Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

tTm.iwwc w¥fsim wfpr/»f 2974. február 28t V , V Épül a „Testvériség" gázvezeték Tanío!yamot, a SZÁMOK-nál Tsz-vezetőknek % F Í973 novembere óta már •'épül, és 1975 elejére elkészül annak * a földgázvezetéknek ' az első szakasza, amelynek segítségével már jövőre meg­kezdődik a szovjet földgáz Magyarországra való szállítá­sa. A Testvériség földgázve­zeték építése a hazai ener­giaellátás fejlesztésére ho- xott központi kormányprog­ram végrehajtásának része­ként, a KGST-országok »együttműködés keretében va­lósul meg, 1 tUét milliárd kköbméter gás V Földgázmezőink jelenleg Kvente 5 milliárd köbméter »gázt szolgáltatnak, és ez a »mennyiség — a jelenleg is­imért készleteinket figvelem- 't>e véve — csak kis mérték- *ben növelhető. A Szovjet- •unió szerződésben vállalta, fhogy hazánknak jelentős »mennyiségű földgázt szállít, s *e célból épül meg a Testvé- iriség földgázvezeték. Ez a gázvezeték a Szovjet­éin i ót — Közép-Európával tösszekötő csővezetékhez kap- ícsolódik és magyarországi el- íSŐ szakasza — főágként — -Leninvárosig vezet. A 130 (kilométer hosszú vezeték .megépítéséhez 800 milliméter »átmérőjű acélcsöveket hasz­nálnak, amelyeken évente 7 i milliárd köbméter földgázt «szállíthatnak. A második sza- jfk asz Leninvárostól a Pest «negyei Zsámbokig épül újabb IlOO kilométeres hosszúság­iban s így a Szovjetunióból »érkező földgáz az országos »gázvezetékhálózatba kerül. Az építés első szakaszának /költsége megközelítően más­fél milliárd forint a máso­lóik szakaszé mintegy 1,4 •milliárd forint nl> ftároló iHajdússobosstőn A vezetékhez kapcsolódva e hajdúszoboszlói földgázme- ő egyes kimerült rétegeiben ^földalatti tárolót létesítenek. |Ez azért szükséges, mert a jfogyasztás a különböző év­iszakokban nem egyenletes — 'télen lényegesen nagyobb, »mint nyáron — s így a nyá- íiron érkező földgáz egy ré­szének tartalékolása módot »nyújt az igények kielégítésé­ire a csúcsfogyasztás idősza­kjában is. A földalatti gáztá- »icolás olcsóbb, mintha acél Ilnzánk működő és épülő földgázvezetékei, valamint gás­lclöhclyei • _ tartályokban tartalékolnák a gázt. Egy ilyen tároló szinte úgy működik, mint egy ter­mészetes földgázleíőhely. Nagy nyomással a föld belse­jébe préselt földgáz amikor szükséges, a kutakon át bár­mikor visszanyerhető. A hai- dúszoboszlói földalatti tároló félmilliárd köbméter földgáz befogadására lesz alkalmas. A Testvériség földgázveze­ték, a Leninváros—Zsámbok szakasz megépítésével, a je­lenleg 2300 kilométer hosszú­ságú egységes hazai gázveze­ték-rendszerhez kötődik majd. A szovjet földgázimport le­hetővé teszi a gazdaságos gáztüzelés fokozatos kiterjesz-' tését a lakosság számára, és az ipar energia-, valamint alapanyag-igényeinek kielé­gítésében' is fontos szerepet tölt majd be. Ugyancsak most építik a Kazincbarcikát Le- ninvárossal összekötő újabb földgázvezetéket s így e fon­tos ipari városunk is a Test­vériség vezetéken érkező földgáz felhasználójává vál­hat. A 'földgázprogram megva­lósítása során a nagyvárosok gázellátása fokozatosan erre a,.bázisra épül. s így a nem gazdaságos városi gázgyártás csökkenthető. . 1975 őszére Győr. rövid idővel ezután Szombathely is — a helyi csőhálózat építésének, felújí­tásának előrehaladásától füg­gően — a földgázzal ellátott városok sorába léphet. Ké­szülnek a tefvek Pécs és Ba­ja földgázellátásának megol­dására is. Á Testvériség vezeték fő­tervezője a Kőolaj- és Gáz­ipari Tervező Vállalat; kivi­telezésében többek között a siófoki Kőolajvezeték Válla­lat, valamint a Mátraaljai Szénbányák vesznek részt. Vásárosnaménynál épül meg az a kompresszor állomás, amely a földgáz szállításához szükséges nagy nyomást elő­állítja. „ Rönlgenesik a esőteket A vezeték acélcsöveit a Dunai Vasmű gyártja, s fel­használás előtt ellenőrzik a szigorú minőségi előírások teljesítését. így például rönt­gennel vizsgálják meg a ve­zeték hegesztési varratait. Az üzembe állítás előtt az üze­mi nyomásnál másfélszer nagyobb próbanyomás alá helyezik a csöveket, hogy a biztonságos működésről kel­lőképpen meggyőződjenek. A vezetéken korszerű műszerek jelzik az esetleges szivárgást, s ilyenkor a sérült részt ki­iktatják a hálózatból. Az el­lenőrzés a Leninvárosban lé­tesülő diszpécserközpontból történik, ahol távközlő be­rendezések segítségével a Testvériség-vezeték összes műszereinek adatai leolvas­hatók. Az építési munkála­tokban mindvégig együttmű­ködnek a szovjet és magyar partnerek. ■ I W B. L számítástechnika & mezőgazdaságban Á Nemzetközi Számítás­technikai Oktató Központ — népszerű nevén a SZÁMOK — speciális és továbbképző tanfolyamai már több éves hagyományra tekintenek vissza. A számítástechnika .területén tapasztalható gyors fejlődés hozta magával, hogy ma már nem lehet hatékony gazdasági-tudományos tevé­kenységet végezni korszerű számítástechnikai ismeretek nélkül. A SZÁMOK tanfo­lyamai — melyeken neves hazai szakembereken kívül, széles körű szakmai tapasz­talattal rendelkező külföldi számítástechnikai szakértők tartják az előadásokat — a legfrissebb ismeretek meg­szerzését. a »korábbiak bőví­tését szolgálják. Az 1974. évi tavaszi tanfolyamok temati­kájának összeállításánál a SZAMOK a jelentkező új igényeket is figyelembe vette. Az egy-két hetes tanfolya­mok jeientős része elsősor­ban nem a számítástechnika szakembereihez szól, hanem az üzemek, vállalatok veze­tőinek és középvezetőinek részvételére számít. Az alap­vető összefüggéseket igyekez­nek tisztázni n Számítóién é3 vezetés, a Döntési táblá­zatok. a Számítógépes ter­melésirányítás és A vezetés emberi tényezői a számítás- technika alkalmazásában című tanfolyamok. Megyénk számítóeépet már alkalmazó vagy alkal­mazni készülő vállalatainak, intézményeinek ajánlják a KGST-országok egységes számítógép rendszerét (az ESZR-programot), s ezen be­lül az R—20 típust ismerte­tő tanfolyamot, mivel -az év második felében elv R—20- as gép — a megye első na­gyobb teljesítményű számí­tógépe — már működni fo" a szolnoki adatfeldolgozó központban. Termelőszövetkezetei nk. gazdaságaink vezető szak­embereinek fi'■'veimét egv sneciális tanfolyamra hívják fel, melv a számítástechni­ka alkalmazásának lehetősé­geit vizsgálja a mezőgazda­ságban. (A tanfolyamokat ám-ilis- tól májusig tartják, bővebb felvilágosítást a SZÁMOK budnnesti központjától lehet kapni.) ■ Ezerőlszáz úttörő a Pilisben 1 Ä Magyar Úttörők Szövet- ,sége megállapodást kötött á é pilisi Parkerdő-gazdasággal. / Állásfoglalás X mértéken felüli ingatlanok elidegenítésének egységes értelmezéséről ’Eszerint az idén nyáron több •turnusban, 10—10 napos tá- «borozást rendeznek a Pilis­iben azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megismertes- .sék, megszerettessék az , erdők világát A prog­ram szerint az úttörők a Pi- füs legszebb tájain, a Szent- »endrei-szigeten, a Kisvillá- ,mon, Sikárosnál, a Hoff- .mann-kunyhónál és az Esz- .tergom melletti Kerek-tónál sátoroznak majd 2—2 napot 8 közben erdészek vezetőé­vel bebarangolják a környé­ket. A túrák során megisme­rik a táj növény- és állatvi­lágát, természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit. A táborozásokon várhatóan 1500 .úttörő vesz részt. A millennium gazdaa programjában mintegy 100 politikai, tudományos, zenei, .képzőművészeti és művésze­ti rendezvény szerepelt. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös közleményben foglalt állást a mértéken felüli te­lek-, lakás- és üdülőtulajdon elidegenítésének és tanácsi- értékesítésének egységes ér­telmezéséről. Előfordultak ugyanis olyan félreértések, ese­tenként félremagyarázá­sok, amely szerint elegendő lehet a megállapított mértéket meghaladó telek-, lakás- és üdülőtulajdon eev -részének értékesítése vaiv átruházá­sa másra, mert akkor a fenn­maradó mértéken fe'üli rész elidegenítése nem kötelező. A közlemény azonban hangsúlyozza, how a több- lettula.idoa egv részének el­adása. átruházása nem je­lenti az elidegenítési kötele­zettség teljesítését, mert a jogs^bálvok szerint a mér­téken -felüli tulaidon te’tes egészétől kell megválni. Ez­zel az egységes gyakorlattal lehet mesakadálvozni olyan visszaéléseket amelyeknek cé’ia. ho«v a tulaidonos az ehdeieniteodö peész telké­ből egv rész 'értékesítésével további-., is megtarthassa a többl.jttulajdon megmaradt részét. Sok vitára adott okot a tanácsi értékesítés elrende­lésénél az a helyzet, amikor a tulajdonos közvetlenül két szomszédos telekkel rendel­kezik. s amíg az egviken áll a lakóháza vagy üdülője ad­dig a másikon — a mérté­ken felülin — ' különböző mellékéoületek vannak. A jogszabályok szerint ugyanis beépítetlen lakóteleknek szá­mít az a földrészlet is. ame­lyen csak szükséglakás, vagv lakás céljára használt olyan helyiség — helviségcsooort — van. amely még a szük­séglakás követelményeinek sem felel meg. Kétségtelen, hogy a mér­téken felüli szomszédos telken álló melléklétesít­mények sem tekinthetők szükséglakásnak. A közlemény szerint azon­ban a tanácsi értékesítés el­rendelése során figyelemmel kell lenni arra. hogy a kije­lölt telken miiven létesít­mény áll. Ha ugvanis a tu­lajdonos közvetlenül szom­szédos. de mértéken felüli telkén a lakóházának, illet­ve üdülőiének rendeltetés szerinti használatához szük­séges mellékéoület találha­tó — feltéve, hogv építési en­gedély alanián vagv tíz év­nél régebben épült - s az építésügyi szabályoknak megfelelően nem helyezhető át a ház — üdülő — telké­re, avagy az áthelyezés je-, lentős kiadással és érdeksé­relemmel jár. akkor nem in­dokolt elrendelni a tanácsi értékesítést. Ebből az értel­mezésből kitűnik tehát, hogv a melléképülettel, mellék­építménnyel beépített lakó. illetve üdülőtelek beépítet­lennek számít. ' Értékesítése adott esetben . a tulajdonos jóhiszeműen szerzett jogait sértené, sok kiadással és ér­deksérelemmel is járna, s így a tanácsi értékesítés elren­delése mindaddig nem indo­kolt. míg ez a helyzet fenn­áll. Hasonló a helyzet akkor is. ha a tulajdonos házának, ugyancsak saiát tulajdonban álló szomszédos telkén mel­léképületnek nem minősülő épület — kisipari műhely, műterem, üzlet stb. — áll. mert ebben az esetben sem minősül ez a föld­rész beépítetten lakó-, il­letve üdülőteleknek. Tehát telektulaidon tekinte­tében beépítetlen lakó- vagv üdiiiőtoioi-ként nem lehet számításba venni mindaddig, amíg fennmaradnak azon az említett önálló rendeltetésű épületek, At i íj KÉPERNYŐJE SO ELŐTT Bár a magamfajta jegyzet- író jobban teszi, ha elszámol hagyományosan húszig vagy akár ötvenig, mielőtt penná­ját indulataiba mártaná, most mégis — pedig aludtam is egyet rá — félreteszem ® kritikusi bölcsességet, és iní dulattal kérdem: mit keres a képernyőn Pocok, az ördög­motoros? Méghozzá azzal a külön beajánlással, hogy a történet elsősorban gyerme^ keknek való. ____ Fa lra festették az ördögöt A Televízió annyi igazán ötletes, kedves és legfőképp okos műsorral és tanulságos játékkal ajándékozta már meg legfiatalabb korosztályú nézőit, most ugyan miért fordult ellenük. És ellenünk is, akik gyermekeinket igye­kezünk több-kevesebb siker­rel a helyes, jó útra kormá­nyozni és ott is tartani. Vasárnap délelőtt még Vargha Balázs kitűnő peda­gógiai érzékkel, játékosan vezetgette a kicsik gondola­tait, hogy újabb és újabb ösz- szefüggésekre ébredjenek rá nyiladozó értelmükkel — Ki játszik ilyet? — de estére már a Televízió egyszerűen sutba dobta pedagógiai elve­it, és olyasmivel traktálta né­zőit, a technikára fogékony, motorimádó-gyerekeket, ami­ből sok jó aligha származhat. Mert mi is történik ebben az Urbán Ernő írta, Fejér Ta­más rendezte filmsorozatnak született alkotásban? Pocok, a szemrevaló, ügyes, mokány kiskölyök, azzal tündököl, hogy . csak úgy négy napig elmarad az iskolából, majd hamis aláírással igazol, de ha ott van is, tiszteletlen és rendbontó, sőt bátyja bandá­jához keveredve még egy li­geti rablótámadásban is részt vesz, s mellesleg mellére mo­tort tetováltat. S mindezt ro­Filmek —­Azt tartják, hogy a techni­kával szövetkezett, összenőtt művészet, a film kevésbé ma­radandó művészi érték. A héten látott két filmtörténeti érdekességnek is beillő alko­tás, a Rosselini-film és Fáb- ri Zoltán Körhintája egyenes cáfolata az említett, nem alaptalan feltevésnek. Mind­két játékfilm az évtizedek ellenére is megőrizte értékeit a celluloid szalagon. Külön öröm, hogy történeti sorrendjében, a születés idő rendjében láthatjuk viszont a leggazdagabb életmű, Fábri Zoltán munkásságának ki­emelkedő darabjait. Annál is inkább, mert nemcsak azt ér­zékelhetjük, hogy a felszaba­dulás utáni magyar film út­ja hogyan vezet egyre maga­sabbra — egy életpálya tük­rében is —; hogy miként ve­zet az út a modern képi lá­tásmód erősödésével a bonyo­lult valóság teljes és hiteles konszenvesen cselekszik Egf kis galerifióka. S ha netán valaki azt hin» né, hogy a Pocokkal történ-« tek elrettentő példaként szol-- gálnak, alaposan téved. A na­pokban az egyik szülő tele­fonon panaszolta, hogy fia — mióta a filmet látta a tele­vízióban — folyton csak azért nyözgeti, hogy Pocok példá­jára hol és hogyan festethet-* ne.ő is motorbiciklit a mellé­re. Falra, illetve képernyőre festették az ördögöt, s I unj az meg is jelent az életben. És azt se tételezze fel senki,’ hogy a film után elhangzott néhány szavas bemondói fi­gyelmeztetéssel pozitívra le­het változtatni egy művészi eszközökkel megformált ne­gatív történet tanulságainál előjelét. Pedagógiailag elhibázott film a Pocok, az ördögmoto­ros. Alkotói nem számoltak hatásával, és főként azzal nem, hogy a tíz éven aluliak és a tizenévesek korántsem rendelkeznek oly éles kriti­kai érzékkel, mint a felnőt­tek. Végül azt sem értem,’ hogy miért kell felmelegíteni a bandaromantikát, amikor egyre kevesebbet hallani már — mert számuk is kevesebb — randalírozó huligánokról« elvetemült galerikről. ^ filmtörténet % ábrázolásáig, hanem jől fi­gyelhetjük meg Fábri Zoltán alkotóegyéniségének jellemző sajátságait is: lírai érzé­kenységét, s ugyanakkor fel­fokozott drámaiságát. A kör­hinta, amelyből mondhatni az új magyar filmművészet ki­nőtt, semmit nem veszített lí­rai erejéből, ez a falusi Ró­meó—Júlia történet ma is oly hamvasan volt a képernyőn,’ mint hajdan a bemutatóján. Az első neorealista film, (1915-ben készült) a Róma nyílt város is megőrizte moz­gósító erejét. A harc, amelyet ábrázol, hogyan küzdenek szökött katonák, kommunis­ta értelmiségiek, becsületes papok a közös ellenséggel, a fasisztákkal, a képernyőn ma sem csupán csak filmtörténe­lemnek hatott: figyelmeztető mementó volt. Két nagysze­rű színész játékában is gyö­nyörködhettünk, Aldo Fabri- ci Don Pietro. Anna Magnanl Gina szerepét játszotta. ^ Röviden Bartókján a —• hősi ének századunk magyar zenei lángelméjéről, a Thália Szín­ház előadása felvételről, amelyet kedd este láthattunk. A Zeneakadémia nagytermét ábrázoló színpadképen elvo­nulnak mindazok, akiknek jelentős közük volt Bartók Béla küzdelmekkel teli életé­hez. De megelevenedett az a harc is, amelyet művészeté­nek elismertetéséért kellett meg-megújuló erővel vivnia. A dokumentumokra épülő játékból jól rajzolódott ki előttünk Bartók emberi nagy- szerűsége és művészi zsenia­litása. A közvetítést megelő­ző beszélgetésben a zeneszer­ző fia szólott a dokumentum­játék születéséről; az előze­tes alkalmas bevezetőül szol- * gált a „hősi ének” jobb meg­értéséhez. Kicsit nehézkesen indult a tűzoltók munkájáról ké­szített dokumentumfilm; ké­szítői kelleténél többet időz­tek a riasztások képeinél, és a kissé érdektelen telefonbe-. jelentéseknél. Később azon­ban egy lakástűz drámai megfékezésének izgalmas perceivel már kárpótolták a nézőt a kezdeti üresjáratok­ért. A filmet Rád vány i Dezső szerkesztette, Bánki Szilárd rendezte és operatőre Jano- vics Sándor volt. Vízimalom — Balladába illő történet elevenedett meg •a képernyőn, a szép és vonzó vízimolnárné története, aki hogy védje magát, urat öl, s ezért Márianosztra lesz a sor­sa. Megtörtént eset realisz­tikus eszközökkel ábrázolva, sajátos falusi ízzel ízesítve. Bár a szerző. Sásdi Sándor, az eseményeket a regénytől el­térően ezúttal a főhős, An-, nus köré csoportosította, mé­gis a dráma építkezésében bizonyos hézagok keletkez­tek, vázlatosság volt érezhe­tő a kompozícióban. Néhány szép és megrendítő jelenetei; így is elraktározhattunk ma­gunknak. ami az Annust ala­kító Szakács Eszter tehetsé­gét is dicséri, V. Ma ... I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents