Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

1974. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy érrel az egyesítés után Módosították a rendeletet Szakosították a növény­termesztést - Több gép, több szakember Számvetés a jászberényi termelőszövetkezetekben Befejeződtek a zárszámadá közgyűlések a jászberényi termelőszövetkezetekben. A négy tsz közül a Kossuth a Rákóczi Tsz-szel megerősöd­ve kezdte el az 1973-as esz­tendőt. Az eredmények bi­zonyították: a tagság megér­tette az egyesülés szükséges­ségét, munkájukban nem okozott fennakadást a válto­zás. Másfél millióval több Az elmúlt két év eredmé­nyeit összehasonlítva kitűnt, hogy a tsz ugrásszerűen fej­lődött A halmozott termelési érték 1972-ben 73 millió fo- .■ rint volt. tavaly fjedig már mégha ladta a 91 milliót. Az egyesítés után js kiemelt fel­adat az állattenyésztés fej­lesztése, a tejhozam és a miste -melés növelése. A legjelentősebb ágazat­ban, a szarvasmarhatenyész- ésbe i a bori uszaparulai 104 zúzalékos eredményt hozott, ív agy előrelépés volt tavaly i tej termelésben 1972-ben évi i ezer 637 litert, az elmúlt -Ívben egy tehéntől 3 ezer 280 liter tejet fejtek. A növénytermesztésben másfél millió forinttal telje­sítették túl bevételi tervüket gabonatermesztésben megkö­zelítették az 1972. évi szin­tet. Szemestakarmányból a szövetkezet évek óta először fedezem tudta saját szükség­letét. Eredményes volt ta­valy az aprómagtermesztés, 1 millió 238 ezer forintos ár­bevételt hozott a szövetkezet­nek, ebből pótolta néhány ágazatban a veszteséget. Az eredményekhez tarto­zik, hogy az egyesített szövet kezetben tavaly meghonoso­dott a készpénzes munkadíja­zási rendszer. Az 1973. évi eredmények alapján, az egy tagra jutó részesedés átlaga 33 ezer 900 forint, a 10 órás munkanap a Kossuth-ban 159 forintot ér. Jól fizetett a bárányexport A Lenin Tsz-ben ugyan­csak eredményes esztendőről számoltak be a tagságnak. A növénytermesztésben jó át­lageredményeket értek el, őszi búzából 31,9, őszi árpá­ból 24,1. kukoricából 18,4, si­lókukoricából 191 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. Növelte a szövetkezet ered­ményeit a juhtenyésztés, ezen bélül, a bárány nevelése ex­portra. Az állattenyésztésből szármázó 11 millió 517 ezer forint árbevételből 1 millió 535 ezret a bárány értékesítése hozta. A szövet­kezet összes árbevétele 1973- fean 33 millió 979 ezer forint volt. 12 millióval több, minit két évvel korábban. Az egy napra jutó részesedé® 97,70 forint Jól gazdálkodott — és í korábbi éveknél jobb eszten­dőt zárt — a Március 15. Tsz. Különösen a növényter­mesztésben ért el kiemelkedő eredményeket. A hektáron­kénti 35 mázsás búza átlag­termés jobb a városi és az országos átlagnál, megköze­líti a megyei átlagot, őszi ár­pából az egy hektárról beta­karított 27 mázsa termés két mázsával volt több a városi átlagnál. Az 1970-ben még mérleg­hiányos Vörös Csillag Tsz nyereséggel zárta az 1973. MÁRKÁS NEVEK Beosztottam a napokat mint a pénzt Járok a zakatoló varrógép­sorok között. A lányokat, asszonyokat arról faggatom, ki jpt eszükbe elsőként, aki­nek jó munkája leginkább említésre méltó. Nehéz vá­lasztani, mondják, mert a munkadarab kézről-kázre vándorol, mindenkinek pon­tosan, gyorsan kell dolgoz­nia. De mégis... Nos/ ha mégis akkor... Akkor talán Juhász Béláné. Meg a fiatalok kö­zül Tóth Zsuzsa, és Novák- né. Igen, Novákné. Van ki elsőnek, van ki egyetlen­ként, de őt mindenki mondja. A rögtönzött „szavazás” eredménye tehát: Nóták Já- nosné. Meglepődtem. Idősebbre számítottam. Novákné töré­keny, halkszavú, szinte gyer­mekarcú fiatalasszony. Ha nem mondja, alig hiszem, hogy átlépte már harminca­dik évét. Első mondatai még a „jaj istenem, hogy is mond­jam” szájra sem vett fohász­kodás mögül bukkannak elő, aztán csendes pergéssel még­is meggördülnek a szavak. — ötvenkilenc óta vagyok itt a Textil- és Szőrmefel­dolgozó Szövetkezetben. Jó munka, szeretem is. Ha cgy- egv új fazont kezdünk, meg kell keresni a fogásokat. — Próbálni, hogy könnvebb, gyorsabb. Ha úi dolgozó jön, annak kell segíteni. Mind­nyájunk érú°ke, hogy hamar betanuljon. Ha kész egv-egy kabát, ruha. abban mindnyá­junk munkája benne van. Most például béleletlen or­kán djzsekiket készítünk ex­portra. Biztosan látta. Ugye szépeké — Mit gondol, miért emlí­tették Önt a munkatársai? — Nem is tudom... Talán S társadalmi munka miatt. !Az egyik szocialista brigád vezetője vagyok, és nőbizott­sági tag — A brigád aranykoszo­rús, ezért is tenni kellett. A munkaidő itt eléggé kötött, így azután utána kell időt szakítaniuk. — Kell, hogy jusson erre is. A Vöröshadsereg úti óvo­dát patronáljuk, meg egy állami gondozott fiút. A bri­gádösszejövetelekre őt is meg­hívjuk. Vettünk neki egy karórát ajándékba. — Látta volna, hogy örült neki. Nem, nem is csak az órának... — A család? Hiszen arra is idő keik — Nagyok már a gyerme­keim. A lányom nyolcadikos, a fiam másodikba jár. Be­osztom a napokat, mint a pénzt. Egyik nap mosás, má­sik nap vasalás. Tanulásra is kell időt szakítani, június­ban fejezem be a szakmun­kás iskolát. Egy nap kell a gyerekekre. Megnézzük a leckét, felmondják a verset. Ha hívnak, anyu gyér' ját­szani — menni kell. Szom­batra, vasárnapra kevés munkát hagyok. Ilyenkor szétnézünk a városban a gyerekekkel, vásárolunk. A múltkor a brigáddal meg­néztük a számítógépes kiál­lítást. Érdekesnek találtam, vasárnap elvittem a gyere­keket is. A lányom pályavá­lasztás előtt áll, hadd nézzék meg, gondoltam. — A fékjének hogy tet­szik, hogy ilyen sokat vál­lal? — ö segít nekem. Azt mondia. esinéliam, de kény­szerből ne, csak ha kedvem van. Ha már ő nem teheti,.. — ?? — Erről ne... — Ez talán rosszul esne neki... • * • Erről ne, kéri Novákné. Mégis úgy érzem, ahhoz, hogy hiteles legyen a kép, ez is hozzátartozik, Novák János, a Szolnoki Papírgyárban dolgozott. — Megbecsült szakmunkás volt. kiváló dolgozó is — 1969. májusig. Akkor kapta el a henger a jobb karját. Két év alatt tizenegyszer kellett fei- feküdnie a műtőasztalra, míg úgy ahogy rendbehozták. Ma is csak a bal kezét tudja rendesen használni. A bal­eset megviselte, beteg lett a szíve is, leszázalékolták. — Sokat sírt akkor a fele­ségem, de tartotta magát. — Most, hogy már megnyugo­dott, látom szívesen végzi nemcsak azt a munkát, ami­vel nyole óra kitelik. Gyak­ran jön későbben haza, de nem bánom. Hadd csinálja, segítek, amiben csak tudok. Én itthoni ember lettem, leg­alább ő tegye, amit tud. Ha megbecsülik érte, én is örü­lök. — Csendes szóval mond­ja, mosolyogva, de a szeme szomorú. Novákné, ahogy a férje mondta, igyekszik megtenni, amit tud. Elintézi, ha a bri­gádtagok kérnek valamit, látogatni a kismamákat, — b így ne szakadjanak el a munkahelyüktől. De nem marad el a meg­becsülés sem. Novákné ta­valy jutalomként Moszkvá­ban járt május elsején, s november 7-én Kiváló dol­gozó lett. Munkatársai is rá „sza­vaztak”. Ennek is örül. Ide Sorolja, a kitüntetések közé. Trömböczky Péter Kedvezőtlen adottságú téeszek meg! ülönböz e’ett támogatása évet. Bruttó jövedelme négy év alatt csaknem négyszere­sére növekedett, — tavaly 12 millió 574 ezer forint volt. — Fejlesztésére az elmúlt gaz­dasági évben 3 milliót, biz­tonsági alapjának növelésére 1 millió 861 ezer forintot for­dított. A tavalyinál lényegesen jobb volt a termés, kukoricá­ból, búzából, tavaszi árpá­ból. Részese volt az elmúlt év eredményeinek a szőlőter­mesztés, és az utóbbi évek legjobb almatermése. Az 52 hektáron termesztett szőlő­ből 54,4 mázsát szüreteltek hektáronként, almából 154 mázsa termett egy hektár gyümölcsösön. Magasabb volt 1973-ban a tagok és a családtagok része­sedési alapja, az alkalmazot­tak munkabére. Az egy dol­gozó tsz-tagra jutó részesedé­si alap 24 ezer 933 forint volt, 10 órás munkanapra 108,23 forint jutott. Néhány adat a négy jász- ■ herényi termelőszövetkezet eredményeiből. A közgyűlé­seken elhangzott beszámolók szerint az 1973. év tapaszta­latai a következők: a négy termelőszövetkezetben 1973. év végére teljesítették a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban meghatározott feladato­kat Minden korábbi évnél -ma­gasabb volt az 1973. érd ár­bevétel, a bruttó jövedelem, az egy munkanapra jutó ré­szesedési alap. Biztosítéka volt az eredmé­nyeknek, hogy a tsz-ek az elmúlt évben több hasznos gépet vásároltak, mint a har­madik ötéves terv egész idő­szakában. Ezzel valamennyi szövetkezetben gépesítették a kalászosoknál és pillangó­soknál a munkafolyamatokat. A Pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete módosította, illetve kiegé­szítette a kedvezőtlen adott­ságú téeszek megkülönbözte­tett támogatásáról szóló ko­rábbi rendelet. Az életbe léptetett változá­sok a következők: a kedvezőtlen termőhelyi adottságú téeszek ezentúl a- szőlő- és gyümölcstermelés termékei, Illetve a nagy­üzemi tojástermelés után is árkiegészítést számolhat­nak el. (Ennek mértéke a szántóte­rület átlagos aranykorona ér­tékétől függ.) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szak- szövetkezetek szintén kaphat­nak a tagok egyéni gazdasá­gában termelt, de a közös gazdaságon keresztül értéke­sített főbb állattenyésztési termékek árbevétele után árkiegészítést. A kedvezőtlen adottságú téeszéknek nyújtandó támo­gatási formák közül a jöve­delemkiegészítéses támoga­tásnál változás történt' a szőlő- és gyümölcstermelés termékei után folyósítható árkiegészítés növekedése mi­att a jövedelem kieg ész’ tóéi támogatást csökkenteni keil. A többi kedvezőtlen adott­ságú téeszben a jövedelem­kiegészítés összege 1974- ben és 1975-ben az eddi­gihez hasonló marad. Az egyéb okból kedvezőben adottságú téeszek közül azok­nak az üzemeknek, amelyek­ben a szántó átlag aranyko- ronaértéke a tízet nem éri ©1, az 1973-ban folyósított iö- vedelamkiegészítést kell en­gedélyezni az idei és a jövő évre is. A támogatás harmadik ele­me, a fejlesztési hozzájárulás a következő években előtér­be kerül, ezzel lehet ugyanis a legjobban segíteni 3 termő­helyi adottságokhoz való gaz­dasági alkalmazkodást. A fejlesztési hozzájárulás engedélyezésének egyik fel­tétele, hogy fejlesztési ter­vet kell készíteni, s ebben azokat az intézkedéseket kelj felsorolni, amelyeknek megvalósításától reálisan várni lehet a gazdálkodás korszerűsödését, a jövedel­mezőség növekedését. A termelési szerkezet átala­kításához nagy segítséget nyújt a módosítás során be­vezetett új támogatási for­ma, az úgynevezett visszafi­zetendő fejlesztési támogatás, amelynek az 3 célja, hogy a kihasználatlan munkaerővel rendelkező téeszekben a fog­lalkoztatási gondok enyhí­tésére kiegészítő tevékenysé­get folytassanak. A módosító rendelet lehe­tővé teszi, hogy a mezőgaz­dasági szakszövetkezetek tag­jai áltail felajánlott nagy­üzemi művelésre alkalmas egyéni földterületek átvétele esetén a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága fejlesztési alap-kiegészítő támogatást ad hasson. Emelkedő forgalom — javuló ellátás Eredményes évet zárt a tórkevej ÁFÉSZ A mérleg végleges adatai most készülnek a túrkevel AFÉSZ-nél, az eredményesség kimutatásakor néhány tizedes eltérések lehetségesek. Annyi azonban bizonyos, hogy a szö­vetkezet 1973-ban eredményesen tevékenykedett, áruforgalmát számottevően emelte. A forgalom emelkedéséről, az ÁFÉSZ gazdálkodási eredményeiről Madarász Sándor elnökhelyet­tessel és Bodorik Károly főkönyvelővel beszélgettünk. Élen a ruházat és a vegyes iparcikk forgalma — A kiskereskedelmi ter­vet 100.05 százalékra teljesí­tették — mondja az elnökhe­lyettes. — Ez talán szerény­nek látszik, de az a terv, me­lyet jelentős arányban lehet túlteljesíteni, nem mindig reális. A bázishoz viszonyít­va az élelmiszer ágazat 6.5, a ruházat 7.3, a vegyes iparcikk ágazat 7.9 százalékos emel­kedést ért el. Az élelmiszer forgalmát jelentősen befolyásolta, hogy a MÉK két zöldségboltot, 3 helyi Táncsics Tsz és a Me­zőtúri Állami Gazdaság pe­dig egy-egy húsboltot nyitott a városban. Az ellátás javult, de főként a húsboltunk for­galma érezte meg a konkur­enciát. A ruházati forgalom ne­gyedévenként átlag 2 millió­val emelkedett, s az utolsó negyedévben 6.2 millió forint volt. Pedig az AFÉSZ-nak még nincs áruháza, e forgal­mat négy boltban bonyolítot­ta le. A vegyes iparcikk ágazat­ban a háztartási bolt 10.7, a bútor 11.8, a papír és játék 19.3, az üvegbolt 44 százalék­kal növelte forgalmát. — Az üvegbolt élére új ve­zető -— Vad Lajosné — ke­rült, aki bátrabban rendelt drágább, kultúráltabb cikke­ket is. Lelkiismeretesen ve­zeti az üzletet — tájékoztat Madarász elvtárs. A zöldséget távolról hozzák Turkevén csak a Vörös Csillag Tsz-nek van némi kertészete. A 700 holdnyi zártkert viszont elhanyagolt, kevés árut ad, felújításával tulajdonosaik alig törődnek, így az ÁFÉSZ távolabbi he­lyekről — főként Szentesről — szerzi be a szükséges zöld­séget, gyümölcsöt. A tanyák csökkenésével a baromfinevelés is visszaesett. Bár a szövetkezet túlteljesí­tette felvásárlási tervét, ez azonban jóval kevesebb a ko­rábbinál. Az ellátásban azon­ban nincs hiány, mert elegen­dőt szállít a baromfiipar. Az elnökhelyettes örömmel újságolja, hogy a gyógynö­vény felvásárlási tervet 325, a mézet 265 százalékkal túltel­jesítették. Csaknem 200 má­zsa szárított kamillát vettek át. Érdekesen alakult a ven­déglátói forgalom. A bázis­hoz viszonyítva csaknem hat- százalékos a forgalomnöveke­dés, a tervhez viszonyítva 3.1 százalékos a lemaradás. — Bezártuk a vgsút mel­letti, a szakközépiskolával szembeni italboltot augusztus végén, s helyette a Kinizsi utcában december 31-én kor­szerű bisztrót nyitottunk — mondja az elnökhelyettes. — Ez január 20-ig már 120 ezer forintot forgalmazott, de a tavalyi kiesést nem pótol­hatta. A túrkeveiek büszkék arra, hogy a vendéglátó forgalmon belül a saját étui aránya 1972-ben 26.4 százalék volt (megyei átlag 18.8 százalék), s tavaly ez további 3.1 száza­lékkal emelkedett. A legjob­bak között vannak a megyé­ben a cukrászkészítmények termelésében és a presszóká­vé forgalmazásában is. A túrkeveiek melléktevé­kenysége szolgáltatása is je­lentős. Szikvizet gyártanak, savanyítanak, évente 600 ser­tést hizlalnak, s dolgoznak fel, szeszt főznek, takarmányt darálnak, és mosodát működ­tetnek. Javítják vele az ellá­tást és a lakossági szolgálta­tást. A szövetkezet összbevétele 7.6 százalékkal, a vérható nyeresége 7.2 százalékkal — 4 millió 326 ezer forint — növekedett. Lassan épül az új áruház Épül — azaz épülget — az új áruház, melyet december 3Í-én kellett volna átadni. Az építők májusra Ígérik, de a túrkeveiek csak a júliusi nyitásban bíznak. Költsége 8 millió 134 ezer forint, de 10 millió körül lesz, mert a 20 százalékos tartalék felhaszná­lására számítanak. Árukész­lete a jelenlegi boltokéhoz viszonyítva 1.5 millió forint­tal emelkedik. A földszinten kap helyet az élelmiszer és KERAVILL- részleg, az emeleten a ruhá­zat. A jelenlegi ruházati bol­tok helyén divatcikk, illat­szerbolt és lakberendezési üz­let nyílik az átalakítás után. Sajnos, az áruház késésével ezek átalakítása is eltolódik. Mindent egybevetve: a túr- kevei ÁFÉSZ tavaly iól gaz­dálkodott: s emelkedő for­galmát a régi. szatócs jellegű boltokban érte el. — m. 1. — KINEK JO? Nagy Iván határában ha­talmas, csővázas, előregyár­tott elemekből épült szín — ha úgy tetszik: csarnok — árválkodik A senki föld­jén (?) eszi az idő, igen el­hanyagolt állapotban van. A falubeliek elmondták, hogy a szín a „Tiszai Nád- gazdaság” tulajdona. Nő­hány évvel ezelőtt a csong­rádi gazdaság e fedél alatt készítette elő exportra a hortobágyi nádat. Néhány évvel ezelőtt.., A nádgazdaság ugyanis már nem használja. De akkor miért nem ve­szi meg tőlük a helyi ter­melőszövetkezet? Számukra minden pajta, szín, hodály kincset ér; ugyanis birkate­nyésztéssel. dohánytermesz­téssel és nádvágással fog­lalkoznak. A tsz már meg akarta vá­sárolni az elhagyott színt, nagyon is jól tudnák hasz­nosítani. mondta az Üj Élet Tsz elnöke, de a nádgazda­ság csillagászati összeget kér... Nos, akkor maradjon ott a jókora épület továbbra is kihasználatlanul? Egye meg az idő? Kinek lesz ez így jó? A pecsenyebárányok ez­reit lehetne felnevelni az elhagyott épületben. Dohányfüzérek tonnáit le­hetne fedél alatt kezelni... Tisztelet a vállalati és szövetkezeti érdekeknek, — de csak addig, amíg nem sértik az ésszerűség, a nép­gazdaság érdekeit. A tények pedig tények: a „Tiszai Nádgazdaság” nem használja a csarnokot — Nagyivánon úgy tudják, hogy nem is fogja — a ter­melőszövetkezetnek pedig igen sokat jelentene. Mielőbb meg kell egyezni az épület hasznosítása érde­kében. — lí — l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents