Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
19T4. február I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TISZA ír. Az öntözéses gazdálkodás • •• pp • jovoje 3, Beruházások as állattenyésztésben MISKOLCON, az új Hejócsabai Cementgyár nyersanyag ellátására 6500 méter bosszú szállítószalagot építenek a gyár és a mészkőbánya között. Képünkön: összeállítják a 3-as számú főútvonalat áthidaló szakaszt. Ka icag a megye egyik éle'miszeripari központja Pártnnp a B-ke ler-telős övét1 ereiben A mezőgazdasági termelés és a termékeket feldolgozó ipar egységéinek megteremtése megyénk gazdálkodásának egyik fontos feladata. Karcag és környéke ebből a szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemel, hiszen mind a termelésnek mind a feldolgozásnak egyik legfontosabb bázisa- A karcagi Bäte Termelőszövetkezet művelődést termében a tegnapi pártnapon többek között e fejlesztés eredményeiről, távlatairól, a lehetőségekről esett szó. * Bár az öntözés hatása közvetlenül a növényeknél, vagyis az öntözőgazdaságok növénytermesztési ágazataiban jelentkezik, közvetve az egész gazdálkodós színvonalát és eredményességét kedvezően befolyásolja. Ag öntözésfejlesztés ugyanis mái: ágazatok fejlesztéséA tervek tehát tartalmazzák. a továbbra is öntözés nélkül hasznosítandó területekre, valamint az öntözéses több.l< f termést felhasználó ágaza, okra vonatkozó fejlesztési elképzeléseket is. Ezért üzemi (szinten az öntö- fi jlesztésének közvetlen látásit nehéz megbízható ‘ ponti.ssággal kimutatni. A "írható eredményeket csak u közvetett hatással együtt célszerű értékelni. Az üzemi tervek adatai szerint e nagyarányú fejlesztésének közvetlen hatását nehéz megbízható pontossággal kimutatni. A várható eredményeket csak a közvetett hatással együtt célszerű értékelni. Az üzemi tervek adatai szerint e nagyarányú fejlesztés, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattere is hatással van. A gazdaságoknak szinte minden ágazatára kiható, komplex fejlesztést von maga után. A gazdaságok nemcsak az öntözött területeket és az öntözéshez szorosan kapcsolódó ágazatokat fejlesztik, hanem általános gazdaságfejlesztést irányoztak elő. nyésztés, feldolgozó és egyéb más ágazatok bővítését és korszerűsítését is az összes termelés közel 80 százalékos növelését eredményezi. Ezen belül a növénytermesztés a jelenlegihez viszonyítva 38 százalékos, az állattenyésztés pedig — amely viszonylag alacsonyabb szintről indul — 140 százalékos növekedést mutat. A termelés növekedésével együtt természetesen növekednek a termelési költségek Is, a jelenlegihez mérten 75 százalékkal. A termelési érték — változatlan árön számítva — azonban nagyobb mértékben hő mint a termelési költség. Ezért a fejlesztés eredményeként többletjövedelem várható, amely a mező- gazdasági terület minden hektárján 2540 forintot jelent. tésben valósítják meg. A beruházási előirányzatok szorosan kapcsolódnak a kiemelt népgazdasági fejlesztési programokhoz. A célcsoportos állami beruházásként megvalósuló öntözésfejlesztés tehát összehangolt népgazdasági és vállalati érdekeltség érvényesülésének feltételeit teremti meg. E feltételek biztosításában az élelmiszergazdaság közgazdasági szabályozói jelentős szerepet töltenek be. A beruházások 32 százaléka az elhasználódott eszközök pótlásához szükséges, 68 százaléka pedig a fejlesztés megvalósítását szolgálja. A fejlesztési célt szolgáló beruházások az öntözötelepek üzemi beruházásaival és a forgóeszköznöveléssel együtt hektáronként 24 700 forintot kötnek le a gazdaságok fejlesztési időszak alatt képződő jövedelméből. Rnv^lma^an A tervekben rögzített célkitűzéseket és a megvalósítás feladatait a közgazdasági szabályzók változása módosíthatja. A termelési feltételekben történő változások a fejlesztési célkitűzések szükség- szerű módosítását követelheti meg. Ennek felismerése az új feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságok szakmai vezetőire nagy feladatokat fó. Ezért az öntözésfejlesztésben résztvevő gazdaságok fontos feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a termelés, az értékesítés, a műszaki- és közgazdasági feltételek alakulását. CVÉGE) Szathmáry Antal TMI osztályvez. helyettes iffúságrpolitikusok háromnapos tanácskozása Tegnap a tíotel Ifjúságban befejeződött a „hivatásos” ifjúságpolitikusok, a minisztériumi és az ágazati szakszervezeti ifjúsági bizottságok titkárainak, a megyei tanácsok ifjúsági referenseinek háromnapos tanácskozása. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási ; Tanács titkára összegezte az értekezlet tapasztalatait, körvonalazta az idei esztendő legfontosabb teendőit. A mezőgazdasági termelési rendszerek megalakulása óta első ízben került sor országos szakmai tanácskozásra, amelyen az eddigi tapasztala tokát és a rendszerek fejlesz lésével kapcsolatos további teendőket vitatta meg a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap 1200 mezőgazdász és közgazdász. Dr. Tibold Vilmos rektorhelyettes megnyitója után dr. Kovács Imre MÉM főosztály- vezető előadásában elmondotta: ez a fogalom, hogy „termelési rendszer” új keletű, s gz üzemi gyakorlatból indult ki. A rendszerek a mezőgazdasági ágazatok iparosodásának komplex szervezetei: egyesítik a biológiai-, kémiai-. és műszaki termelési elemeket. Ezek a termelési rendszerek nem egyszer egy-két év alatt megkétszerezik a helyi hozamokat. Különösen á kukorica és a búzatermeszto gazdaságok érnek el a rendszerek keretében gyakran a A pártnapot Balogh József, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, ötajd Tóth János, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg előadását. Az elismerés, a megbecsülés hangján szólt azokról az eredményekről, melyeket a karcagi Béke Tsz az elmúlt évben az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozatainak végrehajtásában elért Különösen az a tény örvendetes, hangsúlyozta az előadó, hogy a szövetkezet az eddiginél is tá- gabbra nyitotta az utat a műszaki-technikai fejlődés előtt Mind a termelés-politikában, mind beruházási gazdálkodásuk szemléletében 3 korábbiaknál is jobban kapcsolódtak a megye fejlesztési koncepciójához. Bizonyltja eafc az is, hogy a megvalósult 11 millió forintos beruházás jelentős részét, 52,5 százalékát fedezték saját erőből, s ami még orvén dete- sebb, e beruházások több világ élvonalát megközelítő termésátlagokat; nem ritka a 60—80 mázsás hektáronkénti kukoricatermés, sőt a legjobb üzemek a 100 mázsás termést is elérték. A rendszerekbe tömörült gazdaságoknak nem az ötletszerű „gépesítés” a feladata, liánéin az átfogó termelésfejlesztés. Példájuk azt mutatja: az V. ötéves tervben a növénytermesztés korszerűsítésének a mennyiségi fejlesztés helyett minden tekintetben a minőségi változással kell számolni, tehát a termelő ágazatok mindegyikét intenzív irányba kell korszerűsíteni. (Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években 8Ö0 000 dolgozóval és 600 000 hektárnyi területtel lett „szegényebb” a mezőgazdasági termelés.) A különböző termelési rendszerekben 1974-ben már az ország termőterületének 10 százalékát, több mint 500 000 hektárt művelnek. A mező- gazdasági nagyüzemek egymint felét fordították gépesítésre. Nem maradt el az eredmény sem. A fontosabb növények termésátlagai a megyeinél magasabbak. Búzából például hektáronként 37,3 mászát takarítottak be, ez majdnem két mázsával több a megyei átlagnál. A szövetkezet elmúlt évi fejlődését az is lói bizonyítja — hangoztatta —, hogy közvetlen kapcsolat van a tagok növekvő jövedelme, biztonsága, anyagi érdekeltsége és a termelés színvonala, a gazdálkodás eredménye között Adottságaikat jól kihasználva élén járnak a fejlődésben. abban, hogy a mezőgazdaság ipari jellegű, magas fokon gépesített munka- feltételeket biztosítson. Tóth János a továbbiakban bel- és külpolitikánk jellemző vonásairól beszélt majd azt hangsúlyozta, hogy Karcagnak és környékének fontos szerep jut a megye harmada valamilyen formában tagja ezeknek a szervezeteknek. Különösen a kukorica és a cukorrépa-termesztők Vállalkozó kedve nagy, amit áz is bizonyít, hogy a kukorica vetésterület felén, cukorrépa termőterületének pedig 40 százalékán alkalmaznak i pars zeni termelési rendszert. Hangsúlyozta: a rendszerek semmilyen vonatkozásban nem hozhatják hátrányba a kívülálló üzemeket. Különösen nagy támogatást kapnak azok a szervezetek, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően dolgoznak, és eljárásaikat külföldön Is terjesztik. Ezután dr. Tóth János, a bábolnai CPS vállalkozás igazgatója ismertette a legnagyobb termelési rendszer programját, majd további előadásokra került sor. Az értekezlet ma folytatja munkáját, a Héki Cukorrépatermelési rendszerről Kálmán latvan igazgató tart előadott, fejlődésében a jövőben is. Az ipartelepítési programon belül a nagykunsági ipari tömörülésnek kell megteremtenie a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás összhangját, elsősorban a már meglevő ipari bázis továbbfejlesztésé vei A karcagi tejüzem 35 millió forintos rekonstrukciója, az 1100 vagonos rizsraktár üzembe helyezése, a jó minőségű karcagi liszt korszerűbb feldolgozásának megöl dása mind ezt a célt szolgálja. A rlaspehely gyártás megteremtésével a rizsnek egy, az eddiginél értékesebb feldolgozására kerül sor. A FILAXIA Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat karcagi gyáregysége az ötödik ötéves terv jelentős helyi beruházása. A 400—450 milliós ráfordítás azt szolgálja, hogy a Tiszától keletre eső országrész gazdaságai és szövetkezetei számára biztosíthatók legyenek a jobb minőségű takarmány előállításához szükséges fontos ada lékanyagok, Karcag — hangsúlyozta az előadó — ma már a megye olyan élelmiszeripari bázisa, melyre lehét építeni, s a fejlődés feltételei is biztosítottak. T. P. Választék sere Magyar—szovjet megállapodás A magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport eredményes tárgyalásainak befejezéseként dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. M. Szemi- csev, a Szovjetunió őssz-szö- vetségi belkereskedelmi miniszterhelyettese ünnepélyesen aláírta az 1974. évi választékcsere és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét. A magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere nyolc éves múltra tekinthet vissza. A múlt évben már több mint 11 millió rubel értékű fogyasztási cikket cserélt a két állam kereskedelme. A tárgyalások eredményeképpen 1974-ben ez az összeg 16 millió rubelre emelkedik, tehát körülbelül 45 százalékkal lesz magasabb mint tavaly. A megállapodásban szereplő árulistára felvették az Észt, az Orosz föderatív, a Lett Szovjet Köztársaság cikkeit, e tervezik további választékcserét írnia köztársaságokkal ia, ^ Állami támogatással A gazdaságok a termelés növelése érdekében 1970-ig az öntözőtelepek; az út- és táblásítás, valamint a víz- rendezési beruházásain kívül még Í018 millió forint beruházást terveznek megvalósítani. Az összeg zömét a növénytermesztési, az állattenyésztési és az egyéb ágazatok épület és gépberuházásai teszik ki. A gazdaságok várhatóan 271 millió forint állami támogatásban részesülnek. A saját erőből megvalósítandó beruházások értéke hektáronként 19 200 forintot jelent. Az állóeszközök megfelelő kihasználását biztosító forgóeszköz-növelés pedig 10 500 forintot tesz ki hektáronként. A gazdaságok a fejlesztés időszaka alatt az építési beruházásaik több mint kétharmad részét az állattenyészA lielji címer és zászló (Kommentárunk) A TANÁCSOK népképviseleti -önkormányzó ti szerepének növekedésével! az elmúlt esztendőkben előtérbe került B települések helytörténetéhek. haladó hagyományainak kutatása, felelevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer-és zászló ha&z nálatára, a díszpolgári cím adományozásának lehetőségére. (Az elmúlt esztendőkben Budapest és az ország 35 más városa alkotta meg a település címerét, használta rendezvényeken, helyi ünnepségeken városhoz való tartozás kifejezésére, a társadalmi tevékenységért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, oklevelek díszítésére. Néhány esetben helyi, v-árosi zászlóim! Is használtak ez egyébként külföldön már széleskörű gyakorlat Számáé tanács adományozott továbbá az elmúlt evek bér díszpolgári címet. igaz nem egysége* tartalommal, jelentőséggel.) Az alkotmány rendelkezik a népköztái-saság címeréről és zászlajáról, s minisztertanácsi rendelet szól a népköztársaság címerének használatáról. A Minisztertanács mostani határozata egységesen szabályozza mind a helyi címer és zászló alkotását és használatát, mind a díszpolgári cím adományoKimondia hogy helyi címert és zászlót a fővárpsi. a megyei városi, a városi, továbbá különösen indokolt esetben — előzetes engedély alapján — a nagyközségi és a községi tanács alkothat. A helyi címer a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztársaság címerét nem helyettesítheti. Ha ez áUamigazgatasl tevékenytág Borán a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető feL A helyi címer használható — egyebek között — a tanácsülés meghívóin, felhívásokon. programokon, terveken, a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon, a tanács által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vágy emlékérmeken. ünnepségeken, rendezvényeken, a külföldi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagandában. A helyi zászló egyszínű anyagon a helység címerét és ne- vét tüntetheti fel, nem helyettesítheti á Magyar Nép- köztársaság zászlaját, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójrf. A helyi zászló kitűzhető például. a tanács üléséin, a település életiének jelentős eseményein, megkülönböztetésül több község részvételével tartott rendezvényeken, s az állami és a vörös zászló elsőbbsége mellett a tanácsi szervek, Vállalatok, intézmények. ünnepségiein, rendezvé- nj^ein. A mtoisztortanádsi határó- Zát kimondja, hogy a díszpolgári cím a település és a lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adományozható. A cím adományozását ielent.Ós évfordulókhoz. állami, vagy helyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a. helyi politikai, társadalmi és töm - "szervezetek véleményének kikérésével a végreh.aitó bizottság készíti elő és terjeszti a tanács elé. A HELYI címer és zászló alkotásáról és használóról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtására a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke utaaitáöt aduit kti Mezőgazdasági integráció A zárt termelési rendszerek sikere Országos tanácskozás Gödöllőn A várható eredmények
