Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 29. Három év — jő remény* g Két fontos dátum, bátran mondhatjuk: történelemformáló esemény közé ékelődik a pénteki nap. Szombaton lesz három éve, hogy a világsajtó Moszkvából keltezett jelentéseiben részletesen beszámolt Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a 24. pártkongresszuson tartott beszámolójáról, a 6 pontos szovjet békeprogramról. Most csütörtökön pedig Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és más személyisé­gek a Vnukovói repülőtéren búcsút vettek Henry Kissinger amerikai külügyminisztertől, aki az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről tárgyalt. Nem nehéz felfedezni a két esemény összefüggéseit. Há­rom év alatt hatalmas jelentőségű változások történtek a nemzetközi kapcsolatokban. Fordulat — tegyük hozzá: gyöke­res fordulat — következett be a hidegháborúról az enyhülés, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése irányában — mutat rá N. Borogyin, az APN kommentátora. S az sem tagadható, hogy a világ politikai légköre örvendetesen meg­javult. Mindez kétségkívül az SZKP lenini békepolitikájának sikere, a Szovjetunió és a szocialista országok jól összehangolt Kissinger Londonban Közlemény a moszkvai tárgyalásokról fellépésének eredménye. Ennek révén Indokínában sikerült haladást elérni a béke helyreállítására, a Közel-Keleten pe­dig mindinkább körvonalazódik az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak megfelelő tartós és igazságos rendezés. A világ békéjének, az országok és nemzetek együttműkö­désének megteremtésében döntő fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata. Az a körülmény, hogy Kis­singer most már a harmadik szovjet—amerikai csúcs előké­szítéséről folytatott eszmecserét Brezsnyevvel és Gromikoval, híven tükrözi a két nagyhatalom: a szocialista és a kapitalista világ vezető országainak történelmi felelősségét a világ jövő­jéért, békéjéért, boldogulásáért. Az amerikai külügyminiszter elutazása előtt Moszkvában kijelentette: rendkívül elégedett a tárgyalásokkal, amelyekből kitűnt, hogy mindkét fél a kapcsolatok további javítására tö­rekszik. Szovjet részről mintegy 20 órás tárgyalássorozatot mindvégig érdeminek és konstruktívnak minősítették. Bizton remélhetjük, hogy az idén nyáron esedékes har­madik szovjet—amerikai csúcs jó alkalmat kínál további lépé­sek megtételéhez az enyhülés és a világbéke megszilárdítása útján. Szadat Jugoszláviába érkezett Sokolda úan fe’lődnek hazánk és a VDX kapcsolatai A korábbi megállapodás értelmében március 24— 28-án Moszkvában tartózko­dott Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügymi­nisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója. Kissinger megbeszélé­seket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és Andrej Gro­mikoval, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminisz­terével. A véleménycsere építő és tárgyszerű szellemben folyt. A felek meggyőződése, hogy a véleménycsere fontos sza­kasz volt a közelgő szovjet— amerikai csúcstalálkozó sike­rének és szovjet—amerikai Szovjet jegyzék Edvard Kardelj. a JKSZ elnökségének tagja Ljublja­nában. a Szlovén főváros társadalmi és politikai funk­cionáriusainak aktívaértekez­letén beszédet mondott. Kardelj a pártnak a jobb­oldali megnyilvánulások és az álbaloldali frakciós cso­portok ellen folytatott harcá­val foglalkozva, hangsúlyoz­ta, hogy a ..JKSZ-nek két- frontos harcot kell folytat­nia”. „A Kommunisták Szö­vetsége nem mindig hangsú­lyozta elég világosan a de­kapcsolatok egész fejleszté­sének biztosításában. V Kissinger nem kommentál­ta moszkvai megbeszéléseit, s a repülőtérről az amerikai nagykövetség kocsiján a bel­városba hajtatott. Az amerikai diplomácia vezetője először James Cal- laghannal folytatott megbe­szélést a külügyminiszté­riumban. Ezt a két külügy­miniszter ebédje szakította meg, délután Kissinger és az új munkáspárti kormány külügyminisztere újabb ta­nácskozást folytatott, mielőtt Kissinger felkereste volna Harold Wilson miniszterel­nököt. mokrácia osztályjellegét és gyakran túlbecsülte az ön­igazgatói viszonyok és szer­vezetek automatizmusát” — hangoztatta többek között Kardelj. Külpolitikai kérdésekre át­térve, Kardelj foglalkozott az olasz kormány március 11-i, területi igényeket han­goztató jegyzékével. Hang­súlyozta, hogy „az olasz kor­mány ezzel szolidaritást vál­lalt az olasz irredenták és a fasiszta nacionalisták leg- reakciósabb köreivel”. Anvar Szadat egyiptomi el­nök tegnap délután a jugo­szláviai Pulába érkezett, ahonnan Brioni szigetére, Tito jugoszláv államfővel folytatandó megbeszéléseinek színhelyére utazik. Az egyip­tomi elnököt, akinek kísére­tében van Iszmail Fahmi külügyminiszter, Mitja Ribi- csics elnökhelyettes és más hivatalos jugoszláv szemé­lyiségek fogadták. Tegnap a román nagy nem­zetgyűlés ünnepi ülésén a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a szocialista egységfront országos tanácsának javas­latára Nicolae Ceausescut, a Román Kommunista Párt fő­titkárát a Román Szocialista Köztársaság elnökévé válasz­tották. Ceausescu eddig az államtanács elnöke címmel töltötte be az államfői tiszt­séget. A megválasztás előtt a nagy nemzetgyűlés elfogadta az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a párt központi bi­zottsága már korábban jóvá­hagyott. E törvényjavaslat ki­mondja a Román Szocialista Köztársaság elnöki ásziségé- nek létrehozását >'s meghatá­rozza az elnök helyzetét a legfelsőbb államhatalmi szer­vek rendszerében E szerint a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke ál­lamfőként képviseli az állam- hatalmat Románia belső és nemzetközi kapcsolataiban. Az elnök egyúttal a fegyveres TUNISZ Folytatódott a munka teg­nap az arab liga külügy­miniszteri értekezletének Politikai Bizottságában. A résztvevők a nap folyamán áttekintették az arab és az európai országok viszonyá­nak kérdéseit és megvitatták a nyugat-európai országok­kal folytatandó párbeszéd előkészületeit. A Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság és az omani szultánság közötti kapcsolatok normali­zálására különleges bizottsá­got hoztak létre. MOSZKVA Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnökhelyettes csü­törtökön fogadta Moszkvá­ban Rapai Gyula magyar nagykövetet és meleg, baráti beszélgetést folytatott vele. ADDISZ ABEBA Véget ért a rendőrség két­napos lázadása csütörtökön az észak-etióoiai Aszmará- ban. Ennek ellenére — meg­figyelők szerint — a helyzet továbbra is feszült Eritrea tartomány fővárosában. Az Addisz Abeba-i rádió közlése szerint a fővárostól 240 kilométerre fekvő Jim- mában a kormány ellen tün­tető diákok összecsaptak a helyi rendőrséggel. Tüntetés Brioni szigetén már tegnap megkezdte tanácskozását a két államfő. Megbeszélései­ken külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről, valamint az el nem kötelezett országoknak a válság megoldásában be­tölthető szerepéről és a ju­goszláv—egyiptomi kapcsola­tok további fejlesztéséről volt szó. erők főparancsnoka és a vé­delmi tanács elnöse, s beic.1- ti az államtanács elnökének feladatkörét is. A román parlament a nagy nemzetgyűlés ülésszaka teg­nap délután folytatta munká­ját. A képviselők elfogadták Ion Gheorghe Mausernek, a Minisztertanács elnökének azt a kérését, hogy tekintette! egészségi ii api tára .is előre­haladott korira, mentsek let őt kormányí >i tisztségéből A part közpoi.íi bizottságának és a sZ'K'iatv.ta egységfront országos tanácsának javas­latára a minisztertanács elnö­kévé Manea Maneseut vá­lasztották, aki eddig minisz­terelnök-helyettes voit. Ste­fan Voitecet saját kérésére felmentették a nagy nemzet- gyűlés elnöki tisztségéből és az államtanács elnökhelyet­tesévé választották. Miron Constantinescut felmentették az államtanács elnökhelyet­teseként betöltött tisztségéből és a nagy nemzetgyűlés el­nökévé választották. A nagy nemzetgyűlés ülés­szaka ma folytatja munkáját. volt Addisz Abebában is, ahol mintegy száz ember F.odalkacsev Makonnen mi­niszterelnök és kormánya le­mondását követelte. A rend­őrség rövid idő alatt felosz­latta a tüntetést. A főváros­ban egyébként teljes a nyu­galom. HAVANNA Havannában befeieződtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Kuba kül­döttségének tárgyalásai. A VDK küldöttségét Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártia Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK miniszter- elnöke vezette, a kubai kül­döttség vezetője Fidel Cast­ro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke volt. BECS Tegnap Becsben ülést tar­tottak a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentéséről tárgyaló dele­gációk. A résztvevő 17 euró­pai ország, továbbá az Egye­sült Államok és Kanada képviselői a Hofburg új kongresszusi termében ta­nácskoztak Ezúttal Albert Duhr nagykövet, a luxem­burgi delegáció vezetője el­nökölt. TESTVÉRI, baráti kapcso­latai vannak a Magyar Nép­köztársaságnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal. Ez a hagyományos jó viszony államközi és társa­dalmi vonatkozásban egy­aránt kedvező légkört bizto­sít az eayre szélesedő együtt­működéshez. A VDK párt- és állami ve­zetése elismeréssel nyilatko­zott a vietnami nép szabad­ságharca idején és azt köve­tően is az MSZMP és a ma- gyár kormány politikai, gaz­dasági, katonai és diplomá­ciai támogatásáról, nagyra értékelte a népünk széles kö­reiben kibontakozott szolida­ritási mozgalmat. Különös jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy a magyar párt és állam vezetői hazai és nem­zetközi fórumokon minden­kor határozottan támogatták a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság kormányának a vietnami háború politikai megoldását célzó állásfogla­lásait, javaslatait. Párt- és államközi kap­csolataink elmélyítéséhez nagyban hozzájárultak a ma­gasszintű küldöttségek köl­csönös látogatásai. Ilyen ki­emelkedő esemény volt az e^últ években a magyar párt- és kormányküldöttség — Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagiá­nak, a Minisztertanács elü­kének vezetésével — Hanoi­ban tett látogatása. Ebből az alkalomból a magyar kor­mány elnöke meghívta ha­zánkba Pham Van Dong mi­niszterelnököt és a VDK párt- és kormányküldöttsé­gét: erre a hivatalos, baráti látogatásra 1973. július 16— 23, között került sor. Politikai együttműködésün­ket segítik elő a két ország külügyminisztériumai között 1970-ben, megkezdett, s az elmúlt évek során gyakorivá vált konzultációs tárgyalások is. A barátság elmélyítését szolgálták továbbá a külön­böző szintű tömegszervezeti és szakmai küldöttségek köl­csönös látogatásai. KAPCSOLATAINK külön­böző területeken tovább szé­lesedtek az elmúlt év máso­dik felében és ebben az esz­tendőben is. Tavaly decem­berben hazánkban járt a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége Nguyen Huu Thó- nak, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnök­sége elnökének vezetésével. Borbándi Jánce — mint az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője — ma­gyar pártmunkásküldöttséget vezetett a VDK-ba. Földvári Aladár, a SZOT elnöke ve­zetésével magyar delegáció is részt vett a vietnami szakszervezetek III. kong­resszusán, Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Ta­nácsa elnöke vezetésével pe­dig a VDK nőszövetségének IV. kongresszusán. Vendégünk volt a VDK egészségügyi minisztere, dr. Vu Van Can, akinek tavaly. júliusi látogatása során alá­írták a két ország 1974—75. évi egészségügyi munkatervét. Az elmúlt évben — amikor a VDK Vöröskereszt-küldött­sége is Magyarországon járt — a Magyar Szolidaritási Bi­zottság összesen 114 indokí­nai (15 laoszi, 41 dél-vietna­mi. 58 észak-vietnami) se­besültet fogadott hazánkban gvó'zvkezeléssel egybekötött üdülésre. A magvar—VDK egészségügyi munkaterv alap­ján 28 beteg részesült gvógv- kezelésben hazai kórházaink­ban. A MAGYAR—VDK gazda­sági kapcsolatok jellegét az elmúlt időszakban alapvető­en az amerikai agresszió el­leni harc támogatásának fel- ad-tai határozták meg. Pár­tunk és kormányunk inter­nacionalista állásfoglalásai­nak. határozatainak megfe­lelően gazdasági és katonai segítséget nyújtunk a test­véri vietnami népnek. Az ilven irányú támogatást, va­lamint a két ország között fennálló gazdasági, műszaki- tudomápi-os és kereskedelmi kapcsolatokat az általában évenként aláírásra kerülő egyezmények és megállapo- dások szabályozzák. Gazda­sági kapcsolataink fejődésé­nek eredményeként 1971-ben például létrejött a magyar— vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság megalakítá­sáról szóló egyezmény. és alz-'rtnk a gazdasági együtt­működési bizottság alapsza­bályzatát. Egyébként orszá­gaink gazdasági kapcsolatai­ban kezdettől fogva megha­tározó szerepet játszott a ka­tonai és gazdasági térítés nélküli segély, illetve az liven jellegű hitelmegállapo­dások. A gazdasági és katonai se­gítségnyújtást kiegészítik a két ország minisztériumai és különböző intézményei kö­zötti együttműködési meg­állapodások. Például a kul­turális. az egészségügyi, va­lamint az akadémiai és egye­temi munkatervek alapján sok vietnami fiatal és szak­ember vesz részt magyaror­szági képzésen, illetve to­vábbképzésen. Az elmúlt években többszáz vietnami fiatal szerzett diplomát ma­gyar egyetemeken és főisko­lákon. Évente átlagban 15— 20 vietnami aspiránsjelölt kezdi meg tudományos ku­tatómunkáját az MTA inté­zeteiben. KULTURÁLIS együttmű­ködés terén kapcsolatainkat az 1957 augusztusában Buda­pesten aláírt egyezmény sza­bályozza. Közvetlen együtt­működés alakult ki a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a VDK Állami Tudomá­nyos és műszaki Bizottsága között. Az irodalmi és mű­vészeti szövetségek útján az elmúlt években több alka­lommal került sor csereláto­gatásokra. s az alkotói szö­vetségek is szorosabbra fűz­ték baráti kapcsolataikat. A NAGYKUNSÁGI ERDŐ ÉS FAFELDOLGOZÖ GAZDASÄG Szolnok város 900. évfordulójára történd előkészü­letek alkalmával folyó hó 28-án, 29-én és 30-án belterületi és üdülőtelkek, valamint udvarok fásítására 20 000 db .különböző ERDEI ÉS PARKFA CSEMETÉT bocsájt ingyenesen a lakosság részére. A csemeték szétosztásának helye: Szolnok, Ady E. u. a Pénzügyőrséggel szemben levő üres telek. Alaptalan kínai vádak A SZOVJETUNIÓ külügyminisztériuma március 28-án jegy­zéket nyújtott át Liu Hszin-Csuan-nak, a Kínai Népköztársa­ság moszkvai nagykövetének. A Szovjetunió külügyminisztériuma a Kínai Népköztársa­ság nagykövetségének átnyújtott 1974. március 15-i nyilatko­zatában és a rzovjet nagykövetség a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumához intézett március 23-i nyilatkozatá­ban ismertette a szovjet határőrség háromtagú legénységgel rendelkező 24. sz. helikoptere kínai területen történt kényszer- leszállásának körülményeit, és kérte a kínai hatóságokat, hogy a személyzet és a helikopter hazajuttatása érdekében te­gyék meg az intézkedéseket. A kínai fél azonban, a nemzetközi jog általánosan elfoga­dott normáival ellentétben, továbbra is visszatartja a helikop­tert és annak személyzetét. Sőt, mi több, mint a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériumának március 23-i jegyzékéből kitűnik, a kínai fél, eltorzítva a tényeket, olyan akciókat pró­bál tulajdonítani a szovjet határőrség helikopterének, amelye­ket nem követtek el és nem is volt szándékukban elkövetni. A Kínai Népköztársaság jegyzékében foglalt állításokkal el­lentétben a helikopter fedélzetén nem volt semmiféle felde­rítési célokat szolgáló berendezés. A Szovjetunió külügyminisztériuma, elutasítva a Kínai utasítja azt az állítást, hogy a helikoptert szándékosan küld­ték a kínai határra és megerősíti, hogy a szovjet határőrség 24. sz. helikoptere ez év március 14-én, fedélzetén háromtagú legénységgel a Belesitől délre fekvő körzetbe (altáji határte­rület) repült egy súlyosan beteg katonáért, hogy kórházba szállítsa. Rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok közé ke­rült, elvesztette a tájékozódóképeségét, és mivel elfogyott az üzemanyagkészlete kényszerleszállást hajtott végre a Kínai Népköztársaság határának közelében, amiről a személyzet rádió útján tett jelentést repülőterének. Alaptalan a kínai félnek az az állítása is, hogy a szovjet hatóságok rendszeresen küldenek repülőgépeket, hogy azok behatoljanak Kína határkörzpteibe a hszincciangi szakaszon. A valóságban csupán egyetlen eset volt, amikor 1973 február­jában egy AN—2 típusú polgári utasszállító repülőgép, el­vesztette tájékozódóképességét, nem szándékosan berepült a Kínai Népköztársaság légterébe, amiről a szovjet határőr szervek képviselői útján tájékoztatták a kínai hatóságokat. KIALAKUL az a benyomás, hogy a kínai fél, tudatosan eltorzítva a való tényeket, arra akarja felhasználni a szovjet hátárőrség helikopterének kényszerleszállását, hogy szítsa az országban a szovjetellenesség légkörét és tovább élezze a szovjet—kínai kapcsolatokat. A Szovjetunió külügyminisztériuma, elutasította a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozását, ragasz­kodik ahhoz, hogy haladéktalanul juttassák vissza a kényszerű körülmények következtében kínai területre került szovjet he­likoptert és háromtagú személyzetét. (MTI) Áktívaértekezlet a szlovén fővárosban Ceausescu Románia elnöke • •££-,.i. JÉfcí • ’ j.v • í • f •V'*'<*■ í- -- 1 MINDENFELŐL

Next

/
Thumbnails
Contents