Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Un*. március *i. SZOLNOK MEGVU NÉPLAP Karcagi jegyzetek (1) V árossá válni — Fölszólaltak a múltkoriban — mondja Kundra József tanácselnök — hogy egy öregember szeretne velem beszélni, de nem bír följönni a lépcsőn. Lementem a kapuba, tényleg ott állt az öreg. Egvütt él a régi és az új Kisvárosok jellemző vonása, hogy lakóik szinte valamennyien ismerik egymást. Az emberek közvetlenek, törődnek mások gondjával-ba- jával. Ez lehet zavaró is, hiszen nem mindig könnyű megvonni a határt a tolakodó kíváncsiság és az őszinte segítő szándékú érdeklődés között, amely a közösséghez tartozás egyik fontos jele. Karcag most van a fejlődés talán legdinamikusabb szakaszában. Sok szempontból még jellegzetesen kisváros, a szó leghagyományosabb értelmében, de ha olykor csupán csírájában is, megjelent az ipari városok sok. jellemző vonása. Egymás mellett él a régi és a- új. Nemcsak külsőségekben, az emberek tudatában is. Az intenzívebb fejlődés kezdetét körülbelül hét-nyolc éve érzékelik minden kétséget kizáróan a karcagiak. Azóta változott meg az idegen számára is jól láthatóan a város arculata. A régi földszintes házak mellett egyre több modern lakóépület emelkedik. Rendezik a Nagvvénkertet — A tanács már megrendelte a Nagvvénkert rendezési tervét. Ezen a kórháztól északnyugatra lévő területen alközpont alakul ki. A város terjeszkedésének másik iránya az úgynevezett Kisíöl- dek szórványtelepülés, a Szolnokra vezető út mentén, g mezőgazdasági szakközépiskola környéke. Jelenleg a városnak mintegy huszonötezer lakosa van. Ez a szám az ezredfordulóra körülbelül kilencezerrel növekszik. A lakásépítésnek azonban nem csupán ezzel a növekedéssel, de a korszerűtlen, régi házak felszámolásával is lépést kell tartania. — A lakásállomány összetétele igen rossz — mondja Kundra József tanácselnök. — 1988—69-ben a lakások 48 azázaléka számított elavult(F oly tatjuk.) Bistey András Amikor odaértem, sírva a nyakamba borult. „Józsikám, meghalt az asszony!” Nem volt rokonom, éppen csak tudtam a nevét. Azt mondta, senkije se maradt, hát ő most kinek mondja el a bánatát? Dobrai Ilona, a tanács műszaki, építési osztályának vezetője így beszélt a lakásépítésről : — A negyedik ötéves terv időarányos részét teljesítjük. Bár az OTP társasházak építésében van 15—20 százalékos lemaradás, összességében mégis megépül annyi lakás, amennyi a tervben szerepeL — A lemaradást a magánépítkezések egyenlítik ki? —• Igen. És ehhez lehetőség szerint a tanács igyekszik megadni minden segítséget. Elsősorban a telekbiztosítás a gond. Karcagon egy jobb helyen fekvő telek ára körülbelül négyszáz forint négyszögölenként. Az árak további emelkedését az úgynevezett telekrendelet szigorú végrehajtásával sikerült elérni. Mintegy kétszáz telek megosztására került sor. Ez a lehetőség azonban véges, és nem is oldja meg a lakás- helyzetet. A jövő útja itt is a lakótelepszerű építkezés. — Hol épül az új karcagi lakótelep? nak. Ez nádtetőt, vertfalat je-' lent, gyakran pedig minden alapozás nélküli épületeket. A lakótelepek építésével párhuzamosan a városközpont rekonstrukcióját is elvégzik. —• A városközpont rekonstrukcióját mindaddig folytatjuk, amíg elegendő terület áll rendelkezésre. Lebontjuk a főtér elavult épületeit, s étterem, szálloda, üzletek lesznek a helyükön. Egyelőre a gyors, nagy méretű építkezések a legfontosabbak. A foghíjak beépítése későbbre marad, hiszen egy-egy épülethez nfem gazdaságos nagy erőkkel felvdriulni, házgyári módszereket alkalmazni. A Kossuth tér sarkán felkiáltójelként magasodik Karcag első, nvolcemeletes toronyháza. Más városok mérÜGYSZERETET Mennyi szépség, vonzerő van a mi közéletünkben! Az embernek csak nyitott szemmel kell járnia az utcán, s máris számos jelét látja a közügy iránt érzett lelkes odaadásnak, buzgóságnak. Bármennyire igaz lehet az Is, hogy vannak közöttünk, akiket elhagyott a forradalmi szellem, vagy sohasem hatotta át őket igazán — társadalmunkban az ügyszerető emberek vannak többségben. Olyanok akik a rájuk bízott vagy önként vállalt rftunka iránt lelkesedést, odaadást éreznek. Ók azok, akik meggyőződéssel vallják, a szocialista társadalom csak úgy építhető fel, ha magukévá teszik a munkásosztály egyik legfőbb erkölcsi normáját: első a közügy. építés forradalmiságának fel nem Ismeréséhez is elvezet. És léphetünk még egyet. Júa már mind gyakrabban találkozni a lassan korosodó negyvenötös nemzedéknél is c régi idők vágyó felidéz- £ elésével. Egyesek közülük megkopva, elfáradva beszélnek a földosztás, a koalíciós idők harcairól, mondván: akkor még volt értelme, ök, a tisztességben őszülni kezdők már nehezebben veszik észre azt — ami esetleg egy harminc-, negyvenéves agrármérnöknek vagy gépész- technikusnak. népművelőnek vagy olajbányásznak egészen természetes —, hogy ma is can értelme. Mintha csak • nekik, ez utóbbiaknak szólnának Aczel Györgynek, az MSZMP KB titkárának a szavai: „Miért lenne kisebb jelentőségű tett hazánkban új városokat, ipartelepeket, erőműveket létrehozni, terméketlen földet termővé tenni, országunkat a fejlett államok sorába emelni, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt a mun- kásegvség megteremtéséért harcolni? Mindaz, ami akkor és azóta történt és ma is történik, nem más, mint egyazon szocialista forradalom átalakulásának másmás szakasza. Igaz, ezért az átalakulásért évtizedekig kell fáradozni, olykor bizony csak lépésről lépésre, centiméterről centiméterre haladva, De a marxista—leninista forradalomelmélet számára nincs igazi és nem iaazi forradalmi cselekvés: a forradalmi munka csak olyan lehet, amilyet a mozgalom, a forradalmi harc megkíván és jellege aszerint változik, hogy a forradalom a fejlődés mely szintjén van, hogy milyen a konkrét helyzet, amelyben a forradalmárnak cselekednie kell.“ Az Idézett gondolatsor folytatható Arrtennyiben történelmi évfordulóink egységét. az általuk jelzett forradalmi események folyamatosságát elismerjük, úgy nemcsak a negyvenöt utáni évekre állnak az elmondottak. A szocialista építés napjainkban aktuális, megvalósuló feladatai negyven- nyolc és tizenkilenc ü^vénok ki/bíiesedését, „ megvalósulását is jelentik. Ilyen értelemben azokkal is azonos értékű forradalmi tettnek számítanak. • • • Magyarnak lenni jó dolog. Büszke is lehet rá mindenki, aki tudatosan vállalja ezt a hovatartozást. (Akad még, aki valamilyen görcs szorításában nem meri ezt ilyen nyíltan vállalni?) A régmúlt idők nacionalista gőgje, a más népek rovására vindikált kivagyiság, az árvalány- hajas, pántlikás magyarkodás a lomtárba került. 'A helyébe lépő s mind általánosabbá való korszerű magyarságtudatnak egyértelműen haladó tartalma van. mert magában foglalja a már Idézett történelmi hagyományokat. s a szocialista jelent is. Leszámoltunk azzal i£, mintha magyarnak lenni születéskor örökölt érdem lenne mindenki számára. Jó, hogy ez is a múlté Mert mit is jelent a világ előtt önmagában az. hogy valaki magyar? Tulaidonkéooen semmit Azt. hogy ezenkívül varrnak németek, francé jé vei mérve nem nagyon magas, de itt messzire láthatóan kiemelkedik a környező épületek közül. Modern, tágas lakásaiba januárban költöztek be a lakók. Közülük sokan fiatal házasok, akik számára ez a fészekrakást, a Karcaghoz kötődést jelenti. A toronyház Jakói > . Centeri László, a könyvesbolt vezetője is januárban költözött az új lakásba. — Hat éve élek a városban, 1968-ban kerültem ide. Júliusban volt az esküvőnk, hamarosan beadtuk a lakásigénylést. Először albérletben laktunk havi 600-ért. De a főbérlő meghalt, onnan ki kellett költözni. A feleségem terhes volt, fűhöz-fához szaladgáltunk, de sehol sem kaptunk albérletet. Ami később lett volna, azért havi 1000 forintot kértek. A tanács segített. Átmenetileg kiutalt nekünk egy szoba-konyhás lakást, havi 400-ért. Csak vizes volt, ezért hagyták ott a korábbi lakók is. Megszületett a kislányunk és az egészségtelen lakás miatt féltettük az egészségét, mindenképpen szerettünk volna eljönni onnan. Tavaly októberben végre megtudtuk, hogy a negyvenöt új lakás közül mi is kapunk egyet. Január 15-én adták át a lakásokat, azután kezdődött a költözés. — Elégedettek az új lakással? — Nálunk szerencsére nincs jelentős hiba, bár az épületről elég terjedelmes hibajegyzőkönyv készült. Egyébként mondanom sem kell, hogy mennyire örültünk, hiszen végre ötvenegy négyzetméteren a magunk gazdái vagyunk. A törlesztést elvben 35 évig kall fizetni, három éve nyugdíjba leszek mire letelik. A következő években sok száz új lakás épül még Karcagon, de egyelőre nem terveznek újabb toronyházat. Ez az egy jól illeszkedik a városközoontba, reprezentálja a fejlődő, városiasodó Karcagot, de az újabb házak már csak négy-öt emeletesek lesznek, ezek alakítják ki a város modern arculatát cáák, románok, megannyi nép, nemzetség a világon. Más népek előtt is úgy különbözünk egymástól, ahogyan idehaza magunk között Az emberi tehetségünk, tudásunk, cselekedeteink alapján. Abban, ahogyan végezzük a dolgunkat Ha ebben egymásközt versengve nap mint nao különbek leszünk — ám ismerjen meg így a világ bennünket Tula j dóriképpen Itt is ' a hétköznapi hazafi-sásról van szó. Mert bennünket, mai magyarokat nem tart a világ senkinél sem előbbreva- lónak Petőfi, Kossuth. Kun Béla érdemeiért. Annál inkább nagy lesz a becsületünk, ha körtudottá válik, hogy él Európa szívében egy kis dolgos, becsületes, elkötelezetten internacionalista nép. amely azzal hívia fel magára a fi eveimet, mii ven tisztes eredményeket ér el a jövő társadalma, a szocializmus építésének útján. • • • Ez nem vágy, reménység, még kevésbé álom. A vehikre gondotok? Mindazokra, akik tettekkel mutatják meg — s nem politikai fecsegéssel — hogyan kell szocialista módon dolgozni. Köznapi tények sokaságát könyveltük el már a sajtóban és más helyütt, amelyek — Lenin szavaival élve — „a tudatosan áldozatot hozó tömegek hősiességét” fejezik ki. Valóban, lehet szó hősiességről? Lehet. Az újvárosi iskoláért megmodult az egész szolnoki „Angyalföld”. Szocialista brigádok, vállalati vezetők a „csoporttól” elvont pénzzel és megannyi kétkezi munkával teremtették meg a jó feltételeket a tanuláshoz a munkásgyerekeknek. Ugyanilyen lelkesedés hatotta át az első szolnoki jubileumi óvoda építőit, vagy á törökszentmiklósi munkásokat, akik három óvoda bővítésével szolgálták a közügyet. S említhetném a szocialista brigádok, fiatalok megannyi nemes vállalkozását melyekből a köz került ki meggazdagodva. De hát mi ebben a hősies- , ség? Az, hogy minden egyes ilyen sikeres akció a kispolgári önzés feletti győzelemmel ér feL Ebben a csatában, melyben rendre a munkásosztály erkölcsi felfogása kerekedik felül a kispolgáriság felett: valóban hősiességre jellemző tettek születnek. Hiszen ki nem találkozott már a maga környezetében azzal a nézettel: „bolond aki ingyen dolgozik”; vagy „aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni”. Vannak még így gondolkodó emberek? Vannak. Mintahogyan vannak még akik közpénzen rázzák a rongyot, s jogtalan anyagi előnyöket hajhásznak, akik csak önös érdekeikre gondolnak. 4 lemondás, az áldozatkészség néha önmagunkkal, s nem ritkán környezetünk nézeteivel megvívott küzdelem szülötte. Ismerek lünk egy úton járó szocialista országok, a haladó emberek az egész világon, régen így ismernek bennünket ök azt tisztelik népünkben amit saját maguk is eszményként tűrtek maguk elé: olyan társadalom megvalósításán fáradozunk mind több eredménnyel, amelyben az ember értékét tudásával munkájával. a közösség iránti fele! ősséc érzetével mérik. Vagyis annak a va- lóravái fását, amelyről történelmünk lesi óbb lal álmodoztak. amiért forradalmaink fellángoltak Még közelebbről nézve: A világban elfoglalt helyünket rangunkat önmagában nem határozza meg fényes múltunk még az sem, hogy legjobbjaink mindig az emberi haladás zászlóvivői mögött sorakoztak fel. Ez legfeljebb tiszteletet és rokonszenvet ébreszt — múltunk iránt Mai mércénk mindenki előtt az, hogyan valósítjuk meg az elődök álmát hol állunk ma. s merre tartunk. Ha ígv méretünk meg a világban mérhetiük-e mi magunkat Idehaza másképpen? olyan munkahelyet ahol a szó nemes értelmében ügybuzgó ember alig titkolt nevetség tárgya. Ott bizony ezt is vállalnia kell annak, aki a közügyért „hajtja magát”. Valaki azt mondhatná: így állunk hát csaknem három évtizednyi küzdelem után? Hősiesség volna ma, a mi szocialista társadalmunkban ügyszeretőnek, önzetlennek, áldozatkésznek lenni ? Igen. Köznapi értelemben egy-egy látszólag apró tett önmagában nem mindig vall hősiességre. De a szocializmus építésének éleniáró erőihez tartozni történelmileg tekintve annvit jelent, mint a hősök gárdájához tartozni. Hogy valóban mennyire szén és gazdag a mi közéletünk csak az tudia igazán, aki maga is részt vállal a közéleti teendőkből. Ezért van az. hogy a kommunisták, tanácstagok, néofront aktivisták, szakszervezeti munkások, a fizikai dolgozók gyermekeit lelkesen segítő pedagógusok, ifjúmunkások tudnak a legszebben, a lég- vonzódban beszólni ügyszeretetről. Saját életükön tapasztalják. Pártunk politikájának legfőbb támogatását az ügvsze- rető, 16 munka iei»nti. Olvan társadalomban élünk, amelyben a iobb, a teliesebb élet feltételei csak munkával teremthetők meg, minthogy anvagi és szellemi életünk fejődésének kizárólagos forrása a munka. Ha elmaradunk tehát valamiben, csak Önmagunkat okolhatlak, csak önmagunktól várhatlak a fejlődés meggyorsítását, helyzetünk megjavítását. Ennek Igazságát a szocialista építés egész eddigi története., közvetlenül vagy talán közelebbről a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatainak végrehajtásán való fáradozásaink új eredményei is bizonyítják. E hatőroma'ok következetes végrehaitása nyomán szemmelláthatóan felgyorsult az élet. a munka hatékonyabbá vált. jobban halad ‘— ezért jobbak eredményeink is. A lendületes és sikerekben gazdag munka közenette egyre nő azoknak a becsülete, akik tói dolgoznak, egyre erősödik az a közszellem, amelyben a rossz munka egy-egy ember adósságának számít. Egvre inkább és egyre szigorúbban megkövetelik. íogy a rossz munka adósságát kiki mielőbb letörlessze. Mit tükröz ez a folyamat? Azt, hogy a párt vezetőszerepének növekedésével a munkásosztály politikai befolyása még teljesebben érvényesül a társadalmi életben. Azt Is tükrözi, a termelőerők fejlődésének felgvorsulása, a közélet szocialista vonásainak erősödése, hogy a párt döntései elsősorban a pártszervezetek növekvő aktivitása révén válnak társadalomátalakító erővé. Sikereinket és problémáinkat a lenini munkastílust követve reálisan, konkrétan értékeli a párt* bogy a további tennivalókat a konkrét helyzetnek megfelelően tudományos igénnyel és előrelátással határozhassa meg. A megyei párt-végrehajtóbizottság gazdaságpolitikai irányelveiben értékelte az elmúlt év eredményeit és kitűzte a gazdaságfejlesztés idei legfőbb céljait. A gazdaságban dolgozó kommunisták, a munkások műszakiak ügyszeretete a fő biztosítéka annak, hogy ezek a célok maradéktalanul valóra válnak. Az élet minden területén elért újabb sikerek — gondjainkat sem elhallgatva — mindenki számára bizonyítják, hogy nemcsak lehet, de érdemes Is jobban dolgozni. Ez a sikerélmény nélkülözhetetlen emelője a még eddiginél is jobb, tudatosabb, hatékonyabb munkának. Szolnok megye Iparában és élelmiszergazdaságában s a társadalmi élet más területein egyaránt az alkotó munka megannyi „új hajtását” fedezhetjük fel. A termelőszövetkezetekben például nagy lelkesedéssel, ügyszeretettel dolgoznak azért, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kereteit megtöltsék nagyüzemi műszaki-technológiai tartalommal. S lám ez a felgyorsuló haladás hogy magával ragadta a közepes és gyenge termelőszövetkezeteket 1 Mezőtúron, Jászberényben, Tiszaigaron és másutt hogy nekibuzdultak a legjobbak példáján. A siker nem maradt el, 1973-ban az ipar- vállalatokon túlmenően valamennyi szövetkezet jövedelmezően működött. Az idei évre még jobb eredmények elérését — és ami legalább olyan fontos — a jó eredmények megszilárdítását tervezték. Sorolhatnánk hasonló jó példákat a közoktatás, a közművelődés, vagy az ideológiai munka területeiről is. A lényeg: mindez szerves része szocialista közéletünknek, hisz megyénk fő társadalmi erői munkálkodnak ügyszeretettel a fejlődés meggyorsításán, a párt határozatainak mind jobb végrehajtásáért. Minden óinak a gyakorlatba való átültetése több, fáradtságosabb, áldozatkészebb munkát feltételez mint amennyit materiálisán és közvetlenül megfizetnek. Úgyis mondhatnám: ingyen munkát. Íme a sok különbözőség mellett ez a rokonvonás az óvodát építő társadalmi munka, egy-egy iskola tantestületének a fizikai dolgozók gyermekeit segítő tevékenysége és például az iparszerű mezőgazdasági termelés meghonosítása, az ipari termelékenységet emelő modern technológiák, új gyártmányok bevezetése között. Társadalmunk legjobb erőinek, de különösen a munkásoknak növekvő aktivitása sürgetővé teszi, hogy még többet tegyünk a dolgozók alkotó erejének teljesebb kibontakoztatásáért, hogy mindenütt még több szavuk legyen az ügyek eldöntésében. Az Ügyszeretet fáján —• Lenin szavaival élve —• „megannyi új hajtás jön^ világra”. Ezeket az új kezdeményezéseket, a társadalmi fejlődést, a megyénk fejlődését meggyorsító konkrét törekvéseket „gondosan tanulmányozni kell” majd mindenütt, s minden eszközzel segíteni erősödésüket. Ügyünk szeretete erre kötelez bennünket. táblán Péter Mi, a ma élő nemzedékek büszkén tekintünk történelmi elődeinkre. Hogy az utánunk következő nemzedék reánk is így tekintsen, ahhoz minden reális lehetőségünk megvan. Oly korban és olyan hazában élünk, ahol minden eddiginél tágabb a cselekvés határa mindazok számára, akik hazafiként, forradalmárként tenni akarnak. Bennünket ú°ry fog mérni az utókor, hogy e lehetőségekből mennyit váltottunk valóra. VARGA JÓZSEF
