Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
M74. február 9. SEOLNOS MEOIEl NÉPLAP 3 Baleset! Baleset! Baleset! Ne csak a felelőst, az okokat is Beszélgető partnereim csak képzeletben ijlLk körül az asztalt. Kivéd személyesen, kivel teleíanon más-más időpontban beszélgettem, véleményük, mondandójuk azonban egymáshoz kapcsolódik — a dolgok természete kívánta így — az írásban egymás mellé kerültek. A hír, melynek nyomán elindultam, becsülendő kezdeményezésről szólt De ne vágjunk elébe. A beszélgetés előtt lássuk a tényeket Számok A szolnoki Járműjavítóban 1962-ben még 230. 1968-ban 187, tavaly 73 baleset volt. A vállalat, a szakszervezet, a munkavédelemmel foglalkozók, a balesetek megelőzésének sokrétű teendői mellett egy, a megyében egyedül álló intézkedést is tettek az elmúlt évben. Eddig ugyanis a dolgozóknak csak 30 százaléka kért balesete után kártérítést, 25 százalékuk meg is kapta a megállapított összeget Az érvényes szabályok szerint azonban, ha a ddlgozó nem kéri a kártérítést, akkor nem vizsgálják, hogy jogosult-e arra. A Járműjavító szak- szervezeti bizottsága — jogát ehhez rendelet biztosítja — tavaly a többi balesetet szenvedett dolgozó helyett is kártérítési igényt nyújtott be a vállalat felé, 1972. január Írig visszamenően. A vállalat az eseteket egyenként újra megvizsgálta. Kiderült, hogy a balesetek többségében a kártérítés megilleti a dolgozót, a kifizetések számának aránya 25 százalékról 86 százalékra emelkedett. k m Akik nem kérték — Nem kértem kártérítést, úgy éreztem, saját hibámból történt a baleset, ha nem is akarattal, r— mpmdja Soós György bognár, a ' Dieselosztály dolgozója. — Arra nem gondolt, hogy esetleg a művezetőjét is felelősségre vonják? — Hát az is igaz, nem akar az ember kellemetlenséget. — Az összegnek azért örült? — örültem, persze, hiszen a törött ujjammal majdnem egy hónapig voltam táppénzen. Jól jött. — Miért van az, hogy a többség, főleg kisebb baleseteknél, nem kéri a kártérítést? — Ahogy Soós György is mondta, közrejátszik az, hogy felismerik saját felelősségüket, elsősorban magukat tartják hibásnak. Van aztán, aki az utánjárástól fél, van, aki tájékozatlan, s végül van, aki attól tart. hogy a felettesét is felelősségre vonják, s ezt nem akarja — válaszol Belső László, a szakszervezeti bizottság munkatársa. — Az utóbbi félelem reális? — Részben igen — mondja Szabó Károly, a szakszervezet titkára —, hiszen ha az adott részleg vezetője, a művezető felelőssége megállapítható. csökkentik a prémiumát. Ezek az intézkedések azonban, bármennyire népszerűtlenek, arra ösztönöznek, hogy csökkenjenek a balesetet okozó körülmények. Ez fontos a dolgozók biztonsága szempontjából, de gazdaságilag sem közömbös. Tavaly például majdnem 350 nappal volt kevesebb a baleset miatt kiesett munkanap, mint az előző évben. A válla Int felelőssége — Az esetek 86 százalékában a vállalat felelősségét állapították meg. Mikor felelős a balesetért a vállalat? — Ha elháríthatta volna a balesetet, akkor kártérítést kell fizetnie. Még abban az esetben is. ha a dolgozó megsértett valamilyen óvórend- szabályt, mert például egy időben hozott intézkedés megakadályozhatta volna, hogy ez bekövetkezzen — válaszol Egyed Zoltán, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője. — A vizsgálat, a kártérítések kifizetésén túl még mit eredményezett ? — Műszála konferencián, balesetvédelmi értekezileten a vezetők külön kitértek a felülvizsgálat tanulságaira, például a baleseti vizsgálatok színvonalára. Ez a vizsgálat hívta fel a figyelmet többek között arra, hogy milyen fontos a körültekintő műszaki vizsgálat, és az azt követő elhárító intézkedés is — mondja Belső László. És a megye... — A baleseti vizsgálatoknak általában milyen a színvonala? — ezt, már ismét Egyed Zoltántól kérdezem. Még mindig sok az olyan eset, amelynél nem az okozó körülményeket _ vizsgálják, csupán a felelőst keresik, s az rendszerint maga a kárvallott. Az intézkedések is ezt mutatják. Tavaly felmérést végeztünk, és kiderült, hogy a baleseteknek csupán 16 százalékát követi műszaki intézkedés. Jóllehet nem minden baleset kívánja ezt meg. a szám akkor is nagy on-n agyon alacsony. — A kártérítések száma is összefügg ezzel? — Az általunk meghallgatott dolgozók többsége azt mondta, azért nem kér kártérítést, mert nem altar.,rossz viszonyba keriilni” közvetlen főnökével A megyében az összes baleseteknek csak 26 százalékát követte kártérítés. De a megye építőiparában ugyangz a stám 15,6, a mj- nisziériumii gépiparban is csak 16 százalék. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa most felhívással fordult vaiameny- nyi szakszervezeti bizottsághoz. Ha végrehajtják javaslatunkat. és a járműjavítóhoz hasonlóan járnak el ez nemcsak azt fogja eredményezni, hogy több dolgozó kapja meg az őt megillető kártérítést. A balesetek tüzetesebb vizsgálatával, a vállalat felelősségének pontosabb megállapításával várhatóan a balesetet okozó körülmények is csökkenni fognak. I ' ' ' ' T. P, Ölvenmilliós termelési érték - Együttműködés a Hűtőgépgyárral Sikeres évet zárt a karcagi f ELISZ Március első napjaiban tartja mérlegzáro közgyűlését a karcagi Fa-, Elektro és Lakatosipari Szövetkezet, melynek múlt évi gazdálkodásáról Orvos Nagy Ferenc elnök adott tájékoztatást. A karcagi FELISZ-ben két évvel ezelőtt, — első ízben 1968 óta — a termelési érték nagysága alacsonyabb volt, mint az azt megelőző esztendőkben. Tavaly azonban sikerült átkerülni a holtpontén. Az előző évi árbevételi tervet 5,2 millió forinttal túlteljesítették, 1973-ban meghaladta a 47,2 millió forintot. A fejlődés vitathatatlan, hiszen 1967-bpn még 14 millió forint volt az árbevétel. Az elmúlt években fokozatosan átállt a szövetkezet az áruházi berendezések és a gépkocsi akkumulátor-töltők gyártására. A karcagiak szállították Budapestre az átalakított Üttörő Aruház berendezéseit és Kecskemétre a szövetkezeti áruház pultjait, pénztárfülkéit. A FELISZ szerelői dolgoztak Kapuváron és a Lentiben átadott áruházakban is. Tavaly elkezdték az ABC- Üzletek kiegészítő berendezéseinek gyártását. A Hűtőgépgyárnak besegítve a Szovjetunióban szuperrnarkettek pénztárfülkéit szerelték fel. A nagy megyei üzemmel kooperációban az idén már 2—3 millió termelési értéket terveznek. Az uj termék kísérletei tavaly befejeződlek és az üzemszerű gyártás az idén kezdődik. 1974-ben árbevételi ten1 ük 51 millió forint, s mintegy felét áruházi berendezések jelentik. Huszonnégy millió forintnyi értékben készíti majd a szövetkezet, a hálózati akkumulátor-töltőket az AUTOKÉR részére. Lakatos részlegük továbbra is gyártja a Medicornak az orvosi műszerszekrényeket. A szövetkezetben 17 millió forintos beruházás kezdődött. Most az új üzemcsarnok építése és a gépek beszerelése kezdődik. ■. " " r< '■>— ti lit i (Folytatás az 1. oldalról) figyelembe véve is ez az út a járható. Az egy-két eladóval árusító kis boltokban nem sokat segít a korszerű szalámi szeletelő, ezekben az üzletekben az áruszállítás rendszeresebbé tétele, az előre csomagolt áruk körének bővítése csökkenthetik a dolgozók terheit. Szolnok megyében A megyei tanács kereskedelmi osztálya a KPVDSZ megyebizottsága pár nappal ezelőtt kötötte meg idei együttműködési megállapodását, amely szerint közösen segítik a 44 érás munkahét bevezetését. Tervezik többek között, hogy a nagykereskedelem, a szállító vállalatok vezetőivel közösen dolgozzák ki a folyamatos, tervszerű áruellátás módszereit. A vállalatok elkészítik felkészülési terveiket, a szakszervezet és a tanács pedig a vásárlók és a kereskedelmi dolgozók érdekeinek megfelelően dönt arról, hogy miként valósulhatnak meg a tervek, milyen változtatások lépnek életbe július elsejével a megye ke^ fejedelmében. '(( egyébként a kereskedelmi egységek 80 százaléka, 1600 üzlet, kislétszámú, legfeljebb öt dolgozót foglalkoztató bolt, vendéglátó hely. A nagyobb üzletekben a vásárlási csúcsok, a vevőáramlás vizsgálata és ennek megfelelő szervezési intézkedések is szükségesek a rövidebb munkahét zavartalan bevezetéséhez. A kereskedelem mindeddig kimaradt az egyes ágazatokat érintő országos fejlesztési programokból, ezért egyes szakemberek úgy vélik, hogy a munkaidőcsökkentést csak az egész belkereskedelem rekonstrukciója után kellene bevezetni. Az ellátás, a kereskedelmi dolgozók munka- körülményeinek javítása sürgető gond, ezért kereskedelmünknek „menetközben” kell felnőnie a megváltozott feladatokhoz. A munkaidőcsökkentés a kulturáltabb eladás egyik feltétele, amely a vállalatok erőfeszítésén kívül a vásárlók megértését, támogatását is feltételezi. Az Albertfalvai Oérnagyár gumiabroncsbelct szövetet és egyéb műszak! szilárdító vázszövetet készít. A munkálta álló belga, NSZK-bell és angol gépek 50 százalékkal növelik a gyár eddigi termelését. Képünkön: A szövődé Emelkedő reálbérek Kitüntetések, felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes eredményes munkájuk elismeréseként nyugdíjazásuk alkalmával Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta Fehér Imrének, a megyei tanács vb törökszentmiklósi Járási Hivatal titkársága szervezési osztályvezetőjének és L. Oláh Lajosnak, a kisújszállási Városi Tani es V. B. titkársága gondnokának. A Saótook megyei Tanács elrtödse lelkiismeretes munkájának elismeréseként elnöki dicséretben részesítette a nyugdíjba vonuló Bátor Miklóst. a megyei tanács vb szolnoki Járási Hivatal pénzügyi. terv- és ...munkaügyi o sztályának főelőadóját A szolnoki Városi Tanács érdemed elismerése mellett felmentette dr. Czakó Sándort, a Szolnok városi Tanács vb-titkári tisztsége alól és december 31 -i hatállyal a Belügyminisztérium személyzeti csoportfőnökségének kérésére a BM Tűzoltó Országos Parancsnokság személyi állománya ha került. Ugyanakkor január 1-d hatállyal Molnár Kálmánné dr.-t nevezte ki a végrehajtó bizottság titkárává. A kisújszállás Városi Tanács január 1-i hatállyal dr. Tóth Istvánt nevezte ki a várasd tanács vb-titkárává. Cibakházi Vörös Csillag Fejlesztési terv számítógéppel A korszerű matematika módszereivel, számítógépes programozással készül g haj- dúszoboszlói Állami Gazdaság és a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet középtávú fejlesztési terve. A Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda a MÉM egyik tudományos intézetét bízta meg a számítástechnikai munka elvégzésével, a két gazdaság 1976—80. közötti tervének elkészítésével, amely a későbbiekben mintaként szolgál a hazai mező- gazdasági tervezés korszerűsítéséhez. Az Új tervezési módszer lényege, hogy a hagyományos logikai úton készülő előrejelzésekkel ellentétben több változatban kér szülnek a tervek, s így lehetőség van az optimális fejlesztési arányok kiválasztásé ra. Lényegesen csökken a tervkészítés ideje is. _ Az idén meggyorsul az életszínvonal emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2.5—3, az egy lakosra jutó reáIjövedelemek pedig 4.5—5 százalékkal növekedtek 1972-höz képest. Az idei terv 3.7 százalékos reálbér és 5—5.5 százalékos reáljövedelem emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével, mind a negyedik ötéves terv éíetszinvonalpolitikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szem- iigyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kívül területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbérnövekedés magyarázatát az idei árpolitikai tervekben találjuk meg. Tavaly 3.5, azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972. novemberi párt- határozat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többletkiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban lévő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turista forgalom. Csupán gazdasági megfontelás(Tudósítónktól.) A zsúfolásig megtelt kőtelki m üvelódésj házban tegnap Berényi István, az Ady Termelőszövetkezet elnöke zár- számadási közgyűlésen ismertette a múlt gazdasági év eredményeit gondjait A termelőszövetkezet eredményes gazdálkodását hizo- nyltja. hogy a szövetkezeti bruttó jövedelem több mint 9 millió forinttal emelkedett 1972-liöz viszonyítva. A köból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fogyasztói társadalom” psőújé- nek. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, a? Önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és káros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek negatív követkéz,ményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához, illetve az életszinvonal-poli- tikához. Az idén -rr- éppen a fogyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárló- értéke legfeljebb két százalékkal csökken 1974-ben. így azok, akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonal emelkedés esetén. Ä béremelések értéke — köztük a tavalyi munkásbéremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké, — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. zös vagyon 81-ról 100 millió forintra nőtt. Különösen nagy gondot fordítottak a gépesítés fejlesztésére az új termelési technológiák bevezetésére. A jó gazdálkodás eredménye. hogy az 1 hektárra jutó Szövetkezeti bruttó jövedelem 9,5 ezer forint, az 1 tízórás munkanapra jutó jövedelem a múlt évi 97 forint helyett 118 forintra emelkedett. ___„ y. k. K . J. Kőtelken Tizenegy millió forint a gazdaság fejlesztésére A vevőnek is érdeke Segít a tanács és a szakszervezet
