Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP f974.. február 26. NIXON Amerikai állampolgárok jogainak , védelméről Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke rádióbeszédé­ben foglalkozott az ameri­kaiak egyéni jogai védel­mének problémáival. Az elnök beismerte, b°§y az utbbi években az Egye­sült Államok kormányszer­vei „óriási mennyiségű sze­mélyes információt gyűj­töttek össze, amerikai ál­lampolgárokról. Szavai sze­rint az ilyen információ- gyűjtés az elektronikus szá­mítástechnika megjelenésé­vel „nagy üzletté” vált, és a kormány tulajdonában levő több mint 7 000 elekt­ronikus számítógéppel 150 millió amerikairól gyűjtöt­tek össze értesüléseket. Ha­sonló folyamat megy végbe a magánszektorban, aminek következtében óriási meny- nyiségű magánjellegű infor­máció jutott bankárok vál­lalkozók, jótékonysági szsr- *■vezetek és hitelintézmények kezeibe. Nixon megállapította, hogy ez a helyzet „lehetősé­get teremt a visszaélésre”. Szerinte is rengeteg bizo­nyíték van arra, hogy az amerikaiak egyéni jogait nem védik meg megfelelő­en az ilyen visszaélésekkel szemben, s az összegvűj- tött információkat „igen gyakran gátlástalanul és nem rendeltetésének meg­felelően használják fel. Nixon kormányprogramot terjesztett elő azzal a céllal, hogy megvédjék az ameri­kaiakat az ilyen jogsérté­sektől. Közölte. hogy bi­zottságot alakítanák E’ord alelnök vezetésével. Minisz­terek és kormánvszervek vezetőinek részvételével Ugyanakkor az elnök így nyilatkozott, hogy „az ál­lampolgárokra vonatkozó személyes jellegű informá­ciók gyűjtésére mindenkor szükség lesz”. És az elő­terjesztendő intézkedések célja csupán az, hogy „ész­szerű határokat” szabjanak az ilyen információk gyűj­tésére és felhasználására. O lvastam olyan szuper­filmekről, amelyeknek felvételei közben az alkotók a félvilágot bejárták. Megérte nekik, mert nagy film, s még nagyobb üzlet lett belőle. Biztosan a mi fil­meseink is olvastak ilyene­ket. * Csináltak ugyanis egy filmvígjátékot arról, hogy milyen szegény ország va­gyunk és mennyire szeret­nénk meggazdagodni. A pro­dukció nagyon közepesre si­került — ennek a külföldi forgalmazása bizony nem hoz dollármilliókat. Ha gazdago­dás nem. haszon azért lett belőle. Nekik. Annak a hosz- szú listának, amely a közre­működőket sorolja a film elején. Mert ők és a még fel nem soroltak hada a film forgatása címén hetekig nya­ralhatott Monte Carloban, Londonban. Eleven cáfolat­ként a film kiinduló gondo­latának, miszerint szegény ország lennénk. * * * Azzal a szándékkal ültem le, hogy ízekre szedem az ÉS egyik glosszaírójának cik­kecskéjét, mely így kezdődik: „Képes vidéki hetilapunk cikkírója..Szándékomról azonban hamar letettem. Mert mi a biztosíték arra hogy az én roppant egyszerű ellenérveim helytállnak. Ol­vastam ugyanis én már Három nap Bukarestben Egyirfoten érekeztünk Husszein királlyal a nem oly rég átadott, elegáns vonalú , és nagy forgalmú otoperu repülőtérre. Én a Tarom Bu­dapest—Bukarest járatával. Husszein a saját gépével. Én Nyugatról, ő Keletről. Már ebből is kiviláglik, hogy a világ égtájak szerinti felosz­tása földrajzilag lehet és szükséges is, de politikailag nem mindenkor ez a legcél- i'avezetőbb. A sűrű és átha- tolhatatlannak tűnő ködben harmadszori nekirugaszko­dásra az itthon mégis csak ismerős román pilóta szé­pen és baj nélkül tette l;e a gépet a repülőtér betonjára. Husszein utazhatott tovább Isztambulba. Így jár az. akinek olyan jól megy. hogy saját pilótá­ja is van. Négy esztendeje is múlt már, hogy éppen így. tél ide­jén Bukarestben jártán/. Ak­kor nem az érkezés, hanem a visszaindulás okozott gon­dot, olyan sűrű hóvihar ke­rekedett. hogy egyetlen gép indult csak Bukarestből Bu­dapestre, ha jól emlékszem, a MALÉV TU 104-fese: a pi­lóta is ismerte az utat. Ott­honosan mozgott az akkori, még régi, a másik repülőté­ren. Mindebből két dolog máris nyilvánvaló: rendsze­res a légi kapcsolat Bukarest a román, s Budapest a ma­gyar főváros között, és a pi­lóták jól ismerik egymás lég­terét. A két nemzet „utasai” is. Szimbolikus értelemben, de mindennapok politikai gyakorlatának reális valósá­gában is. És ez is nyilvánvaló, hogy az immáron belföldi re­pülőtérré degradált, régi he­lyett. felépült a fővárostól mintegy tizenöt kilométerre az új. az otopeni. Ennek a ténynek viszont van szimbo­likus értelmezése is: a ro­mán külpolitika „forgalma" kinőtte' a régi 'kereteket; 4 repülőtérrőt y, lépve azonban kissé meghök­kent a kép. Más dolog halla­ni, olvasni arról, hogy követ­kezetes és nem éppen észre­vehetetlen enersiatakarékos- sági intézkedések meghoza­talára kénys^eriilt a román kormány, s megint más látni is a négy évvel ezelőttihez kénest nagyon lecsökkent jár­műforgalmat. a boulevardok diszkrét fényeit, a homályos­ra tompult kirakatokat és lát­ni js. olvasni is a figyelmez­tető táblákat a szállodai szo­bákban. amelyek fegyelmezett takarékosságra intenek. Az első benyomás kétségkívül a visszafogottság érzését kelti az emberben. valamiféle visszalépés érzetét jónéhány esztendővel, amikor Bukarest fényei és forgalma összeha­sonlíthatatlanul szerényebb volt a négy évvel ezelőtti­nél is. * Az éttermekben csak min­dek második villany ég. A színházban, koncertteremben nem ragyognak teljes pompá­jukban a csillárok a szüne­tekben. és az álló autók sora az utak mentén nappal, is az éjszakát idézi. Ez az első és futó benyo­más. VIásnap s különösen harmadnap megszokja az ember, hogy kevesebb az autó, és még’ kevesebb a neon. mert a „diszkrét" fél­homályban este, a párás, kö­dös nappal tompa világánál, a déli órákban éppen olyan nyüzsgő az élet. mint a világ számos más nagy városában. A kirakatod január vázén már a tél végi árleszállítá­sok bódulatát ontják a lelke­sen vásárló román háziasszo­nyokra. s úgy tűnt, hogy a leszállítás mértéke még a miénket is meghaladta. Da­vid Andrejev zongoraestjén, amelyet zsúfolt ház előtt adott, orosz, magyar, angol, német, francia szavak keve­redtek a román beszéddel, s persze egységesen néma csend, majd dübörgő taps kísérte a fiatal szovjet pianista pro­dukcióját. A nekem ugyan nem tetsző, de kitűnő ak.kusz- tikájú, alig húsz esztendeje épült Operaházban. a ..’szür­ke” kedd esti Trubadúr be­mutatójára alig lehet jegyet kapni. Újságíró kollegáim jó­voltából ülhetek csak a fran­ciás eleganciával tündöklő hölgyek és a keresetlenebb öltözködésű úralt között. A Hilton Szálló tövében. a megkapó szépségű új Nem­zeti Színház körül, vagy a várost ölelő új és kellemes szépségű városnegyedekben érezhetően lüktet, pezseg az élet. Természetesen job­bára ’ ez is csak benyomás, amelynek kétségtelen meg­kapó volta éppenúgy nem ta­karhatja el a román nép na­pi gondjait, mint ahogyan az esti. éjszakai félhomály nem reitheti el vitán felüli ered­ményeit. A felszabadulása harmincadik évfordulójára és pártja idei kongresszusára készülő barátainkat egyszer­re fogja körül az ezernyi terv megvalósításának öröme. k az ezzel iáró. természetsze­rűen nem kevés gond is. Nem kell külön és újra hangsú­lyozni, hogy az igen határo­zott energiatakarékosság a román gazdasági élet egyik jelentős gondjának enyhíté­sét próbálja szolgálni. Talán a gondokba belejátszik az is. hogy a román politikai és gazdasági élet fe’elős ténye­zői nagyarányú beruházáso­kat terveznek és valósítanak meg a dolgozók aktív közre- működésénjel. hogy az ipari termelés látványosnak tűnő növelése külön is megterheli az egyébként nem époen energiaszegény ország tarta­lékait. Gondolom — bár nem vagyok közgazdász — az is belejátszhat az energiagon­dokba. s a kényszerű takaré­kossági intézkedéseik szigorá­ba. hogy Románia a villamos- .energia és a kőolajszármazé­kok egv-részét jelenleg is fel­használja kereskedelmi cé­lokra is. A kevés idő ellenére, mindazoknak, akikkel szót váltotta bukaresti tartózko­dásom alatt, egyöntetű volt az a meggyőződése, hogy a román gazdasági élet a fel- szabadulás harmincadik évé­ben, a XI. pártkongresszus idejére látványos sikereket ér majd el. A román lapok máris jelentős teret szentel­nek azoknak a munkaver­sen v - vál la ’.ásóknak, s kezdeti munkasi kereknek. amelyek nyomán az év végére el kell érnie a román .gazdaságnak, hogy ipari termelése 16,7 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem 14.6 százalékkal, az e-gv főre jutó reáljövedelem pedig 8.6 százalékkal legyen nagijobb. mint az 1973-as esztendőben. Kétségkívül látványos szá­mok ezek! As er első hónapja •már a bizakodás és a mun­ka jegyében fogant, és újság­író kollégáim is arról bizto­sítottak beszélgetéseink so­rán, hogy ezeknek a számok­nak reaíitáisát Románia dol­gozóinak lelkes munkája ad­ja meg. A dolog úgy adódott, hogy a rövid bukaresti tartózkodás után hazautazásom napja is­mét egybeesett Husszein jor- dániai király látogatásának végével és elutazásával. Az újságíró persze csendben és szerényen utazik el. ő a toll, diplomatája. ha egyáltalán az. Húszéin, király búcsúzta­tása látványos volt és gépé­nek a jóra fordult nappali időben nem kellett visszafor­dulnia. Én este már sötétben ültem be a MALÉV TU— 104-es gépébe. Nem kísértek vadászgépek a határig, csak azok a benyomások, amelye­ket e rövid néhány nap alatt sikerült szereznem. A biza­kodó hangulatra gondoltam vissza jó szívvel, amikor a gép a búcsúkört írta le a takarékosság tompított fényé­be burkolózó Bukarest fö­lött. Gyurkó Géza CERUZAVÁZLATOK l v egy ország szegénységéről, a mély vitákról és a lelki tisztaságról ugyanabban az ÉS-ben ver­seket is. Bárkit megkérdez­tem azonban, vállát vonogat- ta, s azt mondta, szerinte ez nem vers, de ott fent ezt biz­tosan jobban tudják,* mert különben pem közölnék. És nyomon követtem ugyanott vitákat is: A leg­gondosabb tanulmányozás után sem tudtam, hogy ki kit támad, vagy véd azokban, mi több, azt sem lehetett tudni pontosan, miről szól a vita. Egy biztosnak látszott: nagyon mély és jelentős dol­gok lehettek a háttérben, mert sok okos cikkíró, szer­kesztő vonult fel az ügyben, ők valamennyien érthették is a vitát minden árnyalatá­ban, komplexitásában és ve- tületeit illetően is, ha meg- ' kapták hozzá hetente e ran­gos orgánum oldalait. Ezért vagyok én most bi­zonytalan. Mert balga módón azt hittem, hogy cáfolni íu- dom . a glosszaírót, ki így kezdi: „Képes vidéki hetila­punk cikkírója. .De tessék csak figyelni! Megírja, hogy melyik képes vidéki hetilap­ról van szó? Megnevezi á szerzőt, akit néhány tollvo­nással megsemmisít? Nem! És az értő rovatvezetők, szerkesztők, lektorok mégis elfogadták a glosszáját. Mert ők valami mást is tudnak, mint én. Ahogyan a versek­nél, meg az említett mélyvi­táknál is minden bizonnyal így lehetett. Én ugyanis ez esetben csak annyit tudok, hogy nincs is hazánkban képes vidéki he­tiláp. * * * El tudom képzelni, milyen nagy esemény lehetett a ház lakóinak életében, amikor felszögezték. Az a mámoros öröm. amely évtizednyi suf­niban lakás, anyósszeszély tűrés után a beköltözéskor eltoltötte őket. tulajdonkép­pen most teljesedett ki. Mert. lakni mindenki lakhat — ha ki tudja böjtölni. amíg sor­ra kerül. De ilyen házban él­ni csak keveseknek adatott meg. A kiválasztottaknak. Azt hiszem, a sors eme ke­gyeltjei — az egyik szolnoki tízemeletes lakói — mindje meghatottan lépnek be a ka­pun, , mely felett, ott. a kis aranyszínű tábla: Tiszta ud­var, rendes ház. Kérem, ne legyintsen sen­ki. Mert itt nem arról van szó, hogy a mindenütt fellel­hető fontoskod ók valamelyi­ke a falvaink tisztaságáért, * csinosításáért indított társa­dalmi mozgalmat — egy por­ta, egy család, semmi házke- zelőség — a tízemeletes vá­rosi bérkaszámyákra pró­bálja kiterjeszteni. Koránt­sem. Először is e házaknak nincs udvara. Másodszor: e sok portájú betonépítményekben a tisztaság és a rend fenn­tartása nem mozgalom dol­ga. Fizetett alkalmazottak gondoskodnak arról. A ki­tüntető cím első félmonda­tának ilymódon csupán jel­képes értelme van. Feltehet tőén a májusi holdudvar tisz­taságához mérhetőnek minő­síti azok lelkét, akik e behe- mót építményt benépesítik. Hogy róluk van szó, az nem is lehet vitás. Mert vegyük a mondat másik felét: ren­des ház. Nos, magáról a ház­ról sokmindént el lehet mondani, csak ezt nem. Ho­gyan is lehetné rendes,-ami­Csapszegeket kilövő pisztoly Sok olyan heizet adódhat az éleben, amikor az ember áltai távolból irányított ro­botnak kell elvégeznie ve-* szélyes feladatokat (pl. bom­bákból a gyújtószerkezetet el­távolítani. mentési műve­letet végezni sugárveszélyes elektronikusan vezérelt ka­roknak egv bizonyos felada­tot el kell végezniük. A kamerák a munkát irányitó, távolban elhelyezkedő szak­ember előtt egy képernyőre vetítik a „látottakat”. A szakember vállán manipu­környezetben stb.). E célra egyre tökéletesebb szerkeze­teket hoznak létre a kutatók; A l^épen látható — nyu­gatnémet gyártmányú — ro­botember „szeme” a fej ma­gasságában levő két tv- kamera. amellyel áttekint­hető az a terület, ahol az látor van, amelynek mozdu­lataival ugyanolyan mozdu­latokra ad parancsot a „ro­botember kezeinek. Miköz­ben tehát ő utánozza (szi­mulálja). a robotember el­végzi a szükséges munkát. A robotnak és irányítójának egymástól való távolsága akár több kilométer is lehet. Vezető nélküli metró Hosszú kísérletezés után Lille városában próbaútra indították az első vezető nélküli metrószerelvényt. A, jármű teljes egészében auto­matizált, kifejezetten a he­lyi viszonyoknak riiegfele­kor a két felvonó közül ‘ az egyik soha nem von fel, vagy: a hatodiktól felfelé viz már igen ritkán adódik, an­nál inkább patkány. Mit bizonygassam. A ren­des ház minősítés ugyancsak átvitt értelemben értendő és a ház lakóira vonatkozik. Hogy mitől rendesek, nem tudom, de a táblának hiszek. Mert amikor elkezdtünk ilyen táb­lákat osztogatni, s még azt hittük, hogy a falu új arcula­tának kialakítása ilyen egy­szerű dolog, bementem Zagy- varékason egy ilyen táblás házba. Leírni sem lehet, amit ott láttam. Ahogy mondani szokás, ragyogott minden, mint a patikában, Azóta tu­dom. hogy a Táblaosztó Bizottságok jó munkát vé­geznek. Nem hiszem, hogy. most ez a Lelki Tisztaságot Bíráló Társadalmi Munkabizottság kevésbé állna hivatása ma­gaslatán, miht azok. amelyek egykor a falusi udvarok, kis­kertek, istállók környékét szemrevételezték. Ezért mondom hát még egyszer, senki ne tekintse ezután hivalkodásnak, ha valaki még az önéletrajzába is beírja, közvetlenül a há­nyatott gyermekkor ecsete­lése és a második válóper közt: ,;És még azt is szeret­ném elmondani, hogy tiszta udvarrendesház lakója va­gyok" (varga) lően kikísérletezett jellem­zőkkel. Mintegy 30 elágazás­sal rendelkezik az útvonal — elágazásonként 2 szerel­vény közlekedik, óránként átlagosan 40 kilométeres se­bességgel. Az útvonal , hosz- sza légvonalban 8,5 kilome­ter. , Az újfajta automatikus metró-rendszer azért igen jelentős, mert segítségével lehetővé válik esúcsforgalmi időben 6000 személy szállí­tása. A villamos motor haj­totta szerelvények gumike­réken gördülnek, ennek kö­vetkeztében jelentősen csök­ken a zajszint. Az új jármű egyáltalán nem szennyezi a levegőt. Megfelelő szakvizsgával rendelkező jogászt keresünk joglanácsosi beosztásba. # Pályázatot: „Kereskedelem” jeligére a szolnoki hirdetőbe kérjük. Orsó nélküli fonógép A jegesedés a téli időszak­ban bekövetkező autóbalese­tek egyik fő oka. Hogy a ke­rékabroncs ne csússzon a jé­gen, vagy lánccal tekerik körül, vagy csiszolóanyaggal szórják be a futófelületét, vagy pedig fémből készölt hegyes szegekkel kiverve ké­szítik a futófelületet Egy autószerviz-kiállításon Finnország ötletes pneuma­tikus pisztolyt mutatott be, amellyel a szervizállomáson gyorsan ..meg lehet patkói- ni” az autóabr°ncsot. A pisztolyt kemény acél­ból készült kúp alakú sze­gekkel töltik meg és a sze­geket a futófelület baráz­dáiba lövik be. A sűrített levegő erős nyomása kis nyílásokat üt az abroncs fu­tófelületének barázdáiba, benyomja oda a szeg széle« sebbik végét és azt a gumi összeugorva magába szorítja. jesitményű gép munkafolya­matának lényege: a pneuma­tikus fonás szintén eredeti, szabadalmaztatott lengve] találmány, amelyet a: lódzi textilipari kutatóintézet szakemberei dolgozak ki. A lengyel technika egyik legérdekesebb, új eredmé­nye az orsó nélküli fonó­gép, ■ amelynek prototípusa Lódzban. a Textilipari Köz­ponti Műszaki Irodában ké­szült el. Az igen magas tel­Táviránvítású robot

Next

/
Thumbnails
Contents