Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 5. — szerkesztettek, amely egymástól világosan elkülönítve jeleníti meg a képernyőn az olyan tárgyzórfákat is, amelyek hőmérséklete között csak 0,2 C fok az eltérés. A készülék „lelke” a szilíciumból és kevés galliumból álló detektorok sora (1), amelyet folyékony nitrogénge infravörös sugarak hatására is megnövekszik az anyag vezetőképessége. A detektorokra letapogató tükör (3) juttatja el az infravörös sugarakat egy germá- niumlencsén keresztül. A készülék 50 kép*mp frekvenciává] szolgáltat hőképeket a vizsgált objektumról. Betonfűrás — gyémánttal Az építők nehéz helyzetben vannak, ha egy beton, vagy vasbeton falba utó’ag kell lyukat, nyílást kiképezniük (pl. egy átmenő cső részére), A keményfémlap- kás ütve-fúrás csak kis átmérőjű lyukak készítésére jöhet számításba a kézi vésés pedig hosszadalmas és fáradtságos munka. Az egyik svéd cégnek a gyémántbetétes fúrófejjel ellátott készülékével köny- nyűszerrel elvégezhető a betonfúrás. A fúrófejet villamos vagv pneumatikus motor egyaránt forgathatja. Betonban percenkénti 5 cm-es, vasbetonban 3 cm /f sebességgel halad előre a gyémántfúró. A fúrt Ív belső felülete olyan sima, hogy utólagos megmunkálásra nincs szükség. A készülék minden irányban tud fúrni, és nehezen hozzáférhető helyeken is alkalmazható. Tüntetések Barcelonában A spanyolországi Barcelonában két vasárnapi tüntetés többszáz résztvevője tiltakozott Salvador Púig Antich- nak, az Ibériai Felszabadítási Mozgalom tagjának kivégzése miatt. A tüntetők ellen a városi hatóságok kivezényelték a rendőrséget. BiTbaóban, a spanyolországi baszk föld központjában is tüntetés volt vasárnap: mintegy kétezren, biztosították, együttérzésükről és fá- mogatásukról Antonio Ano- veros bilbaói püspököt, akit a hatóságok a hét közepén házi őrizetbe helyeztek, és legújabb hírek szerint kiutasították Spanyolországból. A püspök az egyházkerületéhez tartozó papoknak eljuttatott pásztorlevelében. ugyanis autonómiát ésl általában nagyobb szabadsagot követelt a spanyolorszábi baszkoknak. Antonio Anoveros kiutasításának hírét hivatalosan nem erősítették meg, sőt a bilbaói rendőrség vezetője is állítólag csak szóban közölte vele a végzést. A püspök írásbeli határozatot követel és — mint nyugati hírügynökségiek tájékozott köröket idézve írják — csak akkor hajlandó engedelmeskedni, ha a Vatikán is, erre utasítja. Púig kivégzése Európa- szerte nagy felháborodást keltett. Spanyolország párizsi nagykövetségének épülete közelében ' többezren tüntettek „Franco • gyilkos”, „Franco fasiszta” jelszavakkal. Toulouse-ban feltartóztatták a Párizs—-Barcelona expresszi, s a tüntetők jelszavakat mázoltak a motorkocsira és a vagonokra. Etiópia Személycserék a fegyveres erők vezetésében Enalkacsev Makkonen, az újonnan kinevezett etiópiai miniszterelnök vasárnap este nyilvánosságra hozta új kormányának részleges névsorát. Addisz Abebában ugyanakkor több személycserét jelentettek be a fegyveres erők különböző parancsnoki posztjain. E cseréket személyesen Szelasszié császár hajtotta végre. Az uralkodó többek között • új parancsnokot nevezett ki a császári testőrség élére. Megfigyelők szerint az új kormány eddig ismeretes összetétele, valamint a fegyveres erők vezetésében végrehajtott személycserék egyaránt tanúsítják, hogy az uralkodó messzemenően eleget próh-ii tenni a katonák követeléseinek. Szuez — a legendás v/ziút I. A fáraóktól Lessepsig Hosszú ájultság után ma újra életre kel a Szuezi- csatorna. Pontosabban: megkapja az első injekciókat, hogy bénultsága feloldódjék. Az „injekciós tűk” szerepét a jugoszláv Brodoszpasz és a nyugatnémet Ulrich—Helms cég hatalmas kotrógépei és darui játsszák. Az egyiptomi kormány számításai. szerint július 5-ére kell kikotorni a csatorna medrét, és kiemelni az elsüllyedt hajókat. A 161 kilométer hosszú, de legszűkebb pontjain alig néhányszor tíz méter szélességű csatorna medrében az 1967-es háború óta, tehát immár majdnem hét éve négy angol, két amerikai, kél# svéd, két lengyel, két nyugatnémet, egy bolgár, egy csehszlovák és egy francia teherhajó rozsdásodik mozdulatlanságra ítélve. El kell tisztítani a forró sivatagi szél által évek óta a csatorna medrébe hordott homokot — s azokat a csatornán keresztül épített földgátakat is, amelyeken az 1973 októberi háború utolsó napjaiban az izraeli tankosztagok átkeltek a csatorna nyugati partjára. A rendezés első lépésének tekinthető csapatszétválasztási egyezmény azt jelenti, hogy a víziót mindkét partja visszakerül teljes hosszúságában Egyiptom birtokába — ez a stratégiai feltétele a munkák, megkezdésének. Ha a menetrendet sikerül betartani, és 1974. július S*én újra megindul a hajózás a csatornán — ezzel új és remélhetőleg az eddigieknél nyugalmasabb fejezet kezdődik a legendás víziút történetében. A Szuezi csatorna története egyike a világpolitika legizgalmasabb „regényeinek”. A Földközi-tengert a Vörös-tengerhez kapcsoló csatorna építésének első tervei jóformán az ősidők homályából bukkannak elő. Az egyiptomi hagyományok szerint Sesostris. a XII. dinasztia fáraója volt az első,' aki a Vörös-tengert a Nílus egyik ágával összekötötte és ezzel közvetett kapcsolatot létesített a két tenger között. Ennek a csatornának a történetét a távolság köde homályo- sítja el — annyit azonban tudunk, hogy „A fáraók csatornájának” nevezték és több mint ezer esztendeig működött különböző megszakításokkal! Utoljára egy ilyen szünet után az időszámításunk előtti VII. században Necho fáraó fogott hozzá 120 ezer rabszolgával a csatorna medrének kivájásához. Az ősi legendák szerint „meny* nyei jóslatra” maradt abba a munka, mert az egyiptomi papok figyelmeztették az uralkodót, hogy a csatorna •vv- Vyr:’-y"S'.*yj>ípyEugénia császárnő ünnepélyesen megnyitja a csatornát. (Dioráma az Egyiptomi Föld rajzi Társaság helységében.) (MTI Foto: Szávay Edit felvétele — KS) újjáépítésével „a hódítók szá- / mára egyengeti az utat.” Hódítókban nem is volt hiány. Közülük a legnevezetesebb, Dáríus perzsa király állította helyre és bővítette ki a Fáraók csatornáját. Ettől kezdve az egymást követő évszázadokbán (sokszor em- beröltőnyi szünetekkel) ez a csatorna a Vörös-tenger és a Nílus között mindig működött. A két tengert közvetlenül összekötő víziút létesítésére, tehát a szuezi földszo- ros átvágására sohasem történt kísérlet. Nemcsak és nem is elsősorban technikai okokból. Rabszolga és hadifogoly százezrével akadt volna. A szoros átvágását azért nem kísérelték meg, mert .tévesen úgy hitték: a Vöröstenger szintje annyival magasabb a Földközi-tengerénél, hogy elöntené az országot. A Fáraók csatornája akkor veszítette el jelentőségét, amikor a török hódítások miatt a Nyugat izmosodó kapitalista országai más utakat kerestek. A XIII. és XIV. században megnyílt az India és Kína felé vezető szárazföldi út, majd a portugálok körülhajózták Afrikát. A Fáraók csatornáját immár végleg befújta az évszázados homok és ma már nyomai sem fedezhetők fel. A Szuezi-csatoma történelmének modern homokviharai akkor kezdődtek, amikor a XIII. században Anglia és Franciaország kezdett birkózni a világhatalomért, a gyarmati zsákmányért, a tengeri kereskedelem elsőbbségéért. Napoleon ezért szállt partra Alexandriában és foglalta el az országot. Anglia nyomban fegyverre — és tengerre kapott. Nelson szétverte a francia flottát és Napoleon voltaképpen bukásáig nem tudott A gdyniai „Párizsi Kom- mün” Hajógyárban 99 napig épült a száraz dokkban a 105 000 tonnás érc-, kőolaj- és tömegáruszállítő hajó törzse. A lengyel hajóépítés történetében ez az első ekkora tönnatartalmú hajó, A 25 000 tonna önsúlyú törzs vízrebocsátásának művelete nehéz. A száraz dokk elárasztása után 8 -ehéz vontatóhajó vezette ki belőle a haióíörzset. A szovjet megrendelésre készülő hajó a „Bugyonnij marsall” nevet kapta. Az üj hajóegységei) ez év közepén vonják fel a lobogót, új kísérletet tenni Egyiptom elfoglalására. A politikából azonban csak a császárt Száműzték — a francia tőkét nem. A franciák tudomásul vették, hogy tengeren nem mérkőzhetnek az angolokkal, s ezért a francia burzsoázia arra törekedett, hogy az Af- rika-körüli útnál rövidebb és védettebb vízi ösvényt vágjon India és a Távol-Kelet irányába. A történelem egyik tragikomikus fintora, hogy a Szuezi-csatornát a franciák — az angolok ellen építették. Lesseps Ferdinártd francia mérnök Párizs és a francia bankok teljes támogatásával engedélyt kapott Szaid egyiptomi pasától a Szuezl-csator- na megépítésére, és 200 millió frank alaptőkével megalapította a később hírhedtté vált „Szuezi-csatorna Társaságot”. A koncessziós szerződést 1856-ban kötötték meg, s az az eredeti megállapodás szerint a csatorna megnyitásától számított 99 esztendeig volt érvényes. CMár ez a szerződés • is leszögezte, hogy a csatorna egyértelműen Egyiptomé, amelynek irányítása „az egyiptomi törvényeknek és szokásoknak megfelelően történik”!) Lesseps terve kétségkívül zseniális volt. A csatornát azonban (akárcsak a ködös múltban a Fáraók csatornáját) az egyiptomi parasztok vájták ki a földből, jóformán két kezükkel. Kényszermunkára hajtott fellahok járványok és betegségek által tizedelve, vérükkel és verejtékükkel építették meg a század legjelentősebb víziút- ját. Néhá' -y év múlva a Vörös-tenger sárgás és a Földközi-tenger kékeszöld vize összeölelkezett egymással a csatornában, és a víz sima tükrén császári hajók siklottak. 1869 novemberének 17. napján 67 fellobogózott hajó felvonulása nyitotta meg a csatornát, a kairói új operaházban pedig az Aida díszelőadásával ünnepeltek. A csatornán végigvonuló hajók között volt Fe renc József, az osztrák—ma gyár monarchia urának jachtja is, a karavánt^ az ,*Aigle” (Sas) nevű francia császári jacht vezette, fedélzetén Eugénia császárnővel, II. Napoleon feleségével és Lesseps Ferdinánddal, a csatorna építőjével. Az Aigle fedélzetén a korlátnak támaszkodva tekintett a kék vízszalagot szegélyező homoktenger felé Ernest Renan francig író és történész. A díszfelvonulás közepette Renan Lessepshéz fordulva így szóit: „Uram, á földkerekségnek ez a pontja a jövendő nagy csatáinak és szenvedéseinek színtere lesz .. —1—c (Folytatjuk). ■ Az űrkutatás 1974-es programja Az 1974-es év elsősorban a bolygok automatikus űrszondákkal való kutatásának esztendeje lesz. Négy szovjet automata űrszonda a Marsot, két amerikai pedig a Vénust, a Merkúrt és a Jupitert fogja tanulmányozni. Egy-egy automata szonda eredményei felérnek évszázadok csillagászati kutatási eredményeivel. " Szeptemberben újra a Merkur kerül az érdeklődés előterébe: az amerikai Mariner—10 176 napig tartó Nap körüli útja után újra a Merkur közelébe kerül és ismét fényképezi a bolygót. Az év végén a Pioneer 11 amerikai űrszonda, amely a múlt év áprilisa óta száguld a Jupiter felé, decemberben mintegy 30 ezer kilométerre megközelíti. Épül az új Kossuth-adó A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976-ban: új adóállomás épül a Kossuth Rádjó műsorának sugárzására, amelynek adását az ország minden pontján jól lehet majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükségessé, hogy a Kossuth vételi lehetősége évről évre romlik., és ma már csak az ország területének 55 százalékán lehet jó] venni, hallani az adást. Bebizonyosodott, hogy az ország területén középhullámon csak minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomás üzemben tartásával lehet a jelenlegi hatásfok-romlást megállítani. Így határozták el az új 2000 ki- lowattos (2 megawattos) adó építését. Ehhez azonban új antennatorony is kell. Ennek helyét egy földrajzilag megfelelőbb helyen, a Bács- Kiskun megyei Solt nagyközség határában, a településtől mintegy négy kilométerre jelölték. A jelentős beruházás szovjet segítséggel valósul még. Hazánkban ugyanis még sö- hasem gyártottak 150—300 kilowattnál nagyobb teljesítményű adót. Solt térségében máris folyik a rádióállomás építésének helyszíni előkészítése, a tereprendezés, valamint az úthálózat, a viz- és elektromos-energia-, ellátás létesítményeinek kiépítése. „Mélyhűtött” detektor A holland Philips cég kutatói minden eddiginél érzékenyebb és gyorsabb működésű hőleképező készüléket nel és héliummal (4, 61 — égy sugárzó ernyő (5) közvetítésével — 4 Kelvin fokra hűtenek le. E hőfokon gyenIsmét megrendezni az antikvár könyvvásárt március 12-től 15 lg a Sz’gi'g'rti ' '*' n. Könyvek vétele ?. •») a. Szabad böngészés, olcsó árak! Ne mulassza el felkeresni. Nyitva: 12-én 10—18 óráig. 13—14-én 8—18 óráig. 15-én 8—13 óráig. Lengyel f a r * * r hajoorias
