Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 8: Szuez — a legendás II. A nagy üzlet Bővítik a csatornát (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Társaság helyiségében) Az enyhülés ellen hat Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn este a hivatalos látogatáson Új-Delhiben tartózkodó Sztanko Todonov bolgár miniszterelnök tiszteletére adott vacsorán üdvözölte az európai enyhülés irányába tett lépéseket, annak a reményének adott kifejezést, Igjgy ezek kedvezően hatnak a világ más részeire is. A miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett azoknak a tendenciáknak veszélyére, amelyek a konfrontáció új fajtáját idézhetik fel. Azok a törekvések, amelyek egy közös angol—amerikai katonai támaszpontnak áz Indiai- óceánon való létrehozására Irányulnák, vagy a térségben levő fegyverek szaporítása — aligha segítik elő a béke feltételeinek megteremtését — hangsúlyozta Indira Gandhi. Etiópia Általános sztrájkot terveznek Etiópia újonnan kinevezett kormányát újabb reformokra akarja késztetni a hadsereg, s az ország 85 000-es taglétszámú szakszervezete béremelési követelésének alátámasztására azt tervezi, hogy csütörtökön általános sztrájkba lép. Hétfőn, az új kormány hivatalba lépésének napján a hadsereg egyik helikoptere röpcédulákat szórt le Addis Abeba felett A hadsereg sajtószabadságot a politikai foglyok szabadon engedését pártatakífási jogot. földreformot, általános tankot«- \ lezettséget és kedvezőbb szak- szervezeti törvényeket követel A ..fegyveres erők egységei” aláírást viselő röpcédulákon hangsúlyozzák azt is, hogy felelősségre kell vonni a lemondott kormány tagjait- • i Lí* 7>Kémtevékenység A torontó Daily Star című kanadai napilap washingtoni jelentése szerint a CIA körülbelül kétszáz ügynökével kémtevékenységet folytat a külföldi országokban, egyebek között Kanadában is. A CIA ügynökei tevékenységüket az amerikai társaságok vezetőinek támogatásával végzi. A társaságok cserében titkos kereskedelmi információkat kapnak a CIA-tóL Különleges repülőgép segítségével szállították Novo- szibirszkbe annak a hatalmas mammutnak a maradványait, amelyet a Sandrin folyó partján, az örökké fagyott talajban találtak Ke- let-Szibériában. A kökor- szakbeli élőlény sok évszázadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin. halászati felügyelő vette észre. A tudósok motoros szivattyúk segítségével. 72 órán keresztül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mám- műtőt. A tetemet a ragadozók kikezdték. de nemes szerveit bordái megvédtek a pusztítástól. Az állat gyomrában fűfélék magját találták. Napjainkban mindössze tíz épségben megmaradt mam- mutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a tizenegyedik és egyben a legnagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét tonna, az agyarak közti távolság közel három méter, A csaták és szenvedések, amelyeket Renan megjósolt, csakhamar bekövetkeztek. Anglia elkeseredetten ellenezte a csatorna építését és visszautasította Lesseps Perdinándot, amikor az a brit kormánytól is pénzt akart felvenni. Ám a gyarmati rablás legszebb hagyományaihoz híven nyomban jelentkezett és megpróbálta kicsavarni az immár elkészült víziutat Franciaország kezéből! Nem telt bele nyolc esztendő és teljes fordulat történt. A fordulat értelmi szerzője Disraeli brit miniszterelnök volt, aki 1875 novemberének egy homályos estéjén a Downing street 10-es számú házában, az angol miniszterelnökök hagyományos rezidenciájában titkos memorandumot írt Viktória királynőnek: „Felség! Az egyiptomi kedive a csőd szélén áll, és úgylátszik, meg akar válni a kezében lévő Szuezi-csatorna részvényektől. Azt mondja, hogy e hónap 30-áig feltétlenül szüksége van négymillió fontsterlingre. Ez az idő lélegzetvételre is kevés, de nyélbe kell ütni a dolgot.” A londoni Rotschild bankház mindenesetre segített lélegezni az angol gyarmati hódításnak. A parlament éppen szünetet tartott és az Angol Bank a parlament jóváhagyása nélkül nem nyúlhatott a zsebébe. Disraeli erre rendkívüli minisztertanácsot hívott össze és közben elküldte megbízottját a londoni Rotschild bankba. Az angol Rotschild- ház feje — a legendák szerint — éppen muskotálvsző- lőt majszolt íróasztalánál, amikor őfelsége miniszterelnökének megbízottja előadta a kérést. Majd lusta mozdulattal a csengőhöz nyúlt, és utasítást adott a pénz átutalására. Az angol parlament csak utólag értesült az üzletről, amely egyike volt az angol gyarmatosítás legkifizetődőbb boltjainak! Disraeli kormánya négymillió fontért — a kapott értékhez viszonyítva szinte ingyen — kapta meg a pénzzavarral küzdő egyiptomi Kedive szekrényében lévő 176 ezer csatornarészvényt. Ezzel Nagy-Britannia rátette a kezét a Szuezi-csatorna részvényeinek 44 százalékára. Miután a többi részvények birtoka megoszlott — Anglia lett a legnagyobb részvénytulajdonos, és döntő szót kapott a Szuezi Csatorna Társaság ügyeinek irányításában! Száz évvel később a nagy vásár mérlegét az Egyesült Államok legtekintélyesebb lapja, a New York Times így foglalta össze: „A Disraeli— Rotschild üzlet az angoloknak olyan hatalmat és tekinA sandrini mammutlelet különösen azért érdekes, mert az állat belső részei fagyott állapotban sok éven keresztül épségben maradtak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, beleit, mintegy hét mázsányi belsőséget, amelyet NovötútibiitMükbe sgálli toltak; télyt adott, amely mellett Disraeli álmai is eltörpültek. A Szuezi-csatorna.'.. Anglia kezébe adta az egész Közép- Kelet kulcsát... A második világháború elejére Anglia a Szuezi-csatorna övezetében szervezte meg közép-keleti katonai rendszerének központját. Támaszpontok, raktárak, repülőterek egész hálózatál építették ki, és 80 ezer katonát küldtek a csatornaövezetbe”. Mindezt a lehetőséget négymillió akkori fontért! Ma a becslések szerint, a 'csatornának csak a helyreállítása ötvenmillió fontba kerül. A nagy vásár és a London számára döntő szuezi támaszpont végleges kiépítése között persze még sok minden történt, és az Egyiptomban lábrakapó nemzeti mozgalom elkeseredett ellenállását sokszor véresen és sötét cselszövések árán kellett leküzdeni. Amikor Disraeli megkötötte az üzletet, a csatorna elméletben angol—francia irányítás alatt állott és kimondották a csatorna semlegességének elvét is. Ez persze nem felelt meg a döntő részvénytöbbség birtokában lévő angol hatalomnak. 1882-ben Alexandriában az angol titkosszolgálat ügynökei véres ütközetet provokáltak a város európai és egyiptomi lakosai között. A gondosan előkészített provokáció után az angol hadsereg nyomban megindult: fütyült a‘ csatorna semlegességére és a víziút irányából támadva elfoglalta Kairót, megszállta Egyiptomot. Les- seps, a csatorna építője ezt hallván, így fakadt ki: „Az angolok lépése háborús cselekedet, a csatorna semlegességének kiáltó megsértése”. Ettől kezdve már nemcsak a Szuezi-csatorna, hanem egész Egyiptom felett az angol birodalmi zászló lengett. Egyiptom ébredő nacionalista erői nyomban látták: ka ahol fagyasztott állapotban őrzik. Az eldugott kis folyópartján talált lelet új adatokkal gazdagítja a tudósok ismereteit arról a korról, amikor a mammutok éltek és arról, hogy a fehérje milyen állapotban maradt fenn a tobbévezredes fagy. hatására. valaha ki akarják vívni az ország függetlenségét — akkor a Szuezi-csatorna angol birtoklása ellen kell harcol- mok. Jellemző például, hogy a nacionalista kereskedők és földbirtokosok kezében levő egyiptomi törvényhozás már az első világháború előtt is visszautasította a szuezi koncessziós szerződés meghosz- szabbítását. Mint említettük: az eredeti szerződés a csatorna megnyitásától számított 99 évre szólt, tehát 2008-ig terjesszék ki a koncessziós szerződést. Az akkori, mai szemmel nezve reakciós, de a nemzeti szenvedélyek nyomása alátt ulesező egyiptomi parlamentben csupán egyetlen képviselő merte megszavazni ezt az indítványt. Az angol követelést így visszautagtották. A két világháború között, amikor az angol hatalom ár- «vékában az egyiptomi nacionalista nagyburzsoázia pártja, az úgynevezett Wafd irányította az ország belső életét már nyíltan követelte az angol csapatok kivonulását Egviotomból és ígv a Szuezi-csatorna övezetéből. 1919-ben már-már nyílt fegyveres felkelés robbant ki a szuezi ügy miatt Egyiptomban. Am London parancsára Allen by marsall tűzzel-vassal taposta el a felkelőket. Ettől kezdve az angol gyarmatosítok szinte minden esztendőmé Uvérfürdöt rendeztek. 1924-ben azután — mint az angol gyarmatosítás és Egvip- t°m történetében annyiszor, a kellő pillanatban megint rendelkezésükre állt egy pro- vokac10: Ma'g <s felderítetlen körülmények között „ismemeíf\ t®ttesek” Kairóban megsebesítették az egyiptomi hadsereg angol főparanesno- ez Pompás ürügyet szállított „rendfenntartás” címen a brit fegyverek bevetérme' anKo1 katonaság körülzárta a parlamentet és a kormanyépületet, lesöpörte a kormányról a Wafd polifiku !an'isékeít61 ke7dve hivatalosan is katonai önkénnyel kormányozta Egyiptomot A félje* gyarmati kiszolgáltatottság. az angol fegyverek árnyékában született meg 1936-ban az új angol-egyiptomi szerződés. Erre Angliának azért volt szük- m<7rt a fasiszta tengely- hatalmak már lázasan fegy- verkeztek. és Olaszország ak- kor líbiai gyarmatain erőltetett ütemben építette a hadi- bazisokat. Az angolok az új, veszélyekkel fenyegető helyzetben szükségesnek tartották a Szuezi-csatorna feletti utalniuk feltétlen biztosítását. Az új szerződés kimondotta: bármi is történjék Egyiptomban, a Szuezi-csatorna övezetében az angoloknak joguk van csapatokat tartani mindaddig, amíg az egyiptomi hadsereg „saját erejéből nem képes ellátni a Szuezi-csatorna védel- mfr; A második világháború \ előtti korszaknak ez az utolsó. nagyszabású szerződése volt az a bilincs, amely egészen 1951 közepéig gúzsba- . kötve tartotta Egyiptomot és Angliához láncolta a Szuézi- csatornát. —i—e (folytatjuk) A tudósok megkezdték a sandrini mammut csontvázának tanulmányozását = v ^KÉPERNYŐJE lél ELŐTT Megvallom, régen szundikáltam annyit fő műsoridőben, mint az elmúlt héten. Meglehet, hogy szellemi ébrenlétem gyakori kihagyása napi fáradalmaim egyenes következménye, s a látott művek esztétikai értékei és figyelmem elianyhulása között semmiféle összefüggés nem állítható fel. Bár az kissé elgondolkodtatott, hogy miért éppen csütörtökön este bóbiskoltam el a Házi kenyér című francia film nézése közben, vagy hogy miért vasárnap este. A miniszter és a kacsa vetítése közben jött rám az álmosság, holott hasonló, a kétrészes Feltámadás láttán nem esett meg velem. Gyanakszom, hogy az sem lehetett véletlen, hogy szombat este a Szép maszkok sorozat legújabb darabjának megtekintése közben saoty- tyant kedvem egy kis „kikapcsolódásra”, erőt gyűjtendő az Édes Anna, Fábri Zoltán filmjének késő éjszakai megtekintéséhez. Dehát — ismétlem az ok az én megviselt készülékemben, fejemben is kereshető. Bár néhány ismerősöm. akikkel műsorügyben rendszeresen gondolatat cserélek, vitatkozom, sokszor nem vagyunk egy véleményen, ízlések és pofonok ugye különbözők, az említett programokról ők is egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy nézésük közben hasonló tüneteket észleltek magukon. Ezért is bátorkodom kimondani: sem a Házi kenyér — ügyes csevegés, semmi más — sem a Minden út hozzád vezet — komédia kevéske eredeti humorral — sem A miniszter és a kacsa — ebben ugyan némi leleplező szándék húzódott meg — egyik sem érte el a tartalmas, gondolatébresztő és egyben szórakoztató filmek színvonalát. A hót filmkivétele, a már említett Feltámadás. (Eltekintve a Fábri-sorozát legújabb darabjáról az éjszakai műsorban.) A feltámadás Lev' Tolsztoj kései remekművének filmváltozatát Mihail Svejcer rendezte. Tolsztoj regénye a világ talán egyik legmegrázóbb írása, s ahogyan Elbert János értő bevezetéséből is kitűnt, sehol nem mutatkozik meg oly sajátos erővel a nagy orosz klasszikus filozófiája és jellegzetes életszemlélete, mint a szenvedéseknek ebben a rendkívül megrázó erejű enciklopédiájában. A Háború és béke írója itt jutott talán a legmesszibbre, hogy felismerje az orosz társadalom égbe kiáltó igazságtalanságait. Nyehljudov herceg lel- kiismeretfurdalásában és a Jekatyerina Masziova ellen elkövetett bűn helyrehozásán önmarcangolóan fáradozó herceg gondolataiban Tolsztoj legszemélyesebb érzéseit, gondolatait fejezte ki. Svejcer szép filmet készített a Feltámadásból, * vissza tudta adni a regény légkörét, és a film kifejező eszközeivel fel tudta tárni a toisztoii eszmék mélységét Láthatóan hatással volt rá a nagy mester, Eizenstein képi látásmódja. /Ha a film a maga nemében ezért nem is úttörő jelentőségű. de a kitűnő színészi játék révén is élményt nyújtva jó alkalmat kínált a nagy orosz klasszikus teljesebb megértéséhez. Mert úgy hiszem, ennek a filmsorozatnak egyik legfőbb értéke: a film segítségével a világirodalom klasszikus alkotásait újra „elolvashatjuk” a kénemvőn. Dosztojevszkij után Lev Tolsztoj — remek program. Nagy események színhelyén Jó dolog, hogy a két kiváló riporter, Balogh Mária és Bán János tökéletesen értik egymást, azonos hullámhosszra tudnak kapcsolni. Dicséretes, hogy legújabban azzal a nemes szándékkal kötöttek egyezséget, hogy végigjárják az országnak azokat a színhelyeit, — városokat, üzemeket —ahol valami nagyszerű, valami történelmi jelentőségű esemény történt népünk felszabadulását követő történelmében. Első alkalommal Dunaújvárosba látogattak, ahol éppen 20 esztendeje örülhettek az olvasztárok az első csapolásnak, annak, hogy a pentelei fennsíkon „megszületett” a vas. A most látott riportfilmben — egyenes közvetítésben — Bán János és Balogh Mária nem a tárgyakhoz, az üzemi teljesítményekhez kötötték műsorukat, hanem az emberek fejlődésében, sorsuk alakulásában próbálták felmérni a megtett történelmi utat. Romantikus pátosszal, mitikus felhőkbe nem burkolták az üzem. a városalapítás hősi erőfeszítéseit, riportalanyaik segítségével józanul, emberi mérleget készítettek a hajdani nagy események mai színhelyén. A megszólaltatott immár tőzsgyökeres dunaújvárosiak megnyilatkozásaiból szépen kerekedett ki a város emberi panorámája, s az. hogy a közös célok, közös feladatok kohójában hogyan olvad égybe dunaújvárosivá a zalai földekről érkező paraszt, az Özdot otthagyó szakmunkás, vagy áz, aki a villamoskalauzi székből szállt le, hogy itt próbáljon szerencsét. Mindezt elhittem a riportfilmnek csak azt az egyet nem, hogy ez a nap, amelyen a riport készült. csupán egy lett volna az esztendő 365 napjából. Kár volt mind a bevezetőben, mind a befejezésben erőltetni ezt a kissé elkop látott közhelyet. Röviden Űjabb két tehetséges színész kapott szót — önálló 'műsorral — a képernyőn. Muszte Anna és Szűcs András mutatta be. hogy mit tud. A rokonszenves sorozat kitűnő lehetőség a fiatal pályakezdő művészeknek, hogy teljes vértezetben állhassa- nak oda a tévénézők milliói elé. Ha valamit ezúttal a két színész tehetségének éli ^perese mellett szóvá tehetünk, az elsősorban programúk egysíkúsága. Változatosabb és igényesebb, programmal talán még jobban belophatták volna magukat szívünkbe. Adásról adásra gazdagodik tartalmában a Cimbora. Most új műsorvezető is bemutatkozott, Tahi Tóth László, aki mondjuk meg vérbeli cimbora. Igen érdekes módon fedte fel a műsor a varázsos Nakonxipán titkait, és jó hangulatban, okos dolgokról esett szó benne. Ha így folytatódik. a gyermekek mellett egyre több felnőttet is ma-, gához csábit a Cimbora. .V. M. \ 4 iC&koks&ük&eU itmdíty
