Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

1974. március SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János beszéde a nyíregyházi pártakiíván (Folytatás az 1. oldalról.) életének minden területén, s hogy a munkásosztály törté­nelmi célja, a szocialista tár­sadalom felépítése me.gvaló- stxljon. Aki ebből indul ki, s ezt követi, az törődik a leg­jobban és a legmegfelelőbben a munkásosztály helyzetével. Belpolitikánk alapvető tö­rekvése a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése. Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek be­leszólnak a döntésekbe, el­Arra törekszünk, hogy po­litikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek belső éle­tébe, a tanácsok tevékenysé­gébe minél több embernek legyen módja beleszólni. Ezen az általános törekvé­sen belül most jobban elő­térbe kell helyeznünk — és a kongresszusig a központi szerveknek is vizsgálniuk kell — azt a kérdést, hogy az üzemek belső életében, az üzemi demokrácia terén ho­gyan tudnánk előbbre lépni, úgy véljük, a különböző fó­rumokon nagyobb lehetősé­get kell biztosítani a dolgo­zóknak ahhoz, hogy az eddi­ginél nagyobb mértékben és még több kérdés eldöntésé­ben vehessenek részt, talán még úgy is, hogy bizonyos rendelkezésre álló anyagi eszközök felett diszponálja­nak, és személyi kérdések­ben is kifejezhessék vélemé­nyüket. Tehát azt szeret­nénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a vélemé­nyüket, a vezetők meg is kö­lenkezőleg: a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munká­sok, a parasztemberek, az értelmiségiek, általában mi­nél több dolgozó —< megfe­lelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rend­szerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több esz­meileg tisztán látó, a szocia­lizmus célját vállaló, érte tenni képes és tenni aikaró ember hallassa 6zavát a kö­zösség ügyeiben. szönik azt, de minden marad a régiben. Ezen változtatni kell, hogy e területen is ha­tározottabban léphessünk előre. Ezt meg is tehetjük, hiszen a feltételek — mind a dolgozók szemléletének fejlődését, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — adottak. Azt hiszem, minden párt­munkás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha ko­molyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztalatait, ész­revételeit, s hogy ez milyen nagy segítség a munka meg­javításában. Eddig a munkásosztályról, társadalmunk vezető osztá­lyáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kao- csolatban mostanában gyak­ran használunk ilyen kifeje­zéseket: munkáspolitika, munkáskultúra, munkásér­dek és hasonlók. Persze, az sem lesz baj, hogy ha rit­kábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket, s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika, a mun­kásérdekek kifejezése, a munkások műveltségének 'elősegítése érdekében. lődtünk, előrehaladtunk. Sok társadalmi rendezvényen, ahol nemcsak kommunisták vannak jelen, tapasztalni, hogy pusztán a felszólalás alapján már nagyon nehéz megkülönböztetni a párttagot és a pártonkívülit, amikor közérdekű kérdésekről, a szocialista célok előmozdítá­sáról esik szó. Ez nagy ereje a párt. a munkásosztály po­litikájának. Politikánk célja az> hogy a szocialista eszme, amely az egész nép boldogu­lását szolgálja és valósítja meg, a nemzet alkotásra ké­pes összes erőit tömörítse. Ami a hívők és nem hívők között meglévő világnézeti különbségeket illeti, erről az a véleményünk, hogy világ­nézeti kérdésekben csak ér­vekkel lehet győzni. A poli­tikai harcban azonban szá­munkra teljesen közömbös, hogy ki hívő vagy nem hívő, ki mii ven egvházhoz tarto­zik. Ha velünk tart, akkor szö­vetségesünk. ha szemben áll velünk, nem lehetünk elné- ' zőek. A hívő ember vallásos érzékenységét tiszteletben tartjuk, nem sértjük meg, erre semmi szükség sincs. Ugyanakkor salát világné­zetünket hirrjotiük. teriesz- szük. s nem hagyjuk szidal­mazni és támadni. Ma Ma­gyarországon a közös dol­gokban, a szocialista építés alapvető, közös céljaiban jól egvet tudunk érteni a hí­vőkkel, az egyházakkal, az egyházak vezetőivel is. Ez így helyes. nak az építésből is ki kell vennie a részét. Hozzáte­szem. az emberek többsége — jószándékkal — ki is ve­szi a részét Ismeretes, hogy több éve folvik tárgyalás a Magvar Népköztársaság és „ Vati­kán között. Sok mindent ren­deztünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Vatikán olvan döntést hozott, hogy eevház- jogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben vi­harokat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagud­tak a pápára. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a ma­gyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlér­tékelik lehetőségeinket és le­becsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentit; az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern világban. A mi feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értel­miségiek, más dolgozók, kommunisták és pártonkívü- liek, hívők és nem hívők még nagyobb társadalmi egyetértésre jussanak a szo­cialista cél vállalásában, és az alkotó munka előrevite- tében. Ez szilárd elvi állás­pontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szövetségi poli­tikát kell és akarjuk foly­tatni a jövőben is. Kádár János a szövetségi politikával a párt munkastí­lusával összefüggésben hang­súlyozta : A munkásosztály pártunk szülőanyja. A Magyar Szo­cialista Munkáspártot és elődeit, s általában a forra­dalmi munkáspártokat a munkásosztály hozta a világ­ra. hogy társadalmi célját Megfelelő erőfeszítések történtek és jelentős ered­mények születtek életünk más fontos területein is. mint például a tudomány, a köz­oktatás. a kultúra területén — mondotta, majd így foly­tatta: — A közművelődés helyzet tét most értékelte részlete­sen a Központi. Bízott«’5'-' as. ezúton is szeretném felhív­ni az elvtársak fiaveimét a közeljövőben megielenő ha­tározatra és az előadói be­szédre. Olvassák el figyel­mesen ezeket az anyagokat, mert egyrészt nagyon lelke- sítőek az eredmények, más­részt sok tennivaló van még néoűnk műveltségi színvo­nalának további em°léséb“n. Joggal mondhatjuk el, homr Magvarorszáyop az el­múlt 25—30 esztendőben vég­bement a lenini értelemben vett kulturális f orré dalom, a nén behatolt a műveltség sáncaiba, s elérte azt a szin­tet,. amiről hazánkban a ko­rábbi kapitalista viszonvok között szó sem lehetett. Na­gyot változott társadalmunk állapota és igen jelentős elő­rehaladásról beszélhetünk az ideológia, a szocialista köz­Kádár János ezután a Sza- bolcs-Szatmár megyében szerzett tanasztalatait össze­gezte, kiemelte, hogy a me­gye szinte minden területen az országos átlagot meghala­dó mértékben fejlődött. — Elmondhatom: nagy örömmel láttam a megyének az utóbbi évtizedben minden téren tapasztalható fejlődé­sét. Valóban szocialista fej­lődés ez! mert nemcsak gé­peket. traktorokat, tömlőké­szítő masinákat, hanem for­málódó. társadalmi öntudat­tal rendelkező embereket is jelent- az, hogv „szocialista építés”. És ez talán minden­nél fontosabb, mert a köz üevei iránt érdeklődő, oda­adó, lelkiismeretes, rendes embert nem lehet valutáért „kapni” mint mondjuk a gé­peket. Ha visszagondolunk a 20— 30 évvel ezelőtti szabolcsi ál- lanot.okra. minden tisztessé­ges hazafi örül annak, amit ön«V ebben a megvébep az utóbbi időszakban elá»-+oV. Nem „mostohagyerek” többé az országban a megyék között Szabolcs-Szatmár. elmúlt már a sainálnivaló „sze^énvro- konság" ideje. A szabolcsiak büszkék lehetnek elért ered­ményeikre. Ugyanakkor ezek az eredménvek ennek megfe­lelő köt°l“zejtségeket is hárí­tanak Szabolcs-Szatmár me­megfogalmazza és valóra váltsa. Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sajátos kettősség. A párt mint politikai szervezet tud­ja megfogalmazni a munkás- osztály társadalmi törekvé­seit, s ilyen értelemben a párt irányítja és vezeti a munkástömegeket. Másrészt nem hatalmaskodásra és uralkodásra kötelezett em­berek vagyunk. Kerülhet bárki bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a szemé­lyes érdemeken túl elsősor­ban egy politikának, a szo­cialista célnak szól. Ennek van alárendelve mindenki, dolgozzék bármilyen terüle­ten és bármilyen funkcióban. Nekünk ilyen értelemben is a szocializmust, a munVíc- osztály érdekeit kell szolgál­nunk: kollektíván, mint po­litikai pártnak, és egvénileg, mint a párt funkcionáriusai­nak és tagjainak, a tömeg- szervezetekkel, a tömegmoz­galmakkal és a tömegekkel egvütt és összefogva. A Központi Bizottág első titkára részletesen szólt a gazdasági építés eredményei­ről. Hangsúlyozta, hogy az 1973-as gazdasági év jó esz­tendő volt. Az alapvető cé­lokat a népgazdasági tervet meghaladó mértékben elér­tük, megvalósítottuk. gondolkodás fejlődése tekin­tetében. Mindennek hatása közvet­lenül is jelentkezik a min­dennapi életben, aminek na­gyon jó kifejezője a szocia­lista munkaverseny, a szocia­lista brigádmozgalom, a kom­munista szombatok és az ön­kéntes társadalmi munka. A szocialista közgondolkodás erősödését, a internacionalis­ta, hazafias nézetek terjedé­sét, a párt politikájának be­hatolását a tömegekbe meg­figyelhetjük az élet minden területén. Ttt helvben önök is tanúsíthatják, én pedig jelent­hetem az egész országról, hogy szocialista ifjúságunk aktivitásának eredménvekén- pen mindenütt szép ünnepsé­geket rendeztünk március 15-én, melyek kifejezték a szocialista hazafiság és nem­zetköziség, haladó hagvomá- nvaink és a jelen szocialista vívmányaink megbonthatat­lan egységét. Ugvanez az esz­meiség és politikai kiállás jellemezte a dicső 1919-es Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról való megem­lékezést, s ebben a szellem­ben bizonyára méltó lesz áp­rilis 4-ének. felszabadulá­sunk évfordulójának megün­neplése is. gyei pártszervezeteinkre, a kommunistákra és minden dolgozóra. Most már tudniuk kell helytállni. Helyt Is fog­nak állni — ebben bizonyos vagyok. Kádár János felszólalása befejező részében a párt éle­tével kapcsolatos időszerű kérdésekről szólt. A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy a párt soron levő. XI. kong­resszusát 1975. márciusára hívja össze. Ez nagy hord­erejű döntés. A párt életében nagy szerepük van a kong­resszusoknak, egyrészt mert a kongresszusra való felké­szülés nagy lendítő erő a párt életében és tevékenységében, másrészt mert a kongresszus- a párt legmagasabb fóruma, s hosszabb időre meghatároz­za a politikát. De a mi viszonyaink kö­zött nagv esemény a nártkon- gresszus a magvar munkás­osztály, a magyar nép életé­ben is. A mért nolitikáiát tá­mogatja a Hazafias Nénfront, ezt a politikát magukénak vallják a munkás- és paraszt­tömegek. egész dolgozó né­pünk. Ezért a párt kongresz- szusának döntő szerepe van a szocialista építés fellendí- té'őhen is. Mi magyon bízunk abban, és reméljük, hogy a párt­; A szövetségi politikáról Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika: szö­vetségi politika. Államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. Ez a szövetség szilárd: kö­zös szocialista cél fűzi össze társadalmunk e két nagy dolgozó osztályát, és a jövő­ben is állandó feladatunk lesz, hogy a munkás—pa­raszt szövetséget szilárdít­suk és erősítsük. A szövetségi politika érvé­nyes társadalmunk többi dol­gozó rétegére is. Ezek közül elsősorban az értelmiséggel dolgozik kéz a kézben, ösz- szeforrottan, testvérként, szövetségben a munkásosz­tály. Mély meggyőződésünk ugyanis, hogv a szocializmus megvalósításához az értelmi­ség mindennapi hozzájárulá­sa elengedhetetlenül szüksé­ges. A másik oldalról vi­szont az értelmiséget mozgó­sító nagy célok csak a szo­cialista társadalomban való­sulhatnak meg. A munkás- osztály és az értelmiség poli­tikai szövetségének ez az alapja. Ez a szövetségi politika — amelvet mi köznapi nyelven néofrontpolitikának is neve­zünk — tartós és nagy táv­latú politika. Egyben ez a szövetségi politika jelenti a párttagok és Dártonkívüliek, a kommunisták és más vi- lágnézetűek politikai szövet­ségét és együttes tevékeny­ségét a szocializmus építésé­ben. Ilyen vonatkozásban az utóbbi években szintén fej­A munkásosztály pártunk szülőanyja Az állam és az egyház közötti rendezett viszony nem önmagától, hanem ki­tartó munkával iött létre. Azt hiszem, mindenki szá­mára világos, hogy lakás kell a hívőnek is meg a nem hívőnek is. és természetes, hogy a lakásépítési program­nak közösnek keli 'ennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társadalomban Is mindenki „lakos” lesz. Márpedig aki részese lesz a boldogabb jövendőnek, an­Hatékonyabban működjön demokráciánk Erősödött a szocialista közgondolkodás A szabolcsiak büszkék lehetnek kongresszusra való felkészü­lés hónapjai egyúttal a szo­cialista építés fellendülésé­nek hónapjai is lesznek. Ez az ország életében fontos és nagyon hasznos. Természete­sen sok munkával járó év van előttünk, hiszen minden­napi teendőinket ßem hanya­golhatjuk el arra való hivat­kozással, hogy kongresszus­ra készülünk. Most tehát két­szeres erővel kell dolgoz­nunk. El kell végeznünk min­dennapi munkánkat — ha­tározottan, gondosan és pon­tosan, ahogy azt az egész la­kosság tőlünk elvárja. De el kell végeznünk a kongresz- szusra való felkészüléssel já­ró munkát is. Néhány héttel a párt XI. kongresszusa után ünnepel­jük április 4-ét, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lóját. A jövő év tavaszán le­jár az országgyűlés mandá­tuma, s új választást kell kiírni. Ez nagyon szép és lel­kesítő eseménysorozat lesz: pártunk kongresszusa meg­határozza szocialista távlata­inkat, tovgbbi céljainkat. En­nek jegyében megfelelően tu­dunk megemlékezni hazánk felszabadulásáról s ilyen, po­litikai „hozománnyal” állha­tunk a választók elé. Azt hiszem, ez nagyon szép ég sikeres politikai kampány le­het, s rajtunk múlik, hogy az is legyen. _ Mindenekelőtt azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy szó- szerint kell érteni azt, amit a közlemény is tartalmazott; A gyakorlati munka követel­ményeinek megfelelő káder átcsoportosítás törtéit egyes vezető tisztségekben. Erről van, szó és nem többről, n«jm másról. , . .. A káderpolitikáról Mindenki tudja, hogy a kongresszus és annak előké­szítése mindig magával hoz káderkérdéseket is. Így van ez az alapszervezetek veze­tőségválasztó taggyűlésein, a pártértekezleteken és magán a kongresszuson is. Ez a dol­gok normális velejárója. Aki akarja, tehát úgy is értheti, hogy a központban már meg­kezdődött a kongresszusi ká­dermunka, a munka követel­ményeinek megfelelő, éssze­rű átcsoportosítás. Szeretném itt is hangsú­lyozni, hogy folytatjuk ed­digi politikánkat: bel- és kül­politikánk, gazdasági politi­kánk, agrárpolitikánk, kul­turális politikánk változat­lan, bevált gazdaságirányí­tási rendszerünket fenntart­juk, de a gyakorlati végre­hajtást minden területen ja­vítanunk kell. És ha ennek érdekében itt vagy ott át­csoportosításra van szükség, azt is meg kell csinálnunk elvi alapon, az ügyet nézve és kizárólag a munka köve­telményeiből kiindulva. A személyi kérdések meg­oldása sohasem egyszerű fel­adat. Minden esetben — és most már nemcsak a Köz­ponti Bizottság határozatá­ról beszélek — abból kell ki­indulnunk, hogy nem lehe­tünk elfogultak. Ügy sem, hogy ha valakinek a fizi­miskája nem tetszik, az bár­mit tesz. jó nem lehet. De úgy sem. hogy ha valakivel vacsora után jól tudok po- harazni, akkor minden jó, amit csinál. Személyi kérdés sekben nem dönthet a ro- konszenv, vagy az ellenszenv. Arisztotelész mondotta: Pla­ton barátom, de méginkább barátom az igazság. Nekünk kommunistáknak első a párt érdekében végzett munka, és ezért mindig elsősorban a munka követelményéből kell kiindulnunk. Meg szeretném mondani azt is. hogy személyi kérdé­seknél mindig számolni kell félreértésekkel. mindenféle belemagyarázásokkal, jelent­kezhetnek ellenséges szándé­kok is. Ha félreértés van a határozat kapcsán, azt el kell Oszlatni. Ha rosszindulatú félremagyarázás van, aztvisz- sza kell utasítani. Pártunk egységét, tisztaságát, elvtár­saink becsületét mindenféle rosszindulatú rágalommal, minden félremagyarázással szemben meg tudjuk és meg is fogjuk védeni. Ezután jön a munka har­madik fázisa, a végrehajtás,’ amikor végül is minden el­dől. A végrehajtásban nem engedhetjük meg a kérdé­sek különböző megközelíté­sét. itt már a teljes pártfe­gyelemnek és egységnek kell érvényesülnie. Mi csak így tudunk eredményesen dol­gozni. Mielőtt elhatározásra jutunk, vitatkozhatunk, ha kell, újra. többször is napi­rendre tűzhetjük a kérdést, de ha már elhatározásra ju­tottunk. a végrehajtás csak egységes lehet. Eszméink jegyében A kongresszusi felkészü­lésről szólva Kádár János rámutatott: — A párt XI. kongresszu­sára eszméink legyében kell felkészülni, illő módon ah­hoz a nagy eseményhez, amit a kongresszus a párt életében jelent. Mi kommu­nisták ünnepelni is csak ak­kor tudunk iaazón és jól, ha tettekkel ünnorxüünk. Akkor és úgv tudunk jól felkészül­ni a "VT. kono-^sszusra, ha erőnktől tellően min^-mt megteszünk, hogv minél job­ban valósítsuk meg a X. kongresszus határozatait. Ez a mi legfontosabb teendőnk. A mi politikai vonabíhk fő iránva változatlan és tö­retlen. Ezt dolgozóink iól fo­gadják, helvesnek és termé­szetesnek tartiák. Ezzel kap­csolatban alkalom nvílik egy fontos és szemléletes össze­hasonlításra. Tanúi leVio+önk annak, hogy gazdag és fej­lett kanitalista országok kor­mányzó pártiai — amelyek ugyancsak nem függetlenít­hetik magukat teliesen a közhangulattól — azzal nró- báliák a nénet mesnvuetat- ni. bizakodóval, remAnvség- gel eltölteni, hogv szüntele­nül változásokat fgérn°k. A mi politikánk igazát, ereiét, tényleges befolyását legjob­ban az bizonyítia, hogv ná­lunk az emberek a nemzet­közi helvzet feszültebb pe­riódusaiban vagy bizonyos szempontból nehezebb hazai helyzetekben, akkor nyugod­tak meg, amikor meggyő­ződtek róla. hogv elveinkhez, politikánkhoz hűek vagyunk, a követett irányvonalon nem változtatunk, ki idolt utun­kon haladunk tovább. Pártunk gyakorlatban be­vált politikája élvezi nénünk bizalmát és támogatását. Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink vannak, te­hát jók a feltételeink. És jő helyzetben mondotta ki a Köznonti Bizottság, hogv ké­szültünk a párt XT. kong­resszusára. Az adott viszo­nvok és a kedvező fel tét er lek között rajtunk, a párt munkásain, tagiain múlik, hogy a XI. kongresszus mél­tó legven a párt forradalmi mültiához és a ielenben be­töltött szerepéhez, rendelte­téséhez. Rajtunk múlik, hogv minél lobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kong­resszus végezhet el: azt, hogy új, még felem’Több távlatokat mutat a szocialis­ta építés útján. Készüljünk méltókénoen a párt XI. kongresszusára, hazán’- fel­szív, avulásának 30 évfu*-dur lóiára. Legyen a jövő év még szebb, mint az <’J'igiek. Ez a mi elvi szilárdságun­kon, munkakészsógüokön, barckéc-«'éoünkön, akaratun­kon múlik. Naavon bízom benne, hogy ez ígv is lesz — feiezte be nagv taossal foga­dott beszédét Kádár János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents