Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

1974. rasircius 14. SZOLNOK MKG7 El NÉPLAP 7 T A holnap vegyészmérnöke A tudómén, vo»? és technikai forradalom korában élűnk, amikor rendkívüli mértékben meggyorsult az ipari fejlődés, szinte nap mint .nap új technológiák, eljárások ssjületaek, amelyek mégváltaistatják egy-egy iparág termelési berende­zéseit, új követein lények elé állítják a szakembereket. Eb­ben a rohanó változásban, állandó versenyfutásban. élen jár a vegyipar, amely nálunk is, mint szerte a világcin. a leg­dinamikusabban fejlődő iparág. A tudományos és fejlesztési programok sokasága módosítja, alakítja a holnap» termelé­sét, amelyhez azoni'mn meg kell teremteni a holnap szak­emberét is. Milyen lesz a jövő\ vegyészmérnöke?1 Erről be­szélgettünk dr. Korányi Györggyel, a Nehézipari Minisz­térium műszaki fejlesztési főosztályának vezetőijével. — Mielőtt a jövő vegyész- mérnökéről beszélgetnénk, jó lenne tisztázni. hogy milyen a jelen vegyész- mérnöke. Hogyan váltak be a most kiképzett mér­nökök az iparban és a ku­tatásban? — Néhány évvel ezelőtt korszerűsítették a vegyész­mérnök-képzést, az oktatás­ban nőtt az alapozó tárgyak szerepe, AgyanakJoor csök­kent a specializációból szár­mazó elaprózódás. Ez a kor­szerűsítés máris érezteti ha­tását, a frissen kikerültmér- nökök a vegyiparban, a kő- olajfinomításban, az alumí­niumiparban egyaránt meg­találták helyüket, s a régeb­ben végzetteknél gyorsabban lettek képesek aktív mémöiki színvonalú irányításra. Olyan területeken is helytálltak, amelyekről az egyetemeken csak kevés, és elméleti jel­legű tudást sajátíthatták el. Ezek között szeretném ki­emelni azok munkáját, akik az új beruházásokon dolgoz­nak. A nagyszabású építke­zéseknél pótolhatatlanul ér­tékes tapasztalatokhoz jut­nak, hiszen itt ismerhetik meg igazán jól azokat a be­rendezéseket és felszerelése­ket amelyekkel később dol­goznak. — A vegyipar a jelenlegi ötéves tervben és a követ­kező ötéves tervben t* gyorsabban fejlődik, mint az ipar átlaga. Milyen fel­adatokat ró ez a tény a vegyészmérnökképzésre, mire kell legsürgősebben felkészíteni az egyetemek­nek az új mérnököket ? — Az olefin -program már 1975-ig megteremti a kor­szerű műanyaggyártás nagy­ipari bázisát, amely nagy ka­pacitásával világszínvonalon biztosítja az alapanyagok gyártását. Gyorsan fejlődik a műtrágyái pai-urik is, a Péti Nitrogénművek napi 1100 tonnás ammónia-termelésé­vel a világ élvonalában le­vő gyárakkal azonos terme­lékenységgel ' flog dolgozni.. A mezőgazdaság kemizálásához egyre több és többfajta nö­vényvédőszert kívánunk gyártani. A textilipart is fokozott mértékben látjuk el szintetikus vegyiszálakkal, aminek bázisa a Magyar Vis- cosa Gyár poiiakril-nitril- szál üzeme. Minden más iparágban, a gyógyszer, gu­mi, kozmetikai iparokban egyaránt a ; vállalatok jelen­tős kapacitás-bővítéseket ter­veznek, mindenkor a legkor­szerűbb . technikára támasz­kodva. — A timföld- és alumíni­umiparban a hazai timföld- termelés további bővítése van kilátásban. Épül az új kőolajfinomító üzem is. Így tehát a vegyészmérnökök munkalehetőséged és felada­tai egyaránt megnöveked­nek. A vegyiparon belül 11 olyan tárcaszintű fejlesztési célprogram kutató helyein várják a fiatal mérnököket, amelyek alapvetően fonto­sak a tervek megvalósításá­hoz. A szerteágazó feladatok ellátására még az egyete­men fel kell készíteni a hall­gatókat, meg kell tanítani őket a gyorsított ütemű fej­lődés elméleti és gyakorlata tudnivalóira. — Melyek azok az egyete­men megszerezhető ismere­tek, amelyek körét legsür­gősebben bővíteni kell? — Ügy gondolom, a jövő vegyészmérnökeinek el kell sajátítani még az egyetem falain belül a beruházás tu­dományának alapismeretéit. A másik terület a rendszer- technika, amelynek legalább az alapjait itt kell megsze­’ rezni. A vegyipari termelő berendezések működésének összefüggéseit ugyanis a kor­szerű üzemek ma még tudo­mányos rendszerességgel dol­gozzák fel, mert különben irányításuk nehézkes, eset­leg hatástalan lehet. A rend­szertechnika az alapja a mű­szerezésnek, automatizálás­nak és a számítástechniká­nak is. A harmadik terület, amelyre a fiatal mérnökök­nek nélkülözhetetlenül szük­ségük van, az alkalmazás- technika. A népgazdaság ke­mizálása azt jelenti, hogy a termelő tevékenység minden ágában egyre nagyobb mér­tékű a vegyi folyamatok al­kalmazása, amelynek elter­jedésében hatékonyságában döntő szerepe van az alkal­mazástechnikai ismeretek­nek. — Ez a felsorolás azt je­lenti, hogy a más irány­ban érdeklődő vegyészmér­nökök, például analitiku­sok lehetőségei korlátozot­tabbak a jövőben? — Egyáltalán nem azt je­lenti. különösen szeretném kiemelni az analitikával fog­lalkozó vegyészmérnökök fontosságát. A korszerű vegy­ipari termelésben természe­tesen ma már alig van he­lye a klasszikus analitikai eljárásoknak, részben mert se­bességük nem kielégítő, más­részt pedig a szerves vegy­ipárban ma.felmerülő kérdé­sek nagyrésae nem oldható meg ilyen eljárásokkal. A kor­szerű analitikus mérnökök­nek már műszereikkel és elemző automatákkal kell dolgozniuk, meg kell szer­vezniük az ellenőrző elem­zések rendszerét. Ez azt je­lenti, hogy a jövő vegyész­mérnökének ismernie kell a határos tudományterületek legfontosabb elméleti és gya­korlati kérdéseit, például az elektronikát, műszertant, szá­mítástechnikát. Külön sze­retném felhívni a figyelmet a gépészeti ismeretek növek­vő jelentőségére. — Az utóbbi években az egyetemeken végzett ve­gyészmérnökök jelentős ré­sze nem a vegyiparban helyezkedett el. Várható-e — a vegyipari fejlesztf mértékét figyelembe véve —, hogy az iparág a jövő­ben valamennyi végzős vegyészmérnökre igényt tart? — Mint említettem,’ a nép­gazdaság kemizálása bonyo­lult folyamat, és nem merül ki a vegyipar fejlesztésében. A mezőgazdaság kemizálása az utóbbi években nagy lép­tékkel halad elóre, a műtrá­gyák és a növényvédőszerek használata nélkül ma már senki sem tudja a mezőgaz­dasági termelés növelését el- kénzelni. A szerkezeti anya­gokat gyártó iparágakban a gépiparban, az építőiparban is szembetűnő a kemízálási törekvés. Így mérhető, hogy ezeken a területeken is egy­re több vegyészmérnököt igé­nyelnek elsősorban kiváló anyagismeretük és alkalma­zástechnikai tudásuk miatt. Az új vegyipari üzemek épT pen korszerűségüli, magas termelékenységük miatt vi­szonylag kisszámú vegyész­mérnök munkába állítását igénylik. Persze az úi beru­házások, a bonyolult, kis vo­lumenű, például gyógyszer­ipari, növényvédőszeripari, háztartásvegyipari gyártási ágak bővítése ellensúlyozza az óriási üzemeknek keve­sebb mérnök-szükségletét. Mindezeket figyelembe véve azt hiszem, hogy az egyete­meken végzett vegyészmér­nököknek a vegyiparon be­lüli és az azon kívüli elhe­lyezkedési aránya a jövőben lényegesen nem fog vál tozni. —- Befejezésül azt szeret­ném hangsúlyozni — mond­ta dr. Korányi György —, hogy az egyetemi oktatás­nak a népgazdaság tényleges igényét kell kielégíteni, ép­pen ezért az egyetemek ve­zetőinek, oktatóinak gondos figyelemmel kell kísérniük a vegyiparban, a kőolaj-fel­dolgozóiparban, az alumíni­umiparban végbemenő fejlő­dést _.i ____i____——mi- ft A Lenin Tsz homokbányájában levő E—302 rakodógépünkkel *vállala­tok részére homokfelrakást válla­lünk KEVIÉP Vállalat, 4. sz. Főépítésvezetőség Szolnok, telefon: 11-858 Baromfitenyésztő szakmunkás tanulónak Az általános Iskolát Idén befejező, de 1«. életévüket be nem töltött fiúkat és lányokat FELVESZ A BÁBOLNÁI MEZÖGAZDASÄGI kombinát KÖZPONTI GAZDASAGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben az oktatási osztályon.' A bérleti díj óránként 7400 forint Magyarország egyik legna­gyobb számítóközpontjaként működik a Számítástechni­kai Koordinációs Intézet Siemens-típusú komputerek­ből álló berendezése. Ezeket a számítógépeket főleg bér­munkában veszik igénybe a különböző vállalatok, intéz­mények. Óránként 7400 fo- /rintos díjért végzik el ré­szükre a megrendelt számí­tásokat. Annak érzékelteté­sére, hogy ez milyen elő­nyös a megrendelőnek: egy tervezőmérnök több hetet igénylő számítási munkáját a gép néhány perc alatt el­végzi. Vannák azonban olyan feladatok, amelyeket számí­tógép nélkül megoldani nem lehet. A MÉLYÉPTEKV pél­dául a vidéki városok víz­vezeték-hálózatának tervezé­sét végezteti számítógépen. A sokszáz kilométer hosszú csővezetékrendszerek mérete­zése olyan sok számítást igényelne, hogy korábban nem is gondolhattak arra, hogy azt megtegyék, hanem e helyett csak hozzávetőle­ges, közelítő számításokat végeztek. 1968 óta ezeket a munkákat számítógéppel végzik, s így nemcsak drá­ga tnérnöki munkaórák ez­reit takarítják meg, hanem A számítógép az adatokat vagy mágnesszalagon, vagy mágneslemezen tárolja hető lesz például 10 ezer új­ságoldalnyi helyet elfoglaló szöveg. Ez indokolja az adat­bank elnevezést, mert olykor így is nevezik az ilyen nagy tároló kapacitással rendelke­ző számítóközpontokat Amint a bankok feladata nagy mennyiségű pénz táro­lása, ehhez hasonlóan a szá­mítógép adatbankja nagy tö­megű és gyorsan kikereshető adatokat tároL A leggyakrabban használt adathordozó a lyukkártya és ezen a képen látható, amint a berendezés asztalán fekvő kézzel írt adatlapból a gép számára érthető lyukkártya lesz — és ez ennél is fontosabb — a komputer segítségével méretezett hálózatok olcsób­ban elkészíthetők és lobban megfelelnek a követelmé­nyeknek. Most mintegy 50 millió fo­rintos költséggel újabb gé­pekkel bővítik a számítóköz­pontot, s így annak adattá­rolóiban egyszerre elhelyez­Ez a televízióhoz és írógéphez egyaránt hasonlító készü­lék módot ad arra, hogy „társalogni” lehessen a kompu­terrel. A kérdést az írógépen kell leírni, s a válasz pilla­natokon belül leolvasható a képernyőn Mindenki meteorológiája Várható időjárás... estig: felszakadozó felhőzet, délen és dél-nyugaton egy-két he­lyen zivatarral, helyenként erős délkeleti szél." Ismerősen csengő mondat. Naponta többször is halljuk, olvashatjuk az újságokban, más-más „körítésben”. A meteorológiai szakkifejezé­seknek azonban csak elenyé­sző részét — elsősorban a hőmérsékleti értékeket — értjük, túlnyomó többségük­ről pedig csak azt hisszük, hogy értjük. Mert bizony na­gyon nagy különbség van szél és szél, vihar és vihar, eső és eső között. Hogy a kü­lönböző fokozatoknak mi a pontos jelentése, arról, adunk most tájékoztatót, népszerű magyarázatot, az Országos Meteorológiai Intézet felvilá­gosítása alapján. A szélfokozatok megállapí­tására az úgynevezett Beaut- fort féle skála szolgál, tulaj­donságuk szerint ez csoporto­sítja a szeleket. Eszerint ti féle szél létezik, a szél órán­kénti sebességének megfele­lően. Bevezetőül azonban ér­demes megemlíteni a szél­csendet is, mivel könnyen összetéveszthető a gyenge szellővel. Szélcsendről csak akkor beszélhetünk, ha a füst függőlegesen száll fel. A to­vábbi ismertetésnél zárójel­ben közöljük a megnevezett szélfajta óránkénti sebessé­gét. Gyenge szellő (maximális sebessége 5 kilométer): eb­ben az esetben a szélzászló még nem mozdul, a füst azonban már ferdén száll, irányát tehát csak erről le­het megállapítani. Könnyű szél (5—11 km): a levelek megmozdulnak, s arcunkon is érezzük. Gyenge szél (11—20 km): a vékony törzsű fák hajladoznak, ez a szél már kifeszíti a könnyű zászlókat. Mérsékelt szél (20—30 km): a vízen tarajos hullámok je­lennek meg, vastagabb fák ágairól lehullik a levél. Elénk szél (30—40 km): ne­héz kinyitni az esernyőt, még nehezebb megtartani, a távíródrótok szinte fütyül­nek, kifejezetten kellemet­len érzés. Erős szél (40—50 km): letöri a fák ágait, gya­logosan is nehezebbé válik a közlekedés —repül a kalap! — gépkocsiban ülve Is érez­hető, gyakran megbillenti az autót. Közepes vihar (50—60 km): az esernyőt kicsavarja a kézből, nagyobb tárgyakat, így például kerti széket, camping-ágvat görget maga előtt, dobálja a gépkocsit. Elénk vihar (60—75 km): hullanak a cserepek, ledől­nek a kémények, ilyenkor már nem tanácsos a szabad­ban tartózkodni, különösen gyerekeknek nem. Erős vihar (75—90 km): gyökerestől té­pi ki a fákat, a füredi Tha- gore sétányt ez a fajta vihar tette tönkre. Orkán (100 kilo­méteren felüli): hazánkban nem túlzottan svakor! első­sorban tengereken és tágas, szabad területen tapasztal­ható. Közepes nagyságú ha­jók tűnnek el a hullámok mögött. Hurikán (200 km-en felüli); mázsás tárcakai is „felszippant” pusztítása köz­ben. S amit még illik tudni a szélről: a meteorológiai ál­lomások a Wiid féle nyomó­lapos szélzászlóról állapítják meg a szél irányát és sebessé­gét, a megjelölésnél pedig azt közlik, ahonnan fúj a szél. Vagyis: melyik égtáj felől. Hasonló elv alapján kell megkülönböztetést tenni a különböző csapadékfajták között is. Csendes idő: foko­zatos borulás előzi meg, köz­ben szélcsend van. Szitáló eső: a fél milliméternél ki­sebb átmérőjű vízcseppek látszólag úsznak a levegő­ben. Záporeső; zivatar: a le­eső csapadék mennyisége hirtelen változik. Jégeső: ki­zárólag hosszantartó és heves zivatarok .esetén hullik. Ke­letkezéséről annyit, hogy a gyorsan hulló jégdarabnak nincs ideje megolvadni, amíg földközelbe jut. Bár a hőmérséklet említé­sekor nem támad különösebb kételyünk, mégis érdemes tudni, hogy a meteorológiai megfigyelő állomásokon az egyik hőmérőt a talajtól 5 centiméterre helyezik el, a másikat pedig két méter ma­gasságban. Ha az előbbi hő­mérő 0 fokot mutat, akkor beszélnek tál aj menti fagy­ról, a normális hőmérsékletet azonban a magasabban álló hőmérő jelzi. Budapesten kü­lönbséget tesznek a külterü­leti és belterületi hőmérsék­let között, mivel a beépített területen mindig magasabb a hőmérséklet, felbe* Mndöf Képes Magyarország Segít a számítógép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents