Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 FILLÉR XXV. évi. 68. sz. 1971. máre. 20., szerda. ÖNTEVÉKENY PCLITIZÁIÁS P anaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: tűi sok a kötelezően előírt napirend, s a felülről meg­szabott témáit nagy száma nehezíti, hogy a taggyű­léseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, ügy tűnik, igazat lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatá­sát is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett vol­na feltétlenül szükséges, olykor a járás vagy a város né­mi túlbuzgalomból is „dobott rá még egy lapáttal”. Am ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről rit­kán esik szó, ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —, hogy a központi előírások teljesítése és a helyi­leg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethe­tetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak hogy összefér, hanem az előírt napirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavé­telére és a megoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem. vagy alig adnak rnodot a helyi ügyekkel való foglalkozás­ra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről határoza­tairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesí­tését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettsé­gű fenek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor infor­mációt adnak, beszámolnak saját munkájukról,' döntéseik­ről. ' Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák meg­vitatására. Sőt, nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavai­ra. Nem országos, megyei, járási vagy városi tapasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyenkor az alapszer­vezetek taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saiát működési területén milyen a helyzet és melyek a teendők. A felülről jövp előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kap­csolatos felsőbb határozat a további munka irányának csu­pán az alapjait jelölj meg — ezektől eltekintve az ilyen is cppea annyira „helyi téma”, mint amit az alapszervezet saját k^de-nénvezésébjH tűz napirendre. A „központi” és „helyi” témák közötti ellentmondásnak az az egvik fő aha, hogy a megközelítés módja sokszor ét­tér a helyes módszerektől. Ahelyett, hogy konkrétan meg­vizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéz­nek hogy a gondolt megoldására mii ven módokat aiárű a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat vá- la^-Hátc. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával, s ezt vi­szik a taggyűlés vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem változ­tatja meg a központi vagy megyei állásfoglalást a párttag­ság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési prog­ramjává. Ez csupán „adaptálás”, ami sokkal inkább arra jó, hogy „kipipálhassák” az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tetteit erjesztójévé váljék. » gy érthető hogy a felülről előírt napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszerv^zeti munka vérkeringésébe. Ahol viszont úgy fogiak fej a kö­telezően előirt napirendet, mint ösztönzést és alkalmat tény­leges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabbá a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is. hogv mi a fontosabb feladat egy alapszervezet számára: az elemzés-e avagy pedig a határozatok végrehajtása. mert kettőt egysé­ges esésként kezelik. Ha nem elemzik a helyi körülménye­ket, aligha lehet jó a végrehajtás. Ha viszont nem fordíta­nak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiába­való. hiszen a pártalapszervezetek nem tudományos intéz­mények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Gy. L. Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága március 19-én, tegnap reg­gel összeült. A Politikai Bizottság javaslatá­ra az időszerű nemzetközi kérdésekről sző­lő tájékoztató, a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szőlő előter­jesztés, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdések megvitatása van na­pirenden. A Központi Bizottság ma reggel folytatja munkáját. Tavasa a földeken Megkezdődött a cukorrépa vetése - Növekedik az öntözés iráuti igény 1 (Tudósítónktól) Az elmúlt napok időjárása kedvezett a tavaszi munkák­nak. A kora tavaszi vetések munkálatai, így a tavaszi ka­lászosoké is mintegy 10 ezer hektár területen befejeződ­tek. A 6 ezer 500 hektár bor­só vetéséből is már igen ke­vés hiányzik. A búzák fejlődését, a szak­emberek megfelelőnek tart­ják, különösen ott, ahol kellő mennyiségben serkentő mű­trágyát kaptak a földek. Nem minden nitrogén-műtrágya- igényt tudtak kielégíteni, így az őszi kalászosoknak mint­egy 80 százalékán végezhet­ték el a műtrágyázást Most van a bokrosodás ide­je, nagy szüksége van a nö­vényeknek a vízre, amiből eddig' kevés jutott. A múlt évhez hasonlóan most is egyik iegtontosabb a hiányzó víz pótlása. A szeles, meleg időjárás erősen szárít­ja a talajokat, különösen ott, ahol nem végezték el az őszi szántások lezárását. A nagy öntözőrendszerek, — a jász­sági, a nagykunsági, a tisza­füredi stb. — már mindenütt szolgáltatják a vizet A VÍZIG tájékoztatása sze­rint az öntözés iránti igény megnőtt, 10 nap alatt meg­duplázódott a leszerződött te­rület, így most 50—60 ezer hektár körül van. A helyszíni határszemlék szerint a me­gye egész területén működ­nek az esőztetö öntözőberen­dezések. Kár, hogy eddig nem sok helyen használták ki az olcsó vizet a legelők, lucer­nák tározó öntözésére is. A talajok hőmérséklete most már olyan, hogy az új- szászi Szabadság Termelőszö­vetkezetben javában folyik a cukorrépa vetése. Az idén 350 hektáron termeszük a fon­tos ipari növényt, 40 százalé­ka már a földben van, a hét végére végeznek a vetéssel. A héten a megye több gazdasá­gában is megkezdik a cukor­répa vetését. A zagyvarékasi Béke Tsz- ben a tavaszi árpa mellett be­fejezték 317 hektáron az olaj­len, 147 hektáron az új lu­cerna és 126 hektáron a mag­ról vetett vöröshagyma veté­sét, illetőleg telepítését. A jó időjárás a különböző növényi kártevőknek is ked­vezett, ezért teljes ütemben folyik a védekezés. A nö­vényvédő állomás tájékozta­tása szerint 290 hektáron rág­csálók elleni, 6 ezer 110 hek- ' táron gabonafutrinka elleni védekezést hajtottak vegre. Megyeszerte jó ütemben ha­lad a cukorrépa- és kukori­ca vetés előtti gyomirtás. Vegyszerekből egyelőre elég van. Várható, hogv a gabona­félék gyomirtási munkáit áp­rilis első napjaiban megkez- dik­V. K. ffla: Karcagi jegyzetek * Zöldséggyárak ■ár Vörös tavasz & A TV képernyője előtt * Lépcső az alagsorba * Filmjegyzet $ Az évfordulót elsősorban városfejlesztéssel ünnepeljük * A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó ír Hibás a futómű, alig fog a fék Több mini hat milliárd forint a vasút korszerűsítésére A vasút párt- és szakszer­vezeti vezető testületé tegnap tartotta együttes ülését, ame­lyen Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója adott számot az 1973. évi munka eredmé­nyeiről, tapasztalatairól és ismertette az idei előirány­zatot. A MÁV az idén az előző évekhez hasonlóan az utas- forgalom mérsékelt 1—1.5 százalékos csökkenésével szá­mol, ami 360 millió utast je­lent / A legfontosabb feladatok megoldása érdekében az idén koncentráltan használják fel az állóeszközök fejlesztésére előirányzott 6.3 milliárd fo­rintot. Elsősorban a vasúti hálózatot és járműállományt korszerűsítik. Többek között az év végére Szajol és Lökös- háza között befejezik a va­sútvonal villamosítását cdOsításök — iiíKKk - rint»íi A;*«* - híkkk Szakszervezet az egészségpolitikáról Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete — tegnap délelőtt kibővített megyebizottsági ülést tartott az 1973-ban végzett munká­ról. Megfelelő áttekintést adott a munkáról az előzőleg ki­adott írásos jelentés, amelyr ben a szakszervezet mint po­litikai, ideológiai nevelő tes­tület foglalkozik az 1973-ban végzett és a még megoldás­ra váró feladatokkal. Az ülé­sen a hozzászólások kiter­jedtek az egészségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében végzett munkára, a lakosság ellátására, a dol­gozók érdekvédelmére, a munkahelyi demokráciára, a bérgazHólkodásra, az orvos- etikai helvzetre. a szakmai továbbképzésre és ellátásra. Főiskola é^ terme!őüzemeb kapcsolata A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti föisku.lai kara és a város mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetői tegnap találkoztak a főisko­la tanácskozó termében. A találkozó célja az egymás munkájáról való tájékozta­tás. A meghívott vendégek között volt Fapp János, a városi tanács elnöke és Su­ba István, a karcagi tsz-szö- vetség titkára is. Dr. Patkós István, az in­tézmény igazgatója köszön­tötte a vendégeket, és ismer­tette, hogy milyen munka folyik az intézményben és abból mit tudnának haszno­sítani a város mezőgazdasá­gi nagyüzemei. A főiskolai kar programjában több szak­mai továbbképzés szerepel, igy mérnöktovábbképzés fo­lyik, a mezőgazdasági gép­iparban dolgozó középszintű vezetők országos továbbkép­zési központja Mezőtúr lett. A résztvevők hasznosnak ítélték a tanácskozást, amely­nek befejeztével a vendé­gek megtekintették a főisko­la előadótermeit és laborató­riumait. KISZ-vezetők .... tanácskozása Martfűn A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozatának egyik eseménye Martfűn zaj­lott le. Szolnok megye bét középiskolájának KISZ-ve- zetői találkoztak a Cipőipari Szakközépiskolában. A ta­nácskozás célja a vertikális KlSZ-szervezetek gyakorlati tapasztalatainak kicserélése és összegezése volt. Á megbeszélést az úgyne­vezett érdeklődési körök be­mutatója követte. A vendégek a tanácskozást a Tisza Cipőgyár és az inté­zet tanműhelyének látoga­tásával zárták. A KISZ-tag- ság ezalatt alapszervi tag­gyűlésen emlékezett meg á Tanácsköztársaság közelgő évíordulójáróL Megyei borverseny (Tudósítónktól.) Az idén június 3—8. kö­zött Balatonfüreden rende­zik a XIV. országos borver­senyt Az országos verse­nyen csak azok vehetnek részt akik előtte megyei bor­versenyen megfelelő helye­zést értek eL A megyei borversenyt 1974. április 17-én rendezi meg a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya Jászberény­ben. A megyei és országos bor­versenyeken részt vehet a szőlőből előállított és a bor­törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő min­den bor. gyöngyöző, habzó és pezsgőbor, valamint cse­mege. vermutbor és borpár­lat amelyből a benevező fajtánként — a forgalmi bo­rokat borpárlatokat kivéve — megfelelő mennyiséggel rendelkezik. Egy mondatban — R. Szi dák szovjet mező- gazdasági miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érke­zett hazánkba. — Tűzvédelmi központot rendeznek be a szegedi szénhidrogénmedence algyői központi ipartelepének szomszédságában. FAO—PROGRAM Nemzetközi sz5ve4kezetfej lesz t esi konferenciát rendeznek hazánkban Tegnap a MÉM-ben Kaza- reczki Kálmán miniszterhe­lyettesnek, a bizottság elnöké­nek vezetésével ülést tartott a FAO magyar nemzeti bi­zottsága, amely az 1974. évi programot vitatta meg. A nemzeti bizottság =zámára az idei év jelentősnek ígérkezik; szeptember 2—12. között '.la­zánkban, — Gödöllőn az Ag­rártudományi Egyetemen — nemzetközi szövetkezetfej­lesztési konferenciára kerül sor amelyet a FAO, a Nem- zejlcözi Szövetkezetfejlesztési Bizottság (COFAC) és a FAO magyar nemzeti bizottsága együttesen rendez. A konferencián javaslatot tesznek majd az ENSZ má­sodik fejlesztési évtizedé­ben kitűzött szövetkezet­fejlesztési feladatok teljesí­tésének előmozdítására. A rendezvényen mintegy húsz fejlődő ország szövetke­zeti vezetői, képviselői, vala­mint a szocialista és a tőkés országok szövetkezed szerve­inek delegációi vesznek majd részt. Az 1974-es esztendő egy másik fontos nemzet­közi rendezvényére októ­berben Lousanneban kerül sor, itt rendezik meg a mi­niszteri szinten tanácskozó európai regionális konfe­renciát, amely egyebek kö­zött a kontinens országai­nak együttműködésével foglalkozik majd. A vita alapját képező tárgya­lási anyagnak a szocialista országokra vonatkozó részét magyar szakember dolgozza ki. A FAO és Magyarország jól fejlődő kapcsolatai 1974-ben is jelentős hazai programok teljesítését teszik lehetővé. Idén májusban Százhalom­battán átadják az ENSZ— EAO hozzájárulással létesí­tett temperált vizű halgaz­daságot, amely 27 hektáros területen működik majd. Ehhez a rendszerhez 55 ha­lastó és egy 3 hektáros víztá­roló tartozik. (A szakembe­rek azzal számolnak, hogy a temperált. vizű tavakban a halak elszaporodását meg le­het gyorsítani.) Ugynacsak a FAO-progra- mok keretében fejlesztik a szarvasi Haltenyésztési Kuta­tó Állomást. Előbbre lépnek a Tisza II. vízrendszer épí­tési programjával is: idén az öntözéses mezőgaz­daságfejlesztési program 1976-ig meghosszabbított második szakaszának -kivi­telezésén dolgoznak a szakemberek. A létesítményekben végzett tudományos és gyakorlati munka tapasztalatait a fejlő­dő országok rendelkezésére bocsátják majd és a későbbi­ekben tanulmányútra érkező külföldi szakembereket is fo­gadnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents