Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

l&?4. február 28 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Védekezés az influenza ellen A világjárványok közül az influenza' lártja magát a leg- szívósabban. Pedig négy év­tizeddel ezelőtt, amikor si­került megtalálni a betegség vírusát, nyomban felmerült a gondolat, hogy oltással kelle­ne védekezni ellene. Mind­ezek ellenére még ma sem értük el, hogy akként tud­nánk védekezni vele szem­ben, mint a diftéria, a himlő, a gyermekbénulás és egy sor inás fertőző betegség ellen. Az influenzavírusnak há­rom változata ismert. Az A típusút 1933-ban fedezték fel, a B típusút 1940-ben is­merte meg a tudomány, a C típusúnak pedig 1949-ben bukkantak nyomára. Eddig az A típusú kórokozók hoz­ták a legtöbb bajt az emberi­ségre. Minden bizonnyal ne­kik köszönhető az 1918—19 évi „spanyolnátha”-járvány, amely több áldozatot köve­telt, mint az első világhábo­rú. De magunk is emlékezhe­tünk az 1957-ben pusztító „ázsiai” influenzára, vagy az 1968-ban elterjedt „honkon- gira”. Az A típusú vírusnak sokféle változata fordulhat elő, ami rendkívüli módon megnehezíti az ellene való védekezést. A B típusú vírus sokkal I.szelídebb”, legfeljebb ki­sebb helyi járványokat okoz. Legutóbb 1953-ban „táma­dott" Magyarországon. A B- vírus okozta influenza általá­ban könnyű lefolyású, szö­vődményekkel csak ritkán Jár együtt A három, vírus­típus közül a C a legártal­matlanabb: csak gyermeke­ket betegít meg — enyhe le­folyással —, akik azután egy életre védettekké válnak a fertőzéssel szemben. A „SOK4RCÚ" A-ViRVS x A fertőző betegségek elleni védekezés — mai ismereteink birtokában — tulajdonkép­pen igen egyszerű: olyan el­ült vagy legyengített kóroko­zókat tartalmazó oltóanya­got (vakcinát) kell a szerve­zetbe juttatni, amely nem kelt betegséget, hanem „fél­revezetve” a szervezetet, mozgósítja a védekező erő­ket. Ekkor olyan sajátos el­lenanyagok (antitestek) je­lennek meg a vérben, ame­lyek képesek megtámadni és elpusztítani a fertőzőképes „vad” vírusokat Az Influenzavírusokkal, azok közül is a A típusúak- kal, az a probléma, hogy an­tigénszerkezetükben szinte évente bekövetkeznek válto­zások, tehát a korábban ki­dolgozott oltóanyag nem nyújf védelmet az újabb ví­rus-változat ellen. Amikor pedig már felütötte fejét a járvány, csak jelentős kése­delemmel lehet előállítani az új vakcinát Nem marad tehát más hát­ra, mint felkutatni az influ­enzavírusok változásainak minden törvényszerűségét, és így következtetni arra, hogy a jövőben milyen módosula­tokra számíthatunk. Már tudjuk, hogy a válto­zásoknak kétféle formája van. Az egyik az, amikor a vírust burkoló „köpenyben” (az ún. burokfehérjében) ug­rásszerű módosulás követke­zik be, ami új „szubtípus” megjelenését vonja maga után. A másik változás a burokfehérjéknek a fokoza­tos, állandóan előrehaladó módosulása. Ezt a változást — a mutánsok kialakulását — pontosan nyomon kell kö­vetni, mert ez a kezHete az új járványos variáns létre­jöttének. 0 A francia Pasteur Intézet kutatói már odáig jutottak, hogy — gyorsított formában — sikerült leutánozniuk a változások természetes fo­lyamatát. így olyan vakciná­hoz jutottak, amely tartal­mazza a mutánsokat (a vár­ható zárványos variánsokat azonban még nem). Kísérle­teiket az A2 Honkong-törzs vírusaival végezték, és állító­lag olyan oltóanyag birtoká­ba jutottak, amely teljes vé­delmet nyújt az A2-vírus ed­dig Ismert és a jövőben le­hetséges minden változata el­len. OLTÓANYAG — POR ALAKBAN Szovjet kutatók azon fára­doznak, hogy minél rövidebb idő alatt sikerüljön előállíta­niuk az éppen szükséges oltó­folyadékkal megtöltött üveg­csékben lévő szövettenyészet­ben kell szaporítani a Vírusokat. Az üveg­csékbe csirke- vagy fürj- embrió veséjéből származó sejteket telepítenek, amelye­ket influenzavírussal fertőz­nek meg. Így viszonylag rö­vid idő alatt sok vírus te­nyészthető ki, és belőlük vakcina állítható elő. Kiderült, hogy a szövette­nyészetben élő Influenzavírus kevésbé fertőző, mint a csir­keembrióban tenyésztett vál­tozat. Az így készült oltó­anyag nem vált ki mellékha­tásokat, gyermekeknek, sőt még a csecsemőknek is bead­ható. Az újfajta oltóanyagot por alakban hozzák forgalomba. Vízben való feloldás után szájon át kell bevenni. Ere­deti csomagolásban egy évig Is eláll a vakcina, közben nem veszíti el hatékonyságát. Nemcsak a betegség kitörését akadályozza meg, hanem ak­kor is hatékony, ha valaki már influenzás. — feltéve, hogy az elpusztításra „kisze­melt” vírus okozta a fertő­zést. MEGELŐZÉS KÉMIAI SZEREKKEL Az influenza megelőzésére ma már másféle szerek is al­kalmazhatók. Például olyan anyagok, amelyek fokozzák a szervezetben annak az inter­feron nevű fehérjének a ter­Egy kiskanálnyi az üvegcsében levő pirosas színű por oldatából bizonyos fokú véd ettséget nyújt az influenzával szemben. anyagot. Rájöttek arra, hogy — az eddigi gyakorlattól el­térően — nem csirkeembrió­ban, hanem mesterséges táp­A SZOLKOK MEGYEI MEZOGAZDASÄG1 TERMEKERTEKESITO SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÁLLALAT (MEK) PÁLYÁZATOT HIRDET A JÁSZBERÉNYI KIRENDELTSÉG áruforgalmi vesetői MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. PÁLYÁZATI FELTÉTELEKí AGRÁRMÉRNÖKI VÉGZETTSÉG t — KERESKEDELMI GYAKORLAT. A pályázatot írásban vagy személyesen a vállalat személyzeti vezetőjénél, Szolnok, Ságvári krt. 6. sz. alatt lehet benyújtani. ' melődését, amely megakadá­lyozza a vírusok elszaporodá­sát. Magát az interferont is be lehet vinni a szervezetbe, de a szedését »égyóránként ismételni kell, mert hatása csak igen rövid ideig tart. Az általánosan alkalmazható megelőzésre tehát ez aligha jöhet számításba. Kémiai szerek — az ada- mantin vagy hozzá hasonló * vegyületek — adagolásával is értek már el jó eredménye­ket a kutatók. Ezeknek az a veszélyük, hogy helytelenül alkalmazva mérgezőek lehet­nek. A kémiai megelőzés még további kísérletezést igényel. KI AZ APA ? A bírósági gyakorlatban neon ritkán találkozhatunk olyan perekkel, amikor kü­lönböző indítékból ej keli! dönteni a kérdést: ki az apa? Jellemző ezekre a pe­rekre, hogy az egyik fél megnevez egy konkrét sze­mélyt, hogy ő a gyerek apja, a másik viszont ezt vitatja, sőt tagadja. A gyermek ér­deke — mind erkölcsi, mánd anyagi okokból — nyilván­valóan az, hog^ a bíróság megállapítsa az apaság té­nyét, ugyanakkor azonban vi­gyázni kell az apaság téves megállapítására. Az ilyen ügyekben a bíróság elrendeli az antropológiai vizsgálatot, tehát a tudományhoz fordul segítségért Egy csepp vér vallatása Az apasági vizsgálatok leg­gyakoribb módszere a vér­csoport-vizsgálat Közismert, hogy az ember vérében bizo­nyos különbségek léteznek, amelyeket főleg a sebészet­ben, vértranszfúzióknál na­gyon is figyelembe kell venni. Ezen az ún. ABO-rendszeren kívül a vérnek más sajátsá­gai is vannak, amelyeket a mindennapi orvosi gyakor­latban már nem kéü oly szi­gorúan megkülönböztetni. Ilyenek pl. az A,—Aj alcso­portok, az MN- és P-vércso- portrendszerek. az Rh-fáktor stb. összesen 28 vércsoport- rendszert ismer a tudomány, és ezek közül a vitás szár­mazás eldöntésére kb. 11—14 alkalmas, mivel a vércso­port-tulajdonságok sajátságos módon öröklődnek. A vércsoport-vizsgálatok a vitás származás tisztázására csak azóta alkalmasak, amió­ta bizonyos törvényszerűsé­gek kétségtelen bizonyítást nyertek. Ezek a következők: Minden ember meghatározott, jellemző biokémiai sajátsá­gokkal rendelkezik, amelyek őt másoktól megkülönbözte­tik. Ezek közül a legegysze­rűbben a vércsoport-tulaj­donságok határozhatók meg. A magzati életben, vagy a szülés utáni első hónapokban kialakult egyedi vércsoport­tulajdonságok az élet folya­mán változatlanok marad­nak; /azokat külső körülmé­nyek nem befolyásolják. A vércsoport-tulaj donságok ki­alakulása örökletesen megha­tározott, megjelenésüket meg­felelő törvényszerűségek sza­bályozzák. A vércsoport-vizsgálatok al­kalmazását a vitás apaság tisztázására az az öröklési szabály teszi lehetővé, hogy nem lehet jelen egy gyer­mekben olyan vércsoport-tu­lajdonság, amellyel szüleinek legalább az egyike sem ren­delkezik olyan tulajdonságok­kal, amelyik sem anyjában, sem a vélt apában nincs je­len, akkor — ha az anya személyét illetően kétség nem merül fél — az apa személye körül „nincs valami rend­ben”, vagyis más valaki a természetes apa. Az az eset is előfordulhat, amikor a gyermek egy vércsoport-tu­lajdonságot „kettős” adagban tartalmaz; ilyenkor mindkét szülőnek rendelkeznie kellett ezzel a tulajdonsággal. Ha a vélt apa nem tartalmazza «gt a tulajdonságot, a gyermek nem származhat tőle. A vércsoportok öröküésj szabályaiból következik, hogy a vizsgálatok eredményei a vélelmezett apa apaságát csak kizárhatják. Természetesen adott esetben az apaságkizá­rás pozitív közvetett bizonyí­tékként is értékelhető az apa­ság mellett, ha pl. az ügyben két vagy több férfi szerepel vélelmezett apaként, és a vizsgálat egy kivételével a GYORS- ES GÉPÍRÓT ALKALMAZUNK Jelentkezni lehet: a Papírgyár munkaügyi osztályán Szolnok, Vöröshadsereg u. Vércsoport-vizsgálat többi apaságát kizárta. Ez az eredmény ugyanis a ki nem zárt férfi apaságának közve­tett bizonyítékát jelenti, ha az arnya a perben szereplő fér­fiakon kívül mással nemi vi­szonyt nem folytatott. Azt, hagy ezek a vizsgálatok hü­lyén döntő hatásúak lehet­nek, az alábbi eset is bizo­nyítja: Egy példa Az egyik vidéki bíróságon apasági keresetet indítottak egy nős és családos férfi el­len. A férfi a leányanya csa­ládjával jó barátságban volt, házukban sokszor megfordult, és így valószínűnek lehetett tartani a leányanya állítását, hogy vele nemi kapcsolatban volt A férfi azonban ezt ta­gadta és a gyermeket sem volt hajlandó magáénak el­ismerni. A szülőknek — biz­tosak lévén gyermekük őszin­teségében — nem volt kétsé­gük az iránt hogy leámyuk gyermekének a család ba­rátja az apja azonban a bí­róság által elrendelt vércso­port-vizsgálat a férfi apasá­gát kizárta. Az eredmény tra- . gikus fejleményektől mentet­te meg a férfit mert a ked­vező bírói ítélet után gyer­mekei és felesége visszatér­tek hozzá. Érdekes fejle­mény volt hogy a leányanya az ítélet hatására bevallotta, hogy valótlant állított Maga­tartását azzal indokolta, hogy úgy gondolta: szülei nem fog­ják annyira rossz néven ven­ni az esetet és arra is számí­tott, hogy a férfi — félve a per számára várhatóan hát­rányos következményeitől — önként vállalni fogja az apa­ságot ha a diszkréciót biz­tosítják. Midőn a tárgyaláson a leányt az igazi apa szemé­lye felől kérdezték, elmond­ta, hogy nem tudja, ki a gyermeke apja, mert egy há­zibulin történt a „dolog”; az ott jelenlévő fiúkat azelőtt nem ismerte, azóta sem ta­lálkozott velük, és azt sem tudja, hogy közülük melyik lehet a gyermek apja. A „nyomozás” során azután elő­kerültek a lehetséges apák. és a vércsoport-vizsgalat segítsé­géved sikerült is a gyermek valódi apját kiválasztani. Az újabb kísérletek alap­ján a vércsoport-vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az apa­ság bizonyítható is, nem csak kizárható. Bizonyos esetek­ben már igen értékes való­színűségi bizonyítékot szol­gáltathat a vércsoport-vizs­gálat az apaság mellett, ha ritkábban előforduló jelle­gek találhatók a gyermeknél, és ugyanakkor a vélelmezett apánál is, de az anyánál nem. Az új vizsgálati módszerrel például — a vizsgálati érté­kek matematikai elemzése segítségével — vélemény nyil­vánítható az apasás tekinte­tében olyan esetekben is, amelyékben a vércsoport- vizsgálat nem vezetett ered­ményre az apaság kizárásai-: hoz. H. I. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépéssel felvesz központi telephelyére, « ► / f továbbá műszer- és technológiai szerelési ' munkahelyeire: (Algyő, Százhalombatta) kfilszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, «— kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és » marós szakmunkásokat. Továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad, jő kereseti lehetőség. Munkásszállás, Szem! konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjak. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés: a vállalat tnunkaüavi osztályán. Budapest. XVIII, Gvömről u. 79—83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél, \

Next

/
Thumbnails
Contents