Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

1974. február 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyár a sínek mellett niUON VAGYUNK Evökticefl ezelőtt a fél falu eljárt Restre. Szolnokija, Jász- be.y£nytU dolgozni. Item volt elejfenda > munkán el* Amikor 1968-Ooan megkezd/Jj ott az építés, naponta scjfcan megáll­tak és nézegették, hogy mennyibe haladták már. így volt Mavrlonosi Sándor is, aki már nagyon beleunt az állan­dó utazásiba. SBoInokra, a Vasipari HaUaJfathoz járt dol­gozni. — Most vagyok 28 éves, de fiatalságom felét vonaton tol­.töttem. Karán seggel elmen­tem. késő este haza. Nem. volt az élek' Alig vártam« hößy felépüljön ez a gyám Hat hétig jártam az anyavál­lalathoz „tanulni”, majd jdít- hon kezdődött a nagy muri­ja. A tmk-ban helyeztek el, mint maróst Az első háljam hónap nehéz volt míg tjele- ezoktuitk ebbe a környez étbe. A gyáitban mindenki ismeri eg^-mást. Sok gyerekkori cim­borámmal dolgozom egjyütt. Ez a mi gyárunk, itthon va­gyunk. A létszám mindig'sza­porodik,1 Neun sokan hagynak itt bennünket. A gyárral( el­érték, hogy az emberek , ha­zajöttek dolgozni. — A asalddból dolypzik még valaki a gyárban? — A feleségem is idejűi. Q kereskedő volt, de amikor el­meséltem neki, hogy milyen jól érzem jtt magam, munka­helyet változtatott. A dara- bolóban dolgozik. — Megtalálta a számítását? — Jó hely ez. A pénzzel is elégedett vagyok. A havi ke­resetem 2400—2500 forint Kapok prémiumot, és amióta itt dolgozom, megkaptam a Kiváló Dolgozd kitüntetést Szívesen vállalok túlórát is, ha van. amit Szolnokon nem csináltam. — Miben segít a gyár a dolgozóknak7 — A legnagyobb segítséget a lakásépítéshez nyújtja. Mi soha nem tudtunk volna a magunk erejéből felépíteni egy házat. De most, hogy idejöttem, lesz. A gyár mel­lett épülnek lakások, és ott kapok egy két és fél szobá­sat. Kaptam 20 ezer forint kölcsönt is a vállalattól. Ez­zel már neki tudtam vágni. Most már a berendezést is megvásároljuk lassacskán. Ügy néz ki, hogy ősszel be­költözhetünk. Nagyon örü­lünk neki, de talán a 7 éves lányom örvendezik a legjob­ban. A dolgozók még kaphat­nak kedvezményes áron hű­tőszekrényt, radiátort is. — Jár valamilyen tanfo­lyamra? —■ Pártpolitikai képzésben vessek részt. Ügy érzem, so­kat jelent. Jobban megértek egyes dolgokat. A politikai vitáknak már nemcsak csen­des szemlélője vagyok.. To­vábbtanulásra is gondoltam, de egyelőre nem megy. Ta­lán két-három év múlva el­végezhetem a gépiparit. Túróczi József már 1965 óta a Hűtőgépgyár dolgozója. Az elsők között érkezett ha­za. azaz a szomszédba. hi­szen központi fűtésszerelő és a kaiánházat szerelték. Azóta is a kazánházban dolgoeik, de már mint csoportvezető. Felesége is a gyár dolgozója. — A szomszéd faluból Já- noshidáról járunk be, ott la­kunk az édesanyámnál Most, hogy mind a ketten itt va­gyunk úgy gondoltuk, hogy itt építünk. Készül a há­zunk, ősszel talán már be is költözhetünk. — Hánu munkahelye volt eddig? — HJz a második. Pestre jártam, de elegem volt a tmlad tód való távollótbőL Az­tán, hogy épült az üzem, úgy gondoltam könnyebb lesz. Nem bántam meg. Hány műszakban dol­gozik? — Én vagyak a csoportve­zető. ezért qsak egy műszak^ ban. A többiek vasárnap és ünnepnap is benn vannak. — Mennyit lehet egy fű­tésszerelőnek megkeresni? — Az ón fizetésem példá­ul 2800—3000 forint- Meg­becsülik az ilyen végzettsé­gű embereket a gyárban. Persze állandóan kell képez­nem magam. me«rt mindig újabb technikákat vezetnek be. Több szakfolyóiratot já­ratok, műszaki könyveket ol­vasok. — Ha több fizetést aján­lanának valahol máshol, Itt­hagyná a gyárat? — Erre nem gondolok. Ilyen jó kis munkahelyet ke­veset találnék az országban. Jól érzem magam, szeretem a munkatársakat A vezetők­kel megértjük egymást. — Minek változtatnék ál­lást? ' (Folytatjuk.) Sóskúti Júlia — Szekeres Edit Fotók; Nagy Zsolt l\M—Csehszlovák — tn agyar kooperációban Hírközlő berendezések Ceylonnak Megállapodást írt alá a BUDAVOX Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt. NDK- beli és csehszlovák vállala­tokká), hogy közös ajánlatot nyújtsanak be Sri Lanka (Ceylon) országos hírközlő hálózata rekonstrukciós ter­veinek elkészítésére és a be­rendezések- szállítására. Az elképzelés szerint a magyar vállalatok mikrohullámú berendezéseket az NDK gyárai egyéb átviteltechni­kái eszközöket míg Csehsz- loválda telefontechnikai cikkeket szállítana a közös rekonstrukcióhoz, összesen 26 millió angol font érték­ben. Ebből a magyar válla­latait 4 millió font értékű cikket szállítanak. ./TAVASZI” NAPSÜTÉSBEN — A TISZA PARTON (Fotó: Nagy Zsolt) Rizsciökbcl rizstermesztő munkások Felkészítés a rlvs íparszerö lermesztésére Takács József, a karcagi Május 1. Tsz agronómusa két szót latolgat: rizsőr vagy rizs­termesztő szakmunkás? Hát nem mindegy? — gondolhat­ná valaki. A szakember vá­lasza nem. Ezeket az embereket, akik a rizs termesztésével foglalkoznak, rizsóröknek ne­vezik. De valahogy ez a szó nem jó már. A rizs tudjuk micsoda, azt is tudjuk, mit Je­lent az őr — de a két szót összeházasítani nem érde­mes. Ma már semmit sem fejez ki. Persze, ma is hasz­náljuk még: örököltük, mint annyi mást. Pedig már ba­rátkoznunk kell ezekkel a szavakkal: rizstermesztő munkások. torgazdaságból, a karcagi Le­nin Tsz-ből indult, A tanfo­lyam • kétszáz órás, s ennek végighallgatása, illetve egy sikeres záróvizsga esetén a résztvevők rizses, öntözéses betanított munkások lesznek. Jövő évi terveink szerint to­vább képezzük őket, hogy rizstermesztő, öntözéses szak­munkások legyenek. — Biológiát, .meteorológiát, talajtant, öntözést, munkavé­delmet tanulunk — mondja Káta Sándor, aki a karcagi Dimitrov Tsz-ből jött. — Ilyesmikre adja az ember a fejét, nem is éppen fiatalon. Bizony, én például a vízse­besség kiszámítását soha az életben nem tanultam, nem is hallottam felőle. Most egy tanárnő megmutatta a forté­lyát, de egyből nem ment a fejembe. No, majd csak meg­ragad bennem. Persze, nehéz, de az ember végigcsinálja, ne mondják azt a határban, hogy rizsőr, mert az néha úgy hangzik egyesek szájából, hogy ilyen ember semmit sem dolgozik. Pedig a rizsné] nem csak őrködni kell, értó munkás keze szükséges oda. — körmendi — Megyénkben is — mint or­szágszerte — az elmúlt he­tekben a falu gazdasági éle­te falé irányult a figyelem. A közős gazdaságokban ilyenkor adnak számot az elmúlt gazdálkodási év­i-ól. Most 116 termelőszövetkezet készített zárszámadást, s szombatig 83 közgyűlést tar­tottak megyénkben. Ünnepnap az olyan alka­lom, aki egészséges, nem saj­nálja a fáradtságot, hogy részt vegyen a közgyűlésen, Ptfeje/éihez kö eledik a ra° őg zJa ág évi s'lmaílása 116 termelőszövetkezet mérlege és elmondja véleményét a gazdálkodásról. Bizonyítja ezt, hogy minden közgyűlés határozatképes volt, és törvé­nyes keretek között zajlott le. A 26 jubiláló (25 éves) ter­melőszövetkezet közül 10 a zárszámadással együtt ünne­pelte a jubileumi évfordulót, így például az országos hírű túrkevei Vörös Csillag, a kisújszállási Búzakalász és a Kinizsi Termelőszövetkezet. A közgyűlési beszámolókat nem a számadatok tömege, hanem az alapos elemzés jel­lemezte. A vezetőségi beszá­molók színvonalát növelte, hogy a mérlegadatokat előre írásban megkapták a tagok, így már mindenki ismerte az eredményeket. A zárszám­adások az előzetes várakozást a legtöbb termelőszövetkezet­ben túlhaladták, jutott kiegé­szítő részesedés is. Nincs veszteséges termelő- szövetkezet a megyében! Me­gyei szinten 19 tsz adatait, dolgozták fel, az adatok arról tanúskodnak, hogy 1972-höz viszonyítva a halmozott ter­melési érték 17, a nyereség 23, a szövetkezeti bruttó jö­vedelem 8 százalékkal nőit, Jelentősen emelkedett a fejlesztési és biztonsági alap. A zárszámadás önmagában is nagy figyelmet kiván, kár hogy néhány termelőszövet­kezetben zsúfolt nr-".ramot állítottak össze Több he'-’en egybekapcsoltak az 1974. évi tervjóváhagvással, vezetőség­választással. Két tsz kivételével ezen a héten a megye minden ter­melőszövetkezetében meg­tartják a zárszámadó köz­gyűléseket. V. K. ÖCSÖD MESXERSZALLÍS f f Két község egy ÁFÉSZ öcsőri és Mesterszállás hét­ezer lajtosának Ipy-eskedelmi ellátása, vendéglátói kiszol­gálása egy szövetkezeit, az Öcsöd és Vidéke ÁFÉSZ fel­adata. A sziövetketzetet «évről évre arányosan növekvő árufor­galmi eijednoényei alapján •Jegyzik” a megyéiben. Az új gazdaságii cüiyítási rendszer bevezetése .óta a szövetkezet­ben évente 8—10 százalékkal nő az áruforgalom. Igyekez­nek zavartalanul biztosítani az ellátást a két községben. A tavalyi gazdálkodó« eredményeiről! kérdeztük Ká­sa Imrét, a szövetkezet el­nökét. Az árbey(étel a két év­vel ezelőtti 63 millióról 1973- ban 66,5 milliósa nőtt. A kis­kereskedelmi forgalom bevé­tele 5 millióval több. ami 11,4 százalékos növekedés 1972-höz képest Még kedve­zőbben alakult az élelmiszer­forgalom. A szélesebb körű beszerzési lehetőség jobb áruellátást. 18 százalékos for­galomnövekedést hozott szö­vetkezetünknek. — Éttermük konyhájában — dicsérik az átutazók is — kitűnően, választékosán főz­itek. , — A két községben 30 szá­zalékban saját sertéshizlal­dánkból biztosítjuk a húst. Házi vágásunknak természe­tesen az éttermünk iß hasz­nát látja. Mutatják a tények: tavaly naponta már 350 ebéd fogyott el — Boltjaink, üzleteink, ha nem is nagyvárosi mérték- ivei, de korszerűek. Rende­sek, tiszták, az évek óta fel­újításra költött pénznek „nyo­ma” maradt. Három anikiszo! - gáló boltunk mellett az idén újabbat hozunk rendbe. Két­százezer forintos költséggel önkiszolgáló bolttá alakítjuk az újtelepiek régi vegyes üz­letét. Az év végéig újjáépít­jük a háztartási és II. szá­mú élelmiszerboltot, amire 2 millió 600 ezer forintot ter­vezünk. A nyár elején az öcsödj fiatalok régi óhaját teljesítjük, amikor átadjuk a szeszmentes ligeti büfét Mes­terszálláson bővítjük a TÜ- ZÉP- telep raktárát — A többi AFÉSZ-hez ha­sonlóan, gondolom, Öcsödön sem dúskálnak kereskedelmi szakemberekben? — Szövetkezetünknek 2 ezer 150 tagja van. Közülük a százhuszonhat dolgozónak 40 százaléka 30 éven aluli. Még jobb a vezetői munka­körben dolgozók aránya. Ne­kik 60 százalékuk fiatal. Visszavárunk egy diplomást a ■vendéglátó és kereskedelmi főiskoláról, és az idén ketten végeznek a kereskedelmi szakközépiskolában. — 1974-es gazdálkodási ter­veik? — Továbbra is szerényen tervevünk, Az 5,4 százalékos növeléssel, elóször a szövet­kezet életében, túl akarjuk lépni a 70 milliós árbevételt. Minden valószínűség szerint sikerült a 7,3 százalékos nye­reségtervet is megvalósítani. —- bájos — Január eleje óta ismerős rizsőröket látok reggelenként, amint a mezőgazdasági szak- középiskolába igyekeznek. Pedig jó részük javakorabeli ember. Nagy Imre a karcagi Dimitrov Tsz-ben rizsór, most hatvanegy esztendős. Tanulni jár. Dr. Kovács Károly, a tan­folyam vezetője tájékoztat: — Január 8-án indult a tanfolyam, harminchat hall­gatóval. Ez a harminchat em­ber négy karcagi szövetkezet­ből, két tiszasülyi és egy-egy püspökladányi, illetve mező­túri közös gazdaságból jött ide tanulni. Mindannyian több éves gyakorlattal ren­delkező rizsőrök. Ez egy tel­jesen új kezdeményezés, mely a rizs iparszerű ter­mesztésére alakult osztály­nak a vezetőjétől, Szabó Er­nőtől származik, tehát a gesz­Százötven önkiszolgáló iparcikküzlet Mintegy Száz—százötven iparcikk üzletet alakítanak át önkiszolgáló rendszerű­vé annak a támogatásnak a segítségével, melyet a Bel­kereskedelmi Minisztérium I md vállalatainak. Amikor a «tmúriériium * rövidített munkaidőt engedélyező ha­tározat végrehajtását előír­ta, egyben intézkedett, hogy a munkaidőcsökkentés beve­zetőjének korszerű techni­kai eszközölt fokozottabb alkalmazásával kell páro­sulnia. I NAPONTA 17—18 ezer üveg üdítőt palackoznak a Szolnok megyei Szesz- üdítőital és Mu jéggyártó Vállalat szolnoki üzemében, _____;___1 _

Next

/
Thumbnails
Contents