Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

1974. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Megélénkült cs közéleti érdeklődés Jászberényben Ülést tartott a JNépfront megvei elnöksége A lakóterületen végzett TAVASZI KARBANTAJtTÄS. Himber Lajos és Solymosi Ferenc, a kunmadaras! Ve* gyesipa; 1 Ktsz dolgozói a Kunmadaras határában húzódó csatorna 3. számú zsilipjé­nek festését végzik a Zsíros-íéle őrház mellett A tér éjé rum nyomán Az építési típustervekről politikai munka tapasztala­tairól számolt be tegnap a' megyei elnökségnek a Haza­fias Népfront jászberényi városi elnöksége megállapít­va, hogy a népfront V. kong­resszusa után. tervszerűbb ez a tevékenysége, módszerei pedig változatosabbak. Jelentős eredménynek könyvelték el, hogy se­gítséget nyújtanak a városi tanáccsal együtt­működve a szocialista demokratizmus — a közélet fejlesztéséhez, a várospolitikai feladatok megoldásához. Ennek bizonyítékául a ta­nácstagi választások és az idei tanácstagi beszámolók iránti érdeklődést és az azo­kon való részvételt hozták fel. A tanácstagok beszámo­lóin átlagosan nyolcvan vá­lasztópolgár jelent meg. és sokan véleményt is nyilvá­nítottak az elhangzottakról. Helyeselték a tiszta, virágos város mozgalom szervezését, CSILLAPUL a vándorma­darak vonulása, a gyártól gyárig, munkahelytől mun­kahelyig vezető utak szöve­vénye már nem annyira ku­sza, mint korábban. Emlé­kezzünk csak, micsoda ribil- lió kísérte csapataikat! Csá­bítások és ígérgetések, káp­ráztató jövedelmek emlegeté­se, szövetkezeti kisegítő üze­mek kárhoztatása, szigqrú ad­minisztratív intézkedések kö­vetelése. .. S kiderült, nem okvetlen a tiltás puskája a legjobb eszköz a szárnyraka- pás ellen, hanem az intézke­déseket, ösztönzéseket egy­aránt magába foglaló átgon­doltság. Két esztendeje, 1972-ben az ipar minden száz foglalkozta­tottja közül átlagosan 34 fő lépett ki munkahelyéről. Ta­valy hárommal kevesebb. Persze, tegyük rögtön hozzá, e. tekintélyesnek tűnő arány csalóka. Hiszen benne foglal­tatik a gyermekgondozási se­gélyt igénybevevő mama éppúgy, mint a katonai szol­gálatra bevonuló ifjú, vagy a nyugdíjazását kérő dolgozó. S azok szintén, akik népgaz­daság} szempontból helyesel- hetően változtattak munka- helyet, azaz például egy di­namikusan fejlődő iparágba mentek át. Ám mivel az em­lítettek tábora évről évre lé­nyegében azonos létszámú, a csökkenés mindenekelőtt a nem szívesen látott vándor­madarak körét érintette. Aminek örülni lehet. S tanul­ságait számon tartani még in­kább szükséges. Hiba lenne ugyanis a szem­revételezést befejezni az ipar terepével. Ott megritkultak a vándormadarak öregei, de meghökkentően nagy csapa­tok kelnek szárnyra egyeb területeken, például a keres­Több mint egy éve tart a közgazdászok továbbk 'mzése Karcagon, amelyet a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Marx Ká­roly Kö-gazdss.'"tudományi Egyetem Közgazdasági To­vábbképző Intézete közösen indított. A termelőszövetke­zetgk vegetői, szakemberei a melynek egvik meghirdetője a népfront városi bizottsá­ga. s a ió ügy érdekében társadalmi munkát is fel­ajánlottak a jászberényiek. S hogy ez nemcsak puszta ígéret, azt bizonyítják a ta­valyi eredmények, 1973-ban Jászberényben csaknem hét­millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett a la­kosság. A várospolitika kialakítá­sában, mely közérdeklődésre tart számot, a népfront is szerepet vállalt. Hiúsági és nőgyűléseket, csoportos, va­lamint kerekasztal-beszélge- téseket hívott össze a tanács közép- és rövidtávú tervei­nek ismertetésére. E kezde­ményezések a lakóterületen élők körében is érdeklődést keltettek. A Jászberény cím­mel évenként két-három al­kalommal 5000 példányban ma°''elenő híradó az írásos pronaganda hatásos eszköze a lakosság tájékoztatásában. A lakóterületen politikai ismeretterjesztést is végez a népfront, felhasználja ennek kedelemben, ahol tavaly száz emberből átlagosan ötven kérte a munkakönyvét! Azaz minden második dolgozó. Idén már a kereskedelemben is csökkentik a munkaidőt, ez remélhetően enyhít a gon­dokon. Ám sem itt, sem a népgazdaság más ágazatai­ban egyetlen intézkedésre hagyatkozni nem szabad, nem lehet. A sokat emlegetett munkaerő-gazdálkodás tény­leges, érdemi gyakorlása a nyitja a gondok megoldásá­nak. Amihez szükségesek központi kormányzati dönté­sek is, de a vállalati tevé­kenység erőteljes megjavítá­sa legalább ennyire elenged­hetetlen. IDEJE például eloszlatni azt a mítoszt, mely a munka­helyváltoztatások többségét a bérrel, az új beosztás na­gyobb keresetével indokolja. Amint azt egy közelmúltban végzett széles körű elemzés igazolta, pusztán a kilépők egyharmada jelölte meg el­határozása okaként a kevés pénzt. A többiek a nehéz munkakörülményekre, a kedvezőtlen munkahelyi lég­körre, a goromba vagy közö­nyös bánásmódra hivatkoz­tak. S olyasmikre is, mint a vállalati szociális létesítmé­nyek elavultsága, az üzemi gyermekintézmények hiánya, a rossz közlekedés. S ami kü­lönösen figyelemre méltó: a korábbiaktól eltérően egyre többen vannak azok, akik a szervezetlenségre, a folya­matos munka akadozására mutattak rá érvként. Na- gyonis indokolt a kérdés: ezek a kilépők vándormada­rak lennének? Vagy sokkal inkább olyan emberek, akik szeretnének tisztességgel dol­gozni, ha kell, hajtani is a nagyobb pénzért, de ehhez az tsz-gazdálkodás aktuális köz­gazdasági problémáiról hál- lanak előadásokat. Tegnap dr. Kőpataki Jó­zsef, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője „A termőszövetkezetek állóesz­köz és forgóeszközgazdálko­dása'’ címmel tartott elő­adást mintegy ötvén szak- emtier részére. érdekében a téli tanfolyamot, a népfrontestek adta formá­kat, a békemozgalmi mun­ka akcióit, kereteit. A jövő­ben azt szeretnék elérni, hogy megszűnjék a lakóte­rületi politikai munkában a kampányjelleg és a perem­kerületek lakossága is von­záskörükbe kerüljön. A la­kóbizottságok működésétől és az alakuló körzeti nép­frontbizottságoktól sokat re­mélnek. Mindenekelőtt azt h°sy* rendszeressé vá'ik a nép­front tevékenysége a la­kóterületen. és újabb ré» teg^ket tudnak bekap­csolni általuk a köz­életbe. Két állásfoglalás szerepelt még a me«'’ei elnökség na­pirendjén. amelyeket vita után a testület elfogadott. Az egyik a béke- és barát­sági munka idei program­jára, a másik az Olvasó né­pért mozgalom népfront- feladataira vonatkozott. A szerda esti tévéfórumon hívta fel a figyelmet Bon- dor József miniszter arra, hogy több mint 200 családi és víkendház típustervei áll­nak — olcsón a lakásépítők rendelkezésére. „Pontosan. 251 tervünk van" — mondja Vereczkey György, az Építésügyi és Tá­jékoztatási Központ típus- tervosztályának vezetője, s aztán ajánlja is, hogy néz­zünk meg egyet közülük. A ház szép külsejű, nye­regtetős, s ahogy felemeljük a tetőt, belátni a konyhába Is. Alapterülete 84,37 négy­zetméter. Két lakószobával és étkező fülkével. A fából készült modell egyikét a 251 típustervnek. Nemcsak a raj­zot, a makettet is megte­kinthetik a leendő építők, hogy jobban lássák, mit is ajánlanak nekik. Az Építésügyi és Tájékoz­tatási Központnak jelenleg Budapesten és hat városban —- Miskolcon, Szegeden, Győrött, Debrecenben, Pé­csett és Kaposvárott — van­nak irodái s így az országot hat körzetre osztva, minden területen rendelkezésre áli­nak. Olcsón adják a terveket: 80—2G0 forintért, s a tervek Az irodaii — Halló, igen, itt a szolno­ki Járási-városi Rendőrkapi­tányság — jelentkezett az ismerő* női hang. — Kap­csolom az őrnagy elvtársat, — mondta, mert 23 év alatt így szokta meg. őt ritkán ke­resik telefonon. Ha a köz­pont odakapcsol, mindig a kapitányság vezetőjét kérik. Csodálkozott, hogy őt az iro- datisztet keresem. Róla ír­ni? ő nem érdekes ember, akinek munkája és személye tollhegyre kívánkoznék, sza­bódon. De makacs voltam, mert néhány nappal ezelőtt láttam, amikor átadták neki a legmagasabb belügyminisz­teri kitüntetést, a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatát. Hallottam a szol­noki Járási-városi Rendőr- kapitányság vezetőjének el­ismerő szavait róla, az első osztályú irodatisztről, aki ak­tahalmazok között él több mint két évtizede. Elsők kö­zött kerülnek kezébe a szigo­rúan bizalmas jelentések, pa­rancsok. Precíz, pontos, fenn­tartás nélkül meg lehet benne bízni. Nő, aki „titkot” tud tartan}. Ennyit tudtam róla, mi­kor bekopogtattam az iro­dába. A „Jaj istenem mit is mondjak” lámpaláza után lassan feloldódott, és kiderült, ha hiunkájáról korszerűek és megbízható­ak. Olyan anyagokat alk>- maznak, amelyek a kereske­delmi forgalomban megvá­sárolhatók, és sok típusterv hagyományos és korszerű elemekből egyaránt felépít­hető — a tanácsok nem min­denütt élnek a lehetőségek­kel. De tény. hogy a típus­tervekre az építési engedélyt egyszerűbben és gyorsabban lehet megszerezni. A tervek mellett szakkép­zett mérnökök díjmentes ta­nácsokat is adnak, ha egy építeni szándékozó ügyfél keresi akármelyik Irodáju­kat — 1973-ban országszer­te 6389 családi ház. 754 tár­sasház és 13 350 víkendház felépítésének ügyében for­dultak az intézethez. Ennek nyomán .3342 családi ház, 529 társasház és 3377 ví- kendház felépítéséhez szük­séges terveket vásároltak meg. — Az idén mintegy 60 új tervvel bővítik kínálatu­kat, ugyanakkor jobb tájé­koztatással is fokozni kíván­ják az olcsó és jó építési tervek felhasználási arányát. „E tennivalók első lépé­seként készültek el a fából készült modellek” — mondja Nagy Dániai műszaki igaz­beszélhet, könnyen gördül­nek a szavak.-- 1951 az első nevezetes dátum. Ekkor vettek fel a megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztályára. A ti­tulusom: „rendőrírnok baj­társ” volt. (Ma segédtisztnek hívják a kezdőket.) — 1956: kis kitérő. Másfél hétig Szolnokon a megyei ta­nács épületében székelt a kormány. Parancsot kaptam, hát mentem. Azt mondták, megbíznak bennem, és Kadar elvtárs mellé osztottak be. Elmúltak a rendkívüli napok, veget ért a „hadiállapot”. Az akkor alakuló munkásőr­ségnél ültem az írógép mellé és vállaltam a formálódó fegyveres testületnél az ügy­kezelés kialakítását. Jó mun­kahely volt, én mégis viasza- vágytam a rendörségra. Mi­ért? Nehéz lenne elmondani. Talán mert mozgalmasabb, izgalmasabb a rendőrségi élet. Meg is ragadtam az első kínálkozó alkalmat, hogy visszajöhessek. 1960 óta itt dolgozom, tíz éve pedig eb­ben a szobában a kapitány­ság vezetője mellett. Ez olyan titkárságféle. Itt fordulnak meg a legtöbben, itt történik a tervek, a jelentések össze­sítése, a járás irányítása, itt találkoznak a parancsnokok. Nekem mint irodatisztaek gatóhelyettes. Eddig öt épü­lettípus terve alapján ké­szült. makett, az év végére pedig már több mint 20-ról készük Az érdeklődő. ha megtetszik neki egy modell, haza is viheti. Nam a fából, hanem egy papírból készült, kivágható tervet, amelyből képes kivágókönyvhöz hasam lóan összerakhatja, felépít­heti a kiválasztott éoület modelljét. így tüzetesen.ta- nulmányozhatia elképzelt otthonát, víkendházát. A szémléletesség fontos, ezért fokozatosan — a fővárai mellett a vidéki központok­ban is nyitnak állandó be­mutatókat, ahol a házakat az építési anyagokat és a technológiát jól szemügyre lehet vennj. Költségvetést jelenleg még nerp tudnak adni a tervek­hez, de az építésügyi és tá­jékoztatási központ felké­szül arra. hogy a későbbi­ekben kalkulációt is készít­sen. A tervek fontos előnye, hogy felhasználásukkal a szakipari munkákon kívül az építés saját erőből elvé­gezhető. s ezzel is jelentő sen csökkenthetők az építési költségek. B. I. mi a dolgom? Hát egy kicsit olyan mindenes vagyok. Le­író a kapitányság vezetője mellett, pénz- és anyagnyil­vántartó. menetlevelek,. fize­tések, szabadságok intézője, a miniszteri, főkapitány! szigorúan titkos parancsok „megőrzője”. Igen, mint mindenki, én is parancsra dolgozom. (Ha nem is olyan katonás és szí - gorú kötöttséggel, mint az egyenruhások.) De a kapott parancsöt nekem is végre kell hajtanom. S, hogy Mészáros István- né elsőosztályú irodaüs/t nem akárhogyan hajtja vegre a parancsokat, ezt a két rangos elismerés is bi­zonyítja; hét év-vei ezelőtt közbiztonsági érem, és most, a nőnap alkalmából a leg­magasabb miniszteri kitün­tetés. \ Az érdemérem sokévi munkám elismerése. $ hogy elérhettem, talán annak is köszönhetem, hogy nemcsak, a pirosbetűs ünnepeken érez­tem, hogy megbecsülnek, bíznak bennem. Ez adott és ad erőt és lendületet, hogy mindennap jól végezhessem a munkámat. ^ - K. K. Vándormadarak, letelepedőben KAUC4GO\ Előa iássorozat közgazdászéi* n&k adott munkahelyen nem lát­ják biztosítottnak a feltétele­ket? Jót'tett az ügyeskedők, a munkaerő keresletet kihasz­nálók, a munkaundorban szenvedők hosszúra nőtt szárnyainak nyesegetésében a központi és helyi intézkedé­sek sorozata. így egyebek kö­zött bizonyos területek bé­rezési lehetőségeinek korlá­tok közé szorítása, az állami iparban végrehajtott béreme­lés, a vállalatok egy részének azon elhatározása, hogy tarka munkakönyvvel nem veszik fel a jelentkezőt, nem adnak több bért, mint amennyi az előző helyén volt az illető­nek, s hasonlók, öreg hiba lenne ugyanakkor azt gondol­ni, hogy a tennivalók sora ez­zel véget ért. A munkaerő­gazdálkodás nem egyszeri akció, hanem folyamatos te­endő. Tehat föltételezi a fi­gyelem, a törődés folyamtos- sagát, az állandó készültséget, a vállalati munkaerő-mozgás rendszeres elemzését, az új jelenségek és okok föltárását. S persze, az időben történő cselekvést. KEDVEZŐ, hogy csökkent a munkaerő-vándorlás. Hasz­nát mind gazdasági, mind er­kölcsi tekintetben aligha szükséges részletezni. A ván­dormadarak letelepedése a közgondolkodás és a közer­kölcs javulását is tükrözi. E tükörben azonban föl kell fe­dezni az egyéb teendőket is, elsősorban azt, mi történik, s mi nem a gyárban, a válla­latnál lévő dolgozók megtar­tása érdekében. Akik közül ma már egyre kevesebben érik be azzal, hogy munká­jukat pusztán a fizetési bo­ríték tartalmával értékeljék, becsüljék. Mészáros Útid ÁBC-úruhás előregyártóit elemekből Első előregyártott elemek­ből összeszerelt ABC-áruház k'szül* el Sz-renesen. Teg­nap adták át rendeltetésé­nek. Az elemeket a nvék- ládházi Mezőnanel Énület- I elemg’-árban készítették, a j kiviteli terveket pe-Síe a J Szövetkezeti Tervező Iroda miskolci kirendritsé-’e szál- j útotta. A kétba’őv 400 nézv- j ze’méter al'mtébö’etű áruház [ ’S«» C'ak két bot=>t vett 1 **?Srv,í''e. az egész kerocVe- | delmi létesítmény nedig tÍZ j hónap alatt készült et.

Next

/
Thumbnails
Contents