Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁhA: 80 FILLÉR PARTBIZOTTS A G MEGYEI TANACS LAPJA MEGYEI XXV. évf. 33. sz. 1974. február 9., szombat. Diplomás adminisztrátorok ok szór beszélünk arról, hol, miben is réjlenek a vállalatoknál azok a belső tartalékok, amelyek révén minimális befektetéssel maximálisan növelhető az eredmény. Ilyenkor azonnal a' legkézenfekvőbb eszközként említjük a munka- és üzemszervezést, a minőség javítását, a költségcsökkentést. Viszont kevesebb figyelem jut arra, hogy belső tartalék az egyes ember képességeiben. adottságaiban is bőségesen található. Az MSZMP X. kongresszusának határozata ezért fogalmazta meg az egyeni alkotókészség teljesebb kibontakoztatásának feladatát. Ehhez egyben eszközként jelölte meg az anyagi ösztönzést és a „megfelelő embert — a megfelelő helyre” követei ményének érvényesítését is. Egy-két évvel ezelőtti reprezentatív felmérés adatai szerint az akkor megkérdezett diplomásoknak a fele sem értékelte munkakörét minden tekintetben végzettségéhez illőnek. 100 gépészmérnök közül huszonötén; vegyészmérnök közül tizenhatan; villamosmérnök közül tizenheten; építész- mérnök közül huszonnyolcán és 100 mezőgazdász közül tizennyolcán felsőfokú képesítést kifejezetten nem kívánó mun káli őrben dolgozott Ezek a fiatalok tehát napról napra tudásuknak csak töredékét hasznosíthatták. Hasonlóan 100 jogászból hatan. 100 közgazdászból pedig harmincán úgy vélték, hogy diplomájuk teljesen felesleges annak a feladatnak a teljesítéséhez, amellyel megbízták őket. r|> ermészetesen egy ilyen felmérésbe tévedések is J[ csúszhatnak. Ám a nagy számok törvénye alapján ezek — plusz—mínusz — végül mégiscsak a reális átlagot adják. Ha ebből ‘az előbb említett, a feladatával elégedetlenkedő 140 fiatalemberből akár csak hetvennek van objektíve igaza — már akkor is érdemes felfedezni a belső tartalékok között ezt a lehetőséget is, tehát, hogy jól képzett műszaki, vagy közgazdász szakembert — igazi műszaki és igazi gazdasági elemző feladatra kell állítani. (Annál is inkább, mert ez a tevékenység a vállalatok többségénél még mindig a legszűkebb keresztmetszetek egyike.) Ha esetleg a műszaki végzettségű fiatal, mást sem tesz. mint apró technológiai, vagy technikai ésszerűsítéseken töri a fejét, határidő és íróasztal nélkül, már akkor is sokkal nagyobb eredménnyel kecsegtető munkát kapott, mintha csak a látszatért esetleg az anyagnyilvántartás kartonjait összesíttelik vele. Rubrikákat összeadni, adatokat összehasonlítani — ilyesmihez nem kell diploma. Sőt, ma már az ilyesmihez az ember is alig kell: annyi a mindenféle számoló- és számítógép, lajstromozó és szortírozó berendezés... Mechanikus munkára, a mechanikát kell állítani. Az agy, különösen a felsőfokon kiművelt elme méltóbb munkát érdemel... Érdemel? Dehogy'. Követel — a társadalom boldogulása. az anyaggal és szellemmel egvaránt, ésszerűen és emberségesen gazdálkodó társadalom nevében... H a az idegen nyelveket ismerő fiatal közgazdász vagya műszaki — vagy a mezőgazdász —, ha csak egy időre is olyan feladatot kap: kísérje figyeleanmel a vállalat tevékenységét érintő nemzetközi közgazdasági és műszaki publikációkat; próbálja azokat összevetni az adott gyár Intézkedési terveivel; s ha eközben jobb eredményt ígérő megoldást, alkalmazható újdonságot vél felfedezni, akikor tüstént értesítse a főmérnököt, a főkonstruktőrt, vagy a gazdasági igazgatót. — akkor máris nagy'an értékes és érdekes feladattal foglalkozik a fiatal diplomás. Vagy dolgozzanak kj a fiatalok — akár csoportmunka keretében, közgazdászok, műszakiak egy’ütt — az adott gyár valamelyik termékére, termékcsoportjára 10—20 esztendőre előretekintő műszaki fejlesztési, értékesítési, költségalakulási elemzést, prognózist... Ebben óriási fantázia rejlene. Nemcsak azok számára, akik ezt csinálják, hanem azok számára is, akik ezt csináltatják... \ j al amennyi gyárunk rendelkezik ilyen lehetőségekkel. s ezeket éppen a legjobban képzett fiatalok vehetik észre a leghamarabb, ha nem „parkoltatják” őket egy pillanatig sem valamilyen tessék-lassek „kulissza” Íróasztal mellett... A korszerűsítésnek, az egyre sürgetőbb fejlesztésnek csak az új gondolat iránt fogékony és az újításra, megújulásra mindig kész szemlélet és szervezet képes szárnyaltat adni. G. F. Á vevőnek is érdeke Július l-töl 44 órás munhahét a kereskedelemben Ne csak a felelőst, Négyszázezer kereskedelmi dolgozót és a vásárlók millióit érinti a múlt héten megjelent rendelet: Budapesten április 1-én, vidéken pedig július 1-én, a kereskedelemben is bevezetik a 44 órás munkahetet. A 44 órás munkahét — amelyet az ipar, a közlekedés és az államigazgatás után a kereskedelemben is megvalósítanak — életszínvonal- politikánk része. Ugyanakkor a kereskedelem nehézségei is — a Budapesten már-már katasztrofális munkaerőhiány, a munkások vidéken is növekvő elvándorlása — sürgetik a szakmában dolgozók munkakörülményeinek javítását, a munkaidő rövidítését. A miniszteri rendelet négy pontban sorolja fel azokat a szempontokat, amelyek alapján a vállalatoknak ki kell dolgozniuk a 44 órás munkahétre vonatkozó terveiket. Eszerint a lakosság ellátása nem romolhat, a kereskedők munkaidejét ténylegesen csökkenteni kell — tehát nem szabad a túlórák számát növelni —, a kieső munkaórákat nagyobb részt vállalati erőből kell pótolni, és végül a rövidebb munkahét miatt nem csökkenhet a dolgozók keresete. Népszerűtlen pálya Megyénkben 12 ezer kereskedelmi alkalmazottat, köztük 7600 nőt érint az új munkarend. A 44 órás hét miatt évi 2 millió 600 ezer órával csökken az úgynevezett munkaidőalap, és ennek 30 százalékát lehet a rendelkezés szerint új dolgozók felvételével pótolni. Számolni kell azzal is. hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására, ezután többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A rövidebb munkahét és a gyermekük gondozása miatt távol levő dolgozók pótlására jövőre körülbelül ezer új alkalmazottat kell felvenniük a megyében lévő kereskedelmi vállalatoknak. Vidéken1 még van szabad munkaerő, a városokban már kevesebb, szakképzettet pedig szinte álig találni. Jellemző adat, hogy az elmúlt három évben 10 százalékkal csökkent Szolnok megyében a képzett kereskedők aránya. A kereskedelmet sokáig nem tartottuk szakmának, és a képzés is csak az elmúlt években kezdett fejlődni. Az egész kereskedelemből hiányzik a hozzáértő középgeneráció, és ezen egyik évről a másikra nem lehet változtatni. A Szolnokon megépülő új kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet javít a helyzeten, feltéve ha addigra a munkakörülmények is változnak, vonzóbb lesz a pálya. A 44 órás munkahét ezt a célt is szolgálja: a fizikai és pszichikai terhek csökkentését. Kiszámolták, hogy egy bolti eladó —. 75 százalékuk nő! — naponta 8—10 mázsát emel, 15—20 kilométert gyalogol, anyagi felelősség terheli, és akkor is rajta csattan Biszku Béla Szabolcs-Szatmárban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnapelőtt csütörtökön kétnapos látogatásra érkezett Szabolcs-Szatmár megyébe. és dr. Tar Imrénének, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Czimbalmos Bélának, a megyei tanács általános elnökhelyettesének társaságában felkereste a tar- pai Győzelem Termelőszövetkezetet, s részt vett és felszólalt a gazdaság zárszámadó közgyűlésén. Ezt követően a Központi Bizottság titkára meglátogatta az ÉRDÉRT Vállalat vá- sárosnaményi forgácslap- gyárát. Biszku Béla tegnap a párt és a tanács megyed és nyíregyházi városi vezetőivel folytatott eszmecserét Szabolcs-Szatmár és a megye- székhely fejlesztésének kérdéseiről. az ostor, ha az áru hibájáért az ipar a felelős. A mai kereskedelemre még csak nem is a 48 órás, hanem gyakran az 50—55 órás heti munkaidő a jellemző. Szervezettebb kereskedelmet A rendelet szerint a rövidebb munkaidőt elsősorban a kereskedelmi technika korszerűsítésével, az áruszállítás, raktározás, az eladás jobb szervezésével, a nyitvatartási idő ésszerű módosításával kell pótolni. A Belkereskedelmi Minisztérium 120 millió forintot ad a vállalatoknak kisebb kereskedelmi gépek, bolti berendezések vásárlására, éhből azonban — a főváros súlyos gondjait ismerve — nem túl sok jut a megyékbe. A kereskedelem jobb megszervezéséhez kevesebb pénz kell, és a megye adottságait (Folytatás a 3. oldalon.) az okokat is ☆ A legkedvesebb a cserfaleveles Lépcső az alagsorba A jövő század szakmunkásai Fordulat a tőkés pénzpiacon ☆ Emelkedő reálbérek ☆ Vaságy és kottaállvány Jubileum! zárszámadás Kunhegyesen Huszonöt éves a Vörös Október Díszes kivitelű meghívó invitálja a szövetkezet tagjait és vendégeit az ünnepi zár- ' számadó közgyűlésre. A kun- hegyesi Vörös' Október Tsz ma délelőtt — a helyi Víz- gépészeti Vállalat étkezdéjében — tartja-.1973. évi zárszámadó közgyűlését. A közös gazdaság 1949-ben Jött létre a Dózsa, a Micsurin és a Hunyadi tszcs-k egyesülésével. Akkor százti- zenketten — 980 hold területen — választották a fejlettebb szövetkezeti formát. Szinte mindannyian agrár- proletárok voltak, fizikai erejükön és a jövőbe vetett hitükön kívül semmijük sem volt. A szövetkezet fő célja kezdetben is az állattenyésztés fejlesztése volt. Már az ötvenes évek elején 900—1000 hízott sertést adtak közfogyasztásra. Azóta óriásit léptek előre. Felépült az évi 10 ezer HÍREK — TEDÓSttÁSQK — HÍREK DÚSÍTÁSOK — HÍREK iMÉÉiriBnayáEH—imnn Fehér Lajos Heves megyében Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese kétnapos látogatást tett Heves megyében. Dr. Ajtai Miklós hazaérkezett Prágából Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese a may var—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo- mánvos eevüttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke tertian hazaérkezett Csehszlovákiából, ahol Rudolf Rohliceknek. a kormány elnökhelyettesének, a vegvasbizottsáe csehszlovák tagozata elnökének meghívására a bizottság 11. ülésszakán vett részt. Huszár István nyilatkozata Huszár István, a Kortnánv clnökhetvoftese. aki e hét elejétől hivatalos baráti lá- (ogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban, elutazóa sa előtt beszélgetést folytatott a Moszkvában dilgozó magyar újságírókkal utazásának eredményeiről és tapasztalatairól. a felfelé (velő szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokról. Indiai államminiszter látogatása A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására néhány napos látogatásra Budapestre érkezett dr. S. Csakravarii professzor, állimminiszter, az indiai állami tervbizottság tagja A vendéget fogadta Lázár György miniszterelnök-helyettes. dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és Friss István akadémikus. Az indiai államférfi megbeszéléseket folvtatott az Or- s'ázos Tervhivatal számos vezetődével. valamint az MTA Közonzdasáztiidományi Intézetének munkatársaival. Csakravartí professzor teg- nao előadást tartott az Országos Tervhivatalban az indiai távlati tervezés kérdé- . seirőL Szövetkezeti újítók országos tanácskozása Az ipari szövetkezeti újítások értéke évente megközelíti a 2 milliárd forintot, s hozzávetőlegesen 2 százalékkal járulnak hozzá a nemzeti jövedelemhez, s mintegv 7—8 százalékkal a vállalati nyereséghez. Az 1968—73 közötti években csaknem 8 és félezer újítási javaslatot nyújtottak be szövetkezeti dolgozók, s több mint négyezret hasznosítottak is a termelésben. A szövetkezeti újítók és feltalálók tegnap. az OKISZ székházában tartott országos értekezletükön tekintették át az elért eredményeket. Téma: a környezetvédelem A Hidrológiai Társaság szolnoki csoporrián-k vezetősége tegnap tárevalta ez évi munkatervét. Az elfogadott program kiemelkedő eseménye lesz áprilisban, a Szolnok megvei műszaki hetek keretében az a kétnapos ankét, mely a vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolatával foglalkozik. Májusban a vízügyi intézmények. vállalatok fiatal szakembereinek részvételével rendezik meg a kelet- magyarországi ifjúsági napokat Szolnokon, a programterv szerint itt is a környezetvédelem lesz a legfontosabb téma. Júniusban a mezőgazdasági vízhasznosításról terveznek tudományos tanácskozást. ahol a korszerű öntözőrendszerekről és a zárt termelési rendszerek vízhasznosítási problémáiról lesz szó. Pártnap a Moziüzemi Vállalatnál Dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei Bizottságának titkára tegnap a Szolnok mep-'-oi Moziüzemi VáJ- hbtnil tartott pártnapot. E'őzó’er a vállalat rrirt-, gazdasági és uioz-r-imj vezetőivel beszélgetett. A pártomon beszélt a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáról és a bűi- és belpolitikai kérdések mellet» szólt a vállalat munkájának jelentőségérőlmert mint kulturális intézménynek a moziüzemi vállalatnak elsődleges feladata, a tudatformálás. Vezetőképző tanfolyam A Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyáregységében két csoportban járnak a kétéves vezetőképző tanfolyamra. Az első csoportban osztályvezető-helyettesig — huszonhaton — a második- ban művezetők, diszpécserek és csoportvezetők — har- mincketfen — vesznek részt. A tanfolyam anyaga foglalkozik általános gazdaságpolitikai kérdésekkel, továbbá vezetési módszerekkel. Az előadásokat munkaidőben. hetenként egyszer, nég"ő‘rt<i időtartamban rendezik. A tavalyi, első. teszt- lanos rendszerű vizsgán, minden hallgató sikeresen tűliutott. A kétéves tanfolyamot májusban fejezik be. Tízezer óra a cementgyárért Mintegy’ 10 000 óra társadalmi- "munkával segítették a fiatalok a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb épí- tóanyagi pari beruházásának megvalósítását, a hejőcsa- bai cementgyár építését a nagyszabású munka felett Vállalt KISZ-védnökség keretében. A fiatalok helytállását dicsérő megállapítások azon a pénteken Miskolcon megtartott tanácskozáson hangzottak el. amelyen az egy évvei ezelőtt bejelentett védnökség eddigi eredményeit értékelték. Egy mondatban — A kormány elnöke táv iratban üdvözölte BueleiU Ecevit török miniszterelnököt hivatalba lépésé alkal mából. — Utolsó szakaszába lépett a so’Pótarjáni kohászati üzemek huzalművének 420 millió forintos költségei megva^soló reVonstoukciőja. — A várossá nyilvánításának 200 évford"1,£i,ít ünneplő Kiskunfélegyházán. Móra Ferenc szülővárosában, a település jubileumi rendezvényeihez kapcsolva tartják az idei Móra-emlékün- népségeket. *_ sertést kibocsájtó, automatizált sertéstelep. Az őszi búza v hektáronkénti átlagtermése 13.5-ről 35.4 mázsára, a kukoricáé 27.8-ról 49.6 mázsára növekedett. A Vörös Október tagsága a nehéz időkben is ragaszkodott, s kitartott a szövetkezés mellett. Ezt az is igazolja, hogy a tagság több mint 43 százaléka már húsz éve dolgozik a szövetkezetben. Az egykori alapítók közül már csak heten munkaképesek. Az ünnepi közgyűlésen Lengyel Zoltán elnök — a vezetőség megbízásából — eredményes évről adhat számot. A tsz tavaly 15.7 millió forint bruttó jövedelmet ért el, a tervezettnél 3.8 millióval nagyobbat. A részesedésre 9.4 millió, a fejlesztésre 5 millió forint jut a szövetkezetben. Egy 10 órás munkanapra jutó jövedelem 106.59 forint.
