe véve azonban a mamrout-tankha- jók időközben történt előre­törését, az említett mennyi­ség szállításához szükséges nyolcszáz hatalmas tankhajó­ból mindössze kétszáz tudná használni a csatornát Még egy igen érdekes érvet kell megemlíteni. A mammut- tankhajón a szállítási költsé­gek viszonylag annyira ol­csók, hogy egy 250 ezer ton­nás óriáshajó, egész Afrika megkerülésével, olcsóbban ^^^^foldkozi-tenger: Szuezi- csa torna AZ ALAGSORBA — Hát az bizony • nem tenne jó. Már- ,mirt.t. ha összeakadnánk egy őrjárattal. Én mindig azt erőktam mondogatni, hogy­ha egyszer valami sikerült, ugyanazzal a dologgal kap­csolatban uiég egyszer ne te­gye próbára az ember a sze­rencséjét mert könnyen rá­fizethet... — Ne elmélkedjen itt ma­ga nekem. Inkább arra felel­jen, hogy mit csináljunk? — Arra gondoltam, eza­kaszvezető úr kérem, hogy keresünk valami félreeső he­lyen egy fáintos kis házat, oda bepakolunk, és amikor kényelembe helyezkedtünk, akkor ráérünk eldönteni a jövőt. —- Tie hői a/. » ház. Hódi7 Hiszen már délután van, és ml mée itt vagyunk az ut­cán. Ahol esetleg tábori csendőrök Is cirkálhatnak. Bódl összerezzent. — Ja. ne is tessék őket emlegetni, szakaszvezető űr. Már amikor csak’ felőlük hallok, attól kiver rajtam a libabőr-^- Délelőtt amika? poroszkáltunk be a városba, alázatosan jelentem, én jól körülnéztem ám... Nekem az az elvem, tetszik tudni, szakaazvezető úr, hogy' ahol az ember elhalad, ptt. jól nyissa ki a szemét, mert nem tudhatja, mikor veszi esetleg hasznát annak, amit ott és akkor meglátott... Nő hát ennek a fránya folyó- nak a túlsó partján nagyon takaros kis házakat láttam ám én... Talán tetszik rá emlékezni, mikor amellett a liget mellett elhajtottunk... Be-benéztem közben • egy- egy utcába... Nagyon, fáin- toe kis házak lehetnek azok... Világéletemben va­lami ilyesmit szerettem vol­na ... Elöl egy kis virágos- kert. amitől mindig jó sza­gú a lakás. Hatul meg a ve­teményes. Amiből nagy pénzt árulhat egész évben az asszony kint a piacon. Mert tetszik tudni, ha én egvszer megnősülök. csak olvan asszonvt \reszek el, aki nem veti meg a pia­cozást... Tessék, elhinni, ab­ban var. a nagy pénz. Ya-. jóságos aranybánya... _És hogy fogunk át­menni a hídon ? — vétette közbe Frank, akit valóság­gal elkábított már ez a ha­talmas szóáradat, s akinek egyetlen vágya volt csupán: négy fal közé kerüini vala ­hol és azonnyornban meg szabadulni ettől az átkozott ládától. — Láthatta Bódi, hogy szuronyos őrszem őr­zi . Nem is fognak bennün­ket átengedni... És igazuk is lesz... Ez pont olyan, mintha mi az oroszok elébe kocsikáznánk... — Azt csak tessék rám bízni, szakaszvezető úr — mondta Bódi és közzéesa- pott a két lónak. — Arra való n nyílt parancs. A híd torkolatában való­ban útjukat állta a szuro­ny os őrszem. —- Hová mennek? —• ki­áltott rájuk. — Itt mostan­tól fogva tilos az átjárás. Frank elővette a nyílt na­rancsot. — A "túlsó partra igyek­ezünk. Wein Ir heim alezredes úr személyes megbízásából. / szállít Nyugat-Euröpába egy tonna olajat, mint a lényege­sen rövidebb szuezi úton ha­józó 70 ezer tonnás tankhajó. A megoldás kézenfek­vő: a Szuezi-csa torna gazda­sági jövője az új helyzetben azbrl áll vagy bukik: alkal­massá tudják-e tenni az óri­ás tankhajók áthaladására! Ez technikailag teljesen megvalósítható. Végrehajtá­sához a jelenlegi számítások szerint körülbelül 6—8 esz­tendőre és többszáz millió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csatorna előtt ál­ló gazdasági gondok lényege. Van a kérdésnek egy vi­lágpolitikai és hadászati ol­dala is. A Szuezi-csatorna megnyitása, majd kibővítése azt jelenti, hogy szovjet ha­dihajók gyorsabban juthat­nak el a Fekete-tengerről a Perzsa-öbölbe vágj' az Indi­ai-óceánra. Ugyanakkor az amerikai Földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyí­lik ez a lehetőség. Külön té­nyező, hogy a;, amerikai flot­tában, annak jellege miatt, magasabb az óriási méretű repülőgépanyabajók aránya." Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-: csatorna kibővítése, minden kereskedelmi tényezőtől füg­getlenül, hadászatilae is ér­deke az Egyesült Államok­nak! Meg kel] azonban je­gyezni, hogy az utóbbi idő­ben a Szovjetunió haditenge­részeti erői is nagyméretű helikooterszállító anyahajók­kal bővültek. Az említett politikai és ka­tonai tényekből eredő követ­keztetések világosak. Neveze­tesen: az újjászülető csator­na világgazdasági feladatai- , nak ellátása mellett csak ak­kor tekinthet békés jövő elé — ha a világpolitikában a je­lenleginél is határozottabban kibontakozik az enyhülés lég­köre és mindenekelőtt a szé- lesebbkörű szovjet—amerikai együttműködés. A hajdani „Fáraók csa­tornája" viharos történetének új szakaszához érkezett. És egyben válaszúihoz is: az enyhülés es a világbéke ele­mi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok térké­pészeti szobáiban írják, s a földkerekség talán legfonto­sabb víziútja a békés keres­kedelem ösvénye legyen. Több mint egy viharos év­század után a Szuezi-csator- nának erre van szüksége. VÉGE ~ Én’ r.em ismerek sem­miféle Wenkheim alezre­des urat. Én csak Farkas Pál főhadnagy urat isme­rem. Aki viszont azt mond­ta nekem, hogy még ha a magasságos atyaúristen je­lenne is meg itt az angyalok és az apostolok kíséretében, azt sem engedhetem át. — Közkatona volt az őr. Bódi leszállt a szekérről és mellélépett. — Idefigyelj, pajtás. Ná­lunk itt van. ez a nyűt pa­rancs. Minket az alezredes úr átkiild a túlsó partra, meri. ott fontos dolgot akar vélünk elintéztem.. Meg­mondom. én neked, ha arty- nyira kiváncsi vagy rá... Ütt lakik az édesanyja. Ágy­ban fekvő beteg... Azt kell áthoznunk. Aztán itt lakást szerezni neki... És ha te tovább akadékoskodsz. mi nem bánjuk, paitás. Vissza­megyünk dolgavégezetle- nül... És én nem tudom, hogy kicsoda az a Farkas Tál főhadnagy úr. aki té­ged kioktatott, de azt ga­rantálhatom. bogi’ Wen. khelm alezredes úr fasirttá fogja aprítani. Méghozzá veled együtt. Te teljesíted a parancsot. Jó. rendben van. De mi fél óra múlva visszajövünk, de nem esve- díil ám. és akkor vissza- tswmk a dologra. Persze akkor mír te nem elmélked­hetsz tavibb... Pillanatnyi, igen hatásos szünetet tartott, s csok az-. A nyelvi sablon köszöntőinek megfogalmazásúban Aki gyakran vesz részt „hi­vatalból” megrendezett kö- szöntesi alkalmakon, furcsa nyelvhasználati gyakorlatról szerezhet tapasztalatokat. Most nem is abról akarunk szólni, hogy tele van a kö­szöntők megfogalmazása köz­helyekkel, sablonos nyelvj formákkal, elhivatalosított, elszakszerűsített kifejezések­kel, 'hanem elsősorban arról, hogy a köszöntők megfogal­mazói nem törekednek a sze­mélyes és a közösségi vonat­kozások összeegyeztetésére, nincsenek tekintettel a ba- szédhelyzetre; s nem .ahhoz szabják a nyelvi formát, hogy kiket köszöntenek s milyen közösség előtt. Ennek a kö­vetkezménye azután az, hogy senki se figyel a beszédre, és üressé, formálissá válik a kö­szöntésre szánt alkalom is. A legnagyobb hibának és téves gyakorlatnak azt. tart­juk, ha a köszöntésre felkért­nek előre elkészített beszédet nyomnak a kezébe, hogy azt elmondja, illetőleg felolvassa. Az eredmény megdöbbentő és szomorú: sokszor olyan nyelvi képieteket, idegen ki­fejezéseket használ az illető, amelyeket vagy nem ismer, illetőleg nem szokott használ­ni mindennapi életének nyelvhasználatában. Ezzel a móddal és helytelen gyakor­lattal eleve útját álljuk an­nak, hogy a különböző név­napi, nőnapi stb. ünnepsége­ken az élet egyszerű nyelvén, sallang nélkül mondja1 el a köszöntő igaz és őszinte han­gon egyéni gondolatait. A közhely, az elkoptatott nyelvi forma nem alkalmas arra, hogy a beszed befolyá­soló erejű legyen. Nincs iga­zuk azoknak sem, akik azt vallják, hogy munkánkkal, modern életünkkel együtt „racionalizálódik” nyelvhasz­nálatunk. s még a köszöntési alkalmakon elhangzó beszé­dekben is elsősorban az értel­mi tényezőknek kell szerepet adnunk a lelki élet egyéb megnyilvánulásainak, pL az érzelemnek a rovására. Az azonban igaz, hogy ha hi­ányzik a köszöntő beszédből a logikai fegyelem, azon nem segítenek a "szép szavak, a merész szóképek és nyelvi fordulatok sem. Mi legyen a helyes gyakor­lat? Szabjuk a köszöntések megfogalmazasat ezekhez a követelményekhez: tájéko­zódjunk előre, kik-számára tartjuk a beszédet, milyen .célt akarunk vele elérni, mennyi időre van szükségünk althoz, hogy köszöntésünk ne okozzon idegmegterhelést a hallgatóság számára. A leg­fontosabb követelmény azon­ban : senkit se kényszerítsünk arra, hogy előre megfogalma­zott, kész beszédet olvasson fel. Ha valaki vállal ilyen megtisztelő és szép megbízást, az tartsa kötelességének azt is, hogy felkészül rá, és egyé­ni gondolatait valóban egyé­nileg formált megfogalmazás­ban tárja hallgatósága elé. Dr. Bakos József Sztrájk San Franciscóban . Joseph L. Alioto polgár- mester pénteken szükségálla­potot hirdetett ki San Fran­ciscóban, miután a szakszer­vezeti vezetők nem voltak hajlandók lefújni tízezer vá­rosi alkalmazott sztrájkját.' A közlekedési, kórházi és más közszolgáltatási intézmények dolgozói két nappal ezelőtt szüntették be a munkát a megélhetési költségek emel­kedése miatt. Az illetékesek és a szakszervezeti vezetők egyezkedő tárgyalásai eddig nem vezettek sikerre. tán folytatta: — Nos, pajtás, mit határoztál? Én csak azt mondanám, engedj át ben­nünket. Téged biztos levál­tanak egy órán belül, úgy­hogy már itt se leszel, ami­kor jövünk visszafelé... Nemhogy a te Farkas Bá­lod, hanem az égvilágon senki nem fogja megtudni, hogy te átengedtél bennün­ket... Te viszont nagyon jól tudod, hogy milyen veszede­lemtől menekültél meg ez­zel... Nos?... — De gyorsan! — mondta szinte kiáltva a szuronyos, és félreállt az útból, mintha el akarnák gázolni. Soha még kocsi ilyen se­bességgel nem száguldott át ezen a hídon. S alighogy át- 1 értek, mindjárt ei is kanya­rodtak a kibetonozott oldal- úton. — Jobb nem szem előtt lenni — fordult hátra Bódi. —- Vagy a szaakszvezető úr­nak nem ez a véleménye? — Nem — mondta mély meggyőződéssel Frank. —’ Hanem az, hogy magát fel kellene akasztani. De azon­nal. Itt, erre a fára, ni. — Én inkább ezeket a házakat nézném, szakaszve­zető úr. Tessék csak nézni. Micsoda villák. Sose lát­tam még ilyet. Ráadásul hat pwforms egvmás mel­lett Még válogathatunk 's. Na. Bódl. sose volt még olyan úri dolgod, mint ami­lyen most lesz. ('Folytatjuk) Szöv et • francia csúcstalálkozó A küszöbön álló szovjet— francia csúcstalálkozó, ame­lyet valószínűleg a Kaukázus egyik fürdőhelyén tartanak meg, méltán kelt érdeklődést világszerte; újabb állomása lesz ugyanis annak a folya­matnak, amely egyfelől a két ország kapcsolatait, másfelől az európai enyhülési irányza­tokat erősíti. A csúcstalálkozó fontos ha­gyományt folytat és a jelek szerint ismét rávilágít majd az összehangolt lépések je­lentőségére. Konkréten; az európai biztonsági értekezlet folytatásának, a csapatcsök­kentési tárgyalások előmoz­dításának útján tovább ke'l lépni. De előre lehet lépni a bét ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésében is. Az 1909-ben kitűzött cél — a kereskedelmi csere volume­nének megduplázása —, 1974- ben megvalósulhat. Az utóbbi években jelentősen nőtt a ko­operáció az autógyártásban, a vegyiparban, az olajfinomí­tásban, a szerszámgép- és hajógyártásban. A kölcsönös előnyök alapján például szov­jet földgázt szállítanak Fran­ciaországba csövek és a szov­jet gázipar számára fontos egyéb berendezések ellené­ben. Francia felszerelések ér­keznek a kámai autóipari kombinátba. A Szovjetunió olyan hatalmas, 65 ezer ton­na kapacitású sajtolóberen­dezést szállít Franciaország­ba, amelynek nincs párja Nyugat-Európában. Tavaly a két ország áruforgalma 1972- höz viszonyítva 25 százalék­kal nőtt és elérte a 700 mil­lió rubelt. Mind Moszkvában, mind Párizsban arra mutatnak rá, ami előremutató a szovjet— francia kapcsolatokban, de írem becsülik le a két, külön­böző rendszerű állam közti nézeteltéréseket sem. Ez a re­ális, őszinte hang a csúcsta­lálkozó egvik pozitív előjelé­nek tekinthető. *. t < LÉPCSŐ í PAPP ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents