Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

1974. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pódium Bálint András előadói estje „Magyarország messzire van.” Ez volt a címe a „Fia­tal művészek a pódiumon” sorozat második rendezvé­nyének. amelyet Bálint And­rás a hazaszeretet jegyében állított össze nagy felkészült­séggel, gondos válogatással. Mint a József Attila versétől kölcsönzött műsorcím is ígér­te. a hazaszeretetei, s a hazát az idegenbe szakadtak néha honvágytól párás szemüve­gén át nézte az előadó. A műsor első részében megszó­laltatott művek a régi Ma­gyarországot mutatták be, amelynek mostoha gazdasági és kulturális helyzete, lélek- nyoroorító légköre azt sugall­ta: aki az országot elhagyja, a rossz elől menekül. A kitérők nélküli, azonos gondolatot követő szerkesz­tést mi sem bizonyítja job­bam mint az, hogy időben egvmástól igen távol álló írók. költők felelgettek egy­másnak. folytatták egymás gondolatát. így például Apá­czai Csere János Kolozsvári beköszöntő beszédének a nemzeti műveltség megte­remtéséért kiáltó szavaival összecsengnek Ady Csokonai Vitéz Mihály című versének sorai. Műsora második részében a hazától távolélők életérzését szólaltatta meg. „Nehezen szokom ehhez az országhoz” — írja Mikes Kelemen tö­rökországi leveleiben, s visz- szavágyódik a kényszerűség­ből elhagyott hazába, „...fiad­nak Toldit olvasod, s azt mondja: Oké „írja két év­századdal később Márai Sán­dor „odaát”, a hazátlan ma­gyarok intelmeként. Szép vers, érzelmekre ható sza­vak, mégis „innen” hall­va csupán rokonszenves és nem lelkesítő, hazaszeretetei ébresztő alkotás. A „ne hagyd el a hazát, mert hontalan és sebzett lelkű leszel” gondo­lat, mely a versből kicseng az Amerikai magyar népdalod­ban folytatódik. A „Nagy Óceán” partján élő hazánk­fia fogadkozik. csak még- egyszer hazajöhessen, nem vágyik oda vissza. Komolyan kell vennünk ezt az itthoni fülnek kissé disz- szonáns búsmagyar dallamot, mert a művész előadásában nyoma sem volt az iróniá­nak. s ha a következő Szo- mory Dezső prózarészlettel, Babits, Ady, József Attila, Petőfi, Balassi, Mikes vallo­másaival „helyére nem teszi” gondolatainkat, könnyen az emigráció védőbeszéde lehe­tett volna. Az est ettől az „indirekt” hazaszeretet-ébresztéstől (hisz ezért volt izgalmas) még lehetett volna nagysike­rű. Sokat levont azonban az értékéből, hogy Bálint And­rás rá egyáltalán nem jellem­zően szürkén, egysíkúan tol­mácsolta a műveket, s így az Árkád-estekre oly jellemző bensőséges hangulat nem te­remtődött meg. I. Zs. Szakmai tanácskozás a mező- gazdasági könyv­hónapon Tegnap délelőtt a Kö- zéptiszavidéki és Jász­sági Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének szék­házában a mezőgazdasá­gi könyvhónap megyei szervező bizottsága, a Mezőgazdasági Könyvki­adó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendezésében mezőgaz­dasági szakmai tanács­kozást tartottak, mely­nek témája az öntözéses takarmánytermesztés és takarmányfeldolgozás volt. Á tanácskozáson dr. "Székely József docens, a Mérnöktovábbképző In­tézet munkatársa, dr. • Vajdai Imre docens, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem oktatója a takarmánytermesztő zárt rendszerekben alkalma­zott öntözésről és táp- anyag vissza pótlásról, a takarmánytartósításról tartottak előadást. Jánosi Antal, a Me­zőgazdasági Könyvkiadó felelős szerkesztője pe­dig a kiadói tervekről és a mezőgazdasági szak­könyvek kiadásához nyújtott anyagi támoga­tásról számolt be. Eredm ények az intézkedések nyomában Aktívaértekezlet a népesedéspolitikáról A népesedéspolitikai ha­tározatból adódó megyei fel­adatokról tárgyaltak a teg­nap délelőtt Szolnokon ren­dezett aktívaértekezlet részt­vevői. Az első előadást dr. Baki Magda megyei főorvos-he­lyettes tartotta. A bevezetőben utalt arra, hogy miközben a világ leg­nagyobb részén a túlnépese­dés a gond, a lakosság növe­kedése túl gyors a termelés fejlődéséhez képest, Magyar- országon éppen ellenkező irányú tendencia okoz ugyan­csak súlyos gondokat. Hazánkban a lakosság fo­kozatos elöregedése figyel­hető meg. Ennek következetében vi­szonylag magas a halálozá­sok aránya, s ha az irányzat nem mérséklődik számotte­vően, tizenöt—húsz év múlva várhatóan megkezdődik a népesség számának termé­szetes csökkenése. Ennek okait elemezve az előadó bizonyos társadalmi­gazdasági változásokra hív­ta fel a figyelmet. Egyes folyamatok, ame­lyek a társadalmi haladás­sal és a gazdasági fejlődés­sel függtek össze, mellék­hatásként a népesség nö­vekedési ütemének csökke­nését is kiváltották. Ezek közül megemlítette pél­dául a városiasodást, a nők Jövőre érettségiznek Középfokú óvónőképzés Tiszaföldváron Ezelőtt három évvel indult Szolnok megyében a középfokú óvónőképzés, Tiszaföldváron. Az első évfo­lyam végzős növendékei jövőre érettségiznek. Az or­szágban mindössze néhány szakközépiskolában folyik ilyen jellegű képzés. Mivel újszerű, és még végleges formája sem alakul ki, ígyszinte természetes, hogy pil­lanatnyilag megoldatlan problémákkal küszködik a tiszaföldvári intézmény is. Tálas Lászlót, a szakkö­zépiskola igazgatóját a képzés gondjairól kérdeztük: — Pillanatnyilag a leg­sürgősebb feladatok közé tartozik a diákok szakmai gyakorlatának megoldása Kimennek ugyan két-há- romhetes nyári gyakorlat­ra a megye különböző óvo- , dáiba, viszont az igazi fog­lalkozásokat, a kiscsoportos aktív játékokat az óvodai tanév során ismerhetnék jobban meg. Egyelőre azon­ban, éppen ebben az idő­szakban nem mehetnek di­ákjaink gyakorlatra. Má­sik óriási gondunk, hogy megfelelő tankönyvünk sincs, helyesebben a felső­fokú óvónőképző jegyzeteit használják a mi diákjaink is. Ehhez pedig a pedagó­gusok segítsége kell, hiszen a jegyzetek színvonala fe­lülmúlja a gimnáziumi kö­vetelményeket. Egyelőre azt sem tudják még, hogy mi­ből érettségiznek majd jö­vőre ezek a tanulók. A to­vábbtanulás sem teljesen tisztázott, csak annyi, hogy elsősorban pedagógiai jel­legű intézményekben sze­rezhetnek diplomát — Mennyire ismerik ezt az iskolát vagy képzési for­mát a megyében? — A jelenlegi felvételi lapok jelentős része már nem is Szolnok megyéből, hanem a környezőkből ér­kezett. Azt, hogy mennyire ismerik ezt a képzési for­mát. a túljelenkezés is mu­tatja. A mostani osztálya­ink diákjai a megye 27 helységéből kerültek Ti- szaföldvárra, természetesen a távollakók kollégiumi szállást kapnak. — Kik tanítják a szak­mai tantárgyakat? — A szakmódszertani, óvodai tantárgyakat felsőfo­kú pedagógiai védettségű óvónők oktatják. A peda­gógiát, pszichológiát szakos tanár tanítja. A világnéze­ti alapozást ezekhez a tan­tárgyakhoz egyrészt a bioló­gia ilyen szempontú okta­tása alapján adjuk meg, másrészt a „Világnézetünk alapjai” tantárggyal. Bizo­nyos fokig szakmai tárgy­hoz tartozik a zene oktatá­sa is. A felvételnél nem kö­vetelmény ugyan a zeneis­meret, de itt négy éven ke­resztül tanulják az éneket és a hangszeres zenét. — Ezek a fiatal lányok alig lesznek tizennyolc éve­sek, amikor végeznek. Nem féltik őket a pályakezdés­től? — Két okból nem félt­jük őket. Egyrészt megis­mertük őket, és kollégáim­mal együtt úgy látjuk, hogy mindegyikükben van peda­gógiai hivatástudat, egy­két tanulóról tudjuk csu­pán, ( hogy rosszul válasz­tott. ' Ezt a tényt a nyári gyakorlatokról beérkezett jelentések is igazolják. Másrészt iskolánkban ala­pos képzést kapnak a diá­kok a hiányosságok ellené­re is. Tehát a pályaszerete- tükhöz remélhetőleg felké­szültség is párosul. Az a vélemény, hogy a végzős diákoknak 95 százaléka marad majd valamilyen formában végleg ezen a pályán. — Hol tudnak majd el­helyezkedni a végzett óvó­nők? — Az egész * megyében. Szinte nincs olyan helység, ahol ne lenne igény rá­juk, annál is inkább, mert még nagyon sok helyen dolgoznak képesítés nélkül. Egyszóval „válogathatnak” .majd az állásokban. „ 3 V. E. Zenei napok a Jászságban A Jászság népzenei hagyo­mányai ápolásának és szé­lesebb körű megismertetésé­nek szentelik Jászberényben az idei májusi Székely Mi­hály zenei napokat. A Dé­ryné Művelődési Központ által rendezendő seregszem­lén korhatár nélkül részt ve­hetnek mindazok a népi együttesek, Röpülj Páva- körök, szólóénekesek, hang­szerszólisták, akik a Jászság bármely helységében gyűj­tött eredeti népdalok, zenés, táncos, népi játékók, népi táncok, gyermekjátékok be­mutatására vállalkoznak. Zombori művészek Kecskeméten Jugoszláviai színtársulato­kat várnak a kecskeméti Katona Jó,zsef Színházba. Március 8-án a szabadkai Magyar Színház Krleza Gol­gota című drámáját mutat­ja be a megyeszékhelyen. tömeges munkába állását, a társadalmi átrétegeződést. A hagyományosan magasabb termékenységű falusi lakos­ság számának csökkenése a népszaporulatot is csökken­tette. A régi falusi közösségek­ben a több gyermek több termelőt jelentett, a mai csa­ládokban pedig több fogyasz­tót jelent. A kis alapterületű lakások is akadályozták a családokat abban, hogy több gyermek születését tervez­zék. De nemcsak a lakosság menyiségi, hanem minősé­gi reprodukciója is gond. Egyre több a koraszülött (összefüggésben a művi ter­hességmegszakítások magas számával), s ennek nyomán a szelle­mileg sérült gyermek is. A koraszülöttek aránya eléri a 11 százalékot, a szellemileg sérült gyermekek szárna pe­dig tíz év alatt megduplázó­dott. A népszaporulat növelése érdekében az állam s<jk erőfeszítést tett. Ilyen volt a terhességi és gyermek­ágyi szabadság meghosz- szabbítása, a gyermekgon­dozási segély bevezetése, a családi pótlék összegének felemelése és a benne ré­szesülők körének kiszélesí­tése. Ezek az intézkedések a mélyponthoz képest emelke­dést eredményeztek, de nem bizonyultak elegendőnek a kérdés megoldásához. A gyermekintézmények számá­nak növelése, a lakáselosztás új, a nagycsaládosok számá­ra kedvezőbb rendszere, a családos üdültetés kiterjesz­tése. a gyermekholmik árá­nak szigorú ellenőrzése újabb segítség a> többgyermekes családok számára. A házas­ság előtti kötelező tanács­adás bevezetése, a művi ter­hességmegszakítás engedé­lyezésének új elvekre alapo­zása az egészségesebb utódok születését eredményezi. Szolnok megyében az or­szágoshoz hasonló gondok je­lentkeztek, s a javulás is ugyanúgy mutatkozik. Az elmúlt két hónapban például 30 százalékkal ke­vesebben jelentkeztek az úgynevezett abortusz bi­zottságok előtt, mint egy évvel korábban. Ez máris jelentős eredmény­nek számít, jogosan enged arra következtetni, hogy a népesedéspolitikai határozat nyomán született intézkedé­sek viszonylag gyors javulást eredményeznek a születések számának alakulásában és az újszülöttek egészségi álla­potában egyaránt. Az értekezlet második elő­adója Zentat József, az SZMT munkatársa volt. Elsősorban arról beszélt, hogy a szak- szervezetnek milyen felada­tai vannak a népesedés poli­tikai határozat végrehajtásá­ban. A dolgozó nők helyzetének megváltoztatása, munká­juk megkönnyítése nem­csak anyagi kérdés, hanem szemléletbeli változást is igényel. Sok munkahelyi vezető a gyermekgondozási segélyt elkerülhetetlen rossznak tartja, s a munkába vissza­térő asszonyok olykor hátrá­nyos helyzetbe kerülnek. A népesedési vita során kon­zervatív nézetek is felbuk­kantak, amelyek szerint a nők munkavállalásának kor­látozása, a háztartásba való visszatérésük oldaná meg a kérdést. Ezeket a nézeteket vissza kell utasítani. A nők szerepe nem csök­kenhet a társadalom életé­ben és a közéletben, egyen­jogúságukra az eddigiek­nél is jobban kell ügyelni. B, A Többgyermekes családoknak Üdülőtelep Bafaíonlelléu A többgyermekes csalá­dok üdültetésének gond­jain igyekszik enyhíteni a SZOT balatonföldvári üdü­lési igazgatósága azzal, hogy Balatonbogláron megkezdte egy 200 szemé­lyes üdülőtelep építését. A faházakből álló saját stranddal rendelkező üdü­lőtelepen játszóteret és sportpályát is kialakíta­nak. A családok külön el­helyezésére szánt épületek két szobájában összesen 5 ágyat helyeznek el. A sokgyermekes csalá­doknak az idén ősszel' Szántódon építenek egy úiabb, hasonló nagyságú nyaralótelepet, s terv sze­rint 1975-ig elkészül az ugyancsak 20o személyes SZOT nyaralótelep Bala tonléllén is. LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA Ti C Edit arra ébredt, hogy csapódott az ajtó. Gyor­san magára rántotta a pap­lant. Frank már ott állt mellette. — Nagyon jót aludhattál. Egészen ki van pirulva az arcod. — Hány óra? — kérdezte Edit. — Fél hét. — Most mi lesz? — Hát az. amit megbeszél­tünk. Megfürdesz. felöltözöl, és elmegyünk ki Hűvösvölgy­be lejelentkezni Elvira né­ninél. — összenevettek. — Telefonon is felhívhat­nám ... Azt mondanám ne­ki, hogy most érkeztünk, és hogy elmegyünk először meg­vagy« rázni Úgyhogy csak éj­félre várjon bennünket. — Nem rossz ötlet. Ráadá­sul kényelmesebb Szerencsére, Elvira néni nem volt gyanakvó termé­szetű. Mindent elhitt, az első szótól az utolsóig. — De éjfélre pontosan itt légy! Anyád külön írt. hogy nagyon vigyázzak rád. A bőséges vacsora kissé el- bágvasztotta őket. Nehéz, vö­rös bort ittak a sülthöz, majd később hallgattak egy sort. A zenekar diszkréten ját­szott a sarokban. Korán volt még, a szalonzene ideje. Edit megsimogatta Frank kezét. — És most mi lesz? — Hoevhogy mi lesz? — Hát velünk ... Tudod, olyan szépen indult az egész. Olyan olajozottan, olyan tö­kéletesen klappolt eddig ben­ne minden . . — No és? — mosolyodott el a férfi. — Ha eddig' így volt. akkor majd ezután Is tgy A lány maga élé nézett. — Nem egészen. Te ugyan­is visszamész Spanyolország ba, én pedig itt maradok. Majd kis szünet után: — Tényleg, mikor indulsz visz- sza? Olyan sok minden tör­tént velünk az elmúlt napok­ban, hogy ezt egészen elfe­lejtettem tőled megkérdezni. Frank némi gondolkodás után felelt: — A tervek sze­rint, ha nem jön közbe sem­mi, hétfőhöz egy hétre. — Ez tehát azt jelenti, hogy egy hetünk van még. együtt... Maid mikor a férfi nem felelt: — És mikor iössz me­gint Magvarnrszágra? Vagy *űi™is7 még ide egváltalár valaha is az életben? ... De legalább egy képeslapot írsz maid azért. Ugye?... Frank most két tenyere kö1­fogta a kénét, úgy, simo­gatta: — Nézd, nem olyan egyszerű ilyen dolgokról be­szélni. Az tény. hogy te na­gyon megtetszettél nekem. Ez a mostani délután pedig ki­fejezetten boldoggá tett. .. De azt neked is meg kell ér­tened, hogy nem lenne he­lyes elhamarkodni a dol­got... — Hogy érted ezt? — Hát például úgy. hogy igen nagy közöttünk a kor- különbség. Huszonnégy - év... — Mit számít az! — vágta közbe kissé indulatosan a lány. — ... Mondod most. De ml van akkor, ha néhány hét múlva kiderül, hogy számít? Hogy nagyon sokat is szá­mít? Most szembenéztek egy­mással. — Beszélj nyíltan. Mit akarsz ezzel mondani? — Azt, hogy én ott kint na­gyon magánvos vagyok. És hogy én szívesen elvennélek téged feleségül. Csakhogy nem szeretném, ha végül rossz vége lenne a dolognak. Téged is magamat is meg rzere*~n“1 **k kímélni egy kínos csalódástól. — Tehát? —■ Váriunk. — Meddig? es Ameddig teljesein tisz­tába neon jössz az irántam való érzelmeiddel. — És mit gondolsz, meny­nyi időre van nekem ehhez szükségem? — Hát legalább annyira, amennyi a legközelebbi lá­togatásomig eltelik. — Két év? Három? Eset­leg tíz? — Nem egészeai. Mondj uk például karácsonyig. A feszültség, ami eddig ott vibrált közöttük, most egy - szeriben eltűnt, nyomtalanul fölszívódott. — Csókolj meg — mondta a lány. — Itt, mindenki előtt? — F-'ven azért. Aztán pezsgőt kért* — Hiszen, ha jól meggon­dolom, ettől a pillanattól kezdve félig-meddig már je­gyeseknek számítunk... Vagy netán nem lenne igazam? ... — De igen. Ezért aztán elhatározták, hoey mielőtt kikocs'káznak Elvira nó-.-'v.pz; a Hűvös- völev*!«». —vissza ii.C-C.” — Elvégre olyan korán van még hogy na — mondta Edit. S tényleg korán volt. (Folytatjuk.) \ PAPP ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents