Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
1974, február 28. SZOLKOR MEGYEI NÉPLAP 5 Háromszoros ráadás Rendhagyó irodalomóra a íarga Katalin gimnáziumban Simon István dedikál modernség tartalmi és formai ■ problémái, irodalmi és közéleti kérdések. A kérdés—felelet játék izgalma feledtette : az óra résztvevőivel a szűkre szabott időt, s közben eltelt egy óra, majd még egy és még a ráadás is. A rendhagyóból rendbontó óra lett, egy helyett háromra sikerült, s még eggyel megnyújtva négy lett az autogram-kérők „jóvoltából”. — Szerencsére a rendtartás és a költő is elbírta ezt. I Zs. Törökszentmiklós, Kunhegyes Új szakmunkásképző iskola Hazai esték — Szolnokon és Jászberényben Felszabadulási televíziós vetélkedő A honismereti mozgalom eredményei iránti növekvő érdeklődés adta a műsorötletet a Hazafias Népfront és a Művelődésügyi Minisztérium új televíziós vetélkedőjéhez, melynek első adása április 19-én jelentkezik majd „Hazai esték” címmel. A vetélkédő célja: szűkebb környezetünk mélyebb megismerése, értékeink feltárása. A műsor négy tanárképző főiskola — az egri, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi — „válogatott” csapatai segítségével húsz magyar várost mutat be. köztük Szolnokot és Jászberényt. Az egyes adásokban minden alkalommal két főiskola csapata és két város vetélkedik. A csapatok természetesen csak a városok aktív segítségével számíthatnak jó eredményre és viszont: a város csak akkor nyerhet, ha az ott vendégszereplő főiskolai csapat — Szolnokon a . nyíregyházi, Jászberényben az egri — felkészültebbnek, tájékozot- tabbnak bizonyul ellenfelénél. A felkészülés már megkezdődött. Az egri Tanárképző Főiskola fiataljai Csikós Andor adjunktus vezetésével a közelmúltban tíz napot töltöttek Jászberényben. Járták a várost, sőt az egész jászberényi járást; ismerkedtek a tájegység jelenével, múltjával, tájékoztatást kaptak a közeljövő terveiről is. A nyíregyházi csapat szolnoki bemutatkozása egyelőre még várat magára, igaz az adás időpontja még távoli: 1975. február 7. Egyébként Szolnok vetélkedő párja Esztergom, míg Jászberényé Sárospatak lesz. A műsor szerkesztői közreműködői azt remélik, hogy e húsz város tükrében kirajzolódik majd a felszabadulásának harmincadik évfordulójához közeledő ország képe. Száz gyerek tanítási órán egy tanteremben még akkor is sok, ha olyan tágas, mint a szolnoki Varga Katalin gimnázium irodalmi előadója. Ez a kép eliér a megszokottól — úgyis mondják: rendhagyó. Nemcsak a látvány, az óra is. Tegnap délelőtt- a gimnázium , két magyar tagozatos osztálya teljes létszámban és még sok irodalomszerető ciiílk várta izgatottan a személyes találkozást a költővel, akit már •■;,tananyagként” és olvasmányaikból régen ismertek. író úr Ezúttal Simon István nem a tankönyv X. oldalának leckéje volt, hanem egy alkotó, emberi közelségben az ifjú közönséggel. Az irodalomtörténész Koczkás Sándor, az ELTE XX. századi ’rodalmi tanszékének munkatársa vállalta a tanár szerepét, s a felszabadulás utáni magyar köl tőnemzedélc küldetését, politikai jelentőségét ismertette, megjelölve Simon István helyét is. S hogy a költő nem csapán illusztráció; s az óra nem divat-óra lett, az minden résztvevő együttes érdeme, A lelkesen szervező tanároké, a versmondó lányoké, s az őszintén érdeklődő fiataloké. Simon István nem „nyilatkozott”, de vallott, derűsen mesélt önmagáról, az első könyvélményről, a szatócstól részletre kapott József Attila kötetről, az első elismerésről. A pécsi Sorsunk című lapnak küldött verseire Zala megyei falujába megérkezett az első válasz, s a. postás a boríték címzése nyomán megadta az addig soha nem kapott címet : Simon István tekintetes író úr. Tizenhét éves volt ekkor, -m Kérdésözön A bemutatás, bemutatkozás után a diákoké volt a szó. Nyoma sem volt a „hogyan ír, ki a példaképe” sztereotip kérdéseknek, de érdekelte őket a költői szemlélet és a politikai elkötelezettség, sokat idézett verse a Nem elég születésének társadalmi háttere, a 1974-ben tovább javulnak a szakmunkásképzés tárgyi feltételei. A munkaügyi minisztérium a tervek szerint az idén több mint 400 millió forintot fordít új létesítményekre. Üj iskolát kap egyebek között Fonyód, Sátoraljaújhely, Berety- tyóújfalu, Nyíregyháza, Mór, Kunhegyes és Törökszentmiklós; kollégium épül Esztergomban, Budapesten, Dunakeszin, Hódmezővásárhelyen, Egerben, Nyíregyházán és Nagykanizsán; tanműhelyt létesítenek, hódme- zővásárhelyen, Egerben, Nyíregyházán, Mátészalkán, Szolnokon, Szombathelyen, Kecskeméten és Nagykanizsán, míg kibővítik a meglévő szigethalmi irttézményt. LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA •TX A búcsút szépre ter- vezték. S hogy legyen az egésznek némi familiáris jellege is, Frank kocsiba ültette az egész Dan- ner-családot. és szombat reggel lefurikázott velük a Balatonra. Danner is, Edit is egy nap szabadságot vett ki. Danner- né pedig már hét elején azon imádkozott, csak jó idő legyen. Sokáig vallatta lányát a Pesten történtekről. Hogy nyilatkozott-e a férfi? S különösképpen, hogy várha- . tó-e a hivatalos lány kérés? Edit igyekezett pontosan reprodukáló] az elhangzottakat. Azt, hogy a lánykérés lényegében megtörtént. Csak a férfi gondolkodási időt adott neki. — Minek ezen gondolkodni? — vágott közbe Danner- né. — Vagy ei akar venni, vagy nem. — Mit csináljak, ha ő akarta így... De anyja csak azt hajtogatta. hogy mindez csak üres beszéd mindaddig, amíg Frank eléjük nem áll, és a szokásoknak megfelelően meg nem kéri a lány kezét. Edit vállat vont. — Majd meglátjuk. Frank, a remek idő ellenére is kissé gondterheltnek látszott. — Talán valami baj van? — kezdte faggatni a lány, miközben a Balaton felé száguldottak. A féx’íi mereven nézte az utat, amelyen egymást követték az autók. — Nem. Csak egy kicsit elgondolkodtam. . —- Üzlet? Vagy talán valami más? Frank' továbbra is az útra szegezte tekintetét és eléje vágott egy Trabantnak, amelyik vagy öt perce csa- linkázott már előttük. — Üzlet is. Meg valami más is. — Összefügg velünk? — Lényegében nem. De attól azért még el kell gondolkodni rajta. A Danner-házaspár a hátsó ülésen trónolt, és nagy érdeklődéssel szemlélte a tájat, amely mellett elsuhantak. Jelenlétükben aligha bontakozhatott volna ki érdemi társalgás Edit és Frank között. Á lányt különben is felettébb zavarta, hogy szülei előtt át kellett térnie a magázásra. S ahányszor erre ügyelnie kellett, hol bosz- szanaodolt, hol meg attól tartott, hogy menten elne- veti magát. . Kellett valami áthidaló megoldást találni. — Bekapcsolná a rádiót, kedves Róbert? Olyan sok itt a csavar, gomb, billentyű, hogy sose tudnám kiismerni köztük magam. — Meg kéne hallgatni a híreket — hajolt előre hirtelen Danner. — De apu, most fél nyolc van. Ilyenkor nem ■ szoktak híreket mondani. . , • * — Tánczenét? . — Hát persze. Frank elfordította a keresőgombot. Becsből éppen egy Gershwin-egyveleget közvetítettek. — Ez jó lesz?. — Nagyszerű — dőlt hátra az ülésen Edit. és közben arra gondolt, milyen isteni is lesz majd megmártózni a Balatonban néhány óra múlva. De először el kellett helyezni az öregeket. Frank az Annabellában rendelt három szobát. — Míg ti lepakoltok, addig fni sétálunk egvet — moftdta Edit. •— Maid e^y *jó félóra múlva visszajövünk érteitek. Jöjjön, Róbert A füredi sétányon lépkedtek, a nagy fák jótékonyan hús árnyékában. — Tényleg nincs semmi bajod? — kezdte el újra faggatni a férfit. — Olyan furcsán. különösen néztél magad elé, mintha valami rendkívüli dolog járna az eszedben... Nekem meg olyan kellemetlen volt, mert anyáék előtt mag szólni is alig tudtam hozzád. Nav ki vele, mit bánt?... — Régi dolgokon járt az eszem — felelte Frank. — Sok minden eszembe jutott a múltból. — Például? — Például a meghalt feleségem. — Pont most? — kérdezte némi megrökönyödéssel , a lány. — Tudod, ő spanyol lány volt. Míg velem meg nem ismerkedett úgyszólván nem is tudott Magyarországról. Esténként sokat meséltem neki arról, milyen is ez az ország. Meg a Balatonról. Azt mondtam, ha még egyszer visszajutok ide az életben. elhozom magammai és megmutatom neki a Balatont. — így már értem — fogta karon a lány. — üs kérem, hogy ne haragudj a faggatásért. Csöndben lépkedtek tovább. Edit most már hagyta, hogy a férfi hallgasson, és hogy gondolatai elkalandozzanak a múltban. Frank azonban ekkor már nem a feleségére gondolt, , hanem valami egészen másra. (Folytatjuk) FILMJEGYZET Kamaszkorom legszebb nyara Napjaink divatos tárnája a szexuális felvilágosítás. Tklán ennek is köszönhető. hogy a ma kamaszai már nem állnak olyan tanácstalanul a nemiség kérdéseivel szemben, mint például jó harminc évvel ezelőtt, 1942-ben, a „Ka- legszebb nyara” című film hősei: Ben- j.e, usuy és Hermie. A három jóbarát Benjie szüleitől elcsent könyvből tanulmányozza a tudnivalókat— 1942, a pusztító világháború éve. Bombák hullanak, tankok dübörögnek, városok dőlnek romba; a hasonló korú gyerekek — Európában kenyérért sírnak. — Mindebből semmi sem jut erre a vakációs, napsugaras szigetre, melv ott fekszik valahol az Egyesült Államok partjainál. A fiúk légfőbb gondja: ma, vagy inkább holnap támadják-e meg játékból a parti őrséget, délelőtt vagy délután fürödjenek, és persze, mit rejt Benjie könyve, mi a nagy titok nyitja? Ez utóbbi azért is egyre fontosabb, mert a rámenős Oscy barátnőjét ostromolja, — az ábrándos Hermie pedig a sziget tökéletesnek vélt „csodájához” egy fiatalasszonyhoz: Dorothy-hoz közeledik félénken. Dorothy talán ha öt, vagy hat évvel idősebb Hermie-nél, s férje Ott harcol á nyugat-európai partraszállásnál. Szerelme- sebbnél szerelmesebb levelek váltják egymást, tpíg egy szörnyű napon levél helyett távirat érkezik: ~ Dorothy férje hősi halált halt, gépét Franciaország felett lőtték le. A derűs, napsugaras játék egyszerre semmivé foszlik; a film hangot, játékstílust vált. —- Hermie ugyan a gyász pillanataiban részese lesz a nagy ti toknak, de az egyéni tragédia átsugárzik a film valamennyi résztvevőjére. —- Kamaszkorom legszebb nyara — hazudja a rossz fordítói cím, pedig egészen másról van szó. Ez a nyár még Hermie-nek igém szép. legfeljebb felejthetetlen .., —sz—ö szór NŐK JLB1LFUMÁR4 V árostör lén °ti tanúf mánvkötet Kiemelhedő személyiségek életrajza Szolnok jubileumára várostörténeti tanulmánykötet jelenik meg. A kb. 40 szériái iv terjedelmű könyv az első a várqs történetében, amely széles körű tájékozódást nyújt Szolnok rég- és közelmúltjáról. A tanulmánykötet nem monográfia jelleggel készül, hanem összefüggő fejezetekben ad elemző betekintést a különböző történelmi korokba, jelentősebb várostörténeti eseményekbe. A könyv a tervezet szerint két összefüggő részből áll. Az elsőben Szolnok történetét dolgozzák fel a kutatók a felszabadulásig, a második ■ részben pedig a város iparáról, közlekedéséről, kereskedelméről, művelődésügyéről és sportéletéről jelennek meg tanulmányok. A jelentős szellemi és anyagi erőfeszítést igénylő kötet a jövő év tavaszán jelenik meg. A kisebb méretű, de a Szocialista hazafiságra, és az egészséges lokalpatriótiznius ra nevelés szempontjából is igen fontos kjádványsoroza t a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki személyiségeinek életét mutatja be. Az életrajz sorozat első kötete néhány hét múlva már meg is jelenik, Tisza Antal munkásságáról, életút járói szól. Dr. Guth Antal és Kláu- \ bér József életrajzát a Sándor Pálról készült tanulmánykötet követi, majd Tóth Ferencről és Szana Antalról készült életrajz jelenik meg. Előreláthatóan még az idén, F. Bede László életéről készült tanulmányt is közreadják. A felsorolt kötetek mindegyike a szolnoki városi Tanács támogatásával jelenik meg. — ti — Végre a szabadban Játszhatnak! A kellemes „tavaszi” napsütés kicsalta a játszóudvarra a szolnoki V'osztok úti óvodásokat. Senki se fázik, jó az idő s a játékok most még szebbek, kedvesebbek (Fotó: Nagy Zsolt) * PAPP ZOLTÁN
