Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 8: Szuez — a legendás II. A nagy üzlet Bővítik a csatornát (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Tár­saság helyiségében) Az enyhülés ellen hat Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn este a hivatalos látogatáson Új-Del­hiben tartózkodó Sztanko Todonov bolgár miniszterel­nök tiszteletére adott vacso­rán üdvözölte az európai enyhülés irányába tett lépé­seket, annak a reményének adott kifejezést, Igjgy ezek kedvezően hatnak a világ más részeire is. A mi­niszterelnök ugyanakkor fi­gyelmeztetett azoknak a tendenciáknak veszélyére, amelyek a konfrontáció új fajtáját idézhetik fel. Azok a törekvések, amelyek egy közös angol—amerikai kato­nai támaszpontnak áz Indiai- óceánon való létrehozására Irányulnák, vagy a térség­ben levő fegyverek szaporí­tása — aligha segítik elő a béke feltételeinek megterem­tését — hangsúlyozta Indira Gandhi. Etiópia Általános sztrájkot terveznek Etiópia újonnan kinevezett kormányát újabb reformokra akarja késztetni a hadsereg, s az ország 85 000-es taglét­számú szakszervezete bér­emelési követelésének alátá­masztására azt tervezi, hogy csütörtökön általános sztrájk­ba lép. Hétfőn, az új kormány hi­vatalba lépésének napján a hadsereg egyik helikoptere röpcédulákat szórt le Addis Abeba felett A hadsereg sajtószabadságot a politikai foglyok szabadon engedését pártatakífási jogot. földre­formot, általános tankot«- \ lezettséget és kedvezőbb szak- szervezeti törvényeket köve­tel A ..fegyveres erők egy­ségei” aláírást viselő röpcé­dulákon hangsúlyozzák azt is, hogy felelősségre kell von­ni a lemondott kormány tag­jait- • i Lí* 7>­Kémtevékenység A torontó Daily Star című kanadai napilap washingto­ni jelentése szerint a CIA körülbelül kétszáz ügynöké­vel kémtevékenységet folytat a külföldi országokban, egye­bek között Kanadában is. A CIA ügynökei tevékenységü­ket az amerikai társaságok vezetőinek támogatásával végzi. A társaságok cserében titkos kereskedelmi informá­ciókat kapnak a CIA-tóL Különleges repülőgép se­gítségével szállították Novo- szibirszkbe annak a hatal­mas mammutnak a marad­ványait, amelyet a Sandrin folyó partján, az örökké fa­gyott talajban találtak Ke- let-Szibériában. A kökor- szakbeli élőlény sok évszá­zadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin. halászati felügyelő vette észre. A tu­dósok motoros szivattyúk se­gítségével. 72 órán keresztül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mám- műtőt. A tetemet a ragado­zók kikezdték. de nemes szerveit bordái megvédtek a pusztítástól. Az állat gyom­rában fűfélék magját ta­lálták. Napjainkban mindössze tíz épségben megmaradt mam- mutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a ti­zenegyedik és egyben a leg­nagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét ton­na, az agyarak közti távol­ság közel három méter, A csaták és szenvedé­sek, amelyeket Renan megjó­solt, csakhamar bekövetkez­tek. Anglia elkeseredetten ellenezte a csatorna építését és visszautasította Lesseps Perdinándot, amikor az a brit kormánytól is pénzt akart felvenni. Ám a gyarmati rab­lás legszebb hagyományaihoz híven nyomban jelentkezett és megpróbálta kicsavarni az immár elkészült víziutat Franciaország kezéből! Nem telt bele nyolc eszten­dő és teljes fordulat történt. A fordulat értelmi szerzője Disraeli brit miniszterelnök volt, aki 1875 novemberének egy homályos estéjén a Dow­ning street 10-es számú házá­ban, az angol miniszterelnö­kök hagyományos rezidenci­ájában titkos memorandu­mot írt Viktória királynőnek: „Felség! Az egyiptomi kedive a csőd szélén áll, és úgylát­szik, meg akar válni a kezé­ben lévő Szuezi-csatorna részvényektől. Azt mondja, hogy e hónap 30-áig feltétle­nül szüksége van négymillió fontsterlingre. Ez az idő lé­legzetvételre is kevés, de nyélbe kell ütni a dolgot.” A londoni Rotschild bank­ház mindenesetre segített lé­legezni az angol gyarmati hó­dításnak. A parlament éppen szünetet tartott és az Angol Bank a parlament jóváhagyá­sa nélkül nem nyúlhatott a zsebébe. Disraeli erre rendkí­vüli minisztertanácsot hívott össze és közben elküldte meg­bízottját a londoni Rotschild bankba. Az angol Rotschild- ház feje — a legendák sze­rint — éppen muskotálvsző- lőt majszolt íróasztalánál, amikor őfelsége miniszterel­nökének megbízottja előadta a kérést. Majd lusta mozdu­lattal a csengőhöz nyúlt, és utasítást adott a pénz átuta­lására. Az angol parlament csak utólag értesült az üzlet­ről, amely egyike volt az an­gol gyarmatosítás legkifizető­dőbb boltjainak! Disraeli kormánya négy­millió fontért — a kapott ér­tékhez viszonyítva szinte in­gyen — kapta meg a pénzza­varral küzdő egyiptomi Ke­dive szekrényében lévő 176 ezer csatornarészvényt. Ez­zel Nagy-Britannia rátette a kezét a Szuezi-csatorna rész­vényeinek 44 százalékára. Miután a többi részvények birtoka megoszlott — Anglia lett a legnagyobb részvénytu­lajdonos, és döntő szót kapott a Szuezi Csatorna Társaság ügyeinek irányításában! Száz évvel később a nagy vásár mérlegét az Egyesült Álla­mok legtekintélyesebb lapja, a New York Times így fog­lalta össze: „A Disraeli— Rotschild üzlet az angolok­nak olyan hatalmat és tekin­A sandrini mammutlelet különösen azért érdekes, mert az állat belső részei fa­gyott állapotban sok éven keresztül épségben marad­tak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, beleit, mintegy hét mázsányi belsőséget, amelyet NovötútibiitMükbe sgálli toltak; télyt adott, amely mellett Disraeli álmai is eltörpültek. A Szuezi-csatorna.'.. Anglia kezébe adta az egész Közép- Kelet kulcsát... A második világháború elejére Anglia a Szuezi-csatorna övezetében szervezte meg közép-keleti katonai rendszerének köz­pontját. Támaszpontok, rak­tárak, repülőterek egész há­lózatál építették ki, és 80 ezer katonát küldtek a csatorna­övezetbe”. Mindezt a lehetőséget négymillió akkori fontért! Ma a becslések szerint, a 'csator­nának csak a helyreállítása ötvenmillió fontba kerül. A nagy vásár és a London számára döntő szuezi támasz­pont végleges kiépítése kö­zött persze még sok minden történt, és az Egyiptomban lábrakapó nemzeti mozgalom elkeseredett ellenállását sok­szor véresen és sötét cselszö­vések árán kellett leküzdeni. Amikor Disraeli megkötötte az üzletet, a csatorna elmé­letben angol—francia irányí­tás alatt állott és kimondot­ták a csatorna semlegességé­nek elvét is. Ez persze nem felelt meg a döntő részvénytöbbség bir­tokában lévő angol hatalom­nak. 1882-ben Alexandriában az angol titkosszolgálat ügy­nökei véres ütközetet provo­káltak a város európai és egyiptomi lakosai között. A gondosan előkészített provo­káció után az angol hadse­reg nyomban megindult: fü­tyült a‘ csatorna semlegessé­gére és a víziút irányából tá­madva elfoglalta Kairót, megszállta Egyiptomot. Les- seps, a csatorna építője ezt hallván, így fakadt ki: „Az angolok lépése háborús cse­lekedet, a csatorna semleges­ségének kiáltó megsértése”. Ettől kezdve már nemcsak a Szuezi-csatorna, hanem egész Egyiptom felett az an­gol birodalmi zászló lengett. Egyiptom ébredő nacionalis­ta erői nyomban látták: ka ahol fagyasztott állapotban őrzik. Az eldugott kis folyópart­ján talált lelet új adatokkal gazdagítja a tudósok isme­reteit arról a korról, ami­kor a mammutok éltek és arról, hogy a fehérje milyen állapotban maradt fenn a tobbévezredes fagy. hatására. valaha ki akarják vívni az ország függetlenségét — ak­kor a Szuezi-csatorna angol birtoklása ellen kell harcol- mok. Jellemző például, hogy a nacionalista kereskedők és földbirtokosok kezében levő egyiptomi törvényhozás már az első világháború előtt is visszautasította a szuezi kon­cessziós szerződés meghosz- szabbítását. Mint említettük: az eredeti szerződés a csator­na megnyitásától számított 99 évre szólt, tehát 2008-ig terjesszék ki a koncessziós szerződést. Az akkori, mai szemmel nezve reakciós, de a nemze­ti szenvedélyek nyomása alátt ulesező egyiptomi parlament­ben csupán egyetlen képvise­lő merte megszavazni ezt az indítványt. Az angol követe­lést így visszautagtották. A két világháború között, amikor az angol hatalom ár- «vékában az egyiptomi naci­onalista nagyburzsoázia párt­ja, az úgynevezett Wafd irá­nyította az ország belső éle­tét már nyíltan követelte az angol csapatok kivonulá­sát Egviotomból és ígv a Szuezi-csatorna övezetéből. 1919-ben már-már nyílt fegyveres felkelés robbant ki a szuezi ügy miatt Egyiptom­ban. Am London parancsára Allen by marsall tűzzel-vassal taposta el a felkelőket. Ettől kezdve az angol gyarmatosí­tok szinte minden esztendő­mé Uvérfürdöt rendeztek. 1924-ben azután — mint az angol gyarmatosítás és Egvip- t°m történetében annyiszor, a kellő pillanatban megint rendelkezésükre állt egy pro- vokac10: Ma'g <s felderítetlen körülmények között „isme­meíf\ t®ttesek” Kairóban megsebesítették az egyiptomi hadsereg angol főparanesno- ez Pompás ürügyet szállított „rendfenntartás” cí­men a brit fegyverek beveté­rme' anKo1 katonaság kö­rülzárta a parlamentet és a kormanyépületet, lesöpörte a kormányról a Wafd polifiku !an'isékeít61 ke7dve hivatalo­san is katonai önkénnyel kor­mányozta Egyiptomot A félje* gyarmati ki­szolgáltatottság. az angol fegyverek árnyékában szüle­tett meg 1936-ban az új an­gol-egyiptomi szerződés. Er­re Angliának azért volt szük- m<7rt a fasiszta tengely- hatalmak már lázasan fegy- verkeztek. és Olaszország ak- kor líbiai gyarmatain erőlte­tett ütemben építette a hadi- bazisokat. Az angolok az új, veszélyekkel fenyegető hely­zetben szükségesnek tartották a Szuezi-csatorna feletti utal­niuk feltétlen biztosítását. Az új szerződés kimondotta: bár­mi is történjék Egyiptomban, a Szuezi-csatorna övezetében az angoloknak joguk van csa­patokat tartani mindaddig, amíg az egyiptomi hadsereg „saját erejéből nem képes el­látni a Szuezi-csatorna védel- mfr; A második világháború \ előtti korszaknak ez az utol­só. nagyszabású szerződése volt az a bilincs, amely egé­szen 1951 közepéig gúzsba- . kötve tartotta Egyiptomot és Angliához láncolta a Szuézi- csatornát. —i—e (folytatjuk) A tudósok megkezdték a sandrini mammut csontvázának tanulmányozását = v ^KÉPERNYŐJE lél ELŐTT Megvallom, régen szundi­káltam annyit fő műsoridő­ben, mint az elmúlt héten. Meglehet, hogy szellemi éb­renlétem gyakori kihagyása napi fáradalmaim egyenes következménye, s a látott művek esztétikai értékei és figyelmem elianyhulása kö­zött semmiféle összefüggés nem állítható fel. Bár az kissé elgondolkodtatott, hogy miért éppen csütörtökön es­te bóbiskoltam el a Házi ke­nyér című francia film né­zése közben, vagy hogy mi­ért vasárnap este. A minisz­ter és a kacsa vetítése köz­ben jött rám az álmosság, holott hasonló, a kétrészes Feltámadás láttán nem esett meg velem. Gyanakszom, hogy az sem lehetett véletlen, hogy szom­bat este a Szép maszkok so­rozat legújabb darabjának megtekintése közben saoty- tyant kedvem egy kis „kikap­csolódásra”, erőt gyűjtendő az Édes Anna, Fábri Zoltán filmjének késő éjszakai meg­tekintéséhez. Dehát — ismét­lem az ok az én megviselt készülékemben, fejemben is kereshető. Bár néhány isme­rősöm. akikkel műsorügyben rendszeresen gondolatat cse­rélek, vitatkozom, sokszor nem vagyunk egy vélemé­nyen, ízlések és pofonok ugye különbözők, az említett prog­ramokról ők is egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy nézé­sük közben hasonló tünete­ket észleltek magukon. Ezért is bátorkodom kimondani: sem a Házi kenyér — ügyes csevegés, semmi más — sem a Minden út hozzád vezet — komédia kevéske eredeti hu­morral — sem A miniszter és a kacsa — ebben ugyan némi leleplező szándék hú­zódott meg — egyik sem érte el a tartalmas, gondo­latébresztő és egyben szóra­koztató filmek színvonalát. A hót filmkivétele, a már emlí­tett Feltámadás. (Eltekintve a Fábri-sorozát legújabb da­rabjáról az éjszakai műsor­ban.) A feltámadás Lev' Tolsztoj kései remek­művének filmváltozatát Mi­hail Svejcer rendezte. Tolsz­toj regénye a világ talán egyik legmegrázóbb írása, s ahogyan Elbert János értő bevezetéséből is kitűnt, sehol nem mutatkozik meg oly sa­játos erővel a nagy orosz klasszikus filozófiája és jel­legzetes életszemlélete, mint a szenvedéseknek ebben a rendkívül megrázó erejű en­ciklopédiájában. A Háború és béke írója itt jutott talán a legmesszibbre, hogy felis­merje az orosz társadalom égbe kiáltó igazságtalansá­gait. Nyehljudov herceg lel- kiismeretfurdalásában és a Jekatyerina Masziova ellen elkövetett bűn helyrehozásán önmarcangolóan fáradozó herceg gondolataiban Tolsz­toj legszemélyesebb érzéseit, gondolatait fejezte ki. Svej­cer szép filmet készített a Feltámadásból, * vissza tudta adni a regény légkörét, és a film kifejező eszközeivel fel tudta tárni a toisztoii esz­mék mélységét Láthatóan ha­tással volt rá a nagy mester, Eizenstein képi látásmódja. /Ha a film a maga nemében ezért nem is úttörő jelentő­ségű. de a kitűnő színészi játék révén is élményt nyújt­va jó alkalmat kínált a nagy orosz klasszikus teljesebb megértéséhez. Mert úgy hi­szem, ennek a filmsorozatnak egyik legfőbb értéke: a film segítségével a világirodalom klasszikus alkotásait újra „elolvashatjuk” a kénemvőn. Dosztojevszkij után Lev Tolsztoj — remek program. Nagy események színhelyén Jó dolog, hogy a két ki­váló riporter, Balogh Mária és Bán János tökéletesen ér­tik egymást, azonos hullám­hosszra tudnak kapcsolni. Di­cséretes, hogy legújabban az­zal a nemes szándékkal kö­töttek egyezséget, hogy végig­járják az országnak azokat a színhelyeit, — városokat, üzemeket —ahol valami nagyszerű, valami történelmi jelentőségű esemény történt népünk felszabadulását kö­vető történelmében. Első al­kalommal Dunaújvárosba lá­togattak, ahol éppen 20 esz­tendeje örülhettek az olvasz­tárok az első csapolásnak, annak, hogy a pentelei fenn­síkon „megszületett” a vas. A most látott riportfilmben — egyenes közvetítésben — Bán János és Balogh Mária nem a tárgyakhoz, az üzemi teljesítményekhez kötötték műsorukat, hanem az embe­rek fejlődésében, sorsuk ala­kulásában próbálták felmérni a megtett történelmi utat. Romantikus pátosszal, miti­kus felhőkbe nem burkolták az üzem. a városalapítás hősi erőfeszítéseit, riportalanyaik segítségével józanul, emberi mérleget készítettek a hajda­ni nagy események mai szín­helyén. A megszólaltatott immár tőzsgyökeres dunaúj­városiak megnyilatkozásaiból szépen kerekedett ki a vá­ros emberi panorámája, s az. hogy a közös célok, kö­zös feladatok kohójában ho­gyan olvad égybe dunaújvá­rosivá a zalai földekről ér­kező paraszt, az Özdot ott­hagyó szakmunkás, vagy áz, aki a villamoskalauzi szék­ből szállt le, hogy itt próbál­jon szerencsét. Mindezt el­hittem a riportfilmnek csak azt az egyet nem, hogy ez a nap, amelyen a riport ké­szült. csupán egy lett volna az esztendő 365 napjából. Kár volt mind a bevezetőben, mind a befejezésben erőltet­ni ezt a kissé elkop látott közhelyet. Röviden Űjabb két tehetséges szí­nész kapott szót — önálló 'műsorral — a képernyőn. Muszte Anna és Szűcs And­rás mutatta be. hogy mit tud. A rokonszenves sorozat kitűnő lehetőség a fiatal pá­lyakezdő művészeknek, hogy teljes vértezetben állhassa- nak oda a tévénézők milliói elé. Ha valamit ezúttal a két színész tehetségének éli ^pe­rese mellett szóvá tehetünk, az elsősorban programúk egy­síkúsága. Változatosabb és igényesebb, programmal ta­lán még jobban belophatták volna magukat szívünkbe. Adásról adásra gazdagodik tartalmában a Cimbora. Most új műsorvezető is bemutat­kozott, Tahi Tóth László, aki mondjuk meg vérbeli cim­bora. Igen érdekes módon fedte fel a műsor a varázsos Nakonxipán titkait, és jó hangulatban, okos dolgokról esett szó benne. Ha így foly­tatódik. a gyermekek mellett egyre több felnőttet is ma-, gához csábit a Cimbora. .V. M. \ 4 iC&koks&ük&eU itmdíty

Next

/
Thumbnails
Contents