Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
1974. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Makra a Sziqlioeti színpadán Nem csinált a Makrával rossz vásárt a színház. Olyan dráma bemutatását vállalta, amely izgalmas problémafelvetésével. intő figyelmeztetésével és súlyos tanulságaival mai, időszerű erkölcsi kérdések végiggondolására készteti a nézőt. Nyílt, ke- ményszavú dráma — bár nem hibátlan —, s az előadás hasonló szellemben fogant: markáns színpadi rajzolata a tehetséges szakmunkás, Makra Ferenc tragédiába torkolló történetének. Mozgások, változások, állandó konfliktusok lázában élünk, s nem kétséges, hogy a konfliktusoknak tüzében, hevében kovácsolódik az egyén, s általuk, mármint az ellentétek révén kristályosodnak ki jövőbeni feladataink. Továbbá az sem. hogy csak a konfliktusok vállalásával, a velük való bátor szembenézéssel juthatunk el szellemi arculatunk kialakításához is. Ez a folyamat segíthet hozzá a teljesebb emberi élet vállalásához. megvalósításához; ahhoz. hogy közelebb kerülhessünk a „mindenséggel mérd magad” József Attila-i embereszményhez. Éppen ezért, ha valamiért rokonszenves Kertész Ákos drámájának hőse. Makra Ferenc. akkor elsősorban azért, hogy sunyi vagy közömbös módon nem kerüli meg az élet produkálta konfliktusokat, hanem küzdelemre indul velük, vállalja őket. Makra a konfliktusok hőse. fíős még akkor is, ha megtorpanása folytán el kell végül is buknia. De akkor is nem más. ő maga mond ítéletet saját sorsa felett, s maga mondja ki öngyilkosságával a legfontosabbat: ha élhetetlen, hát nem is érdemli meg, hogy éljen. Aki elavult normák alapján alatta választ lehetőségeinek. az nem kerülheti ki sorsát De a darab eszmei jelentősége nem elsősorban a tragikus befejezés vaskos 'felkiáltójelében van. sokkal inkább az addig megtett úton előálló lehetőségek vállalásának vagy nem vállalásának tanulságaiban. Makra elindul azon az úton, mégha nem is mindig helyes motivációk alapján, hogy megvívja a „maga tehetségének, emberi látásmódjának megfelelő küzdelmet”. Sajnos, a teljes emberi felemelkedés helyett az úgynevezett- szabályos élet mellett dönt. Gyakorlatilag Vali helyett Magdus lép be az életébe, a tehetséggel járó kockázatok vállalása helyett a biztonságosabbnak látszó kispolgári életnél köt ki. Magdus kicsinyes horgoltcsipkés világával Makra életében a tragikus megalkuvás. A kis Sztanek, Makra szeretője pedig semmi más, mint az elvesztett Vali valamiféle pótléka. Makra tragédiája abban gyökerezik, hogy mindenáron szabályosan akar élni, holott Vali már „meg- mérgezte”, elültette benne a gondolatot, hogy az az élet, amely őt körülveszi hazugságaival, illegális viszonyaival, megalkuvásaival nem lehet az ő kenyere. A dráma — úgy gondolom —, tragikus befejezésével is csak erősíteni kívánja a társadalmilag is fontos gondolatot hogy kockázatok, hit nélkül nincs forradalom, s a teljesebb emberi élet vágyáról való lemondás mindennapjaink forra- dalmiságát áshatja alá. De parancs is rejlik benne. Ez a parancs a Makrákért szól: a munkásnak, a Makrához hasonlónak igenis egyéni érdeke, de egyben társadalmi felelőssége is, hogy osztálya történelmi küldetéséből eredően vállalja a szocialista embereszmény, a magasabb- rendű emberi élet megvalósításáért való következetes harcot. A Makra „üzenetét” nem lehet félreértem, legfeljebb kevés az, amiből még meg kell érteni. Ugyanis nem minden részletében egyaránt meggyőző. Olykor bizony motivációjában egyszerűen szegény. A dráma ebben a formájában nem képes kárpótolni a regény epikai gazdagságáért Csak egyetlen mozzanatra utalnék, például a Valival történt szakításra. A drámában a szakítás oka csupán egy motívumra szorítkozik: Makra igen, Vali nem akar gyereket. Ha Valit több oldaláról is jobban megismerhetnénk. nemcsak pozitív oldala domborodnék ki, magatartásában ellentmondásai is világosabban rajzolódnának ki előttünk, talán emberileg is hitelesebbnek érezhetnénk Makra vele való szakítását. A regény epikai bőségét való igaz, nem lehet átmeneti a komprimáltabb színpadi műfaj keretei közé. De talán a kissé érdektelen befejező jelenet helyett, amely már nem ad semmi újat Makra drámájához, szerencsésebb lett volna mondjuk a Makra —Vali kapcsolat körülményeinek szélesebb bemutatása. Továbbá bátrabban lehetett volna vállalni a regényből készült első változat — a József Attila Színházban játszották — kritikáját, kellő tapasztalatok birtokában. Jóllehet, a most végzett dramaturgiai kozmetika eltüntette az első változat bizonyos szépséghibáit, így például csak javára vált az előadásnak, a mostaninak, hogy lenyesték a dráma testéről Zselénvi és Irma külön konfliktusát. ezzel egyenesebb ívű lett a főhős drámája. És az is előnyére szolgált. hogy Zselényit „előléptették" narrátorrá, ő köti össze a drámai csúcspontokat képező jeleneteket. Az előadás alkotói tehát kifejezetten vállalják az epikus jelleget, nem akarják mindenképpen elhitetni, hogy a Makra úgynevezett szabályos dráma. At: előadás ezáltal természetesebben lélegzik. nem szorítják az epika és a dráma műfaji különbségét mindenáron eltüntetni szándékozó erőlködés görcsei. Alapkoncepciója egyszerű és világos: hogyan jutott el Makra Ferenc odáig, hogy az önmaga feletti ítélkezésnek ezt a módját, az öngyilkosságot választja. Ez határozza meg, az oknyomozási szándék a jelenetek belső logikáját, a dráma szerkezeti felépítését. Babarczy László következetesen végiggondolt és jól megkomponált előadást teremtett a színpadra. A játék helyrajzában is szemléletesen érvényesíti a drámai alaphelyzetet: egyik oldalon Zselényi, a felelőtlen, könnyelmű élet, a lesz ahogy lesz életfilozófia megtestesítője, a másikon Vali a forradalmi gondolkodás lángpaüósú angyala. Középütt pedig Mákra, aki ingajáratként közlekedik a kétféle lehetőség között. Keményre gyúrt előadás, de nem hiányzik belőle bizonyos líra sem. Nem az indulatok lírája, hanem a játék atmoszférikus költészete az, ami belengi ezt a makrai tájat. Amikor elismerjük, hogy gondolatilag gazdag, izgalmas dráma a Makra, ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy írója bizony szűkmarkúan bánt a szerepekkel. Igazán kimunkált szerep a főhősén kívül alig akad. Zselényi, a barát is többnyire funkciójában és nem jellemében van jelen e színpadon. Iványi József ugyan megpróbálja kiformálni belőle a nagystílű re- zonőrt, annak egy sajátos fajtáját, és megkísérli Zselényi saját drámáját is felvillantam, de valódi lehetőség híján nem sikerül — képességei ellenére — húsvér alakká formálnia. Más a helyzet Vali esetében, itt Csomós Mari eredeti egyénisége igen szerencsésen találkozik a figurával: a polgárba oltott forradalmárt, akiben némi hajlam js van az anarchiára, plasztikusan állítja elénk. Olyan tűz 6 a színpadon, amely nemcsak Makrát perzseli meg, hanem magát is égeti. Egyszerre egyéni és tipikus. Piróth Gyulát bizonyos mértékig külső testi adottságai is predesztinálják Makra szerepére. Csontos, szikár, cigányos arcú, hangjának érdessége, beszédének darabossága, lényének kamaszos sutasága olyan tulajdonságok, amelyek jól kamatoznak Makra alakjának megmintázásában. Piróth szellemi energiájából is futja a nagyívű dráma minden pillanatára. Váratlan elhallgatásai, majd indulatos ki tőrései. a felszín alatt, a lélekben dúló, önmagával vívott harc kifejező megnyilvánulásai. Ürességével tüntet Antal Anetta Magdusa. Nem csodálkozunk. ha ilyen feleség mellett egy igényes férj kedve örökre elmegy a házasságtól. Dicséret illeti a többieket is. akiknek kisebb feladat íutott. Baranyai Ibolyát. Kürtös Istvánt, id. Tatár Endrét és Lengyel Istvánt, egy-egy színnel gazdagították Makra környezetének kispolgári képét A színpad a maga József At- tila-s külvárosi hangulatával stílusosan illeszkedik a dráma világához. Váltó Mihály Magdus (Antal Anetta) és Makra (Piróth Gyula) Tegnap délelőtt Szolnokon a városi úttőrő elnökség és a városi tanács művelődési osztálya szervezésében megrendezték — először az országban — az úttörő- és mozgalmidal fesztivált, amelyen a város valamennyi úttörő énekkara részt vett. A kórusfesztiválon a meghívott vendégek kő zött megjelent dr. Majoros K ároly, a megyei pártbizottság titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is. Arany oklevelet kapott a Beloiannisz úti, szandaszöllősi, a Rákóczi úti, a Tallinn körzeti és a Ságvári körúti Általános iskola énekkara. A városi versenyt a megyei dal- fesztivál május elején követi. Képünkön: a verseny után „ráadás”, a vegyes úttörőénekkar énekel Csodára várva Csépa. Az aprócska tisza zugi falu szívében három modern épület. Iparcikk áruház, gyógyszertár, művelődési ház — formára mintha testvérek volnának. A harmóniát csak a művelődési ház hihete tlenül rikító, kékeslila színe zavarja... • „Nem szeretünk kártyázni“ Az ajtó zárva, hiába zörgetünk: belül csend honol. Hogyan tovább? Hol tehet az igazgató? A parkban napozó tizenévesektől kérünk tanácsot. Kérdésünkre csaknem minden válasz meglepő? — Nem ismerjük az igazgatót. Különben is: egyik jön, másik megy. Hogy ki a soros, hát nem mindegy? — Mi nem járunk ide. Nem szeretünk kártyázni, klub meg nincs. Csoda tenne, ha itt történne valami. — Nem divat ez Csépán. Könyvtár, mozi esetleg. Művelődési ház? Szinte soha... Végül a gyógyszertár fehérköpenyes asszisztensnője segít: — Biztosan Vincze Gábort keresik. Otthon tehet. Megtalálják, ha végigmennek a főutcán, aztán balra... Szerencsénk van. Pár perc múlva már az irodában beszélgetünk. — Sajnos a véleményekben nincs semmi túlzás. Az idősebbek vasárnap délutáni kártyázása és az alkalmankénti bál — ez minden. Nincs se klubunk, se szakkörünk. Színházi előadás utoljára tavaly volt, huszonheten „izgulták” végig. Többet nem tudok mondani, hisz alig két hónapja vagyok igazgató. A tanácstól jöttem át, ott dolgoztam pénzügyesként. Most aztán fogalmam sincs, mihez kezdjek. Igaz, ezt nem tesz nehéz túlszárnyalni. Nézzék... A művelődési ház tavalyi statisztikai jelentését böngésszük, azaz csak böngésznénk: a legtöbb rubrika üres. Három kirándulás, két szellemi vetélkedő, ugyanennyi kiállítás. Ez a háromezer lelkes Csépa esztendőnyl közreműködési „kínálata”. Tíz év alatt heten — És a kereslet? — Hasonló. Részben persze érthető. Itt senki sem kérdezte, hogy csinálj unk-e ennél többet; klubot, szakkört, Röpülj páva-kört, vagy valami mást. Mindenki megelégedett a puszta ténnyel: épül egy művelődési ház. Talán a község fele nem látta belülről... Néha azt mondom, jobb is. A nagyterem például kifűfhetetlen, a két klubszoba pedig lépésnyi. — Van valami biztató? — Nagyon kevés. Talán annyi: idén kettéválasztjuk a nagytermet. Hely tehát lesz, csak vendég is akadjon. Kanyó Sándor tanácselnök jól ismeri a művelődési ház gondjait. — Tudom, a járásban, de a megyében is a legutolsók között kullogunk. Mit csináljak? Tíz év alatt hét igazgató váltotta egymást — mind szakképzetlen. Pedig legutóbb is hónapokig hirdettük az állást, de jelentkező se akadt. Így esett a választás Vincze Sándorra. Itt született, jól ismerjük, talán sikerül neki valamit produkálni. A művelődési ház munkájára számítunk: szükség van rá, hisz a fiatalok sorra hagyják el a községet. Előbb csak eljárnak, aztán végleg elköltöznek. Kunszentmártonba, Szolnokra, Kecskemétre kerülnek Csépáról, s az okok között ott szerepel: itt nincs A mezőtúri Móricz Zsig- mond városi Könyvtár igazgatója, Nagy István, pénteken vette át a Művelődés- ügyi Minisztériumban Ga- ramvölgyi József miniszter- helyettestől a Kiváló Köz- művelődési Könyvtár kitüntetést. A kiváló címmel együtt a könyvtárnak a minisztérium 40 ezer forintot biztosított könyvek és folyóiratok beszerzésére, könyvtári felszerelésre, A mezőtúri könyvtár modern, szabadpolcos termeiben 60 ezer kötet könyv, és 160 féle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Az olvasók száma évről évre emelkedik, tavaly év végén már megközelítette az ötezret. a kikölcsönzött kötetek száma pedig majdnem 150 ezer volt. Évek óta rendeznek színvonalas író-olvasó találkozókat, kiállításokat, nemcsak a könyvtárban, de iskolákban, üzemekben is, A ma élő írók közül sokan és szívesen mennek Mezőtúrra. szórakozási, művelődési lehetőség. Jelenleg tényleg nincs, de ígérhetem: hamarosan tesz. Benépesíteni a művelődési házat, ez a jelszónk. Mindent megpróbálunk, hogy a terv sikerüljön. Ha volna egy szakkör Sétálunk a községben. Nagy Ferencné zöldségboltjában arról faggatjuk a betérőket, mit várnak a művelődési háztól, njit csinálnának ott a legszívesebben? — Én sakkoznék — kezdi egy idősebb bácsi. — De a keresztkérdés is érdekéi. Ha volna egy szakkör... — Szívesen énekelnék újra — folytatja a társa. —Tizenöt éve nagyszerű kórusunk volt. Talán hallott róla? Volt aki ifjúsági klubot, bélyegkört. fotószakkört ajánlott, egy nagyhajú, farmer- nadrágos fiatalember beatzenekart szervezne. Jelentkező, érdeklődő tehát bőven akad, s a kívánságlista akár programnak is beillene. .. H. D. A könyvtárban a dolgozók minden rétege megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő könyvet, folyóiratot, a tanulók ismereteik elsajátításához kaphatnak segítséget, tanulásukat vetélkedőkkel, irodalmi estekkel is segíti a könyvtár. Három ifjúsági klubja a szakmunkástanulók, az ifjú szakmunkások és a fiatal pedagógusok, értelmiségiek szabad idejének kulturált felhasználását biztosítja. Ma már szombat délután és vasárnap délelőtt is nyitva tart a könyvtár, ezzel is kedvezni igyekszik az egyre növekvő érdeklődésnek. A munkáslakta területen két fiókkönyvtár működik, ahol szintén mód nyílik író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, kisebb kiállítások rendezésére.* A mezőtúri városi könyvtár tevékenysége kiemelkedő a város közművelődésében, melyet a most elnyert kiváló cím is kifejezésre juttat. 1 Kiváló könyvtár Mezőtúron
