Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA; 1 FORINT XXV. évf. 28. sz. 1974. február 3., vasarnap. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANACS LAPJA A Központi StflfWtikai Hivatal jelenlwe az 1973. évi terv teljesítéséről, r I r / M ff I r ' I a népgazdaság fej odeserol Az 1973. évi terv szerint a gazdasági munka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nemzeti jövedelemnél lassabban a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál nagyobb mértékben, 6,5—7 százalékkal nőtt. összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban megtermelt nemzeti jövedelem több mint 150 milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdálkodásban, a víz- gazdálkodásban, a szállítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fogyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 75 százalék, a felhalmozásé 27 százalék helyett 25 százalék volt. A lakossági fogyasztás 4,5—5 százalékos növekedése megközelítette a tervezettet. A felhalmozás — az állóeszközök AZ 1973- ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV F0 MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE és a készletek növekedése együtt — az előirányzott kismértékű növekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban a tervtől eltérően kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javult: az anyagfelhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelés növekedés túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származott A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a tervezettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint a korábbi években és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál. terv tény az 1972. év százalékában Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Egy keresőre jutó reálbér Ezen belül: egy ipari és építőipari munkásra jutó reálbér az állami szektorban Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakossági fogyasztás Fogyasztói árindex Kiskereskedelmi forgalom (változatlan áron) Beruházás (folyó árakon, milliárd forint) Behozatal (folyó árakon) Kivitel (folyó árakon) A költségvetés bevételei (folyó árakon) A költségvetés kiadásai (folyó árakon) A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. E válto104—105 105.5— 106,0 103.5— 104,0 kb.101 102,0—102,5 106.5— 107,0 107,2 103 kb. 105 102.5— 103,0 106 106,5—107,0 104,5—105,0 104,5—105,0 105,0—105,5 104,5—105,0 103,6 103,5 106,2 105,7 113 106,4 107 109 107 118 109 111 109 110 zósok azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megállapítósokat, nagyságrendeket nem módosítják. Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedett. Az állami ipar 6,9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb iparvállalat termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fejlesztési program végrehajtásában. Az év folyamán a szocialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972-ben, a növekedés 3/4 része a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a termelésnövekedés 82 százaléka termelékenység emelkedésből származott A termelésnövekedés további fontos tényezője a kapacitások bővülése volt. Többek között a villamosenergia kapacitás 230 MW-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, a timföld gyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kismértékű volt. Fogyasztásra, beruházásra, exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972-ben. Ezen belül fogyasztásra 7 százalékkal, beruházásra 2 százalékkal, exportra 8 százalékkal nőtt az értékesítés. A továbhfeldol- gozásra, más ágazatok fel- használására és a készletező vállalatoknak értékesített termékmennyiség kb. 220 milliárd forint volt, 5 százalékkal több az egy évvel azelőt- tinéL Folytatódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energia- termelés és felhasználás további korszerűsítése érdekében nagymértékben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés viszont csak mérsékelten emelkedett: 4, ilL 1 százalékkal. — Az alumíniumipari program keretén belül bővült a bauxittermelő és a timföld- gyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan, 15 százalékkal nőtt. A közúti járműprogramban résztvevő vállalatok együttműködése révén az autóbusztermelés 12 százalékkal, az autóexport 10 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítástechnikai program végrehajtásában résztvevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal. a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező „R 10” kis- számitógépek gyártása Emellett jelentősen nőtt szá(Folytatás a. 3. oldalon.) Bei ej eződtek a szovjet-kubai tárgyalások A hivatalos baráti látogatáson Kubában tartózkodó Le- onyid Brezsnyev és kísérete pénteken este (magyar idő szerint tegnap hajnalban) Santiago de Cubaból visszaérkezett Havannába. A 300 ezer lakosú városban töltött időről Brezsnyev így nyilatkozott: „Rendkívül maradandó élményeket nyújtó nap volt”. Santiagói látogatása során Brezsnyev igen nagy érdeklődést tanúsított a szigetország történelme, forradalmi múltja iránt; mind a Monca- da laktanyában, mind a Siboney-i farmon részletes tájékoztatást kért a Sierra maestrai harcokról. „Soha nem fogom elfelejte- pi ezt a napot...” idézi hathasábos szalagcímében Leo- nyid Brezsnyev kijelentését a „Granma” tegnapi száma. A szovjet párt főtitkára — aki hivatalos kubai látogatásának ötödik napját Santiago de Cubában töltötte — az ősi városban szerzett élményeire, az egyszerű emberekkel való találkozás megkapó pillanataira utalt. A kubai lapok, a rádióállomások a tegnapi nap folyamán többször idézték Leo- nyid Brezsnyev rövid nyilatkozatát, amelyet Oriente tartomány lapjának a „Sierra Meastranak” adott. Ebben a magasrangú vendég a többi között kijelentette: „kubai tartózkodásom alatt mindvégig éreztem a nap melegét, de itt még inkább érzem az emberi szívek melegségét...” Ezekben a napokban érdekes dokumentumok láttak napviláeot Havannában. Ezek a két ország népeinek félévszázaddal ezelőtti kapcsola(Folytatás a 2. oldalon.) A sikerek alapja Korszerű technika, szorgalmas A% úfszátisi Szabadság Tsz zárszámadó közgyűlése Az újszásri Szabadság Tsz-ben kevés kétkezi munkával, modem gépsorokkal termesztik a cukorrépát, a gabonát és iparszerű a törzsbaromfi és a csirke tenyésztése is. Az elmúlt esztendőben nagyarányú műszaki fejlesztés jellemezte a szövetkezet minden ágazatát. A tegnap« közgyűlésre munkasikereinék biztos tudatában jött el a nagyközség művelődési házába a szövetkezet tagsága. Az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára. Nádas József, a járási pártbizottság első titkára. Sári Mihály, a területi fcte-szóvetísóg titkára es dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő. Barid Imre elnökhelyettes köszöntötte a közgyűlést és a vendégeket, majd Lovász Dániel elnök terjesztette be a vezetőség zárszámadó jelentését. A többi között elmondotta, hogy a közgyűlés által jóváhagyott gazdasági tervet egészében is és részletedben is teljesítette a gazdaA szövetkezet 1973-at 17,6 millió forint nyereséggel zárta. A jó esztendő tovább erősítette a gazdaság alapjait, növekedett a szövetkezet közös és tiszta vagyona, a biztonsági alap mintegy megkétszereződött. Az emberek megtalálták számításukat, hiszen a bruttó felosztható jövedélem 6,5 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A közgyűlésnek beszámolt a szövetkezeti-, az ellenőrző- és a nőbizottság, valamint a döntőbizottság is. A bizottságok jelentései után megkezdődött a vita a zárszámadásról. Több felszólaló után dr. Gergely István lépett a mikrofon elé. — A mai napon több mezőgazdasági nagyüzemünkben tartanák zárszámadást, mely a közös munka ünnepe, s mi együtt ünnepelünk a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóival, hiszen a szocialista szövetkezeti gazdálkodás a mi rendszerünk szülötte és szilárd támasza. Mi jellemzi a megyében tMiló közgyűlések hangulatát? A kiegyensúlyozott, bátor hangvételű beszámolók, őszinte véleménynyilvánítás, jobbat akarás, optimizmus pedig gondoljuk meg: 1973 nem túl bíztató előjelekkel kezdődött. Elemi csapások sújtották mezőgazdaságunkat. Az aszály, a száj- és körömfájás próbára tette a mezőgazdasági nagyüzemeket. Nem kis büszkeséget érz-ünk akkor, amikor kimondjuk: termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink mint már megannyiszor példásan helytálltak, jó eredményeket elérve állták ki a megpróbáltatásokat. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a tudomány- és technika felgyorsuló térhódítása, a szövetkezeti tagság hozzáértése, és nagy szorgalma, a közösségért érzett felfokozott felelősségtudata tette lehetővé, hogy a nagy nehézségek ellenére is jó eredményekről adhassunk számot. A továbbiakban arról beszélt, hogy a ma termelőszövetkezeti mozgalmában két generáció munkálkodik a jövőn. Az idősebb, tapasztaltabb nemzedék alakító egyénisége és ereje a szövetkezeti mozgalomnak, s az if(Folytatás a 3, oldalon) A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE Ágazatok szerint » Terv Tény az 1972. év százalékában Bányászai 105,0 —— 106,6 VOlamosenergfe ipar 108,1 109.0 Kohászat 105,3 107,0 Gépipar 106,5 105,6 Epítfianyagtpar 104,3 106,7 Vegyipar 110,1 110,9 Könnyűié«* 105,5 110,8 .'f-.így’cffi) vpaßr 105,3 106,6 ptAjm.}8?£$ípap 103,7 104,6 ipái' összesen 105,5-106,0 107,2 HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK: _- TUDÓSÍTÁSOK:— HÍREK Gépipari együttműködés Dr. Horgos Gyula kohőés gépipari miniszter és loan Avram, a Román Szocialista Köztársaság nehézgépipari minisztere tegnap a Kohó- és Gépipari Minisztériumban aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti a két minisztérium szakterületeinek szakosítási és együttműködési feladatait Mindkét részről célszerűnek ítélték az autóipari kapcsolatok továbbfejlesztését ag- regátok. részegységek és alkatrészek cseréjének bővítését. Szakértő munkacsoportot hoztak létre, amely az év végéig hosszúlejáratú egyeánényt dolgoz ki az autóipari együttműködésre. Ugyancsak bővül az élelmi- szeripari és energetikai gépek kooperációs gyártása és szakosítása. Adria-köolajvezeték A Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Mirjana Krsztinics. a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja tegnap a Pénzügyminisztériumban nyilatkozott magyarországi tárgyalásairól. Amint elmondotta, a bizottság tárgyalásain megállapították. hogy jól fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai- Leszögezték, hogy a közel-keleti kőolaj szállítására tervezett Adria- köolajvezeték énítését előkészítő megbeszélések a befejezéshez közelednek, s rövidesen, még februárban sor kerül a szerződés aláírására. Tájoló festmények A Szőnyi István zebegé- nyj házában berendezett emlékmúzeumban a világhírű festőművész csaknem teljes hagyatékát őrzik. Annak érdekében! hogy minél többen megismerkedhessenek a festőművész munkásságával, most első alkalommal a múzeum falain kívül is rendeznek kiállításokat. Az országjáró körűt első állomása Hajdúszoboszló, ahol Szőnyi István 40 festményét mutatják tat. Törökszentmiklósi műanyagcsónakok Műanyagcsőnakok gyártását kezdik meg ebben az évben az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében. Az üvegszállal erősített, nagy szilárdságú és kis súlyú, háromszemélyes csónakok több típusban készülnek. Használhatják a horgászok és — csónakmotor beépítése után — a vízi sportok kedvelői is. A színes műanyagcsónakok első példányait a budapesti Sport-, Hangszer- és Játékkereskedelmi Vállalat megrendelésére készíti a törökszentmiklósi üzem. 75-ben 12 millió cipő A hazai cipőipar legnagyobb — hatezer dolgozót foglalkoztató — gyárában, a martfűi Tisza Cipőgyárban befejezéséhez közeledik az 1971 óta tartó rekonstrukció, amelynek eredményeként a géppark több mint felét kicserélték. A gyár háromszáznyolcvan millió forintot fordít fejlesztési alapjából a korszerűsítésre. A beruházások eredményeként 1975-ben tizenkét millió pár. zömében olcsó cipőt gyártanak — változatlan létszámmal — miközben a munka termelékenysége negyven százalékkal emelkedik. A rekonstrukció során beállított új gépek, a jobb minőségű alapanyagok és ragasztók alkalmazásával a fogyasztói reklamációk száma várhatóan tovább csökken. Egy mondatban — Harmati Sándornak, » Magyar Szolidaritási Bizottság elnökének vezetésével küldöttség utazott Kairóba, az afro-ázsiai népek szolidaritási bizottsága (AAPSO) tanácskozására, loan Avram, a Román Szocialista Köztársaság nehézgépipari minisztere tegnap elutazott BudapestrőL — Tízemeletes szálloda építését kezdték meg Bala- tonföldváron, amely a Neptun nevet kapta, 1976-r® készül el. f
