Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
1974. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az igazat, ne csak a valódit Pártpropagandis'ák klubjában \ A gondolat akkor vetődött fel, amikor a községi pártbizottság a négy évre szóló oktatási tervet készítette. Adva volt a feladat: tartalmasabbá kell tenni a pártoktatás különböző formáit, hogy a hallgatóság mind 'mélyebben sajátítsa el a marxizmus-le- ninizmus megfogalmazta nézeteket és elveket. Növelni kell az oktatás színvonalát, hogy a politikai életben képzettebb, aktívabb, önállóbb pártmunkások dolgozzanak. És hogy a, politikai életben mind többen tevékenykedjenek, fokozni kell a tömegoktatásban a hallgatók nevelését, a kommunista emberi tulajdonságok kialakítását, mert a politikai tömegoktatás a kommunista embertípus kialakításának felelősségteljes műhelye. Hogyan lehet mindezt elérni? Milyen út vezet a megvalósításhoz? Ehhez mindenekelőtt olyan propagandistákra van szükség, akik megfelelő általános és marxista műveltséggel rendelkeznek, akiknek megvan a szakmai, módszertani felkészültségük, társadalmilag elismert tekintélyük, és rendelkeznek olyan emberi tulajdonságokkal, amelyek e feladat elvégzéséhez nélkülözhetetlenek. Ilyen propagandisták azonban nem születnek. És 1972-ben a párt-végrehajtóbizottság elhatározta: a cél érdekében első lépésként létre hozzák a propagandisták klubját. — Hogy fogtunk hozzál — isméül meg a kérdést Törő- csik Mihály, a tiszaföldvári 2. számú pedagógus pártalap- szervezet titkára, a községi bizottság agitációs és propá- gandaíelelőse. — Az 1972— 73-as oktatási évben tulajdonképpen csak a szervezést végeztük el: létrejött a klub, huszonegy propagandista lett tagja. Már rendszeresen voltak összejövetelek, de mi is éreztük, hogy a tartalmi munkán sok a javítani való. Mégis jelentősnek tartottuk a klub létet, mert a tagok rendszeresen eljártak a foglalkozásokra, kialakult egy kis törzsgárda. Tavaly azután már bevontuk a marxista vitakörök vezetőit is. összesen harminchat pártpropagandista van Tiszaföldváron és valamennyi tagja a klubnak. Havonta egyszer két óra, hétfői napon, de mindig tovább tart, mert élénk, izgalmas vitákat folytatunk az összejöveteleken. * * * — Orvos és ideológiai témáról tart előadást. — Most fejezem be a marxista-leninista esti egyetem szaoksítóját filozófiai szakon. Azért választottam ezt, mert úgy érzem, ez áll legközelebb hozzám. Dr. Végh Endre régi pártpropagandista: évek óta vezet különböző tanfolyamokat, és amióta marxista-leninista középiskola van Tiszaföldváron, annak oktatója. — Az a propagandista, aki nem képezi magát rendszeresen és folyamatosan, lemarad. Ehhez a továbbképzéshez jó alkalom a klub, — folytatja a megkezdett gondolatsort. —• Ezek szerint minden témában van egy vitaindító előadás, amit megbeszélés követ. Ennyiből áll a klub- foglalkozás? — Nagyjából. A vitaindító 35—40 perces lehet. Megbeszéljük a soron következő témát, de ha valakinek más problémája van, elmondja, és azt is megtárgyaljuk. Mivel van gondunk? Nem minden témát tudunk a helyi példákkal megfelelően bizonyítva közelebb vinni a propagandistákhoz. Ezzel az életközeibe vitellel kell még gazdagítanunk a klubfoglalkozásokat. Hogyan? Ennek kidolgozása lesz az egyik elkövetkezendő feladatunk. • • • Tiszaföldváron ebben az évadban négyszáztizennégyen vesznek részt pártoktatásban, közülük háromszázhuszonné- gyen párttagok. Alapfokú tanfolyamokon mintegy száz- húszan tanulnak, haladó fokon .14 tanfolyamot indították. Ezen kívül a marxista- leninista középiskolának húsz hallgatója van, a marxista vitakörökön — tizenhatot indítottak, de csak tizenkettő életképes — százötvenen vesznek részt. A tömegszervezetek tanfolyamán tizenöt pártpropagandista segíti a munkát. Kik ezek az emberek ? Gazdasági vezetők, pedagógusok, orvosok, agronómusok. Többségük rendelkezik — a főiskolai, egyetemi végzettség mellett — a marxista-leninista esti egyetemmel, de egyetlen olyan propagandistájuk sincs, aki legalább marxista középiskolát, vagy különböző pártiskolát ne végzett volna. Tanultak, hogy taníthassanak önzetlenül, szabad idejük feláldozásával. • • • — Miben látjuk mi hasznát a propagandisták klubja létrehozásának? — mondja Törőcsik Mihály. — Mindenekelőtt abban, hogy összekovácsolta a gárdát. Most már minden propagandista jól ismeri egymást, mert az előadások, viták alkalmával lehetőség van a tapasztalat- cserére is. Én így csinálom, de így még jobb lenne.?. Aztán a pedagógusok solcat segítettek az oktatási módszerek elsajátíttatásában, mert nem elég azt tudni, hogy mit kell mondani: át is kell adni a tudást a hallagtóknak. Ezt sikerült közös munkával töb- bé-kevésVbé megoldani. A klubban vetődött fel annak gondolata is, hogy a pártoktatásban szintén szükség van a szemléltető eszközök alkalmazására, Ma már nálunk is több tanfolyamon filmvetítésekkel teszik érdekesebbé, érthetőbbé az előadásokat. Tulajdonképpen amikor hozzáfogtunk, talán magunk sem hittük, hogy a klubmunka ilyen eredményekhez vezet majd. — Azt kérdi mi a titka annak. hogy jól működjön a klub? Mindenekelőtt meg kell találni a megfeleld embert a vezetésre. Nekünk ez sikerült Demeter István sze-, mélyében, aki szívvel, lélekkel dolgozik, összefogja a gárdát. Aztán az előadóknak, vitavezetőknek jól fel kell készülniük a foglalkozásokra, hogy válaszolni tudjanak kérdésekre, ha kell érvekkel meggyőzni azokat, akik egy- egy kérdésben nem látnak tisztén. • • • Busi Gyula, a községi pártbizottság titkára mondja: •— A mi munkánkat segíti a propagandisták klubja. Kialakult egy stabil, jó propagandista törzsgárda, a színvonalasabb előadások következtében emelkedett az oktatások színvonala. És hozzájárult a ki- dergondok csökkentéséhez is. mert jelentős részt vállal a kádcrnevelésben, azzal, hogy a párttagok és a pártonkivü- liek — József Attila szavaival — az igazat is lássák, ne csak a valódit. Varga Viktória PAPP ZOLTÁN | LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA — Hogy a nossebben- • ne meg minden tábori- csendőrt — átkozódott Bódi, amikor visszakászálódott a bakra, — Indulhatunk, szakaszvezető úr? Frank bólintott: — De hogy beszél maga a táboiri- csendjrökrőL, mi? — Alázatosan jelentem, akkor lássam őket. amikor a hátam közepét. Már megbocsásson a szakaszvezető úr, de lógós ez mind. Tessék csak megnézni, milyenek ezek. Nekik van a legextrább ruhájúk. A képük kerek. fénylik az arcuk a zsírtól. Majd kicsattannak a jóllakottságtól. Aztán' unalmukban azon. törik a fejüket, hogyan keseríthetnék meg a szegény baka életét. Frank a lelke mélyén teljes mértékben egvet.értott elhangzottakkal de azért tessék-lássék módon ráripa- kodott Bódira. — Tudja maga, Bódj hon- ■wéd, hogy mj az, amit most gaaga csinál? Lazítás. Érti? Lázi tás! Ezért magát hadbíróság elé kéne állítani. Hogy mer maga így beszólni egy feljebbvalójáról ? Bódi nem felelt mindjárt Majd amikor megszólalt, akkor sem a kérdésre válaszolt — Alázatosan jelentem, már az is jellemző, hogy ezek itt éjnek évadján elkezdenek razziázni. Hát mért éppen most kell csinálni az ilyet? Nem elég baj az szegény bakának, hogy egész éjszaka menetelni kell? Mert az ember hajtja magát, abban a reményben, hogy ha siet. akkor hamarabb jut el a pihenőhöz. Ha gyorsabban lépked, akkor tán gyorsabban kerül olyan helyre, ahol fedél lesz a feje fölött, meleg levest kap és aludhat egy kicsit . De akkor jönnek ezek. és leállítják az egész menetoszlopot... Ráadásul nyomunkban vannak az oroszok . Lehet, hogy éppen most kelnek át a folyón. Ha pedig átkelnek, akkor abból nagyon nagy baj lehet ... Majd kis szünet után folytatta: — Mert tessék csak elképzelni, mi van akkor, ha foglyul ejtik az egész zászlóaljat? .. És miért fog ez bekövetkezni? Mert a tábori csendőrök kitaláltak valamit. és aztán föltartóztatták a menetoszlopot... Tetszik eirt érteni. szakaszvezető úr? . És azokat szegényeket legföljebb csak az vigasztalhatja. hogy ezek a... szóval hogy ezek a táboricsendőrök is fogságba kerülnek ... Dehát valójában nem vigasz az ilyen ... — Még szerencse, hogy minket legalább útunkra engedtek — mondta Frank. — Mióta is vagyunk úton? — Még alkonyaikor elindultunk. Ügy hat óra körül. Most meg — lobbantotta föl öngyújtója lángját —. ha iól látom, éjfél van... Ha jól a lovak közé vágnék, akkor reggelre, de legkésőbb úgy 1968, január elseje óta van nyomdája a Hűtőgépgyárnak. Az annak előtte tanácsi vállalatként dolgozó nyomda öt év alatt megnégyszerezte termelését. A gyár nyomtatvány szükségletén túl a jászberényiek és a környék lakóinak igényeit is kielégítik. öt év alatt a Hűtőgépgyár a ny omda gépeinek, berendezéseinek ötven százalékát modernekkel cserélte feL Ez a több szín nyomására is alkalmas Romayor tavaly óta (N. Zs.) dolgozik. Mozart: Varázsfuvola A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka Szolnokon Hétfőn este a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának művészei Mozart Schikaneder szövegére írt Varázsfuvola című operáját mutatták be a szolnoki Szigligeti Színházban. Az előadásra minden jegy elkelt, szinte zsúfolt nézőtér előtt húzódott fel a függöny. Jó előadás volt mégis sajnálatos az a ténv. amikor az adott körülmények miatt minimális díszlettel, az eredetitől kényszerűségből eltérő színpadi mozgással, illetve képekkel, nem utolsósorban á legminimálisabb zenekari létszámmal megy a darab. Ezek után nem kétséges, hogy az eredeti elképzelésről nem alkothatunk véleményt Az operában a történet lényegében ugyanaz, mint a mesékben. A fóhéet elszakítják szerelmesétől, de a titkos hatalmak megtörik a gonosz varázslat erejét s a szerelmesek ismét egymásra találnak. Tamino — Réti Csaba — tisztán.- muzikálisan énekelt; kár. hogy' esv-egy zene; résznél olykor élesen csengő, nazális volt a hangja, mely kissé zavaró Mozart zenéiében. Mint színész talán többet is nyújthatott volna. Ettől függetlenül sok élményszerű pillanatot szerzett a közönségnek. Nagyon tetszett meleg tónusú, szép hangiával Pamina — Bálint Ilona —, aki igazán szénen énekelt. Éppen ezért őszintén saináltam. amiért a magas hangok problémát jelentettek számára. Gregor József kristálytisztán, igen muzikálisan bölcsen oldotta meg Sarasto szerepét. Talán délelőtt tfe órára mi -;s a városban lehetnénk. — Hát akkor vágjon közéjük. Bódi —mondta Frank. — Alázatosar jelentem, ezt parancsba tetszett adni? — Abba. maga hatókör — ásított a szakaszvezető. — Na. pattintsa már meg azt az ostort. — Én már reggel a városban szeretnék lenni. — Igenis. Mire a két iól táplált szürke — néhány ostorcsapás hatására — átváltott az ügetésre. A szekér zötvkölódve gurult előre a gödrös, nagvon leromlott úton. Alic tudtak beszélni a nsrv rázkódástól. De hát se Frank se Bódi nem bírta sokáig a hallgatást. — Egy öt percre tán meg is állhatnánk. Az nem olyan nagy időveszteség — ajánlotta Bódi. — Addig legalább nyugodtan elszívhatunk egy cigarettát. — Mit gondol — kérdezte Frank —. mit akarhattak ezek a tábori csendőrök? — Hát azt leginkább csak a táboricsendőrök istene tudhatta. . De ha az én véleményemre kíváncsi a sza- kas7vezető úr. akkor alázatosan jelentem. szerintem semmit — Hogyhogy semmit? — Hát semmit.' Csak kel- lem^ienkedni a népnek. A táboricsendór akkor van az F-dúr áriát emelném ki az ő előadásában. Nem szabad megfeledkezni az'Éj királynője szerepéről, mely, ha nem is zeneileg, de énektechnikailag ké> ségtelenül a legnehezebb. Fekete Mária kulturált énekhanggal, jó technikával rendelkezik, ennek ellenére — úgy éreztem —, ezen az estén nem sikerült maradéktalanul megoldania e kivételesen nehéz feladatot. Bőrösök István mint „öreg pap” nyújtott elismerésre méltó teljesítményt e viszonylag rövidebb szerepben. Ezen az estén a legnagyobb meglepetést Gyimesi Kálmán Liszt- díjas nagyszerűen knrakteri- záló játéka jelentette^ Mint színész és énekes egyaránt kitűnő adottságokkal rendelkezik. Igaz, hogy hálás szerep, de ennek ellenére mindvégig maximálisan érezte, ábrázolta ezt a vérbő figurát. Meg kell még említenem a Papagena — Nagy Évát, aki élethű játékával, erőteljes hangjával különösén a Papageno—Papagena kettősben nyújtott maradandó él- 4 ményt. A karigazgató Mák-; láry László és a karmester Váradi Zoltán mindent megtett az előadás sikeréért. A rendezés Versenyi Ida munkája. Egyébként valamennyi szereplő — így a Három hölgy. Karikó Teréz, Turján Vilma. Lengyel Ildikó, a Monostatos Juhász József, a Három nemtő. Halászi Éva. Füzesi Margit, Gortva Irén és a többiek — hozzájárult az előadás sikeréhez. Á közönség melegen ünnepelte a szegedi rnfl»***»«». ket Egyed Ferenc elemében, ha kellemetlenkedhet. Kitaláltak valamit, aztan mindent végigszimatolnak Frank kifújta a füstöt — Maga nagvon rossz véleménnyel van a tábori csendőrökről. Bódi — mondta. — De most nem úgy nézett ki a dolog, mintha szórakozni akarnának. Szerintem ezek keresi ele valakit — Kicsodát? — Hát egy olyan valakit aki valami nagv disznóságot követett el... Persze — mo- solvodott el hirtelen és hát- baverte a mellette álló csics- kást — azt azért nem tenném. hogy holmi szál ami tolva i után kutatnának... De nekem föltűnt mennyire s!- etnek... És látta azt a másik autót. Az meg bizonyára visszaszágujdott egészen az utóvédig Bódi, ezek átfésülik az egész menetoszlopot. És ahogv én ezeket ismerem, meg is fogiák találni, amit vagy akit kieresnek. — Indulnunk kéne. sza- kaszvezető úr Alázatosan jelentem, szerintem bőven letelt az öt perc. . És zötvögni kezdett velük újra a szekér a távoli város felé. De Bódi mostmár mindvégig hallgatott. Hiába Próbálta, nem tudta Frank szóra bírni. (Folytatjuk.) Á(lylia<!yományok a ráckevei gimnáziumban A ráckevei Ady Endre Gimnáziumban kegyelettel ápolják névadójuk emlékét. Az iskola előcsarnokában és folyosóin négy neves művész Adyról készült alkotása látható, s a mellettük elhelyezett virágtartóban a nagy költő kedvenc virága, a szegfű virít Már hagyomány a gimnáziumban, havonta egyszer — mindig más-más osztály küldöttei —• virágot visznek Ady és édesanyja budapesti sírjára. Nemrég Ady-tepmet rendezett be a IV/B osztály, náluk helyezték el Baja Benedek Ady-vers illusztrációit. A keretekbe foglalt vers mellett láthatók a rajzok, amelyekhez Babits Mihály írt annakidején előszót Az iskola terveiben szerepel, hogy a következő években színházat hoznak létre, s Ä névadó a költő lesz. A nézőteret az egyik osztályból alakítják ki, s a mellette levő helyiséget építik át színpaddá. Baranyában Múzeum élő népművészeknek A baranyai falvakban lakó híres népművészek még életükben múzeumot kapnák az államtóL A tanácsok összegyűjtik és bemutatják legszebb alkotásaikat s megőrzik az utókor számára munkáikat és munkaeszközeiket. Kétségkívül szokatlan dolog, hogy élő művésznek múzeumot szentelnek, de éppen a régi népi mesterek alkotásainak mostoha sorsa indított erre: műveik szétszóródtak, nagy részük nyomtalanul eltűnt és ezért ma már alig ismerik munkásságukat Elsőként a zselici Boldogasszonyfán nvílt múzeum, ahol a 83 éves faragó, Hoffner János nyugalmazott számadó gulyás remekeit helyezték el. Mintegy félszáz fa-, csont- és szarufaragvány látható itt, továbbá a népművésznek adományozott díiak és oklevelek is ide kerültek. Az idős mester az egyik közeli házban él és dolgozik, s szívesen fogadja a látogatókat A mecseki Abakócán a 69 éves fazekas. Sáfrány Géza kapott múzeumot a tanácstól az idős mester legutolsó művesz tagja a neves fazekas dinasztiának és egyik utolsó képviselője a hajdan virágzó hegyháti cserépművesség- nek. Hasonló — a nevüket viselő — falumúzeumot kapnak majd más baraúyai népművészek is. A kész alkotásokat munkaeszközöket és személyes tárgyakat őrző népművészházak fenntartásáról a tanácsok gondoskodnak szakmailag pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya patronálja
