Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
1974. március 19. SZOLNOK MEGY ti! NÉPLAP Kettesben... Vannak-e titkai? Az újságolvasó ember, a tévénéző, a rádió hallgatója, ha egy-egy ember „terítékre” kerül, mindig kívácsi, mindig vár valami kulisszatitkot. Szabó László újságíró nem szolgált ilyenekkel. Beszélgetésük Szilágyi Jánossal, a sorozat műsorvezetőjével mégis, az első szótól az utolsóig, lebilin- cselően izgalmas volt. Mi tette azzá? Elsősorban az, hogy Szilágyi nem a híres újságírót, a „kékíériyes” Szabót kereste benne, hanem az embert a hivatását nagvon-nagyon komolyan vevő politikust. Igen, joggal használhatjuk a szót: politikus, jóllehet „hivatalosan” nem szoktak újságírót így titulálni. Szabó Lászlóra mégis elsősorban a politika, a közélet iránti érzékenység a légjellemzőbb. És az őszinteség. Kissé meglepő volt, hogy az írás- saiból, a képernyőről nagyon határozottnak ismert ember ebben a beszélgetésben néha majdhogynem dadog. Legalábbis nyögdös — 6 ez a szó most hadd legyen dicséret. Mert a szavakat önmagából nehezen kibuggyantó ember, önmagát sem kímélő őszinteséggel, a tiszta beszédet szereti. S ehhez néha valóban meg kell keresni a szavakat. Szabó László egyszerűen, pózok nélkül igyekszik vá- lászolni a nem éppen köny- nvű kérdésekre. Szilágyi ugyanis, szinte megszoktuk már, mestere a kérdezésnek. Magyarán szólva. Alig 15 perc ez a nyelvőrködő műsor, de egyre népszerűbb. Következtetni erre abból lehet, hogy egyre nő a levelek száma, melyben a hallgatók gyűjtik és adják közre a nyelvi du'dvát. Köznyelvünk rettenetesen mágvarfalan és nyakatokért „fogalmazás- fordulatait” nevetségessé tenni — a nyelvőrködésnek valóban a legjobb módszere. Az apró vetélkedő, a szó- párba.i is ugyanezt a célt szolgálja, nemcsak a résztvevők, de a hallgatók is próbára tehetik nyelvérzé- kükeL — trőmböczky — Munkásdalosok találkozója Komárom megyében régi hagyományai vannak a munkásdalos mozgalomnak. A megye legrégibb kórusa, a Tokodaltárói együttes például 45 évvel ezelőtt alakult meg. A hagyományok ápolására a Szakszervezetek megyei Tanácsa évről évre megrendezi a munkásdalosok találkozóját. A 16. ilyen hangversenyre került sor vasárnap Tatabányán, a bányászváros legnagyobb r |i- velődési központjában, a Népházhan. A talákozón tíz együttes mintegy 500 dalosa szerepelt Színészlevél A szolnoki iskolák irodalomóráit csaknem másfél éve tarkítják rendszeresen a Szigligeti Színház művészeinek műsorai. Valamennyi közreműködő színész nevében írom ezeket a sorokat, máris elnézést kérve azért, hogy a bevezetésben csak magamról írtam. Hiszek abban, hogy a megszólalás jogát minden színész ugyanilyen alázattal fogadja, és tudom, hogy micsoda öröm volt mindegyikünk számára, amikor először állhattunk meg egy osztályterem táblája előtt; belenézhettünk a gyerekek tiszta szemébe. Azóta számos iskolát és számos pedagógust ismertünk meg. Nagyszerű dolog együttműködni a tanárokkal. Szeretnénk tisztelegni fáradozásaik előtt, és szeretnénk megköszönni, hogy „együtt’’ voltunk immár annyiszor, hogy együtt voltunk mi, akiknek szavára csend lesz egy teremben, akiknek szavára felragyognak a figyelmes tekintetek. Megköszönjük a diákoknak is a ránk is átragadó lelkesedést. Köszönjük a néha zavartan elmondott megható és meghatódott köszöntéseket, a tenyérben mor- zsolgatott kedves kis beszédeket, a szeretetet, amellyel mindenütt fogadtak. Bocsánatot kérünk azért, ha néha fáradtabban, nehezebben álltuk meg a helyünket. Reméljük azonban, hogy mindig érezhető volt alázatunk és odaadásunk a feladat iránt. Reméljük, hogy néha sikerült igazán belépni az iskolák kapuján, nem-idegenné válni, ebben a számunkra különös világban. Reméljük, hogy az iskolaműsorok mindig meghatott ünnepek maradnak, a kultúra, az irodalom nagyszerű ünnepei. Papp Zoltán a Szigligeti Színház tagja LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA Frank elképedve bá- • múlt utána. Micsoda egy pasas? De abban azért egyáltalán nem volt biztos, hogy eredménnyel is fog járni. Bár ami a tényeket illeti, meg kell hagyni. Frank szakaszvezetőnek nem lett volna éppen ellenére egy kis kikapcsolódás.Mert voltak ugyan zavaró körülmények. Ám az étvágygerjesztőként lehajtott konyak, meg a vacsorázás közben elfogyasztott borkvantum már kezdte megtenni a hatását. Kezdett felszívódni a fejébe. Leült a rekamié szélére, és az ablak felé fülelt Szinte tel jes volt a csend — bár ő legszívesebben inkább halotti némaságnak vagy vihar előttinek nevezte volna —. csak néha szakította meg egy-e.gv tücsökciripelés. Később kis időre feltámadt a szél is, és megzörgette a házzal szemközti telken magasodó nyárfák levelét. A szoba különben — csak a rekamié melletti hangulatlámpa égett — határozottan jól festett ebben a világításban. Egv békés otthon képét mutatta. Amire most mindenki, köztük. Frank is any- nyira vágyott. Lévén, hogy se béke nem volt, se neki most otthona. Fölbontott egy újabb üveget. Ezúttal azonban már Tokaji furmintot választott. Szerette a zamatos borokat, amelyek áttetsző ragyogású- ak voltak, s amellett sűrűk, akár az olaj. S amiben végképp nem hitt, az mégis bekövetkezett. Tán nyolc óra lehetett amikor Bódi a két lányt betessékelte a hallba. — Ügy félték szegénykék, hogy alig mertek velem élindulni. Dehát én mondtam nekik, hogyha, egyedül mar radtok otthon, az még rosz- szabb lesz. Mit csináltok majd, ha éjjel betoppan az ellenség, mi? Mink meg azért mégis csali idevalósiak vagyunk. Hát nincs igazam, szakaszvezető úr?... Na, csücsüljetek szépen bele a fotelbe, aranyoskáim. Aztán mondjátok meg Bódi Jani bácsinak, hogy mit akartok enni? Sonkát, téliszalámit, gyulai kolbászt? A két lány area felragyogott. Miközben Frank vizslató szemmel bámulta Őket. Közte és Bódi között némi ízlésben! eltérés volt. de a csicskás ezt szemmelíátha- tólag messzemenően figyelembe vette a kiválasztásnál Azt a pirosképű, melles- faros teremtést nyilván magának szánta. (— Én az olyan szegény embernek valót szeretem — szokta elő- szereteUel ismételgeti, — f Karcagi nap Ozdon Száll a dal... — a* ózdi gyerekek ajkáról (Folytatás az 1. oldalról.) belső réteg megrepedezik, de a külső íelifletek épek, mechanikailag szilárdak maradnak. Egy-egy üvegtárgyon a „fátyol” lehet teljes, részleges vagy ábraszerű, a színhatást pedig a színes és színtelen üvegek különböző kombinációja okozza. Mindezt a ritka technológiai lehetőséget Somkúti Katalin nagyszerűen kihasználta: ' bemutatott alkotásai a felhasznált anyag, a forma és a díszítés csodálatos harmóniáját tükrözik; ittott már szinte meseszerű, mégis hihetetlenül egyszerű, modem valamennyi megoldása. Segítőtársai a kivitelezésben Fekete Pál és Márkus Imre üvegfúvók voltak, míg a hangulatos, ötletgazdag kiállítást Bellon Tibor rendezte. A kiállítás megnyitóján — melyen megjelent Zagyi János, az MSZMP Karcag városi Bizottságának első titkára és Kundra József -tanácselnök is — elsősorban a testvérkapcsolat további lehetőségeiről esett szó. Kulturális intézmények — iskolák, könyvtárak, műveFotó: N. Zs. lődési otthonok — tapasztalatcseréiét tervezik és hamarosan sor kerül az ózdiak karcagi fotó- és képzőművészeti kiállítására is. A szombati „karcagi nap” méltó befejezéseként az ózdi népművelési intézmények gyermekkórusa, valamint a karcagi Déryné művelődési központ munkáskórusa és kamarazenekara adott nagysikerű hangversenyt, melynek során a Mészáros Ferenc vezényelte énekesek elsősorban a Ko- dálv-dalok előadásával re-; mekeltek. ^ H. D. A félévezredes magyar könyvkiadás eredményei J Sarlós László nyilatkozata Játék és politika V.. tíz percben. Igen, a Kossuth Rádió Játék és muzsika tíz percben című műsora adta az ötletet a jászberényi tanítóképzősöknek, hogy szervezzék meg a maguk „Ki nyer ma?” vetélkedőjét. Az érdekes háziversenyt hetenként egyszer — hétfői napon — tartják az intézet Katedra ifjúsági klubjában. A versenyzők arról adnak számot, mennyire ismerik a világban és hazánkban lezajlott politikai eseményekéi A nyertesek ajándékot kapnak, de a legnagyobb nyereség itt is a játék közben szerzett sok hasznos ismeret 1973, a magyar könyvkiadás 500. éve, a magyar könyvszakma kimagaslóan sikeres éve volt. A kiadás nagy vállalkozások egész sorát kezdeményezte. A forgalom egyik évről a másikra több mint 200 millió forinttal növekedett. Mi ájl az eredmények hátterében ? Sarlós László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke nyilatkozott. — Túlzás nélkül Alapíthatjuk meg, hogy emelkedett a könyvkiadás eszmei, polinKai es szaKmai színvonala, jelentősen bővült a, választék. A kiadók jól élteik a tévé a rádió, a film. és a színházak műsoraihoz való kapcsolódás lehetőségeivel. — Amire taláiT legbüsz-í kébben lehetünk az, hogy a könyvforgalom növekedésének üteme 17,6 százalékos volt. Kevés szakma mondhatja eh hogy három év alatt teljesítette, sót túlteljesítette a TV. ötéves terv forgalmi előirányzatát, S ehhez tartozik, hogy eat a jelentős forgalomnövekedést lényegében változatlan árai-; kai értük eL Az elmúlt időszakban az újjászervezett könyvterjesz- tés is bebizonyította életrevalóságát és helyesnek bizonyult a két nagyjából azonos erejű vállalat és egységes készlezető vállalat létrehozása. A közművelődés eddig is fontos feladatnak tartotta az olvasás propagandáját, de mindenekelőtt a könyvtárak hálózatát tekintette sajátjának. Az elmúlt év meghozta a már régen várt fordulatot, s a közművelődés mindinkább magáénak vallja a kanyvterjesz- tést is. Természetesen sok még a tennivaló, hiszen, a könyv iránti igény megnövekedőit. A további fejlődés gátjait a legsürgősebben el kell hárítanunk: itt említeném, hogy a forgalom rohamos növekedését nem követte nyomon a bolthálózat bővítése. — Az elmúlt év tapasztalatai kapcsán szólni kell a nyomdaiparról is. eredményeink ugyanis elválaszthatatlanok a nyomdaipar munkásságától. Nehéz körülmények között a nyomdák többsége becsülettel igyekezett helyt állni. A könyvszakma gondjain azonban véglegesen a nyomdaipar rekonstrukciója fog majd segíteni. — Megoldásra vár a könyvkiadás és könyvter-* jesztés területén dolgozok utánpótlása is. Mikor nem á semmit markol ásszá az emberfia.) A másik nyúlánkabb, szőke lány volt. Ez lesz nyilván az enyém — gondolta. A lány tisztának, sőt ápoltnak látszott, — Hogy hívnak? — nézett a szemébe Frank. — Kata] ínnak — mondta, — Engem, meg Marikának — fizol t közbe a pirosképű. — És Janikám — nézett hír- télen Bódira —, én úgy meg- s zom jaztam ettől a sonkát ÓL Innék is valamit. — Na, igyatok, aranyoskáim .. Még szerencse, hogy a tolvajok, akik ezt a házat kifosztották, a poharakat ittfelejtették. Csak két pohárnyi bor kellett hozzá, és a lányok kezdtek belelendülni. Nagyokat nevettek, és egymás szavába vágva meséltek ma- gukróL Kiderült róluk, hogy nem is lányok. Mindketten asz- szmyok. Pontosabban: Katalin csak volt. Elvált. Marika pedig..; Nos az ő ura katona, akinek csak a tábori postaszámát ismeri. Bódi közelebb húzta magához ölelgette, körültapogatta. A pirosképű visongva nevetett, mintha a talpát csiklandoznák. —1 Tudod, aranyoskám, én sose szerettein a zsákbamacskát. Majd amikor fölhajtott egy pohárral é furmintból; — Én különben úgy gondoltaim, szakaszvezető úr, hogy a szakaszvezető úrék fölmen- nének az emeletre a Katalinnal . i. Mi pedig itt lent maradnánk Marikával, és őriznénk a házat... Mert nagyon későre jár már. Frank egyetértett a javaslattal. Egy üveg bort vett magához. Katalin fogta a két poharat, és kissé im- bolyogva elindult utána az emeletre vezető falépcsőru Bódi úgy érezte, tökéletesen sikerült elrendeznie mindent, — Hallod, aranyoskám — kutya meleg van itt. — Nem is hinné az ember, hogy már szeptember vége van... Na gombold ki szépen a blúzodat... Meg szerintem arra se lesz szükség, ami alatta van. Még segített is. Később Marika arra kérte, hogy oltaná el a villanyt. — Ugyan már, kedveském — paskoit rá a fenekére Bódi —, alig pislákol ez. Meg aztán különben sincs minekünk az égvilágon semmi titkolni valónk. — Eközben végigmérte az immár ruhátlanul fekvő nőt, elégedetten konstatálva, hogy ami a formákat illeti, nincs azok körül semmi hiba. — És neked sincs. Inkább örülj neki, hogy ilyen csinos vagy... , fFolytatjuk.) PAPP ZOLTÁN A forradalmi ifjúsági napok keretében tegnap délután a megyei KISZ bizottságon ünnepséget rendeztek. A KISZ zászlóbontásának 17. évfordulója tiszteletére a kiemelkedő munkát végző fiatalok kitüntetésére került sor. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd a KISZ Központi Bizottság iivtéző bizottsága megbízásából átadta a kitüntetéseket. Ponyokai Bálint, a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat kisújszállási gyáregységének igazgatója, dr. H. Nagy Mihály a martfűi Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatója, Szá- badkai Mihály, a szolnoki Járműjavító pártbizottságának titkára az Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesült. A KISZ Érdemérem kitüntetést adományozták Török Józsefnek, a szajoli AFOR esztergályosának, Olajos Jó- zsefnének, a karcagi Városi Tanács népművelési előadójának, Takács Mihálynak, a túrkevei Táncsics Mg. Tsz személyzeti- művelődési előadójának, Matula Andrásnak, a megyei tanács KISZ csúcsvezetőségi titkárának. Szabó Katalin az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat áruforgalmi előadója a kitüntetést a Központi Bizottság ünnepségén vette át. Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést tizenöten, az aranykoszorús KISZ-jelvényt hárman, a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét öten Kitüntetés kiemelkedő iffusági munkáért
