Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

A gyerek döntsön E lmúlt az iskolai félév, s lassan elülnek az új osz­tályozási rendszer okozta véleménykülönbségek utolsó hullámai is. Mielőtt azonban az iskolai élet a „régi kerékvágásba” visszatérne, az évente ismét­lődő feladatok újabb rendszere kerül napirendre: a pálya- választás. a beiskolázás előkészítése. Megnövekedett admi­nisztrációs és nevelési feladatokat jelent ez ilyenkor a pedagógusoknak, s végső döntés előtt még egyszer gondot a gyerekét féltő szülőnek. Szakmunkástanuló, vagy középiskolás legyen-e a gye­rekből-! Ha szakmát tanul, a számára legmegfelelőbbet tudja-e választani? Ha tovább tanul, gimnáziumba, vagy szakközépiskolába menjen? Ki döntse ezt el, a szülő, a tanuló, a tanár, vagy mindhárom? E kérdések a napokban — ki tudja hányadszor — újra és újra megfogalmazódnak. Az általános iskolában egy héten belül a kitöltött jelent­kezési lapok adják meg az első választ. A végzős nyolcadikosok száma az idén a tavalyihoz képest is csökkent, s ez is szükségessé tette a pálya­választási munka további fejlesztését. Megyénkben a több mint fel évtizede sikeresen működő Pályaválasztási Tanács­adó Intézet kezdeményezésére a közelmúltban lezajlott megyei pályaválasztási hetek — az első ilyen jellegű ren- ' dezvény — is a tanulók szolgálatában állott, s a kiállí­tások, üzemlátogatások szervezésével hozzájárult, hogy a továbbtanulási lehetőségeket minél jobban megismerjék. Ma már minden általános iskolában vannak pálya- választási felelősök, alak a felső tagozat négy éve alatt pályaismertetésekkel készítik fel a gyerekeket a helyes döntésre. Jelentős szerepet játszik még a középiskolák, üzemek szervezett propaganda munkája, amellyel való­sággal „csábítják” az általános iskola diákjait. A nevelők, s pályaválasztási rendezvények sokat segí­tettek a gyerekeknek és a szülőknek: mégis különbség van a „hiányszakmákra” és a „divatszakmákra” való jelentke­zés aránya között. A szakközépiskolákban, ha érthető okok miatt is, de túljelentkezés várható a gimnáziumokkal szem­ben. A fizikai dolgozók gyerekeinek aránya még mindig alacsony a szakosított gimnáziumi osztályokban. (A megye- székhely két nagy múltú iskolájában például 23,6. illetve 33,6 százalék.) Ezen feltétlenül változtatni keli a jövőben. A középiskolákban már lezárult a pályaválasztás, jelen­leg tnár a jellemzéseket készítik a továbbtanulókról. Itt is elgondolkodtató adatokra bukkanhattunk. Vannak reménytelen divatszakmák, s a pedagógusok segítsége ellenére sokszor a gyerekek nem képessegeiknek megfelelő pályát választják. Nagyobb önkontrollal többen kímélnék meg magukat a csalódástól. A Budapesti Orvos- tudományi Egyetemen a legfrissebb információk szerint 311 százalékos, a szegedi egyetem jogi karán 483 százalé­kos és az ELTE magyar—történelem szakán 1837 száza­lékos a túljelentkezés. Ugyanakkor egyes mezőgazdasági főiskolákra nem jelentkeztek annyian, amennyi hallgatót felvehetnének. Bár a mai negyedikeseknek ez már nem sokat mond. a jövő évi végzősök számára még figyelmeztető lehet: az óhaj és a lehetőség közötti feszültség egyik okozója a szülői sugallatra történő pályaválasztás, ezért másodlagossá válik mire képes, mire vágyódik valójában a gyerek. A „kiszemelt” pálya felkínált előnyei nem feled­teti a szülői tévedés fájdalmát, ami elkerülhető, ha a gyerek önálló elhatározása minden esetben elsődleges a pályaválasztásban. A rábeszélés szülte bele­egyezés helyett, a szülő és pedagógus, az üzem, a társa­dalom segítségét nem nélkülözve döntsön az, aki pályát választ: a gyerek. Igriczi Zsigmond a: Erős szelek Gvár a sínek mellett (1) Márkás nevek (3. oldal) * Beszélik, hogy . ^ i A motoros orvos Két perc nyelvművelés (4. oldal) * Lépcső az alagsorba (11.) Különös találkozás (5. oldal) * Irodalmi összeállítás (6—7. oldal) ír Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) ír Vasárnapi beszélgetés a sportról Magyar orvosság (11. oldal) R—20 Korszerű számítógép Szolnokon Felszerelték az „agyat” — Megyei adatbank A megye néhány nagyvál­lalatánál már évek óta hasz­nálnak néhány kisteljesítmé­nyű számítógépet. De az el­ső, valóban komoly feladatok megoldására képes, nagyobb számítógép most került a me­gyebe. Az év második negye­dének végén már működni fog, s ezzel lehetővé válik, hogy a vállalatok, intézmé­nyek mind gazdasági, mind műszaki számítás- technikai igényüket a megyén belül elégítsek ki. A Számítástechnikai és Ügy vitel tervező Vállalat szol­noki adatfeldolgozó központ­ja az előkészületeket már ’73 második felében megkezdte. Az R—20-as típusú közepes teljesítményű számítógép a Szovjetunióból az elmúlt év decemberében érkezett meg. A „közepes” jelző ne tévesz- szen meg senkit, hiszen ez a gép csak relatíve közepes tel­jesítményű, gyakorlatilag minden jelenlegi igénynek megfelelő. A számítógépek nagyságát ugyanis a központi memória kapacitásával mérik. Az R— 20-as (ahogy a szakemberek mondják: 128 K byte) kapa­A gépteremben Meggyorsult az üzemépítés Tiszafüreden Áprilisban átadják a gépműhelyt (Tudósítónktól) A Magyar Hajó- és Daru­gyár, a kormány határozata alapján egyike annak a hat nagyüzemnek, amelyeket központi támogatással a ter­melésszerkezet gyorsabbüte- mű korszerűsítésére és a ter­melés gazdaságosságának ja­vítására kijelöltek. A gyár fejlesztési program­jában jelentős helyet foglal majd el a Tiszafüreden épü­lő új gyáregység, amely a da­ru vas-szerkezeteket állítja elő a réginél korszerűbb gyártmányokhoz. A 170 millió forintos beruházás ugyan — a csőszerelő vállalat múlt évi késedelme miatt — a szocia­lista szerződésben vállalt ere­deti határidőre nem készült el, de azóta meggyorsították a kivitelezési munkát. A ti­szafüredi gyáregység első be­ruházási , ütemében előírt gépműhely, a kisegítő üzem­részek és a szociális létesít­mények az első negyedév vé­gére elkészülnek. Az építés második ütemének befejezé­sére a korszerű, nagy vasszer­kezeti csarnok átadására jú­nius 30-ig kerül sor. A je­lenleg már háromszáz mun­kást alkalmazó üzemben vég­legesen hatszáz dolgozót fog­lalkoztatnak majd. citásával akkora gép, mely­hez hasonló ma még nagyon kevés működik az országban. (A központi Fizikai Kutató Intézet például évekig egy más típusú, de csak 64 K központi memóriájú gépen dolgozott, és csak a közel­múltban állítottak munkába, egy a szolnokival megegye­ző R—20-as gépet.) A számítógép használható­ságát nem csak maga a köz­ponti egység, hanem az azt kiszolgáló, úgynevezett peri­fériák is meghatározzák. A szolnoki ebből a szempontból is jól felszerelt gép lesz. Töb­bek között hat mágnesszalag — és öt mágneslemezegység tartozik hozzá, melyek közül az első nagytömegű adat tá­rolását az utóbbi pedig, ezen túlmenően, még a nagyon gyors adatelérést is biztosít­ja. Ezzel lehetővé válik nagy mennyiségű információ adat­bank rendszerű tárolása. A géphez előre kidolgozott, úgy­nevezett operációs program- rendszert is ad a gyártó, amely jelentős mértékben megkönnyíti az adatkezelést. A számítógép üzemelte­tésére az adatfeldolgozó központ tervszerűen fel- / készül. öt műszaki szakembere négy hónapon keresztül Minszkben tinulja a gép kezelését, kar­bantartását. A programozók, matema­tikusok képzése is folyik. A Nemzetközi Számítástechni­kai Oktató Központ kihelye­zett tanfolyamain, többek kö­zött Szolnokon is több szak­ember készül fel a gép mű­ködtetésére. A gépteremben már fel­szerelték a központi egységet, a kiszolgáló perifériákat. Az álpadlózat alatt bonyolult kábelhálózatok — a „gondol­kodó” gép idegpályái — biz­tosítják a kapcsolatot az „agyközpont” és az adatokat bevivő, kiíró és tároló egysé­gek — ha úgy tetszik, a „vég­tagok” — között. Egy ilyen gép kényes jó­szág. Működéséhez például állandóan egyenletes hőmér­sékletet igényel. Ezért kel­lett — másfélmillió forintért — egy hatalmas osztrák klí­maberendezést is beszerelni. Egységei a gépterem mellett egy teljes szobát töltenek meg. A klímaberendezés pró­baüzemét pénteken tart- tották. A számítógép is a helyén áll már. Rövidesen szovjet mér­nökcsoport érkezik Minszk- ből, Szolnokra, hogy meg­kezdje a gép üzembehelyezé­sét. A második negyedév a gép kipróbálásával „bejátszásá­val” ellenőrzésével telik el, az^év közepétől pedig már működni fog a megye első nagyteljesítményű számító­gép központja. T. P. HREK — TUDÓSIT — HÍREK DOSlrASOK — HÍREK — „Mi hoztuk az időt” — Jászberényben Tegnap Jászberényben meg­nyitották. a „Mi hoztuk az időt" című országos politikai vándorkiállítást. A Déryné Művelődési Központ nagy­termében megrendezett kiál­lítást Bedő András az MSZMP városi bizottságának munkatársa nyitotta meg. Az ünnepi megnyitó részt­vevői ezután megtekintették a mintegy 100 tablóból álló kiállítást. Nagy érdeklődést váltott ki a Kossuth könyvkiadónak a kiállítást kiegészítő, ötlete­sen megszerkesztett könyv­bemutatója. A kiállítás feb­ruár 18-ig lesz nyitva, meg­tekinthető minden nap 9—18 óráig. Jubileumi zárszámadó közgyűlés Jubileumi zárszámad ó köz­gyűlést tartottak tegnap a baji Vörös brigád Termelő- szövetkezetben. amely Ko­márom megyében elsőként alakult meg. 1948. augusztu­sában. A 25. zárszámadó közgyűlésen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági És élelmezésügyi miniszter, A közgyűlésen felszólalt dr. Dimény Imre. aki hangsú­lyozta, hogy a Vörös brigád Tsz példája is bizonyítja, hogy szakszerű vezetéssel, a helyi körülményekhez jól igazodó termelési szerkezet kialakításával a kedvezőtlen adottságok között is lehet jó eredményeket elérni. A mi­niszter ezután átnyújtotta a Munka Érdemrend arany-fo­kozatát Nagy Jánosnak, a tsz nyugdíjas alapító tagjá­nak. tíz másik alapító tagot pedig elismerő oklevéllel tüntetett ki. Hidrológiai tanfolyam kezdődött Az UNESCO feklérésére Magyarország ezúttal ren­dezte meg ötödik alkalom­mal a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot, amelyet tegnap nyitottak meg az Országos Vízügyi Hi­vatal székházában. Az előző négy nemzetközi tanfolya­mon 28 nemzet hidrológusai főként a fejlődő oiszágok fiatal szakemberei — össze­sen hatvanegyen — bővítet­ték elméleti és gyakorlati is- ismereteilcet Magyarorszá­gon. Simő Jenő hazaérkezett Bukarestből . Hazaérkezett tegnap Buka­restből a dr. Simó Jenő mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes vezette küldöttség, amely részt vett a Magyar—Román Kulturális Együttműködési Vegyesbizottság második ülé­sén. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezető munka­társai Ott volt loan Cotot. a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Vándorkiállítás a megyében A falu a szocializmus út­ján című vándorkiállítás színvonalas anyagával feb­ruár 10-től március 8-ig, a szolnoki és a törökszentmik­lósi járás lakói is megismer­kedhetnek. A kiállítás a ma­gyar parasztság, a magyar falu életének a felszabadulás­tól napjainkig történt válto­zásait mutatja be. A szolnoki járásba febru­ár 11-én „érkezik” a kiállí­tás, A megnyitó Túzaföldvá­ron lesz. Rákóczifalván 16— 18-ig, Tószegen 20—22-ig, Űj- szászon 24—26-ig, Jászla- dányban 28-tól március 4-ig és Nagykörűben 5—8-ig ven­dégeskedik a kiállítás. A törökszentmiklósi járás­ban az első állomás Kunhe­gyes lesz, ahol február 10— 11-én láthatják az érdeklő­dők a falusi életet bemutató dokumentációkat. A követke­ző napokban Kenderesen, Fegyverneken, Tiszabőn, Ti- szagyendán, Tiszaroffon, Kuncsorbán, Tiszapüspöki- ben és Kengyelen is bemu­tatják a színes tablókat. Halálos baleset a Zobák bányában Halálos baleset történt pénteken este a komlói Zo­bák bányában. A második szinten, a szállítóaknai emelő láncpálya mellett szolgálatot teljesítő Földes József 42 éves komlói csillés — eddig ismeretlen okból — két csil­le közé szorult, majd a csil­lesor mellé esett. Eközben életveszélyes fejsérülést szen­vedett. Társai nyomban a felszínre szállították, a bá­nya mentőorvosa azonban már nem tudott segíteni. Földes József belehalt sérü­lésébe. A baleset körülmé­nyeinek tisztázására vizsgálat indult. Üj színházigazgató Debrecenben A debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága érde­mei és munkássága elismeré­se mellett felmentette a Cso­konai Színházban betöltött igazgatói tisztsége alól Taar Ferencet A Végrehajtó Bi­zottság Kertész Gyulát, a színház Erkel-díjas operaren­dezőjét nevezte ki igazgató­nak. Az idén először Vas megyében az idén épí­tenek először házgyári ele­mekből lakásokat. A panelo­kat a győri házgyártól vásá­rolják Az első három tizen­egy szintes és 88 lakásos pontház alapozási munkáit már meg is kezdték Szombat­helyen. Munkában a kertészek Az enyhe időjárás gyor­sítja a növények újraéle- déséí, a fák rügyfakadását Bács-Kiskun megyében. Szin­te példátlanul korán virág­zik a vadmogyoró a Tisza menti erdőkben, ligetekben. A gyümölcsösökben is hason­lóan korai szirombontásra számítanak a kertészek. A fák nagy részét már termőre metszették, s a szőlők 20—25 százalékán is levágták a fe­lesleges vesszőket. Egy mondatban — Hazaérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter Bukarestből, ahol részt vett a Varsói Szer­ződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának ülésén. — Baumann Pál újságíró,' az MTI Győr-Sopron megyei szerkesztőségének vezetőja február 8-án 57 éves korá­ban, hosszú betegség után elhunyt. — A szocialista országok életét ismertető „Szomszéda­ink — barátaink” sorozat idei első rendezvényeként tegnap nyitották meg Mis­kolcon a Kossuth Művelődési Házban a bolgár kulturális napokat.

Next

/
Thumbnails
Contents